Bejelentkezés Regisztráció

Gaetano Donizetti


875 Búbánat 2016-05-12 10:35:51
A Classica csatornán láthatjuk ma 15 és 22 órától: DONIZETTI: MARIA STUARDA Aus dem Teatro La Fenice di Venezia LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:15:04 DIRIGENT: Fabrizio Maria Carminati INSZENIERUNG: Denis Krief BÜHNENBILD: Denis Krief KOSTÜME: Denis Krief SOLIST GESANG: Fiorenza Cedolins (Maria Stuarda) Sonia Ganassi (Elisabetta) José Bros (Roberto Conte di Leicester) Mirco Palazzi (Giorgio Talbot) Marco Caria (Lord Guglielmo Cecil) Pervin Chakar (Anna Kennedy) Chor des Teatro La Fenice Orchester des Teatro La Fenice I, 2009 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 12.05., 22:00 13.05., 05:00

874 Búbánat 2016-04-20 22:49:11 [Válasz erre: 873 Búbánat 2016-04-20 21:08:27]
Így már értem, a Pesti Vigadó élő ROH-mozi közvetítése miért kapott piros 18-as karika-besorolást a nézőközönség számára.

873 Búbánat 2016-04-20 21:08:27
MAGYARIDOK.HU, 2016. ÁPRILIS 20. SZERDA 11:33 Pál Dániel Levente [url] http://magyaridok.hu/kultura/botrany-az-operaban-596527/; BOTRÁNY AZ OPERÁBAN [/url] „TUDHATÓ VOLT ELŐRE, HOGY KATIE MITCHELL RENDEZÉSE NEM FINOMKODIK. Igazi vadromantikus ámokfutás ez, annak minden elhagyhatatlan kellékével – és az operairodalomban talán először színre vitt őrülettel és tébollyal. […] Katie Mitch¬ell rendezőnő a londoni Royal Opera House színpadára álmodta a Lammermoori Luciát. Az eredeti – és a fellelhető szakirodalom tanulsága szerint unásig elhasznált – vadromantikus álközépkori várkastély és ködös erdő kombinációt lecserélte az 1840-es évek világára, és a fókuszpontot áthelyezte a tragikus szerelem ábrázolásáról a címszereplő megtébolyodásának bemutatására – nála nem egy szerelmespárt látunk, hanem egy erős és intelligens nőt, akit megvezetnek, kihasználnak és becsapnak, majd összeomlik idegileg és véres bosszút áll. Túl véreset – írja a BBC, amikor arról számolt be, hogy a premier estélyén a közönség kifütyülte a darabot. Pedig tudható volt előre, hogy Katie Mitchell rendezése nem finomkodik, nyílt színen és kendőzetlenül fogja ábrázolni a szexualitást is és az erőszakot is. Durván, hogy zsigerig hasson. Kegyetlenül, hogy sokkoljon. Úgy, hogy még két extra jelenet beiktatását is fontosnak látta a rendezőnő: egy nyers szexjelenetet és azt, amikor a főhősnő elvetél – úgy, ahogy valaki ténylegesen elvetélhet, és úgy, ahogy ezt a színpadról bele lehet égetni a nézők retinájába. Ilyen ritkán fordul elő operaszínpadon, ilyet ritkán láthat az operát szerető úri közönség.” […]

872 Búbánat 2016-04-18 11:48:47 [Válasz erre: 867 Búbánat 2016-04-18 01:16:40]
Olvashatjuk: a nagyszerű amerikai szoprán, Sondra Radvanovsky egyetlen évad leforgása alatt – 2015/16. január-március hó – sorra vette, alakította a főszereplő Tudor-királynőket (Boleyn Anna, Stuart Mária, I. Erzsébet): erre az egyedülálló teljesítményre több mint négy évtizede, a legendás Beverly Sills óta senki sem vállalkozott New Yorkban. Pedig már I. Erzsébet-szerepének eléneklése is előadóművészi bravúr - a Roberto Devereux zárójelenete az egyik leghatásosabb és legnehezebb a bel canto operák között. Talán kedvet és lehetőséget kap egyszer a skót rendező, Sir David McVicar, hogy a MET-ben megrendezett három Donizetti-mű után (Anna Bolena, Maria Stuarda, Roberto Devereux) a negyedik,Tudor-korban játszódó operát is színpadra állítsa – noha az Elisabetta il castello di Kenilworth kevésbé ismert darab, pedig a zenéjét ismerve ez is kitűnő alkotása a zeneszerzőnek! Nekem megvan CD-n az opera, Erzsébetet Mariella Devia énekli. Km. a Milánói Olasz Rádió -RAI- ének- és zenekara, Jan Latham-König vezényel – Bergamo (Donizetti szülővárosa), Teatro Donizetti, 1989. október, élő előadás hangfelvétele a „Donizetti és kora” fesztiválon. Winkler Gábor írja a Barangolás az opera világában című könyvében erről a Donizetti-operáról: A zene a „bel canto” művek minden szépségét magán hordozza. A legnehezebb szólam a női főszereplőé – futamokkal és magasan kitartott hangokkal zsúfolt -, de Leicester és Warney szólama is díszítésekkel teli. Az Erzsébet érkezését kísérő kórussal később – kissé játékosabb hangszerelésben – a Szerelmi bájitalban, a Dulcamara megjelenésekor felhangzó kórusként, a Warney-Amelia kettős egyes részleteivel a Lammermoori Lucia Ashton-Lucia kettősében, néhány további dallamrészlettel a Roberto Devereux-ben találkozhatunk. A háromfelvonásos mű néhány figyelemre méltó részlete: - Leicester cavatinája és cabalettája, I. felv. - Warney és Amelia kettőse, I. felv. - Erzsébet koloratúraáriája és az I. fel. fináléja - Erzsébet és Leicester kettőse, II. felv. - Warney cavatinája, II. felv. - Erzsébet és Amelia kettőse, II. felv. - Erzsébet, Amelia, Leicester és Warney négyese, II. felv.

