vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1061)
Balett-, és Táncművészet (5549)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)
Help me! (1091)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6038   Momo • előzmény6037 2017-07-03 11:43:24
A szokásos: több ponton félreérted/értelmezed, amit korábban írtam. Aztán levonsz egy téves végkövetkeztetést. Hadd ne részletezzem. Nincs kedvem se magyarázgatni, se azután tovább vitázni.
6037   Edmond Dantes • előzmény6033 2017-07-03 09:16:30
Ugyanúgy értem, ahogyan te: az általad idézett és általam archaikusnak, általad "ma már nem nagyon használatosnak" nevezett példák n e m igazolják, hogy a könyörög ige egyes szám első személyben akár "könyörgöm" is lehet/ne. Helyesen tehát: "könyörgök". Már csak azért is, mert pl. egyes szám 2. személyben sem "könyörgöd", hanem "könyörögsz", 3. személyben sem "könyörgi", hanem könyörög stb.
6033   Momo • előzmény6032 2017-07-02 18:04:43
Ezt hogy érted...?
6032   Edmond Dantes • előzmény6031 2017-07-02 18:00:45
Magyarul: az archaikus szofordulatok,kikoptak kovetkezeskeppen nem alkalmas peldak.
6031   Momo • előzmény6029 2017-07-01 00:58:58
Így van. Pontosan ezt mondja a belinkelt blogbejegyzás is:

"Ráadásul azt gyanítom, hogy valójában (történetileg, diakrón metszetben) a könyörgöm -m-je nem az ikes ragozás személyragja, hanem a tárgyas ragozásé, valami olyan, ma már nem nagyon használatos fordulatból eredhet, hogy könyörgöm az istent, könyörgöm az urat, könyörgöm nagyságodat..."
6029   Klára • előzmény6027 2017-06-30 18:24:49
A könyörögni ige nem ikes ige, nem is volt az. De van alanyi és tárgyas ragozása, mert könyörgöm bocsánatát, és könyörgök valamiért!
Az ikes igék ragozása is többnyire innen ered, mert mosom magamat, tehát mosakodom (mosakszom), fésülöm magamat, tehát fésülködöm, stb.
Sajnálatos dolog és az oktatás szégyene, hogy az ikes igék használata egyre inkább kikopik, ezáltal szegényítve nyelvünket, kultúránkat! Ahogyan korábban kikopott a magázás, az önözés, a kegyed, uram, stb. használata. Manapság szinte mindenki tegeződik mindenkivel, bocsánat letegez mindenkit kontroll nélkül. Már örülök, ha valamilyen üzletbe betérve a kiszolgáló nyighaj, kiscsaj "csak" a lányomat tegezi le, és engem nem. Ja, az ősz haj néha még jó valamire!
6027   Momo 2017-06-27 12:07:34
Ott van a tévedés (már, aki ezzel van elfoglalva), hogy a „könyörgöm”, a tévesen alkalmazott ikes ragozás miatt lett könyörgöm. Pedig nem.

Ugye a Cilike által belinkelt blogbejegyzésből is az derül ki, hogy igazából maguk a nyelvészek is csak tippelnek, mért alakult ez így.

Kálmán László tévedésben van, amikor azt mondja, hogy szerinte a Valahol Európában szállóigévé vált "Könyörgöm, akasszuk fel!" mondata nyomán terjedt el ez a forma. Ha megnézzük, a "könyörgöm" használata ennél sokkal régebbi. (Nyilván az általuk is beszélt köznyelv talaján állva) használja lényegében az egész magyar irodalmi élet. Csokonai, Kölcsey, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Krúdy, Móra Ferenc, Molnár Ferenc, Karinthy, Ady, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Németh László, Faludy, Orbán Ottó... értelmetlen felsorolást írni, mert mindenki. Velük, és az ő nyelvhasználatukkal vitatkozik, aki helytelennek ítéli a „könyörgöm” formát.

Végül idemásolom Nádasdy Ádám (hogy a zenéhez se legyünk hűtlenek: Nádasdy Kálmán fia) sorait a már belinkelt blogbejegyzésből:

„De ha azt mondaná valaki, hogy „nem tudunk rendesen magyarul”, „mindnyájan hibásan használjuk anyanyelvünket”, „csúnyán beszélünk-írunk”, arra már nagyon sokan bólogatnának, és meglepően messzire elmennének e téren. Nemrég csináltam egy fordítást a Szentivánéji álomból, és egy kolléga megtisztelt azzal, hogy elolvasta, és bíráló megjegyzéseket fűzött hozzá. Stiláris és rímtani kérdéseken vitatkoztunk, míg egyszercsak azt mondta: na itt viszont, ne is haragudj, de egy nagyon ronda nyelvtani hibát követtél el: „Könyörgöm, válaszolj!”. Ez helyesen úgy volna, hogy „Könyörgök, válaszolj!”, hiszen a könyörög nem ikes ige. Tátva maradt a szám. „Dehát ezt így szoktam mondani – védekeztem – mert mindenki így mondja!” „Az lehet, de annál inkább helytelen. Javítsd ki.” Nem kevesebbet állított, mint hogy primitív igeragozási hiba csúszott az – egyébként színvonalasnak ítélt – szövegembe. Úgy éreztem magam, mint a zongorista, akinek azt mondják: jól játszotta az Appassionatát, de ciki, hogy nem tudja, hogy a kottában a nagy „C” betű a 4/4 rövidítése.

Végül persze meggyőztem, mert azért vagyok nyelvész: rámutattam, hogy a könyörög igét mindenki iktelenül ragozza, én is (tehát Én minden reggel könyörgök neki – senki se mondja azt, hogy Én minden reggel könyörgöm neki), amikor e szó valóban ige. A „Könyörgöm!” azonban leszakadt ennek az igének a ragozásáról és önálló kifejezés lett (szakszóval: megszilárdult ragos alakulat), mely már független az ige ragozásától. Olyasféleképp, mint ahogyan a „lásd...” kifejezést olyannak is mondjuk, akit nem tegezünk, hiába elvileg tegezőformájú benne az ige, vagyis például „Kérjük, ellenőrizze adatainak helyességét (lásd a túloldalon).” – és nem „lássa a túloldalon”.


Hát ennyi.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)