vissza a cimoldalra
2019-08-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1331)
Társművészetek (1347)
Plácido Domingo (782)
Élő közvetítések (8084)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61869)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3395)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1742)
Franz Schmidt (3410)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)
A nap képe (2142)
Operett, mint színpadi műfaj (4044)
Simándy József - az örök tenor (621)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

883   Cilike • előzmény882 2016-11-16 15:17:26
Láttam ma az első szereposztás főpróbáját.
882   Búbánat 2016-11-16 11:08:29
Drámai bemutató az Erkelben – Lammermoori Lucia

Opera.hu

Tizenhárom év szünet után az Opera produkciójában újra színpadon Donizetti leghatásosabb drámai alkotása, a Lammermoori Lucia. Szabó Máté rendezésében Kolonits Klára és Miklósa Erika látható a címszerepben. A nyolc előadásos sorozatot az Erkel Színházban játsszák, bemutató: 2016. november 18-án.

Donizetti lenyűgöző művét a Magyar Állami Operaházban 1885-ben mutatták be, majd 2003 novemberéig 456 alkalommal játszották. Két éve egyetlen különleges alkalommal, Edita Gruberová világhírű koloratúrszoprán közreműködésével koncertszerű előadásban láthatta az Erkel Színház közönsége, de az utolsó színpadi verzió huszonegy éve készült. A Lammermoori Lucia most Szabó Máté színrevitelében kel új életre.

A 2016-os bemutató zenei vezetője és dirigense Kocsár Balázs főzeneigazgató döntésének nyomán a darabot most először eredeti változatban ismerheti meg a közönség.

Kevéssé köztudott, hogy a Lammermoori Lucia leggyakrabban előadott verziója több helyen eltér a Donizetti által eredetileg lejegyzett anyagtól, amely esetenként magasabb hangokat és még nagyobb drámaiságot hordoz. A ma általánosan ismert változat az évtizedek során újabb és újabb dívák módosításain keresztül lett a hagyomány részévé.

A címszerepben, amit az operairodalom egyik legnehezebb koloratúr szólamaként tartanak számon, Kolonits Klára és Miklósa Erika lép színpadra. A főbb szerepekben Szegedi Csaba és Kálmándy Mihály, valamint Horváth István és Balczó Péter látható.

Maga a mű a kor olasz divatjának igazi mintapéldánya: tökéletes megtestesítője a Verdit megelőző korszaknak, a dallamos vonalvezetésű, szentimentális olasz bel canto stíusnak.

Donizetti 73 operát számláló életművében talán a legfontosabb helyet foglalja el: a vígoperáiról ismert nagy nevettető ebbe az operába sűrítette bele drámai tudásának legjavát. Zenéje remekül adja vissza azt a szenvedélyt és misztikus hangulatot, amely az opera alapjául szolgáló Walter Scott-regény, A lammermoori nász sajátja. Két család ősi viszálya mozgatja a tragikus szerelmi történetet, mely megírása óta az operaházak állandó repertoárdarabja.

A Lammermoori Lucia meditatívabb szellemű zenemű, mint amit a kortársak addig megszokhattak Donizettitől, akit Bellini halála annyira megrázott, hogy rejtélyes rosszullétek és migrénrohamok törtek rá. A Lammermoorikomponálása közben furcsa lázak gyötrik – ott lappang benne a betegség, amely felerősíti kedélyvesztettségét, és ezek az érzések végül Lucia megszólalásaiban találnak kifejezésre. A mű az ő figurája köré épül, akinek nőiségét melankolikus zenei frázisokba burkolja. Ahogy Lucia a fájdalomból az őrületbe menekül, a világ operairodalmának egyik legmeghatóbb emberábrázolása.

Szabó Máté, a rendező kiemeli:

„Lucia három irányból is beszorítva érzi magát. Ott a vallás, a testvéri szeretet és családi kötődés, valamint a szerelem – és ezzel három férfi, aki az életét irányítja, amelyről mégis ő szeretne dönteni. Képes komoly kompromisszumot kötni – hogy nem fogja Edgardót látni egy ideig –, mert hisz a szerelmében. Önálló gondolkodóként feltétel nélkül elveszti magát egy másik ember szerelméért, amelyről kiderül, hogy nincs. Legalábbis ezt hitetik el vele, és ezzel Lucia elveszti a talajt a lába alól.” Az alkotó a mű színrevitelében igyekszik érzékletesen megjeleníteni a mélyebb pszichológiai tartalmat, koncepciója kialakítása közben a pszichózis és az őrület közti különbség is foglalkoztatta. „A pszichózis, úgy tudom, tud ideiglenesen tartani, azaz még vissza lehet térni belőle a valóságba, de mivel ebben a történetben konstanssá válik az őrület, ez azt sejteti, hogy egy folyamatot látunk: a neurózistól hogyan jutunk el a patológiás állapotig” – tette hozzá.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

A Budapesti Fesztiválzenekar Harsonakvartettje és barátaik:
Juhász István, Hiroyuki Kurogane, Szakszon Balázs, Sztán Attila, Wagner Csaba
A Hungarian Trombone Bootcamp 2019 fesztivál résztvevői
Wolfgang Amadeus Mozart, Hidas Frigyes, Claude Debussy, Johann Sebastian Bach, Balogh Sándor és John Williams művei

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalonna és Bandája (Zenekarvezető: Pál István Szalonna)
Radics Ferenc és Zenekara
Lendvay József (hegedű)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ertüngealp Alpaslan
"A magyar hegedű története"
VECSEY FERENC: Cascade
HUBAY JENŐ: Csárdajelenet –No. 5 - „Hullámzó Balaton tetején…”
SARASATE: Cigánydalok
BARTÓK: 1. rapszódia

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
18:00 : Edelény
L'Huillier-Coburg-kastély

Szentpáli Roland, Lukács Gergely (tuba)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vezényel: Antal Mátyás
Kastély-szerenád borkóstolóval
VIVALDI: a-moll kettősverseny
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny
SCHUBERT: V. (B-dúr) szimfónia

19:00 : Edelény
L'Huillier-Coburg-kastély

Gaál-Wéber Ildikó (ének)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vezényel: Antal Mátyás
GLUCK: Iphigenia Auliszban – nyitány
HAYDN: Arianna a Naxos
MOZART: Ombra felice K.255
BEETHOVEN: I. szimfónia

20:00 : Paks
Evangélikus templom

Dr. Balatoni Sándor (orgona), Beregi András (tuba)
BOËLMANN: Gótikus szvit
MARCELLO: d-moll oboaverseny – 1. és 3. tétel
BACH: G-dúr concerto (Ernst versenyműve alapján)
BACH: Air (a D-dúr zenekari szvitből)
WALTHER: h-moll Concerto (Vivaldi versenyműve alapján)
LISZT: Hosanna
VIERNE: A Westminster harangjai