871 nizajemon 2016-04-18 10:16:37 [Válasz erre: 869 telramund 2016-04-18 09:45:36]
Remek volt!! Radvanovskynak ez való,nem Trubadúr Leonora,amelyben kb 10 éve Párizsban,az üveget elvágta az éles hangja.

870 Búbánat 2016-04-18 10:15:43 [Válasz erre: 869 telramund 2016-04-18 09:45:36]
Egyetértek. Radvanovsky zseniálisan énekelt, de játszotta is Erzsébetet, ahogy a többiek is ragyogó alakításban hozták szerepüket, és az egész produkció - korhű, színházi látvánnyal járult hozzá az óriási élményhez, a MET-moziban. A díszletegyüttes úgy volt megtervezve, mintha I. Erzsébet korában járnánk, kvázi a Globe Színház emeleti karzatairól tekintik meg az udvaroncok, a "kórus", a szemük előtt lejátszódó tragédiát. (Csak nem kör-, hanem négyszög alakban felépített díszletet látunk, mely egyszerre volt a Tower, valamint a Nottingham-kastély, illetve azok belső termei)

869 telramund 2016-04-18 09:45:36 [Válasz erre: 866 Búbánat 2016-04-16 10:00:10]
Ez egy kitűnő előadás volt.Radvanovsky valóban parádésan énekelte szerepét,de a többiek is a legmagasabb fokon szóltak!!!

868 Búbánat 2016-04-18 01:25:22 [Válasz erre: 867 Búbánat 2016-04-18 01:16:40]
Én a trilógiát úgy pontosítom: az I. Erzsébet angol királynő szereplőt foglalkoztató Donizetti-operák.

867 Búbánat 2016-04-18 01:16:40
Szokták úgy emlegetni a Boleyn Annát (1830), a Stuart Máriát (1834) és a Roberto Devereux-t, mint Donizettinek a Tudor-korban játszódó három operája (trilógia) – általában nem említik (vagy kifelejtik) a negyedik „Tudor”-operát, az 1829. július 6-án, Nápolyban, a Teatro San Carlo-ban bemutatott [url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet_Kenilworth_v%C3%A1r%C3%A1ban; Elisabetta il castello di Kenilworth (Erzsébet Kenilworth várában) [/url] , amely Walter Scott híres regénye - „The castle of Kenilworth” - nyomán készült, Andrea Leone Tottola szövegkönyvére. A történés helye Kenilworth kastélya (Anglia), I. Erzsébet uralkodásának ideje (1558-1603) első éveiben. Különös jelentőséggel bír az olasz zeneköltő életművében, mert ez volt az angol királynékkal foglalkozó operái közül az első darab, amit komponált. Tehát, ha trilógiára hivatkozunk, akkor Erzsébet Kenilworth várában (1829), Stuart Mária (1834) és a Roberto Devereux (1837) operákról legyen szó, míg ha „Tudor-operákat” mondunk, akkor nem három, hanem négy Donizetti-operát kell alatta értenünk: Erzsébet Kenilworth várában (1829), Boleyn Anna (1830), Stuart Mária (1834) és Roberto Devereux (1837). Megemlítem azt is, hogy az Erzsébet Kenilworth várában történetét előzőleg már Rossini feldolgozta Elisabetta, Regina d’Inglitherra című operájában (1815).

866 Búbánat 2016-04-16 10:00:10
Ma este élő rádióközvetítés (és a MET-moziban is!!!) Donizetti: Roberto Devereux Háromfelvonásos opera Szövegét - François Ancelot Elisabeth d' Angleterre című tragédiája nyomán - Salvatore Cammarano írta. Vezényel: Maurizio Benini Közreműködik: a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara. Szereposztás: Erzsébet királynő - Sondra Radvanovsky (szoprán), Nottingham hercege - Mariusz Kwiecien (bariton), Sara, Nottingham hercegnője - Elina Garanča (mezzoszoprán), Roberto Devereux, Essex grófja - Matthew Polenzani (tenor), Lord Cecil - Brian Downen (tenor), Sir Walter Raleigh - Christopher Job (basszus), Apród - Yohan Yi (kontraalt), Szolga - Paul Corona (basszus) Rendezte: David McVicar Bartók Rádió - Április 16., szombat, 19:00

865 Diva Plavalaguna 2016-04-10 23:48:24
A londoni Royal Opera House a héten mutatta be a Lammermoori Luciát Katie Mitchell rendezésében. A rendezőnő egy erősen feminista változatot szándékozott színpadra vinni és több ponton radikálisan megváltoztatta Donizetti történetét. A nézők az előadás előtt emailt kaptak azzal a figyelmeztetéssel, hogy az opera nyugalom megzavarására alkalmas szex és erőszakos részeket tartalmaz. A beszámolók ezt meg is erősítették pl. Lucia várandós majd elvetél és a színpadon véres jelenetben mészárolja le Arturot stb… A bemutatón a művészeket elismerően megtapsolták, a rendezőt többen kibúzták, a kritikusok java része felháborodásának adott hangot. Elgondolkoztam azon, milyen jó nekem, hogy annak idején a szüleim egy teljesen „hagyományos” rendezésre vittek el és nem a Katie Mitchell-féle változatban találkoztam először Donizetti remekművével. Vajon milyen lesz novemberben a MÁO Luciája?

