Bejelentkezés Regisztráció

Egyházi zene


38 dratta 2005-05-25 20:40:59 [Válasz erre: 37 sphynx 2005-05-25 20:15:47]
áháá, viccelsz!

37 sphynx 2005-05-25 20:15:47 [Válasz erre: 36 dratta 2005-05-25 20:05:57]
És ne feledkezz még meg az \"egy házi zené\"-ről sem. Szemben az utcai zenészekkel, vannak a házi zenészek, ők csinálják a házimuzsikát.

36 dratta 2005-05-25 20:05:57 [Válasz erre: 11 Búbánat 2005-05-13 16:22:58]
Megint tanultam valamit! Tehát jól értelmezem? : egyházzene az, amit liturgikus használatra írtak, egyházi zene pedig az egyébként jámbor témájú muzsikák elnevezése? Ezek hivatalasan így létező kategóriák? vagy csak a tisztánlátás érdekében kialakított saját rendszer?

35 Ametiszt 2005-05-25 17:59:17 [Válasz erre: 32 Búbánat 2005-05-24 23:18:02]
Köszönöm, hogy jeleztétek, itt már téma a tegnapi Requiem. Búbánat minden szavával egyetértek, így történt minden, ahogy írod. F. Furlanetto gyönyörű éneklése még kivételesebbé tette az egészet. Úgy szólt az egséz, ahogy Verdi elképzelte és megírta. És azok a ritmusváltások, hangsúlyok és finom, lágy részek.....! Egy idő után úgy éreztem, együtt lélegzek a karmesterrel és a zenekar is azt csinálja, amit beléjük szuggerálok (persze nem én, hanem Riccardo Chailly). Ami még nagyon megfogott, hogy mennyire segítőkészen és gondoskodással vezette az énekeseket és egy zenész, énekes, kórustag sem kerülte el a látóterét. A végén pedig nagyon megdícsérte zenészeit. Ők pedig, mint a gyerekek az előadás végén egyre csak a szép programfüzetet keresték emléknek és egymást fényképezgették a gyönyörű épületben. Remélem máskor is visszajönnek még.

34 Sesto 2005-05-25 17:51:28 [Válasz erre: 33 Orfeusz 2005-05-25 07:48:19]
...tehat, a papirforma bejott Orgonasovanal,...valoban kicsi a hang, o is sajnos, bar szerintem nagyon szep a materia, keves a hang volumenje, csalodast okozott egy par eve Salzburgban mint Elettra az Idomeneoban,...CD felvetelei viszont nagyon szepek, jok lasd. mas sikeres CD kolleganok,...nevek emlitesetol most szandekosan eltekintenek!

33 Orfeusz 2005-05-25 07:48:19 [Válasz erre: 32 Búbánat 2005-05-24 23:18:02]
Nagyon jól szólt a Requiem sztem is a monstrumban, jó az akusztika, jó volt így hallani a sok ZAK-os élmény után. Orgonasova nekem nem tetszett, kicsi a hangja ehhez, a nagy együttesekben semmit nem lehetett belőle hallani, a pianói pedig szépek csak, úgy indította őket, ami nem egy Requiembe való sztem. A mezzo nekem is tetszett, ő sem egy nagy, súlyos hang, de szépen, árnyaltan énekelt, viszont nagyon passzolt a két női hang, így a duóik superre sikeredtek. Furlanetto nagy formátumú énekes, jövőre Fülöpöt énekel Bécsben, lehet, hogy megnézem.

