vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61565)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5720)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1613)
Franz Schmidt (3295)
Simándy József - az örök tenor (587)
Belcanto (920)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Élő közvetítések (7777)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

634   Búbánat • előzmény633 2017-08-16 10:26:34
Az Észak csillaga 1856-os bemutatója a Nemzeti Színházban felülmúl minden várakozást. Nagy művésznőnk, Hollósy Kornélia nyújt benne felejthetetlen alakítást, és a darab nagy közönségsikerrel megy, felváltva A prófétával és a Hugenottákkal, 1857-ben pedig az ismét felújított Ördög Róberttel. 1858-ban Pauline Viardot-Garcia alakítja a A próféta Fidès szerepét, amelyet a zeneszerző egyenesen az ő számára komponált. Ennek ellenére nálunk nem arat igazi sikert a darab, még az illusztris vendégművésznő közreműködésével sem.

1859-ben a Hölgyfutár részletes tudósítást közöl a Dinorah vagy A Ploërmeli búcsú bemutatójáról, és a következő évben már nálunk is bemutatják.

A Zenészeti Lapok egyik legkorábbi száma (I.8. sz. 1860. november 21., 63 l.) behatóan foglalkozik a darabbal:

„… midőn Meyebeer legutolsó híres dalművéről ítéletet akarunk mondani, nem tehetjük ezt anélkül, hogy talán sokaknak ítéletével s ízlésével ellentétbe ne jöjjünk…
Meyerbeer… végre Ördög Róbert s Hugenották című dalműveivel fényes bosszút vett magának ellenein s kicsinyítőin; akkor az egész zenevilág elismerhette róla, hogy valóságos alkotó és s újító szellem a dalműtéren. Ha akkor megnyugszik vala valódi művészi ihlettségből teremtett halhatatlan műveinek babérain, úgy neve sérthetetlen díszfénnyel lett volna a zenetörténet lapjain följegyezve…. e két remekműve óta teremtett műveivel mindenkor egy-egy lépcsőt szállt alább nagyságának magaslatáról…”

/Ábrányi/

Ekkoriban áll be fordulat Meyerbeer magyarországi megítélésében. Ábrányiék már teljes szívükkel Wagnert áhítják, és sorban rántják le a leplet az opera eddigi repetoárdarabjaira tapadt illúziókról. Így Az afrikai nő – amely rövid kilenc hónappal az ősbemutató után került színpadra! – 1866 februári bemutatójáról mindössze ennyit – ilyen tömören – fogalmazza meg véleményét a korabeli kritikus:

Hölgyfutár
(1866., 20. szám)
„Hosszadalmas, nagyrészt unalmas és minden eredetiség nélkül való színpadi gyantatüzű, nagy füstű és kevés lángú meyerbeeresített offenbachi drámai zene…”

(folytatom)
633   Búbánat • előzmény632 2017-08-15 15:55:16

Giacomo Meyerbeer 1834-be került első ízben magyar színpadra, akkor mutatták be Ördög Róbert című operáját. Ezt követi 1850-ben A próféta , Anne La Grange-zsal a női főszerepben. 1852-ben A hugenották kelt szenzációt, és ettől kezdve sűrűn kerül előadásra e két utóbbi opera.


Hölgyfutár
(1853., 185. sz.)

A kardalok nagy hatással énekeltettek s ezek közt különösen az első felvonásnak azon remek dala, mely Verdi úr ’Rigoletto’ indulójának alapjául szolgált. ” – írja a lap a Hugenották egyik előadása után.

A Nemzeti Színházban 1853-ban felújítják az Ördög Róbertet:

Hölgyfutár
(1853., 264. sz.)

”Hallottuk azt a szépet, mit a zene csak előteremthet: találkoztunk a nagy operaköltő szellemével, élveztük az olasz dallamgazdagságot, eggyé olvadva a német classicitással, imádtuk a mindennapiságtól merészen elütő genialitást, láttuk utána a szellemtolvajok apró seregét, az utánzókat s kicsinynek tartók azt an nagy apotheózist, mellyek századunk egyik legnagyobb írója, Georges Sand a zeneköltő koszorúit megszentelé…”

Egy beszámoló A próféta 1854-es előadásáról:

Hölgyfutár
(1854., 23. sz.)

”A kolossális dalmű előadásáról jobb hallgatnunk. Csak az Erkel igazgatása alatti zene volt jó, s így a míveltebb nézőrész élvezete nem maradt el; a korcsolyázás és a nap tapsokban részesültek, egyik sem adott – gixert.”

Ennél örömtelibb kritikát olvasni egy későbbi előadás alapján, így fogalmaz a recenzens:

Hölgyfutár
(1855., 61. sz.)

„Jól esett végre ismét találkoznunk a legnagyobb zeneköltő, az operák Shakespeare-jének szellemével, csodálnunk a hangszerelés, dallamgazdagság, mély jellemzésekben nyilvánuló genie-t…”

(folytatom)
632   Búbánat 2017-08-15 09:20:48
Honművész
(1834., 32. szám)

Meyerber: Ördög Róbert

„Igaz, hogy ezen nagy stylusban írt operának muzsikája kevesebb melódiát foglal magában, mint a francia s olasz művek; s éppen ez lehet az oka, hogy nem minden érzékeny fülek és szívek voltak a mai művek varázsától elbájolva: hihető azonban, hogy többszöri hallás után más értelem s ítélet következik, kivált ha a hosszas felvonásközök (a terhes új és nagy díszletek felrakása végett) rövidebbek leendenek.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)