864 Kaliban 2016-03-09 11:35:29
Érdekes ez az eredeti Lucia is, amit bemutatnak végre as MÁO-ban is. De mit is kell eredetiség alatt érteni? Ezt én már a legutóbbi, nyolc évvel ezelőtti debreceni Lucia bemutató kapcsán se igazán értetettem. AZtán elolvastam Tallián Tibor Muzsikában megjelent cikkét az előadásról. Az elejét bemásolom ide: "Írott ígéret szerint a Debreceni Csokonai Színház új Lucia di Lammermoor- produkciójában a „közönség eredeti formájában élvezheti a darabot". Eredeti forma? Nem kívánok az ördög ügyvédjének szerepében tetszelegni, de kétségeimet sem hallgatom el. Nem azért, mert karnagy barátom őszinte pillanatában beavatott a házi titokba: az őrülési jelenet eredeti üvegharmonika-szólamát az előadáson bizony szintetizátorral játszatják. Idevágó tapasztalataim csekély volta a premieren sajnos erősen akadályozott annak megítélésében, vajon hitelesen szintetizálták-e az eredeti hangzást, no meg utánanézvén az is megvilágosodott előttem, hogy az eredetinek több fajtáját alkalmazták a hangszer korai, érett és kései korszakában, a mutatványosok által ma is használt vízzel hangolt pohárkészlettől a vízszintes tengelyen forgó, kézzel dörzsölt hangolt üvegtál-soron át a billentyűvel megszólaltatott apparátusokig. Philip Gossett vagy William Ashbrook a megmondhatói, melyik változat állott rendelkezésre 1835-ben a nápolyi San Carlóban. Minden tudás egyetemén, a világhálón a Lucia ambiciózus felújításainak hangtárában három megoldást találtam. 1970-ben Beverly Sills harmonikás partnere vízzel töltött poharak szélét simogatta, néhány éve a Metropolitan Natalie Dessay hangjához a Franklin Benjámin által feltalált rotációs hangszert társította. Végül felvételen láttam, hogy Christiane Boesiger 2007-ben Mannheimben billentyűkkel megszólaltatott, dobozba rejtett instrumentummal diskurált a nyílt színen. Ennyit a hangszer eredetiségéről. Ami az eredeti zeneszerzői formát illeti: úgy tudni, nem az ahistorikus szemléletű utókor bízta a Lucia elborult elméjében visszhangzó armonia celeste, mennyei harmónia megidézését üverharmonika (olasz nevén armonia di vetro) helyett végül is a fuvolára, hanem maga a komponista, méghozzá még a bemutató előtt. Az első forma felidézése tehát éppenséggel nem dokumentálja a korabeli előadási gyakorlathoz való hűséget. De hát ha a közönség nem is, hallotta a szférikus hangokat a szerző, miközben a szólamot papírra vetette! Igen -azután megváltoztatta koncepcióját; kérdezhetjük, van-e joga visszatérni a modern előadónak a szerző utolsó gondolatától az utolsó előttihez, jobban tudni, mit is akart valójában? Mindenesetre nagyon eredeti, romantikus gondolat volt az őrülési jelenet hangzásképének elidegenítése a jóformán emberi közreműködés nélkül megszólaló instrumentum (a legendás eolhárfa kevésbé legendás párja) alkalmazásával. Miért állott el tőle mégis Donizetti? Talán megtapasztalta, hogy a színház óriás auditóriumában elvész a szférikus hang? Korabeli anekdota szerint a cserét nem akusztikus, hanem emberi tényezőre való tekintettel kellett foganatosítani. A próbák során a San Carlo üvegharmonikása összeférhetetlennek bizonyult, a színházban armonia celeste helyett disarmonia umana uralkodott. A maestro félt, hogy botrány tör ki a premieren, és a domesztikálhatatlan üvegharmonikás helyett a kezes fuvolásra bízta a szólamot. Hinni kell az ember morális fejlődésében: mára az üvegharmonika-játékosok is megszelídültek. De a körülmények ma is őrzik ominózus hatalmukat. A mannheimi videófelvételen látott harmonika, melyen a nyilvánvalóan legösszeférhetőbb természetű hölgy játszott dekoratív mozdulatokkal, a megszólalásig emlékeztetett valami historikus szintetizátorra, mely feltételezésnek csak a hangjának erősítésére a szekrény elé állított mikrofon mondott ellent. Ellentmondott egyszersmind a historikus hűség ideáljának is: halványan úgy emlékszem, Franklin Benjámin az üvegharmonikán kívül a villámhárítót is feltalálta, de az elektromos hangerősítést nem. Az eredetihez való hűség királyi útját tehát tovább kell keresni. Lucia őrülési jelenetének másik ahistorikus botránykövét a fuvolával duettben énekelt késő 19. századi cadenza képezi a primo tempo végén. Mármost fuvola-szoprán-variációk és -kadenciák bőven termettek a 19. század első felében. Erkel 1847-ben írt egyet Hollósy Kornéliának, aki akkor mutatkozott be Gara Mária szerepében; Adolphe Adam pedig 1849-ben komponálta minden idők legvirtuózabb fuvola-szoprán-kettősét a Hull a pelyhes fehér hó kezdetű kedvelt francia népdalra. Hogy az első Lucia, a huszonhárom éves, pályáján éppen csak elindult Fanny Tacchinardi megelégedett volna szerényebb, fuvolátlan, és mindenképp „eredeti" cadenzával? Kérem: Fannyt apja, a kiváló tenor Nicola Tacchinardi kisgyermekkorától énekesnek nevelte, és ha azt nem sikerült is elérnie, hogy leányáé legyen a kor legszebb énekhangja (ezt senki sem állította), abban a tanúk maradéktalanul egyeznek, hogy a Pasta utáni nagy primadonnakorszakban ő énekelt a legtökéletesebben, a legjobb technikával, a legkáprázatosabb virtuozitással. Tudvalévő, hogy épp a technika csillogtatása szempontjából nem is volt teljesen elégedett a Lucia-szólammal, olyannyira, hogy a címszereplő Verdit előlegező gyönyörű sortitáját (Regnava nel silenzio) későbbi előadásokon az egy évvel korábban ugyancsak az ő számára írott szerep, a Rosmonda d'Inghilterra belépő áriájával helyettesítette, mert azt tecnikája csillogtatására (okkal) alkalmasabbnak találta (Perchè non ho del vento). Fanny abban is a legtökéletesebb énekesnője volt korának, hogy szuverén módon ismerte a szabad ékesítés minden csínját-bínját, de ha nem így lett volna is: 1830 óta felesége volt a neves operaszerzőnek, Giuseppe Persianinak, aki cadenzái kidolgozásában segítségére lehetett. Miért is bajlódott volna Donizetti saját cadenza komponálásával? Tapasztalt színházi ember lévén mind pozitív, mind negatív értelemben tudta, mire számíthat, ha a lassú ária végének lezárását Fannyra bízza: virtuóz ékítésre egyfelől, saját esetleges javaslatai felülbírálására másfelől. Hagyta hát a primadonnát saját feje után menni az ékítés útján. Ha meghallgatjuk a Rosmonda-áriát Gruberovával, valamelyes fogalmat alkothatunk magunknak, milyen nyaktörő magasságokba emelkedett ez az út. A szárnyalást kissé már elnehezedett hangú magyar énekesnők tisztes tempójú, de Höhenangstot éppenséggel ki nem váltó kirándulásával helyettesíteni lankás dallami tájakon, s kijelenteni, ez az eredeti? Hölgyeim és uraim..." - [url]http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=2755;A teljes cikk itt érhető el.[/url] Valamit lehet még az eredeti Luciáról tudni?

