Bejelentkezés Regisztráció

Jean-Baptiste Lully (1632-1687)


121 Búbánat 2018-11-29 10:31:25 [Válasz erre: 120 Ardelao 2018-11-29 00:14:00]

„Francia imák” – LullyTe Deuma is elhangzott a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében (Berlioz Te Deumával együtt)  2018. november 8-án – mondhatni előrehozott születésnapi köszöntésként.

Erről a koncertről beszámoltam itt a fórumon.

A francia barokk zene jeles képviselője, az olasz származású Jean-Baptiste Lully  (Firenze, 1632. november 28.  - Párizs, 1687. március 22.)  emléke előtt igazán méltó módon hódolt és tisztelgett csodálatos oratorikus zeneművének előadásával az összes fellépő előadóművész , a Müpa kiváló akusztikájú hangversenytermében

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte. A Te Deum énekszólistái voltak: Szili Gabriella, Szigetvári Dávid, Gál József, Thomáš Šelc.

A Lully-műhöz kapcsolódó szomorú életrajzi tény, hogy a darab keletkezése után egy évtizeddel a zeneszerző e műve előadásakor okozott hosszú vezénylő pálcájával olyan sebet a lábfején, mely elüszkösödve halálához vezetett.


120 Ardelao 2018-11-29 00:14:00

Képtalálat a következőre: „Coysevox + Lully”

Coysevox Lullyról készített mellszobra

ROMAIN ROLLAND: LULLY

Jegyzetek Lullyről

„AZ     EMBER”

          Értelmes és közönséges arc. Busa szemöldök: »Kis fekete szem piros karikával körülvéve; alig látszik és alig lát,« de ragyog az elmésségtől és huncutságtól. Húsos orr, duzzadó cimpákkal. Nehézkes orcák, fintorgó ráncokkal keresztül-kasul szabdalva. Vastag ajak, nagy akaratos száj, amely, ha éppen nem bolondozik, megvető kifejezést ölt. Kövér áll; közepén barázda húzódik végig. Erős nyak.

          Paul Mignard és Edelinek iparkodnak megnemesíteni arcképeiken: lesoványítják, jellegzetesebbé teszik; Edelinek egy nagy, éjjeli ragadozó madár arckifejezését adja neki. Valamennyi arcképfestője közül legőszintébb lehet Coysevox, aki nem akart ünnepélyes arcképet festeni róla, hanem egyszerűen olyannak ábrázolja, amilyen a közönséges életben volt, csupasz nyakkal, csupasz mellel, durva és kesernyés arckifejezéssel.

          Már Lecerf de la Viéville igyekezett kiigazítani hivatalos arcképeinek hízelgéseit:

                   »Tudni való, hogy kövérebb és kisebb volt, mint amilyennek képei ábrázolják, egyebekben meglehetősen hasonlított hozzájuk, vagyis nem valami szép legény, arckifejezése élénk és sajátos, de nem nemes; fekete, a szeme kicsi, az orra vastag, szája nagy és előreugró, látása annyira rossz, hogy egy asszony szépségét is alig látta meg.«

*

          Erkölcsileg ismerjük – elég rossz oldaláról. Tudjuk, hogy minden tehetsége ellenére nem érte volna el azt a kivételes helyzetet, amelyet elfoglalt, alacsony intrikák nélkül s a bohóckodás és alantas hízelgés keveréke nélkül, amelyek legalább oly nagymértékben szerezték meg neki a király pártfogását, mint a muzsikája. Tudjuk, milyen ravaszságokkal – vagy mondjuk inkább; milyen perfidiákkal – foglalta el Perrin-nek és Cambert-nek, a francia opera megalapítójának helyét, s árulta el Molière-t, akinek társa és barátja volt. Jól járt azzal, hogy Molière hirtelen meghalt; mert Lully nem lett volna győztes abban a harcban, amelybe meggondolatlanul keveredett bele. Később ugyan szerencséjére nem esett meg vele többé, hogy ilyen kemény ellenfélnek szaladjon neki, de azért elkövette azt a hibát, hogy nem kímélte eléggé az olyan embereket, akiket ártalmatlannak vélt, s akik kamatostul adták vissza a velük elkövetett rosszat. Guichard-ra és La Fontaine-re gondolok, akinek véres szatírái pellengérre állították. Guichard, egyik vetélytársa, akitől úgy akart megszabadulni, hogy mérgezési kísérlettel vádolta, könnyűszerrel bebizonyította teljes ártatlanságát és rettenetes röpiratokat adott ki Lullyről. La Fontaine, akit Lully azzal tréfált meg, hogy operaszöveget rendelt nála s aztán visszautasította, azzal bosszulta meg magát, hogy megrajzolta arcképét abban a gonosz kis remekműben, amelynek címe: A flórenci.

