vissza a cimoldalra
2019-05-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10051)
Ilosfalvy Róbert (843)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4489)
László Margit (199)
Radnai György művészete (53)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1661)
Franz Schmidt (3330)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1316)
Élő közvetítések (7868)
Kimernya? (3031)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (977)
Zenetörténet (254)
Kedvenc magyar operaelőadók (1109)
Jacques Offenbach (474)
Pantheon (2347)
A nap képe (2134)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

634   Búbánat • előzmény633 2017-08-16 10:26:34
Az Észak csillaga 1856-os bemutatója a Nemzeti Színházban felülmúl minden várakozást. Nagy művésznőnk, Hollósy Kornélia nyújt benne felejthetetlen alakítást, és a darab nagy közönségsikerrel megy, felváltva A prófétával és a Hugenottákkal, 1857-ben pedig az ismét felújított Ördög Róberttel. 1858-ban Pauline Viardot-Garcia alakítja a A próféta Fidès szerepét, amelyet a zeneszerző egyenesen az ő számára komponált. Ennek ellenére nálunk nem arat igazi sikert a darab, még az illusztris vendégművésznő közreműködésével sem.

1859-ben a Hölgyfutár részletes tudósítást közöl a Dinorah vagy A Ploërmeli búcsú bemutatójáról, és a következő évben már nálunk is bemutatják.

A Zenészeti Lapok egyik legkorábbi száma (I.8. sz. 1860. november 21., 63 l.) behatóan foglalkozik a darabbal:

„… midőn Meyebeer legutolsó híres dalművéről ítéletet akarunk mondani, nem tehetjük ezt anélkül, hogy talán sokaknak ítéletével s ízlésével ellentétbe ne jöjjünk…
Meyerbeer… végre Ördög Róbert s Hugenották című dalműveivel fényes bosszút vett magának ellenein s kicsinyítőin; akkor az egész zenevilág elismerhette róla, hogy valóságos alkotó és s újító szellem a dalműtéren. Ha akkor megnyugszik vala valódi művészi ihlettségből teremtett halhatatlan műveinek babérain, úgy neve sérthetetlen díszfénnyel lett volna a zenetörténet lapjain följegyezve…. e két remekműve óta teremtett műveivel mindenkor egy-egy lépcsőt szállt alább nagyságának magaslatáról…”

/Ábrányi/

Ekkoriban áll be fordulat Meyerbeer magyarországi megítélésében. Ábrányiék már teljes szívükkel Wagnert áhítják, és sorban rántják le a leplet az opera eddigi repetoárdarabjaira tapadt illúziókról. Így Az afrikai nő – amely rövid kilenc hónappal az ősbemutató után került színpadra! – 1866 februári bemutatójáról mindössze ennyit – ilyen tömören – fogalmazza meg véleményét a korabeli kritikus:

Hölgyfutár
(1866., 20. szám)
„Hosszadalmas, nagyrészt unalmas és minden eredetiség nélkül való színpadi gyantatüzű, nagy füstű és kevés lángú meyerbeeresített offenbachi drámai zene…”

(folytatom)
633   Búbánat • előzmény632 2017-08-15 15:55:16

Giacomo Meyerbeer 1834-be került első ízben magyar színpadra, akkor mutatták be Ördög Róbert című operáját. Ezt követi 1850-ben A próféta , Anne La Grange-zsal a női főszerepben. 1852-ben A hugenották kelt szenzációt, és ettől kezdve sűrűn kerül előadásra e két utóbbi opera.


Hölgyfutár
(1853., 185. sz.)

A kardalok nagy hatással énekeltettek s ezek közt különösen az első felvonásnak azon remek dala, mely Verdi úr ’Rigoletto’ indulójának alapjául szolgált. ” – írja a lap a Hugenották egyik előadása után.

A Nemzeti Színházban 1853-ban felújítják az Ördög Róbertet:

Hölgyfutár
(1853., 264. sz.)

”Hallottuk azt a szépet, mit a zene csak előteremthet: találkoztunk a nagy operaköltő szellemével, élveztük az olasz dallamgazdagságot, eggyé olvadva a német classicitással, imádtuk a mindennapiságtól merészen elütő genialitást, láttuk utána a szellemtolvajok apró seregét, az utánzókat s kicsinynek tartók azt an nagy apotheózist, mellyek századunk egyik legnagyobb írója, Georges Sand a zeneköltő koszorúit megszentelé…”

Egy beszámoló A próféta 1854-es előadásáról:

Hölgyfutár
(1854., 23. sz.)

”A kolossális dalmű előadásáról jobb hallgatnunk. Csak az Erkel igazgatása alatti zene volt jó, s így a míveltebb nézőrész élvezete nem maradt el; a korcsolyázás és a nap tapsokban részesültek, egyik sem adott – gixert.”

Ennél örömtelibb kritikát olvasni egy későbbi előadás alapján, így fogalmaz a recenzens:

Hölgyfutár
(1855., 61. sz.)

„Jól esett végre ismét találkoznunk a legnagyobb zeneköltő, az operák Shakespeare-jének szellemével, csodálnunk a hangszerelés, dallamgazdagság, mély jellemzésekben nyilvánuló genie-t…”

(folytatom)
632   Búbánat 2017-08-15 09:20:48
Honművész
(1834., 32. szám)

Meyerber: Ördög Róbert

„Igaz, hogy ezen nagy stylusban írt operának muzsikája kevesebb melódiát foglal magában, mint a francia s olasz művek; s éppen ez lehet az oka, hogy nem minden érzékeny fülek és szívek voltak a mai művek varázsától elbájolva: hihető azonban, hogy többszöri hallás után más értelem s ítélet következik, kivált ha a hosszas felvonásközök (a terhes új és nagy díszletek felrakása végett) rövidebbek leendenek.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
A zeneirodalom mérföldkövei – Múlt és jövő harmóniája
BARTÓK: A fából faragott királyfi – szvit, BB 74

11:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. Terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Csalog Gábor tanítványai

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Közreműködik: Nikki Iles (zongora)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
Vezényel: Pete Churchill
"Az elhagyatottság és vágyódás dalai – jazz a kóruszenében"
PETE CHURCHILL: Expectation
WHEELER: Brueghel
WHEELER: The Bereaved Swan
WHEELER: The Lover Mourns
ELLINGTON: Come Sunday
MARTINO: Estate
NIKKI ILES: Westerly
BENNET-PETE CHURCHILL: Weep O Mine Eyes
BENNET-PETE CHURCHILL: I Know Not Why I Cannot Cry
PETE CHURCHILL: Shame On You, Shame On Me
PETE CHURCHILL: Who We Are
PETE CHURCHILL: Cut From The Same Cloth
PETE CHURCHILL: Tapestry Of Life
21:00; Kóda - beszélgetés az előadókkal.

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Soós Máté (hegedű)
Kökény Eszter (hegedű), Soós Előd (brácsa), Aranyos János (cselló)
A hallgató barátaiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Rajna Martin
Soós Máté hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
DEBUSSY: g-moll vonósnégyes, op. 10
BARTÓK: 2. hegedűverseny, BB 117
A mai nap
született:
1861 • Nellie Melba, énekes († 1931)
elhunyt:
1954 • Charles Ives, zeneszerző (sz. 1874)