vissza a cimoldalra
2018-06-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60899)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7252)
Erkel Színház (9356)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4285)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (895)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Palcsó Sándor (216)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2770)
Edita Gruberova (3058)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Wagner (2594)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6038   Momo • előzmény6037 2017-07-03 11:43:24
A szokásos: több ponton félreérted/értelmezed, amit korábban írtam. Aztán levonsz egy téves végkövetkeztetést. Hadd ne részletezzem. Nincs kedvem se magyarázgatni, se azután tovább vitázni.
6037   Edmond Dantes • előzmény6033 2017-07-03 09:16:30
Ugyanúgy értem, ahogyan te: az általad idézett és általam archaikusnak, általad "ma már nem nagyon használatosnak" nevezett példák n e m igazolják, hogy a könyörög ige egyes szám első személyben akár "könyörgöm" is lehet/ne. Helyesen tehát: "könyörgök". Már csak azért is, mert pl. egyes szám 2. személyben sem "könyörgöd", hanem "könyörögsz", 3. személyben sem "könyörgi", hanem könyörög stb.
6033   Momo • előzmény6032 2017-07-02 18:04:43
Ezt hogy érted...?
6032   Edmond Dantes • előzmény6031 2017-07-02 18:00:45
Magyarul: az archaikus szofordulatok,kikoptak kovetkezeskeppen nem alkalmas peldak.
6031   Momo • előzmény6029 2017-07-01 00:58:58
Így van. Pontosan ezt mondja a belinkelt blogbejegyzás is:

"Ráadásul azt gyanítom, hogy valójában (történetileg, diakrón metszetben) a könyörgöm -m-je nem az ikes ragozás személyragja, hanem a tárgyas ragozásé, valami olyan, ma már nem nagyon használatos fordulatból eredhet, hogy könyörgöm az istent, könyörgöm az urat, könyörgöm nagyságodat..."
6029   Klára • előzmény6027 2017-06-30 18:24:49
A könyörögni ige nem ikes ige, nem is volt az. De van alanyi és tárgyas ragozása, mert könyörgöm bocsánatát, és könyörgök valamiért!
Az ikes igék ragozása is többnyire innen ered, mert mosom magamat, tehát mosakodom (mosakszom), fésülöm magamat, tehát fésülködöm, stb.
Sajnálatos dolog és az oktatás szégyene, hogy az ikes igék használata egyre inkább kikopik, ezáltal szegényítve nyelvünket, kultúránkat! Ahogyan korábban kikopott a magázás, az önözés, a kegyed, uram, stb. használata. Manapság szinte mindenki tegeződik mindenkivel, bocsánat letegez mindenkit kontroll nélkül. Már örülök, ha valamilyen üzletbe betérve a kiszolgáló nyighaj, kiscsaj "csak" a lányomat tegezi le, és engem nem. Ja, az ősz haj néha még jó valamire!
6027   Momo 2017-06-27 12:07:34
Ott van a tévedés (már, aki ezzel van elfoglalva), hogy a „könyörgöm”, a tévesen alkalmazott ikes ragozás miatt lett könyörgöm. Pedig nem.

Ugye a Cilike által belinkelt blogbejegyzésből is az derül ki, hogy igazából maguk a nyelvészek is csak tippelnek, mért alakult ez így.

Kálmán László tévedésben van, amikor azt mondja, hogy szerinte a Valahol Európában szállóigévé vált "Könyörgöm, akasszuk fel!" mondata nyomán terjedt el ez a forma. Ha megnézzük, a "könyörgöm" használata ennél sokkal régebbi. (Nyilván az általuk is beszélt köznyelv talaján állva) használja lényegében az egész magyar irodalmi élet. Csokonai, Kölcsey, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Krúdy, Móra Ferenc, Molnár Ferenc, Karinthy, Ady, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Németh László, Faludy, Orbán Ottó... értelmetlen felsorolást írni, mert mindenki. Velük, és az ő nyelvhasználatukkal vitatkozik, aki helytelennek ítéli a „könyörgöm” formát.