A flórenci

Mindjárt pedzi,

Mire képes.

Farkas, akit mi tápláltunk vérünk árán.

Jól teszi! Legyen csak hű jelleméhez,

Mint amilyen hű a bárány …

          Nem tudom, Lully farkas volt-e; de La Fontaine semmi esetre sem volt bárány. Könnyelműség volna ellenőrzés nélkül elhinni mindazt a malíciát, amit a sebzett hiúsága diktált neki. La Fontaine „íróember” volt, vagyis mindenre képes, ha szerzői hiúsága forgott kockán. Maga is elismeri ezt Madame de Thianges-hoz intézett Epistolájában:

Ön úgy találja, hogy szatírám

Jobb lett volna ha meg nem írnám.

-  -  -  -  -

Így okoskodtam volna, annyi szent,

Ha az ég angyalnak vagy Thianges-nak

                                                     teremt,

De íróvá tett: a mentségem ez,

Íróvá, akinek más kincse sohse lesz:

Dicsőség, melyet bárki elragadhat.

S ön azt hiszi, hogy akkor hallgat?

Egyszerű következtetés:

Nem író akkor, ennyi az egész.

          Sőt, mi több: felajánlotta Lullynek, hogy ha ez hajlandó megzenésíteni az ő Daphné-ját, nemcsak hogy visszavonja sértéseit, de dicshimnuszt énekel róla.

De hogyha emberünkben van becsület,

S a királynak dolgoznom módot ád:

Még úgy lehet,

Dicshimnuszom övezi homlokát,

Ő udvari ember, én vers-faragó,

Hogy játsszunk véle, arra jó a szó.

Két különböző nyelven beszélünk:

S a csip-csup szégyen semmi nékünk:

Írjuk meg  D a p h n é –t: jobb ez, mint a

                                                bosszú …

          Ez a naivan cinikus vallomás kissé óvatossá tesz bennünket egy ilyen tetőtől talpig »író« rosszindulatú gyanúsításaival szemben.

          Lecerf de la Viéville egészen más nótát fúj:

          »Lullynek jó szíve volt nem annyira flórencire, mint lombardiaira vallott, se furfang, se bosszúvágy nem lakozott benne; modora sima és kellemes; gőg nélkül bánt a legkisebb muzsikussal is, mint vele egyenlővel, de több nyerseség és kevesebb udvariasság volt benne, mint egy ilyen nagy emberhez illett volna, aki sokáig élt egy kényes udvarban.«

          Lehetséges, hogy abban az időszakban, amikor Lecerf ismerte, vagyis sikereinek tetőpontján, Lullynek nem volt többé szüksége a ravaszkodásra és derék embernek mutatta magát. Az ilyenfajta emberek nem bosszúvágyók, ha győznek. Ez a nagyon alacsony sorsból származó ember, aki annyi sértést volt kénytelen elviselni, vértezve volt a megaláztatás ellen; egyéb dolga is volt, mint ellenségeire gondolni: magára gondolt. […]”  

Fordította: Benedek Marcell


119 Búbánat 2018-04-10 10:53:00

Ma este a Bartók Rádió sugározza:

19:35 – 22.00

Jean-Baptiste Lully: Armidehttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

Opera öt felvonásban, prológussal (1686)

Szövegét - Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem c. költeménye nyomán - Philippe Quinault írta

Vezényel: Christophe Rousset

Km.: Namur Kamarakórus, Les Talens Lyrique

Szereposztás:

Armide - Marie-Adeline Henry (szoprán),
Renaud - Antonio Figueroa (kontratenor),
Dicsőség, Phénise, Mélisse és Vízinimfa - Judith van Wanroij (szoprán),
Bölcsesség, Sidonie, Lucinde - Marie-Claude Chappuis (szoprán),
Aronte és Gyűlölet - Marc Mauillon (basszus),
Hidraot - Douglas Williams (basszbariton),
Dán lovag - Cyril Auvity (kontratenor),
Artémidore - Emiliano Gonzalez Toro (tenor),
Ubalde - Étienne Bazola (basszus).