863 Búbánat 2016-03-04 02:16:10
Az Opera Shopban már megvásárolható az Opera Trezor legújabb lemezkiadványa: Donizetti: Anna Bolena Opera két felvonásban A felvétel a Magyar Állami Operaház 1987. június 7-i előadásán készült. 2 CD + ismertetőfüzet (előadásfotó-illusztrációkkal) Rendező: Békés András Vezényel: Erdélyi Miklós Olasz nyelvű előadás Szűcs Márta – Boleyn Anna / Anna Bolena Komlósi Ildikó – Jane Seymour /Giovanna di Seymour Smeaton – Sánta Jolán Kováts Kolos – VIII. Henrik / Enrico VIII Gulyás Dénes – Lord Riccardo Percy Mészáros Sándor - Lord Rochefort Bartha Alfonz – Sir Harvey Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Szalay Miklós) Játékidő: 152’56” A kiadvány ára: 4.900 Ft. 2016

862 parampampoli 2016-02-09 12:40:12 [Válasz erre: 861 Heiner Lajos 2016-02-09 12:34:31]
A nyitány indítása olyan gyors, hogy még a dallamot se lehet kihámozni belőle, azt hittem első hallásra, hogy gyorsítva megy... egyszer meghallgattam... aztán eladtam. (Még LP-n.)

861 Heiner Lajos 2016-02-09 12:34:31 [Válasz erre: 860 Búbánat 2016-02-09 10:43:01]
A Toscanini-dirigálta nyitányban több humor és derű van, mint ebben a teljes felvételben.

860 Búbánat 2016-02-09 10:43:01
Este a Bartók Rádió sugározza a Don Pasquale stúdiófelvételét: Riccardo Muti - Sesto Bruscantini, Leo Nucci, Mirella Freni, Gösta Winbergh, Guidi Fabbris Km. az Ambrosian Operakórus (karig. John McCarthy) és a Philharmonia Zenekar 19.35 - 21.47

859 Búbánat 2016-02-06 09:44:21
Hamarosan kezdődik az Classica csatornán: DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA Aus der San Francisco Opera 09.50 – 12.00 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:07:02 DIRIGENT: Riccardo Frizza INSZENIERUNG: John Pascoe BÜHNENBILD: John Pascoe KOSTÜME: John Pascoe SOLIST GESANG: Renée Fleming (Lucrezia Borgia) Vitalij Kowaljow (Alfonso d'Este) Michael Fabiano (Gennaro) Elizabeth DeShong (Maffio Orsini) Christopher Jackson (Jeppo Liverotto) Austin Kness (Don Apostolo Gazella) Ao Li (Ascanio Petrucci) Brian Jagde (Oloferno Vitellozzo) Igor Vieira (Gubetta) Daniel Montenegro (Rustighello) Ryan Kuster (Astolfo) San Francisco Opera Chorus San Francisco Opera Orchestra D, 2011

858 Búbánat 2015-12-24 14:19:47
A CLASSICA CSATORNA PROGRAMJÁN SZEREPEL DONIZETTI: L'ELISIR D'AMORE Aus dem Festspielhaus Baden-Baden ECHO Klassik 2015 - "Musik-DVD-Produktion des Jahres" 24.12.2015 23:55 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:15:15 DIRIGENT: Pablo Heras-Casado INSZENIERUNG: Rolando Villazón BÜHNENBILD: Johannes Leiacker KOSTÜME: Thibault Vancraenenbroeck SOLIST GESANG: Miah Persson (Adina) Rolando Villazón (Nemorino) Roman Trekel (Belcore) Ildebrando D'Arcangelo (Dulcamara) Regula Mühlemann (Giannetta) CHOR: Balthasar-Neumann-Chor ORCHESTER: Balthasar-Neumann-Ensemble PRODUZENT: EUROARTS D, 2012 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 25.12., 06:55