Végül idemásolom Nádasdy Ádám (hogy a zenéhez se legyünk hűtlenek: Nádasdy Kálmán fia) sorait a már belinkelt blogbejegyzésből:

„De ha azt mondaná valaki, hogy „nem tudunk rendesen magyarul”, „mindnyájan hibásan használjuk anyanyelvünket”, „csúnyán beszélünk-írunk”, arra már nagyon sokan bólogatnának, és meglepően messzire elmennének e téren. Nemrég csináltam egy fordítást a Szentivánéji álomból, és egy kolléga megtisztelt azzal, hogy elolvasta, és bíráló megjegyzéseket fűzött hozzá. Stiláris és rímtani kérdéseken vitatkoztunk, míg egyszercsak azt mondta: na itt viszont, ne is haragudj, de egy nagyon ronda nyelvtani hibát követtél el: „Könyörgöm, válaszolj!”. Ez helyesen úgy volna, hogy „Könyörgök, válaszolj!”, hiszen a könyörög nem ikes ige. Tátva maradt a szám. „Dehát ezt így szoktam mondani – védekeztem – mert mindenki így mondja!” „Az lehet, de annál inkább helytelen. Javítsd ki.” Nem kevesebbet állított, mint hogy primitív igeragozási hiba csúszott az – egyébként színvonalasnak ítélt – szövegembe. Úgy éreztem magam, mint a zongorista, akinek azt mondják: jól játszotta az Appassionatát, de ciki, hogy nem tudja, hogy a kottában a nagy „C” betű a 4/4 rövidítése.

Végül persze meggyőztem, mert azért vagyok nyelvész: rámutattam, hogy a könyörög igét mindenki iktelenül ragozza, én is (tehát Én minden reggel könyörgök neki – senki se mondja azt, hogy Én minden reggel könyörgöm neki), amikor e szó valóban ige. A „Könyörgöm!” azonban leszakadt ennek az igének a ragozásáról és önálló kifejezés lett (szakszóval: megszilárdult ragos alakulat), mely már független az ige ragozásától. Olyasféleképp, mint ahogyan a „lásd...” kifejezést olyannak is mondjuk, akit nem tegezünk, hiába elvileg tegezőformájú benne az ige, vagyis például „Kérjük, ellenőrizze adatainak helyességét (lásd a túloldalon).” – és nem „lássa a túloldalon”.


Hát ennyi.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"A Múzeumok Éjszakája - A Liszt Múzeum programjai"
16.00: A Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének növendékei
A koncerten a jövő zongora-, hegedű- és csellóművészei mutatkoznak be
17.15: Tárlatvezetés a Múzeumban, hangszerbemutatóval
18.00: Palojtay János zongorahangversenye
BRAHMS: Hat zongoradarab, op.118
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban)
DEBUSSY: Képek, 1. kötet
RACHMANINOV: esz-moll etűd, op. 39/5
20.00: Hutás Erzsébet (hegedű) és Andrea Fernandes (zongora) hangversenye
LISZT: 2. elégia hegedűre és zongorára
KREISLER: Liebesgruss (Szerelmi üzenet), Liebesleid (Szerelmi bánat), Schön Rosmarin (Szép rozmaring)
CSAJKOVSZKIJ: Melódia, Keringő, Scherzo
RACHMANINOV: Vocalise
PAGNINI: Cantabile
ELGAR: Salut d'amour (Szerelmi üdvözlet)
LISZT: A három cigány
21.15: Tárlatvezetés a Múzeumban
22.00: az In Medias Brass rézfúvós kvintett hangversenye
SCHEIDT: Canzone Aethiopicae
CORELLI: Karácsonyi (g-moll) concerto grosso, op. 6/8 („Fatto per la Notte di Natale”)
FAURÉ: Pavane

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Fabrice Millischer, Jacques Mauger, Kiss Zoltán (harsona)
Veér Mátyás (basszusharsona)
HIDAS FRIGYES: Kettősverseny
JEAN-FRANCOIS MICHEL: Trilogy
ALEXANDRE GUILMANT: Morceau symphonique
DEBUSSY: A la maniére
SZENTPÁLI ROLAND: Allegro Fuoco
HIDAS FRIGYES: Movement

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
19:00 : Gyula
Gyulai Várszínház, Kamaraszínpad

Kelemen Quartet:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa),
Fenyő László (cselló)
A mai nap
született:
1935 • Sári József, zeneszerző
1943 • James Levine, karmester
1956 • Sylvia McNair, énekes