vissza a cimoldalra
2020-07-06
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (3406)
A MET felvételei (628)
Pantheon (2682)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3960)
Operák, amelyeket utálunk (305)
Balett-, és Táncművészet (6029)
Mozartról magasabban (696)
Giacomo Puccini (137)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4851)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1429)
Társművészetek (1806)
Franz Schmidt (3632)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1973)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7362)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (856)
Operett, mint színpadi műfaj (4376)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

104   Búbánat • előzmény103 2019-01-02 12:18:39

"ÁGYÚK ÉS VIRÁGOK" - Cziffra György zongoraművész emlékkiállítása

a Molnár C. Pál Műterem-Múzeumban

2018. november 8.- 2019. március 2.

Molnár C. Pál Galéria

Ménesi út 65. 
Budapest, 1118 

A kiállítás a Cziffra György Fesztivál kapcsán került megrendezésre, abban a Tavasz Teremben, amelynek célja és rendeltetése nagy magyar hagyatékok és művészek bemutatása.

A cím Cziffra György önéletrajzi kötetének címe, melyből a következő mondat szinte a kiállítás katalógusa lehetne: „Belső énem kontinense két külön szigetre szakadt, melyek távol vannak egymástól.”

Az egyik teremben az angyalföldi nyomortanyától az 1956-os forradalomig jelenik meg Cziffra György gyermekkora, az isteni szikra kipattanása, a bárok, presszók világa, a háború cifra fordulatai és kőkemény realitása. A bemutatás Molnár-C. Pál témában ide illő alkotásaiból, Vinczellér Imre Prima és Molnár-C. Pál-díjas festőművész képeiből, Cziffra György óriásfotóiból, egy hirdetőoszlopon megjelenő üzenetekből és egy rendhagyó „Cziffra György minivilágból” áll.

A másik kiállítótérben Cziffra György életének második szakasza látható, elsősorban Kürthy Hanna Cziffra György ösztöndíjas képzőművész alkotásain keresztül. Erről az életszakaszról így vall Cziffra György: „Összehasonlítva azzal, ami megelőzte, új életem második hazámban, Franciaországban jóformán tiszta szenteltvíz volt.”

1973-ban megvásárolt Senlis-ben egy középkori, romos királyi kápolnát, amelyet a zene és a művészetek szentélyévé varázsolt a tíz ujjával. André Malraux hívta fel a figyelmét az enyészetnek induló, akkoriban éppen autójavító műhelyként használt műemlék épületre. Erejét megfeszítő koncertkörutakkal kereste össze a régészeti feltárás, felújítás és egy Liszt Ferenc auditórium létrehozásának költségeit. Tette ezt Liszt Ferenc előtt hódolva, és azért, hogy a pályakezdő művészeket - nem csak a zene területéről - segítse, támogassa, úgy, ahogy őt senki nem támogatta.

 Két izgalmas történet, két terem, és egy zseni, aki nem csak a zongora virtuóza, hanem emberi nagyságának kisugárzása mindenkit magával ragad, aki a bűvkörön belép.

A „Cziffra minivilág” bemutatásával különösen is megszólítjuk a fiatalabb nemzedékeket, iskolásokat, gyerekeket, akik személyes emlékeket már nem őrizhetnek.

103   Búbánat 2019-01-02 12:04:43

2018. DECEMBER 31. HÉTFŐ 18:24 Magyar Idők - Ozsda Erika

SPANYOL ÖV ÉS PÁRIZSI TELEFON

KIÁLLÍTÁS – CZIFFRA GYÖRGY AZ ANGYALFÖLDI NYOMORBÓL A VILÁGHÍRNÉVIG

Amikor Schumann először hallotta Chopint zongorázni, azt mondta róla és a műveiről: „virágok közé rejtett ágyúk…” A Molnár-C. Pál Műterem Múzeumban Ágyúk és virágok címmel nyílt kiállítás Cziffra György zongoraművész emlékére. Molnár-C. Pál festőművész ötven éven át élt és alkotott a Gellért-hegy oldalában, a Ménesi úti villában.