857 Búbánat 2015-09-24 16:17:38
[url] http://operavilag.net/kiemelt/felszabadito-szertelenseg/; Felszabadító szertelenség [/url] Operavilag.net, 2015. szeptember 23. Donizetti Bolondokháza című vígoperájának magyarországi bemutatója az Operaház Szfinx-teraszán. A 2015. szeptember 19-i premierről MERÉNYI PÉTER írt kritikát „Az Operaház északi Szfinx-teraszán az Autómentes Nap keretében mutatták be Gaetano Donizetti egyfelvonásos opera buffáját, a Bolondokházát. Az előző két évben is egy-egy rövid szabadtéri előadást láthatott a közönség a Mobilitási Héten, Donizetti A csengő című művét és Menotti opuszát, A telefont. Mostanra már hagyománnyá vált, hogy a színrevitelt a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem egy-egy hallgatójára bízzák. A két sokat játszott mű után idén viszont egy kevésbé ismert darabra esett a választás: Donizetti Bolondokháza című operáját most láthatta először a magyar közönség. A bel canto igen termékeny mesterének egyfelvonásosát különben sem sorolhatjuk a sokat játszott művek közé: az 1830-as nápolyi bemutató után száznegyvenhét évig, 1977-ig nem állították színpadra.” „A játékteret a Szfinx-szobor mögötti és előtti körcikk alakú teraszon alakították ki, emellett állt a zenekar sátra. A karmester, Köteles Géza nehezen láthatta egyszerre a színpadot és a zenekart. Talán ennek tudható be, hogy az énekesek és a hangszeregyüttes a beintést követően nem mindig volt együtt. A hangosítás hiányosságai nem tették lehetővé a zenei teljesítmény pontos megítélését. Az elsőhegedű szólamát aránytalanul túlhangosították, így az időnkénti alacsony intonáció különösen feltűnő volt, a közép- és basszusszólamok a távolba vesztek. Elektromos zongorával kísérték a secco recitativókat: több helyen mintha lanthangszínnel szólalt volna meg a hangszer, ez megmosolyogtatóan dilettáns hatást keltett.” „Domenico Gilardoni szövegkönyvét Csákovics Lajos fordításban hallhattuk. A magyar librettó mondatai, rímei helyenként régiesnek tűntek, csak egy-két friss, kortárs fordulat tette gördülékenyebbé a jeleneteket. A rendezést és az előadás látványvilágát eklektikus utalások és önironikus historizálás jellemezték (rendező: Szilágyi Bálint, látványtervező: Fógel Adrienn, dramaturg: Kenesey Judit). Leginkább a„posztmodern” címkével utalhatunk a színrevitel stílusára. Az önmagát parodizáló, történelmi stílusokat felvonultató giccs az opera seria-paródiának tekinthető jelenetekben vált különösen látványossá.” „A sokat emlegetett eklektikus, önironikus giccsparádé a zárójelenetben érte el csúcspontját. Míg a szövegkönyv a harmónia, a racionalitás, a hűség helyreállását hirdette, ezt ellensúlyozva szertelen, sokszínűségével felelőtlenül, mégis felszabadítóan kérkedő látványparádé kápráztatott el minket.”

856 Búbánat 2015-09-01 14:35:51 [Válasz erre: 855 Kaliban 2015-09-01 14:08:57]
Igen, ez így van. Mi csak a saját nézőpontunkból indul(ha)tunk ki...

855 Kaliban 2015-09-01 14:08:57 [Válasz erre: 854 Búbánat 2015-08-31 09:29:44]
Szemeztem már ezzel a lemezzel, de még nem szereztem be. Egyébként állítólag Donizetti idejében is kihúzták a premiert követően a harmadik felvonást. Csakhogy ez esetben szerintem a rendezői koncepcióba nem fért bele a happy end. A rendező ugyanis nem erről szeretett volna "mesélni", hanem a háború pusztításairól, nyomoráról.

854 Búbánat 2015-08-31 09:29:44 [Válasz erre: 852 Búbánat 2015-08-31 09:25:15]
[url] http://www.opera-rara.com/l-assedio-di-calais.html; Opera Rara lemeze [/url]

853 Búbánat 2015-08-31 09:28:15 [Válasz erre: 852 Búbánat 2015-08-31 09:25:15]
[url] http://www.opera-rara.com/l-assedio-di-calais.html; teljes felvétel; [/url] - amit Te és én hiányoltunk, a III. felvonást is tartalmazza a lemez.

852 Búbánat 2015-08-31 09:25:15 [Válasz erre: 851 Kaliban 2015-08-30 14:29:01]
Ajánlom figyelmedbe ezt a CD-t: [url] http://www.opera-rara.com/l-assedio-di-calais.html; teljes felvétel; [/url] - amit Te és én hiányoltunk: a III. felvonást is tartalmazza a lemez.

851 Kaliban 2015-08-30 14:29:01
A harmadik felvonás elszabotálása azért is meglepő volt, mert eredetileg III. Edward király lett volna a versenyszerep. Még az előadás napján is ez az infó volt az Armel honlapján. Sajnos a rendezés ötlettelensége sokat elvett a teljes színházi élményből, ahogy a Thália Színház rossz akusztikája is. Nem vártam világszínvonalat, csak egy tisztességes előadást - félig-meddig kaptuk meg. Sajnos az énekesek közül senkiről se éreztem úgy, hogy járatosabb lenne a bel cantó operák világában. A nézőtér elég foghíjas volt. Örültem, hogy láthattam ezt az operát is Donizettitől élőben, de számomra elmaradt az ideális - nem világszínvonalat vártam hangsúlyozom - előadástól. Hangfelvételem egyébként ebből nincs: ekkor hallottam életemben először a darabot.