32 Búbánat 2005-05-24 23:18:02
Ide írom, annak ellenére, hogy egyesek szerint Verdi Requiemje nem egyházi zene. Valóban, ez a zene több mint liturgikus célokat szolgáló zene, egyformán megállja helyét templomban, koncertteremben, operában, sportcsarnokban, szabadtéren. Univerzális zene. Ennek bizonyítéka a ma esti hangverseny is, amelyre a Nemzeti Hangversenyteremben került sor. Nehéz szavakat találni az élmény után! Mert az volt! Nem akarok elemzésekbe bocsátkozni, legyen elég annyi, hogy a siker annyira meghatotta a zenekar tagjait, hogy a közönség ütemes tapsára \"rásegítve\" lábdobogással vették át a ritmust, amivel leírhatatlan hatást gyakoroltak. A kórus is tapsolt, a négy szólista is tapsolt. Egymásnak örültünk. Kell ennél több? Gyönyörű este volt, egy csoda, ritka megható pillanatokkal a végén is. Riccardo Chailly karmester iránti hódolatom csak erősödött; semmi hókuszpókusz, profi módon tette a dolgát, ahogy Luba Orgonasova is, akinek már elmúlt ugyan a fiatalsága, de szép szopránja még mindig jelentős. Rokonszenves egyénisége, a műfaj és a mű iránt érzett alázata, az egész személyisége, szellemisége egyesült itt Verdiével. A tenor, Massimo Giordani egy középszer, semmi rendkívüli, de a feladatnak pompásan megfelelt. Fel kellett figyelnem egy nagyon széphangú fiatal, sugárzó szépségű spanyol mezzoszopránra, aki remekül megállta a helyét a hatalmas feladatával, nagy elismeréssel adózom neki. Várom, hogy Maria José Montielt nem túl soká valahol valamely produkcióban újra láthassam és hallhassam. Nagy ígéretnek tartom. És végül Ferruccio Furlanetto! Basszusa élőben is tényleg lenyűgöző. Orgánuma, technikája fölényes biztonságról tanuskodik. És az az elegancia sem az utolsó, amely az egész megjelenéséből árad! Sztár ő a javából. Joggal és megérdemelten. A ma esti éneklése után remélem még hallhatom őt egyszer majd az Operaházban is. Ugyanakkor mélyen emberi tulajdonságait sem titkolja, ahogy egy óvatlan pillanatban saját könnyeit törölgette a Recordere tételben a saját énekszólama alatt... Ezt a varázst vártam tőle, de többet kaptam annál! Romano Gandolfi karigazgató úr által betanított egy híján 90 tagú vegyeskórusa -megszámoltam - félelmetesen szépen énekelt,ezen nincs is mit meglepődni, hiszen mondhatnám, anyanyelvükkel együtt szívták magukba Verdi gyászmiséjének latin szavait; a hangképzés és a szép hangszín már csak ráadás. A milánói szimfonikusok (szintén közel a kilencvenhez) - csak ismétlem önmagam - vérbeli, nagyon rutinos társaság, amely meggyőzően, a karmesterének minden kívánságának eleget téve nagyon szépen játszott. Igazán nem is tudok kiemelni hangszercsoportokat a zenekarból,tökéletesen együtt voltak. Chailly remekül fogta össze az egész gépezetet.Látszik rajta, hogy nagy muzsikus egyéniség, akinek van tudása, van érzéke mindehhez a sok szépségnek az előcsiholásához. Nagy élmény volt számomra ez a ma esti Verdi–Requiem! Soha ennél rosszabbat!

31 Megén 2005-05-17 14:05:10 [Válasz erre: 30 Búbánat 2005-05-17 12:15:01]
Kösz a beszámolót, Vácott voltam már egyszer-kétszer, de kiesett az utamból a székesegyház. Legközelebb megpróbálom, hogy arra kerüljünk.