A Cziffra-kiállítás a Tavasz Teremben látható, melynek célja és rendeltetése nagy magyar hagyatékok és művészek bemutatása. Itt a zene és a festészet mindig együtt él, együtt jelenik meg. Az első kiállítótérben az angyalföldi nyomortól az 56-os disszidálásig követhetjük nyomon a zongoraművész életét. Cziffra György édesapja cigányzenész volt Párizsban, ahol a család remekül élt. A háború kitörésekor viszont az idegeneket kiutasították Franciaországból.

A család Angyalföld Tripolisznak nevezett negyedébe került, ahol nyomorúságos körülmények közé keveredtek. Nővére, Jolán mosogatólány lett, az étteremből hazahozott maradékokon éltek. Miután a lányt segédpénztárosi munkára osztották be, összekuporgatott egy kis pénzt, és ahogy Cziffra György Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvében olvasható: „azzal változtatta sóbálvánnyá szüleinket, hogy kifejezte szándékát: bérel… egy zongorát.” Cziffra György háromévesen megpillantotta élete első hangszerét.

Az első kiállítótérben kis tárgyakkal – „minivilággal” –, családi fotókkal elevenítik fel a zongoraművész életét, aki már tizenévesen bárokban muzsikált. A kávéházi sarokkal és Molnár-C. Pál rajzaival az éjszakai mulatók és presszók világát idézik meg. A zongoravirtuóz kalandos élete film után kiált. Tizenkilenc évesen találkozott Soleilkával, akivel néhány napos ismeretség után összeházasodtak. Felesége várandós volt, amikor Cziffrát behívták katonának. A háborúban katonaszökevény lett, elfogták, megszökött, bujkált, 1944-ben a szeme láttára bombáztak le egy kápolnát s benne egy harmóniumot, melyen néhány perccel azelőtt még játszott.

Cziffráék először 1950-ben akartak disszidálni, de a határnál elkapták őket. A zongoraművész három, Soleilka két év börtönt kapott. Az 1956-os forradalom előestéjén adta elő az Erkel Színházban Bartók II. „eljátszhatatlan” zongoraversenyét. Erről szóló szerződése látható a kiállításon, ahogy határidőnaplója is, melybe aznap csak annyit írt: új kormány. Másnap családjával elhagyta Magyarországot, és Párizsban telepedett le. Páratlan karriert futott be külföldön, improvizációs képessége a legnagyobb zongoraművészek közé emelte.

A másik kiállítótérben életének második szakasza látható, elsősorban Kürthy Hanna – Cziffra György-ösztöndíjas képzőművész – alkotásain keresztül. A zongoraművész néhány személyes tárgya, a koncerteken viselt spanyol öve és párizsi telefonja is megtekinthető. Cziffra Senlis-ben megvásárolt egy középkori, romos királyi kápolnát, és a művészetek szentélyévé varázsolta.

1981-ben borzasztó tragédia történt. Fia, aki pianistából karmester lett, s akivel együtt koncertezett, lakástűz áldozatává vált. Cziffra György tizenhárom évvel később hunyt el. A zongoraművészt tehetsége, szellemi hagyatéka és fiatalokat felkaroló munkássága már életében legendává tette. A kiállítás kísérő rendezvénye a Cziffra György Fesztiválnak, melynek egyik célja, hogy a zseniális zongorista végre hazájában is elfoglalja megérdemelt helyét.

(Ágyúk és virágok – Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum, Budapest, Ménesi út 65. Cziffra György zongoraművész emlékkiállítása 2019. március 2-ig látogatható)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1937 • Vladimir Ashkenazy, zongorista, karmester
1944 • Rozsos István, énekes
elhunyt:
1971 • Louis Armstrong, jazz-muzsikus (sz. 1901)
1973 • Otto Klemperer, karmester (sz. 1885)