850 Búbánat 2015-08-30 11:12:00 [Válasz erre: 849 smaragd 2015-08-30 05:00:54]
Az élő előadást (hangfelvételét is) - annak minden esetlegességével együtt többre becsülöm "a konzervnél". Anno a hetvenes-nyolcvanas évektől, a rádió rendszeresen közvetített operát a külföldi operaházakból - élőben vagy felvételről. Kedvenc darabjaimat sok esetben kazettára felvettem, amiket ma már nagyobb becsben tartom ugyanazok stúdiófelvételeinél. Az olasz belcanto-triász (Rossini, Bellini, Donizetti), de Spontini, Mercadante, Pacini, Mayr és persze Verdi korai operái, vagy a francia és a német kora romantika szerzőinek alkotásai is, különösen közel állnak hozzám. A rádió sok operakülönlegességet a műsorára tűzött, élő kapcsolásos operaközvetítéseivel sok örömet szerzett hallgatóinak, hiszen csaknem havi-heti rendszerességgel kapcsolta élőben valamelyik nagy operaházat. Számomra mindig a ritka, kevéssé ismert operák közvetítései jelentették a felfedezés örömét és izgalmát, rácsodálkozva, mennyi szépséges opera keletkezett, ami közel áll hozzám. Köztük olyanok, melyekről talán addig nem is hallottam vagy nem ismertem még, nem beszélve arról, a közvetítések által a kor legnagyobb operacsillagait is "élőben" hallgathattam, és interpretációjukban gyönyörködve jutottak el hozzám ezek a szépséges művek.

849 smaragd 2015-08-30 05:00:54 [Válasz erre: 848 Búbánat 2015-08-29 22:28:08]
Szerencse, hogy itt kiönthetted a szíved. Átérzem bánatodat, az ilyen -zenei - hiányérzetek nagyon tudnak fájni. Némi vigasz a már hallott régi zenemű és az otthoni lemez újrahallgatása, de a zeneszerető, felkészült hallgató igényességének az élő előadásnak is eleget kell tennie. Az az igazi.

848 Búbánat 2015-08-29 22:28:08 [Válasz erre: 846 Búbánat 2015-08-29 11:37:18]
III. Edward, angol király végül megkegyelmezett a lázadó francia polgároknak - ezt a "happyend-es" III. felvonást elhagyta az Armel Operafesztiválon bemutatott új produkció. Tulajdonképpen már Donizetti visszavonta, mert a cenzúra belekötött. Később átdolgozta operáját, és új harmadik felvonásba mentette az előző változat értékeit, de így sem kellett a korabeli „ítészeknek”. Úgyhogy már a komponista életében szokássá vált, hogy csak a két felvonást játsszák. Tudni kell, hogy az opera cselekménye Calais 1347. évi ostroma idején játszódik, amikor az angolok felajánlják, hogy megkegyelmeznek a városnak, ha hat nemesi származású polgár vállalja a vértanúságot. A II. felvonást záró hatalmas finálé itt csúcsosodik ki: egészen drámai kép bontakozik ki, a feszültség egyre nő, mert hiába minden lebeszélés, az önként jelentkezett hat polgár a városa érdekében mindenre elszánt: hajlandók feláldozni az életüket is, és miután szeretteiktől végső búcsút vettek, a küldöttség elindul az angol sereg táborába, hol hitük szerint csak a halál fog várni rájuk. A két felvonás tényleg zseniális, a zene bámulatra ragadó, igazi „donizettis”belcanto muzsika. Tudjuk, a következő évben keletkezik majd a Roberto Devereux… Én azért mégiscsak hiányoltam a harmadik felvonást (nekem megvan CD-n a teljes, csonkítatlan opera, így jól ismerem a zenéjét is.), mely aztán feloldja a drámát: III. Edward diadalmámorban úszik. Mégis behódoltak neki a franciák, sikerül példát statuálnia az ellene szegülő városoknak. Megérkezik a királyné is. Isabella megismervén a hat polgár önként vállalt áldozatát és meghallva utánuk jövő szeretteik könyörgését, megindítja őt a franciák bátorsága, s maga is kegyelmet kér a számukra. A királyt is meghatja ellenfelei bátorsága, és valamennyiüknek megkegyelmez. De való igaz, az opera II. felvonást záró, hősi hozzáállást tanúsító calais-i polgárok hazafias döntése, mely a zenében valami magasztos pátoszt nyer kifejezést, egy csodálatos, gyönyörű és egyben megrendítő fináléba torkollik. Ugyanakkor sajnálom az elmaradt felvonás zenéjét is, mert abban is találni nagyszerű részeket, így két szép balettzenét is, de a kóruskíséretes záró rondó, amit az eredeti verzióban Eleonóra énekel és az átdolgozás során a királynéé lett, ugyancsak nagyon hatásos. Úgyhogy most meghallgatva a Thália Színházban bemutatott előadás hangfelvételét, beteszem a CD-met a lejátszóba, és felelevenítem a régen hallott opera harmadik felvonását. Számomra így, ezzel lesz teljes Donizetti remek operája – ami amúgy először hangzott el Magyarországon, 2015. június 30-án, a Thália Színházban, a londoni English Touring Operatársulatának kiváló előadásában.

847 Búbánat 2015-08-29 21:23:18 [Válasz erre: 846 Búbánat 2015-08-29 11:37:18]
Érdemes tudni, hogy a Donizetti-opera cselekménye (Salvatore Cammarano szövegkönyve) valós történelmi eseményen alapul; és hogy Auguste Rodin világhírű szobra, a "Calais-i polgárok" egyik változata ma Londonban, a Parlament közelében áll! (Amikor tavaly Londonban voltam, egész véletlenül, arra felé sétálva- "botlottam" bele...

