vissza a cimoldalra
2019-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5938)
Pantheon (2444)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4454)
Élő közvetítések (8237)
Kimernya? (3278)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)
Zenei témájú könyvek (99)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

102   Búbánat • előzmény101 2013-05-23 18:54:35
Gulyás Dénes: Legyőzzük a gagyizmust

101   Búbánat 2013-05-23 18:54:03
http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/legyozzuk_a_gagyizmust/; Gulyás Dénes: Legyőzzük a gagyizmust [/url]

/Farkas Anita, Demokrata.hu 2013-04-17 09:47:38/

„Egy vidéki teátrumban, ahol az operának nincsenek nagy hagyományai, nem lehet rögtön a Saloméval, vagy egy Sosztakovics-darabbal kezdeni – mondta a Demokratának Gulyás Dénes, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban most bemutatott A sevillai borbély rendezője. A Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának vezetőjével Rossini remekművéről, a vidéki színjátszásban régóta szükséges szisztémaváltásról és a gyerekek csillogó szeméről beszélgettünk.”

„[…] – Nem kívántam üzenni a mának, pedig biztosan lehetne, ha nagyon kitekerném a fantáziámat. De jobb és több lesz attól ez a darab, ha átteszem a XXI. század elejére, egy holdbázisra, az énekesek farmerben és teniszcipőben játszanak, s Almaviva pedig Rosina helyett esetleg Figaróba szerelmes? Nem hiszem. A színháznak az csak külsősége, ha a Wagner-darabokat öltönyben és nyakkendőkben játsszák, vagy éppen crossmotorokon vonulnak be az énekesek, mint jó néhány éve a walkürök lovaglásának jelenetében. Egy előadás nem ettől lesz jó, hanem attól a megmagyarázhatatlan feszültségtől, amivel a művészek megtöltik. A viszonytól, ami a szerepet formálók között a cselekmény, a darab eljátszása, eléneklése közben létrejön. Valóban leültünk Horesnyi Balázs díszlettervezővel, elővettük a Sevilláról szóló gyönyörű könyveket, és a korabeli házakból próbáltunk ötleteket meríteni. Ennek eredményeként a belső szobakép, Bartolo lakhelye egy kicsit a móros beütésre hajaz, ahogyan a város külső megjelenítése is hasonló érzetet kelt, mint a valós Sevilla. Rátkai Erzsébet jelmeztervezővel is sokat beszélgettünk a jelmezekről, s eldöntöttük, hogy korhű jelmezeket szeretnénk. Mert nekem ezt a hangulatot árasztja a zene, és nem hiszem, hogy az tenné a mai kor emberének elfogadhatóvá, ha ennek ellenében menne a színpad képi világa.

– Vajon az operákban egyáltalán van vagy nincs létjogosultsága az alternatív feldolgozásoknak?

– Lehet, ha a darab viszonyrendszere, témája, zenéje megengedi. És vannak persze rendezők, akik mindezt másképpen gondolják, mint én, például egy darab elejéről elhagynák a szerintük unalmas nyitányt, vagy kotta helyett a CD-borító szövegkönyvéből rendeznek. Ez utóbbi különösen furcsa, hiszen a zenében minden le van írva, meg van komponálva pontosan: mi mikor történik, kinek milyen a jelleme és ebből adódóan a szerepe. Persze nem baj, ha valaki nem kottista, csak nagyszerű rendező, de akkor vegyen maga mellé a munka során egy muzsikust. Amúgy sem szeretem ezt a hagyományos–alternatív szembeállítást, hiszen annyi színház van, mindenki megtalálhatja a saját elgondolásához szükséges közeget! De ráragasztani valamire, hogy ócska, csak mert hagyományos, az abszurdum.

– Szóval, lehet a formabontónak is helye?

– A Kovalik Balázs rendezte Le Grand Macabre például elég modern, avantgárdszerű, de fergeteges előadás volt. Nem ettől zárkózom tehát el, csak az öncélú belemagyarázásoktól, és attól, hogy az ilyesfajta véleménykülönbségekből kultúrháború legyen. Én egyszerűen csak olyan színházat szeretnék csinálni, mint most Fehérváron, ahol a bemutató végén a közönség jókedvében kirúgta a ház falát. […]”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"
Audiencia a hangszerek királynőjénél

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Kolonits Klára (ének), Szűcs Máté, Homoki Gábor (brácsa), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű); William Coleman (brácsa); Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
"kamara.huKAMARA.HU – Utas és holdvilág"
kamara.hu/1 - emlék
"A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja"
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) vonósnégyes, op. 18/1
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
LISZT: Die Loreley
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Mignons Lied
CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op. 70
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
DVORÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)