30 Búbánat 2005-05-17 12:15:01
Milyen szép is a Váci Székesegyház épülete! És belülről is. Tegnap jártam ott először, amihez az apropót az szolgáltatta, hogy egy jótékonysági egyházzenei koncertre került sor és csábított a kapott meghívón található művészek névsora. Így rászántam magam erre a kis kiruccanásra. Megérte! Az ún. „áhítatos énekek” –többségében Ave Maria darabok - előadói között több olyan művész is volt, akikről előzőleg nem feltételeztem volna, hogy ebben a műfajban is megállják a helyüket. Gondolok például Kállay Borira, aki egy nagyon szép Schubert Ave Mariát énekelt, de Dániel Gábor is remek „ingemisco”-val örvendeztette meg népes hallgatóságát Verdi Requiemjéből. De sorolhatnám még a fiatal, tehetséges közreműködőket, akikkel most találkoztam először: Jeney Balázs, Kerényi Zoltán, akik ihletett tolmácsolásukkal különböző szép részleteket adtak elő Cesar Franck és Berlioz egyházi műveiből. Már jóval ismerősebb név volt Pándy Piroska, aki szerintem a koncert legnagyobb sikerét aratta Gounod Ave Mariájával és Verdi Otellójából az Ave Maria bensőséges eléneklésével. Berkes János is igen kitett magáért, akárcsak Csavlek Etelka, a Mozart-darabok, így pld. a Laude alle Domine című motetta, továbbá Caccini Ave Mariaja mind nagyon felemelőek és átszellemültek voltak előadásukban. Utolsó előtti számként Wolf Péter szerzeményét, az Ave Mariát énekelte el együtt az összes közreműködő énekes, előbb a hölgyek, akikhez később csatlakoztak az urak is. Befejezésül pedig a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusának tolmácsolásában felhangzott a megunhatatlan Halleluja-kórus a Messiásból. A hangverseny nagy sikeréből megérdemelten kivette a részét Bednarik Anasztázia és Neumark Zoltán is, akik felváltva (lent a szentély előtt, és fent a karzaton) kísérték az énekművészeket gyönyörű orgonajátékukkal. A templom akusztikája engem kissé zavart, mert a szöveg értését nehezítette a visszhang, ugyanakkor a zene, az ének lecsengése szépen zengett, így a forró tapsaink kezdetével nem minden esetben tudtuk kivárni, míg az utolsó felhangzó zengzetek is elnémulnak.

29 frushena 2005-05-16 15:11:57
Arvo Pärt-ról mi a véleményetek?

28 Megén 2005-05-16 10:40:14
Nekem Bach 329. Zsoltár. Ott kezdődik.

27 Sieglinde 2005-05-15 21:31:11 [Válasz erre: 21 Búbánat 2005-05-14 12:38:25]
Köszönöm!!

26 frushena 2005-05-15 14:51:05 [Válasz erre: 25 tépé 2005-05-15 12:07:07]
Köszönöm!

25 tépé 2005-05-15 12:07:07 [Válasz erre: 23 frushena 2005-05-14 17:26:41]
Exultate Deo (80. zsoltár)

24 agyament 2005-05-14 18:44:14 [Válasz erre: 15 janomano 2005-05-13 20:40:44]
Nem ;-)

23 frushena 2005-05-14 17:26:41 [Válasz erre: 17 tépé 2005-05-13 21:07:22]
Scarlatti-tól mi ha érdeklődhetnék? Épp a héten vásároltam A.Scarlatti : La Maddalena-t. Csak futólag hallgattam bele ebbe az oratóriumba, de igen mélly hangvételűnek tűnik. [url]http://images.amazon.com/images/P/B000005W3B.01._SCMZZZZZZZ_.jpg;Alessandro Scarlatti : La Maddalena[/url]

22 sphynx 2005-05-14 14:37:00
Én csak kint a kertben tudok sufni.

21 Búbánat 2005-05-14 12:38:25 [Válasz erre: 16 Sieglinde 2005-05-13 21:06:16]
Erről, meg a Dies Irae című háromtételes kompozíciójáról is részletes elemzést olvashatsz Várnai Péter Oratóriumok - könyvéből.

20 daunerni 2005-05-14 11:28:39 [Válasz erre: 18 Megén 2005-05-14 09:55:40]
A marokkói Fez-ben minden évben megrendezik a monoteista vallások zenei fesztiválját. Zsidó kántorok, valamelyik banda az Ali Khan-klánból, és Mozart mise. Az idei nyitó koncerten Pergolesi Stabat Mater (Berganza), és Asmae Lemnawar - \"Sufi Qassaïd of El Harraq and Ibn Arabi\" lesz a műsor! Egyszer azért szeretnék oda elmenni.

19 Megén 2005-05-14 09:58:07 [Válasz erre: 6 sphynx 2005-05-13 10:59:54]
Én külön, most. (Csak most értem ide.)

18 Megén 2005-05-14 09:55:40 [Válasz erre: 10 daunerni 2005-05-13 14:44:28]
De, csak kuriózumként. Távoli világ, nem tudnám napi zenehallgatásba illeszteni. Ismerni viszont szükséges, hasznos.