846 Búbánat 2015-08-29 11:37:18
Ma este 7 órától a Bartók Rádió közvetíti [url] http://armelfestival.org/component/content/article/765-calais-ostroma/845-calais-ostroma.html; Donizetti: Calais ostroma [/url] Háromfelvonásos opera, két részben A londoni English Touring Operatársulatának előadása (ARMEL Operafesztivál - Thália Színház, 2015. június 30.) Szöveg: Salvadore Cammarano Vezényel: Jeremy Silver Közreműködik: a Pannon Filharmonikusok Rendezte: James Conway Szereposztás: Edoardo - Nicholas Merryweather (bariton) Eustachio de Saint-Pierre, Calais polgármestere - Craig Smith (bariton) Aurelio, a fia - Catherine Carby (mezzoszoprán) Eleonora, Aurelio felesége - Paula Sides (szoprán) Pietro de Wisants - Matthew Stiff (bariton) Giacomo de Wisants - Matt R. J. Ward (tenor) Giovanni d´Aire - Andrew Glover (tenor) Edmondo, az angol seregek vezére - Ronan Busfield (tenor) Armando - Jan Capinski (basszus) A kém - Peter Brathwaite (basszus)

845 Búbánat 2015-07-17 15:41:08 [Válasz erre: 844 Diva Plavalaguna 2015-07-17 14:33:12]
Teljes mértékben csatlakozom az elmondottakhoz! Beteszem én is a linket, talán így sikerül: [url] http://www.wqxr.org/#!/story/defending-donizetti/; Defending Donizetti [/url]

844 Diva Plavalaguna 2015-07-17 14:33:12
[url]http://www.wqxr.org/#!/story/defending-donizetti/;Defending Donizetti [url] Jó írás az utólérhetetlenül csodálatos zeneszerzőről. Még, még és még Donizettit, mert sajnos nagyon kis dózisokban juthatunk csak hozzá!! Az Armelen egy kevésbé ismert művével a Calais ostromával találkozhattunk és jön a következő szezonban a Bolondokháza, amit szintén nagyon várok. Igazából a MET nagydobására vagyok leginkább kíváncsi a következő évadban - Radvanovsky "Három Királynőjére".

843 Búbánat 2015-03-26 14:48:20 [Válasz erre: 842 Ardelao 2015-03-26 14:44:38]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=XENcdQ0TxaI; Les Martyrs Act II Finale – részlet [/url] Az Opera Rara ezt az élő felvételt hozza ki CD-n. Donizetti's Les Martyrs - Act II Finale - from the concert performance with Joyce El-Khoury, Michael Spyres, David Kempster, Brindley Sherratt, Clive Bayley and Wynne Evans with the Orchestra of the Age of Enlightenment and Opera Rara Chorus conducted by Sir Mark Elder. BBC Radio 3 broadcast, Saturday 15th November 2014 at 6.15pm (GMT). Opera Rara studio recording released April 2015. Available to pre-order from www.opera-rara.com

842 Ardelao 2015-03-26 14:44:38
Les Martyrs Gaetano Donizetti A tragic tale of Christian martyrdom, Les Martyrs began its life as Poliuto, Donizetti's Italian opera which - due to its religious content - was banned before its Naples premiere. Greatly angered by the Italian censors' decision, Donizetti moved to Paris in the hope of conquering the Opéra de Paris and securing his status as a composer of international repute. His dream largely came true when, in 1838, he signed an agreement to revise Poliuto for the Paris opera. Working together with Eugène Scribe - the grand opera librettist of the time - Donizetti went to great pains to adapt his Italian opera for Parisian audiences. Not only did he add an obligatory ballet score, but he also composed an elaborate new overture, new solos for the lead tenor and several innovative ensemble scenes. Yet, despite the opera's successful premiere, Les Martyrs soon disappeared from the Paris opera's repertory and since has only received sporadic performances, often in an Italian version. Opera Rara's revival is based on a new critical edition by Dr Flora Willson of King's College, Cambridge, which restores the opera's original French text and reinstates numerous musical passages that have note been heard since its first performance. Hilary Finch in her five star Times review said: 'The martyred pair — the Christian Polyeucte and his Roman wife and eventual convert Pauline — were cast from strength. Joyce El-Khoury’s soprano flamed fearlessly, but could also taper off into an exquisitely vulnerable half-voice. And the platinum tenor of Michael Spyres focused fanatical love and loyalty: his stratospheric cry within the aria Dieu m’inspire! had both orchestra and audience reeling in thrilled admiration. Two outstanding basses, Brindley Sherratt as Félix and Clive Bayley as Callisthènes, revealed shifting shades of obduracy, while David Kempster’s Sévère painted a stalwart and conflicted portrait.' Opera Rara's studio recording is available to pre-order now and will be in stock April 2015 for release in May 2015. Please note that all orders placed online will be charged at time of ordering. View the Act II finale from our concert performance of Les Martyrs at the Royal Festival Hall on 4th November 2014.

841 Ardelao 2015-03-26 14:35:14
Les Martyrs Gaetano Donizetti Pre-OrderCD£37.50 Availability: Release date - May 2015 Opera Rara legújabb felvétele.

840 Búbánat 2015-03-19 16:31:50 [Válasz erre: 839 Ardelao 2015-03-19 16:21:22]
Mégpedig az eredeti, francia verzióban. Viszont a 20 perces, nagyszabású balettképet ez a produkció sem tartalmazza, amit nagyon sajnálok! DVD-n is hamarosan kijön.