17 tépé 2005-05-13 21:07:22
Jó estét mindenkinek. Véletlenül erre jártam. Minenkit szeretettel várok Szegeden 21-én a Dómban, ahol a JGY Tan. képző Vegyeskarának lesz hangversenye Kovács Gábor vezetésével. Elég jó társaságba kerültem. Sztravinsky és Scarlatti a szomszédaim.***

16 Sieglinde 2005-05-13 21:06:16 [Válasz erre: 11 Búbánat 2005-05-13 16:22:58]
Jaj de szép olvasmány, hatására elő is kerestem ősöreg lemezemet, holnap meg is hallgatom : Penderecki Lukács passiója.Ez milyen zene, azonkívül, hogy gyönyörű?

15 janomano 2005-05-13 20:40:44 [Válasz erre: 14 daunerni 2005-05-13 20:33:57]
Véletlenül nem [url]http://www.mek.oszk.hu/01100/01134/index.phtml;erre[/url]?

14 daunerni 2005-05-13 20:33:57 [Válasz erre: 13 janomano 2005-05-13 20:25:12]
Mint ahogy Tóth Péter Stabat Materje sem a kanonizált szövegre készült (hanem Weöres)

13 janomano 2005-05-13 20:25:12 [Válasz erre: 11 Búbánat 2005-05-13 16:22:58]
Annyit tennék hozzá, hogy a Brahms Requiem, illetve a Verdi sem illeszthető liturgikus keretbe. Magyarán nem egyház zene a szó szorosan vett értelmében. Aztán lehet, hogy több is van a közölt listából, de én csak erről a kettőről tudom. A Brahmsról konkrétan, hogy a szövegét a szerző válogatta.

12 Búbánat 2005-05-13 16:42:39 [Válasz erre: 11 Búbánat 2005-05-13 16:22:58]
Kifelejtettem a sorból az egyik legnagyobb romantikus zeneszerzőt,Schubertet,akinek mindenképpen meg kell említenem hat szépséges miséjét.

11 Búbánat 2005-05-13 16:22:58
Nem árt egy kissé a fogalmat rendszerbe rakni. Ugyanis van egyházi zene és beszélünk egyházzenéről. Ez két különböző fogalom, más-más kategória. Kezdetben volt a világi zene és az egyházi zene, később, amikor az egyházi zene dominanciája történelmi-politikai okokból kezdett visszaszorulni, utóbb a zenetudomány igyekezett nem túl élesen, de mégis elhatárolni egymástól a történetileg létezett zenéket,műfajokat és stílusokat, és így mesterségesen létrehozott olyan kategóriákat, mint „egyházzene”, „műzene”, „népzene” stb. Frushena nagyon helyesen rávilágított az egyházi zene gyökereire, ami nem más, mint a keresztény kultúrkörből ismert gregorián zene. Innen fakad jóval később Palestrinának is a csodás művészete (ennek legszebb, legpregnánsabb, legmonumentálisabb példája a Marcellus pápáról elnevezett hatszólamú kórusra írt a cappella-miséje), műveinek polifonikus szerkezete, sokszínűsége, majd jöttek a többi óriások. Azonban most oda szeretnék kilyukadni, hogy szinte nincs olyan „világi” zenét komponáló holt vagy élő zeneszerző, aki ne kísérletezett volna alkalmanként egyházi, ún. áhítatos darabok komponálásával és ebben a műfajban is ne alkotott volna valami rendkívülit, emlékezeteset, maradandót. Most nem is szólok a barokkról, a bécsi klasszicistákról stb., csak a romantika korából kiragadva néhányat hadd soroljam fel őket,akik a zene más műfajához kötődtek elsősorban, ám így is - tőlük talán nem is olyan idegen terepre merészkedve - az egyházzenében is kimagaslót alkottak: Cherubini:két requiemje, misék Rossini: Stabat Mater, Petite Messe Solennelle Donizetti: Requiem, templomi kantáták stb Mendelssohn: Lobgesang (dicsőítő ének- II. szimfónia), gyönyörű zsoltárai stb. Berlioz: Requiem, Te Deum, misék Meyerbeer: templomi kantáták Brahms: Német requiem Liszt: Christus, Szent Erzsébet oratóriumok, Koronázási-, Esztergomi-, Szekszárdi mise, Missa Choralis, motetták, orgona-darabok Dvorak: Stabat Mater, Te Deum, Requiem, Szent Szaniszlo-oratórium Suppé: Requiem Massenet: Maria Magdolna-oratórium Gounod, Saint-Saens és Franck oratorikus művei Verdi: Requiem, A négy szent darab stb Bruckner: Te Deum, misék stb. Puccini: Te Deum, Messa di gloria Mascagni: Messa di gloria Mosonyi Mihály: miséi stb. Offenbach is írt sok templomi kantátát Rahmanyinov zsoltárai Stb. De a huszadik században is mennyi nagy egyház zenei alkotás született,legyen elég csak egy-két név: Debussy, Honegger oratóriumai, Janacektől a Glagolita mise, Brittenttől a Háborús Requiem, Sztravinszkijtől is több minden, Kodály miséi, zsoltárai, Te Deuma, Farkas Ferenc miséi, motettái vagy akár említhetem a közelmúltból Gardelli Requiemjét. Az élő szerzőkről nem is beszélve, vagy a könnyű műfajban jeleskedők közül ott vannak Webber, McCartney, Presser, Szörényi-Illés, Tolcsvay ilyen jellegű alkotásai is. A \"komoly\" Pendereczky pedig éppen most egy Requiemet komponál, amelyből néhány tétellel már elkészült, de aztán nemrég félretette a félkész művét. Most vette csak újra elő, amikor meghalt honfitársa, II. János Pál pápa. Egyik nyilatkozatában olvastam, hogy szinte természetesnek tartja, hogy a nagy pápa emlékének szentelve fejezze be a régen érlelődő hatalmas kompozícióját, amelynek egyébként minden tételét más- más, a közelmúltban elhunyt neves személyek feletti gyásza motivált és ihlette meg.