839 Ardelao 2015-03-19 16:21:22 [Válasz erre: 838 Búbánat 2015-03-19 10:44:25]
Ismét egy "Bel canto" csoda !

838 Búbánat 2015-03-19 10:44:25
A Classica csatorna ma délben és este először tűzi műsorára Donizetti remekét: [url] http://www.classica.de/de/; Donizetti: La Favorite - Aus dem Théâtre du Capitole de Toulouse – 2014 [/url] - A kegyencnő First Performance - Erstmals auf CLASSICA 19.03.2015 - 12:00 UND 20:00 LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:32:12 DIRIGENT: Antonello Allemandi INSZENIERUNG: Vincent Boussard BÜHNENBILD: Vincent Lemaire KOSTÜME: Christian Lacroix SOLIST GESANG: Kate Aldrich (Léonor de Guzman) Yijie Shi (Fernand) Ludovic Tézier (Alphonse XI) Giovanni Furlanetto (Balthazar) Marie-Bénédicte Souquet (Inès) Alain Gabriel (Don Gaspar) CHOR: Choeur du Capitole de Toulouse ORCHESTER: Orchestre National du Capitole de Toulouse F, 2014 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 19.03., 20:00 20.03., 03:00 07.05., 10:25

837 Búbánat 2015-02-24 14:51:55
Egy Donizetti-ritkaságot hallhatunk ma este a Bartók Rádióban 19.35 – 22.00 Donizetti: Alina, Golconda királynője Kétfelvonásos opera buffa Szövegét Felice Romani írta Vezényel: Antonello Allemandi Km. a Pármai Teatro Regio Énekkara (karig. Adolfo Tanzi) és az Arturo Toscanini Szimfonikus Zenekar Szereposztás: Alina, pásztorlány, Golconda királynéja - Daniela Dessí (szoprán) Fiorina - Adelisa Tabiadon (mezzoszoprán) Seide - Rockwell Blake (tenor) Volmar - Paolo Coni (bariton) Belfiore - Andrea Martin (basszus) Assan - Sergio Bertocchi (tenor)

836 Búbánat 2014-12-10 14:38:44 [Válasz erre: 834 parampampoli 2014-12-09 23:24:00]
Köszönöm, eddig a felvételéig,semmit nem tudtam felőle. Mindenesetre, kíváncsian várom, hogy a későbbiekben milyen szerepekben, mit nyújt. Lehet, hogy elvetem, lehet, hogy megtartom...

835 telramund 2014-12-09 23:37:34 [Válasz erre: 834 parampampoli 2014-12-09 23:24:00]
:):):)

834 parampampoli 2014-12-09 23:24:00 [Válasz erre: 832 telramund 2014-12-09 19:42:03]
Nincs az az Isten, se az a pénz, hogy végighallgassam ezzel a nővel.

833 Búbánat 2014-12-09 22:35:16
[url] http://www.festivaldellavalleditria.it/dettaglio-news.aspx?ID=00003E; Gianni di Parigi [/url] A 2010-es Festival della Valle d'Itria (Palazzo Ducale – Martina Franca) tűzte műsorára ezt az igen dallamos, sodró - lendületes énekszámokkal teli vígopera-ritkaságot. (2010-ben egy külföldi rádiócsatorna élőben közvetítette az előadást - Haandel fórumtársunk ezt belinkelte.) A premier-előadás DVD-n kijött, amihez most hozzájutottam, és elmondhatom: pompás Donizetti-operát ismertem meg a lemezről. (A youtube-on rá lehet keresni az opera több hangfelvételére.) Az énekesek között felfigyeltem a Navarra hercegnő szerepében bemutatkozó fiatal, vonzó külsejű, orosz koloratúrszoprán énekesnőre, Ekaterina Lekhinára, akiről eddig semmit nem tudtam. Ezen a négy évvel ezelőtti előadáson Lekhinának szép, „csilingelő” szopránját halljuk, mely nemcsak „szimpla” koloratúra-képességekkel bír, de az erősen lírai hangi-tartományokban is kifejezés telit nyújt. Hatalmas sikere volt. Alakítása nemcsak a bravúráriákra korlátozódott, nekem nagyon „bejött” - különösen az opera fináléjának szerelmi kettősében – a színészi vénáját is kiemelő természetes játékkultúrája. Az utóbbi években több kiváló orosz szoprán énekesnő tűnt fel a nemzetközi operavilágban, akikről lelkendező kritikákat olvasni, köztük például Olga Peretyatko-ról. Úgy látszik, további tehetségek bukkannak fel és jönnek, nemzetközi hírnévre törekednek. A produkcióban a „Slovacco di Bratislava” néven szereplő kórus működött közre, vezényelt Pavol Prochazka. Róluk, gondolom, „ ladislav kozlok” fórumtársunk tudna többet mondani!

832 telramund 2014-12-09 19:42:03
Aki ezt a nőt kibírja minden tiszteletem az övé.Csak nagyon mazohistáknak a többieknek elég a finálé a 10 évvel korábbi halálért!Nevet nem írok,aki bemásolja a keresőbe megtudja! https://www.youtube.com/watch?v=iRaOAHk36xo&feature=youtu.be

831 Búbánat 2014-12-06 14:06:11
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/hirek/ok_a_2015os_armel_operafesztival_fellepoi; Ők a 2015-ös Armel Operafesztivál fellépői [/url] • 2014. december 3. - • (sze) - • Fidelio/MTI - A londoni English Touring Opera Donizetti Calais ostroma című művét hozza el Budapestre!!!

830 Búbánat 2014-11-30 22:03:29 [Válasz erre: 828 -zéta- 2014-11-30 20:29:58]
Talán felkerülhetne ez a produkció Budapestre is!

829 Csákovics 2014-11-30 21:05:52
Te rutinosabb vagy a linkelésben... Köszönöm. Természetesen csak magyarországi bemutató, nem ős... :-)

828 -zéta- 2014-11-30 20:29:58 [Válasz erre: 827 -zéta- 2014-11-30 20:24:14]
[url]http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/marco-tutino-gyertyak-csonkig-egnek-gaetano-donizetti-farsangi-kalamajka;...még egyszer...[/url]:-)

827 -zéta- 2014-11-30 20:24:14 [Válasz erre: 826 Csákovics 2014-11-30 18:39:34]
Ezt nem lehet megnyitni...:-(

826 Csákovics 2014-11-30 18:39:34
Donizetti-ősbemutató a Szegedi Kisszínházban: [url]http://http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/marco-tutino-gyertyak-csonkig-egnek-gaetano-donizetti-farsangi-kalamajka;Il giovedi grasso/Farsangi kalamajka[/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.