10 daunerni 2005-05-13 14:44:28
És mi legyen magyarul a \"Geistliche Musik\", mert egyházhoz nem köthető vallások esetében nem teljesen kerek az egyházi jelző. Vagy ti nem szoktatok hallgatni mondjuk Sufi zenét?

9 frushena 2005-05-13 13:50:08
Tegnap trehány mód csak egy keveset bírtam kihozni magamból. Viszont ami elindított a topic nyitásán az VIVALDI : Egyházi zenéi. (Sphynx, azóta áldalak!) :) Valami egészen zseniálisak. Gondolok itt a méltán híres D-dúr Gloria-ra. (Gloria in excelsis Deo) Talán az egyik legtökéletesebb egyházzenei alkotás. Minden ott van ahol lennie kell. A hangszerek bekapcsolódása a zenekarba. Pl. a hegedűk, ahogy \"hirtelen\" megjelennek, majd a trombiták. Igazán mesteri. Viszont! Mi is az az egyházi zene? Főleg a katolikus egyház zenéje volna? Vagy esetleg a zsidó vallásé? Annyi biztos és nem meglepő, hogy mind vallási témájú. :) Istentiszteletre készültek leginkább! Van manapság egyházi zene? Értsd úgy,hogy mondjuk a kortárs zenében? 1600 körülre teszik a megjelenését, de a \"végét\" nem datálják. Valószínű azért, mert manapság is készülnek vallásos énekek, egyházi zenék? Tudtok olyan élő szerzőt mondani akik ír egyházi zenét? Lehet az most Requiem és Oratórium. Szerintem viszont ez a két műfaj megér egy külön misét. Egyházinak egyházi ugyan, de itt nem említeném meg inkább. Fentebb megemlítettem a keresztény és zsidó vallást. Azt nem tudni, hogy ez a kettő mikor vált külön egymástól. Arról pedig végképp semmi adat, hogy ez mikor jelentkezett a zenében. I.Gergely pápa nevéhez kapcsolják az egyházi zene egységesítését. VI-VII. század fordulóján. Amit szintén tudunk, hogy az egyházi zene eleinte kizárólag egyszólamú, vokális zene volt. Hogy mikor vált többszólamúvá ez az irányzat szintén keveset tudnak. Tehát igen csak a sötétben tapogatózik az az ember aki behatólag kívánja \"tanulmányozni\", hallgatni ezt a műfajt. Dolga nem épp könnyű. (Ha a régi korszak szerzőire és műveire gondolunk.) Szép lassan alakult ki az oratórium a passió. (Arvo Pärt : János passió) Csak, hogy egy régi passiót említsek. :) A két legnagyobb muzsikus Orlando di Lassus ( 1532 Mons - 1594, München) és Giovanni Perluigi da Palestrina volt. (1525? -1594, Róma) Talán itt kezdönek az \"alapok\"! Majd jött a többi csodás szerző. Bach, Händel, Vivaldi. Utóbbi szerző pedig igen csak kiteljesítette ezt a zenei stílust a Gloria-val a Lauda Jerusalem-mel a Laudate Pueri-vel és a Laudate Dominum-mal. Gyönyörű kórus, nagyszerű szólók.

8 Búbánat 2005-05-13 12:07:06 [Válasz erre: 7 agyament 2005-05-13 11:51:49]
Köszönöm az invitálást. Az még messze van, de semmi sem lehetlen...

7 agyament 2005-05-13 11:51:49 [Válasz erre: 5 Búbánat 2005-05-13 10:36:25]
A Stabat Mater bemutatója 1998 decemberében volt. Csak úgy mondom... Most decemberben a Dadogós dalé lesz, ha minden összejön. Gyere! ;-)))

6 sphynx 2005-05-13 10:59:54 [Válasz erre: 1 daunerni 2005-05-13 00:17:08]
[url]http://www.lib.latrobe.edu.au/MMDB/Modern_Images/antiphon/ANTIPBDX.jpg;És most együtt![/url]

5 Búbánat 2005-05-13 10:36:25 [Válasz erre: 4 daunerni 2005-05-13 09:29:36]
Köszönöm, akkor megnyugodtam, volt bennem ilyen gyanú személye felől. A szignóról jut eszembe, néhány kedves hozzátartozóm, de távoli ismerőseim is, amikor levelet kapok tőlük sokszor \"Búbánat\" címen szólítanak meg a saját „rendes” nevem helyett, ami már szinte fel sem tűnik nekem, egyre kevésbé lepődöm meg miattuk. Néha már skizofrén állapotot fed le. Kellemetlen szituációba kerülne Tóth Péter, ha alkotásának partitúrájára szórakozottan -té.pé- szignót tenne. Bár, hűséges Momusos rajongóinak ez volna a világ legtermészetesebbje. Vagy tegye azt, hogy két kéziratot készít a jövőben minden művéből, egyiket a saját nevén, a másikat – tiszteletünkre -té.pé- néven ír alá. A Stabat Matere egyébként tavaly októberben, Debrecenben már bemutatásra került – így a következetesség jegyében nem akadok fenn azon a körülményen, hogy most is ezzel a nevével találkozom, a körünkben ismert és megszokott szignója helyett. (De azért nem bánnám, ha egy jövőbeni kompozíciójának ősbemutatójára meghívna bennünket, amelyet kifejezetten a mi kedvünkért alkotott és kizárólag -té.pé- néven szignált.)

4 daunerni 2005-05-13 09:29:36 [Válasz erre: 3 Búbánat 2005-05-13 08:47:50]
Igen, ö az. lehet, hogy a műveit is -té.pé- néven kellene szignálnia? :-)

3 Búbánat 2005-05-13 08:47:50
Jövő héten Szegeden, azt hiszem szombaton, Tóth Péter szerzeménye a Stabat Mater csendül fel a Fogadalmi Templomban. A komponista vajon a \"mi Tóth Péterünk\"?

2 frushena 2005-05-13 00:21:39 [Válasz erre: 1 daunerni 2005-05-13 00:17:08]
Domine Deus. :)

1 daunerni 2005-05-13 00:17:08 [Válasz erre: 0 frushena 2005-05-12 23:58:28]
Dum aurora finem daret, Caecilia exclamavit dicens: Eia, milites Christi, abjicite opera tenebrarum, et induimini armis lucis.

0 frushena 2005-05-12 23:58:28
Szoktatok hallgatni ilyen jellegű zenét? Én elég gyakran. Van úgy, hogy azon kapom magam, hogy egy hete az szól, visszatérő jelleggel.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.