118 Ardelao 2017-11-28 12:18:18 [Válasz erre: 117 Ardelao 2017-11-28 10:56:06]

JEAN-BAPTISTE LULLY EMLÉKÉRE.
(1632. november 28. — 1687. március 22.)


Kétszázötven éve annak (1937-ben, megj. A.), hogy egy olasz származású, csodálatos karriert befutott muzsikus, mint a francia király főintendánsa halt meg, dicsőségének tetőpontján. Az utókor a francia opera megteremtőjét látja benne.

Nemesi származását hangoztatták ugyan régebbi források, újabb kutatások azonban kiderítették ennek tarthatatlanságát. Szédítő pályafutásában a jó szerencsének épp olyan szerepe volt, mint kétségbevonhatatlan zsenijének, akaraterejének és annak a hasznos adottságának, hogy sohasem voltak gátlásai, aggályai akkor, mikor a maga érvényesüléséről volt szó.

Firenzei gyermekéveiről keveset tudunk. Zenei adottsága korán jelentkezett, szépen csengő hangon énekelt, úgy, hogy hamar beosztották a templomi kórusba. Szerencsecsillaga 14 éves korában villant fel először, midőn de Guise herceg olaszországi utazása közben megismerkedvén a csinos, élénkszemű, jó eszű, muzikális gyerekifjúval, eszébe jutott a francia királynő nővérének tett ígérete, hogy utazásáról egy kis olasz énekest hoz magával. A családdal folytatott rövid tárgyalás után sikerült megállapodnia, hogy a kis Lullyt magával vihette Párisba.

De Montpensier hercegnő előbb kuktának osztotta be fejedelmi háztartásában, gondja volt azonban arra, hogy a fiúcska hegedű- és orgonajátékban oktatást nyerjen. Mikor a zeneleckék során napfényre került a gyermek nem mindennapi tehetsége, a jólelkű hercegnő a kis kuktát zeneapróddá léptette elő.

Egy szép napon besúgták a hercegnőnek, hogy pártfogoltja egy úrnőjére készült ízléstelen gúnyverset zenésített meg. A „pasquill”-t (gúnyirat, megj. A.) rosszindulatúan be is mutatták neki. Persze ennek a rossz tréfának komoly következményei lettek: Lullyt azonnal eltávolították a hercegnő szolgálatából.

De a szemfüles kis olasz nem esett kétségbe. Addig talpalt, előszobázott, intrikált, míg be nem került a Napkirály híres udvari vonószenekarába (24 violons de roi). Ennek az ötszólamú vonóskarnak, amelyben a dallamot intonáló 6 discantviole alatt négyszeres középszólamok és basszusok voltak, Lully tehetségével, tudásával és talán nem utolsó sorban, kitűnő könyöklőkészségével hamar az élére került. 1652-ben, tehát húsz éves korában már zeneigazgatója ennek a grande bande-nak és a király parancsára még egy kisebb együttest alakít, melynek nemcsak betanítását végzi fáradhatatlan energiával, hanem szólamanyagát is maga írja, korrigálja. Ekkor már olyan híre volt az udvarnál, hogy senkit sem lepett meg, midőn XIV. Lajos király udvari zeneszerzővé (Maitre de la musique instrumentale) léptette elő. Balettek, zenés vígjátékok betéteinek zeneszerzője, karmester, rendező, tánctanár lett egy személyben Lully-mester, kit a siker ranglétráján nemcsak bámulatos zenei tehetsége vitt előre, hanem diplomáciai szimata, éleslátása, ügyessége, ravaszsága és a francia udvar, fondorkodó, áskálódó, féltékenykedő cselszövényeiben való jártassága.

1661-ben francia állampolgár lett, majd udvari intendáns. Vetélytársainak, főként Perrin-nek és Cambert-nek elgáncsolásában épp úgy nem voltak skrupulusai, mint abban, hogy csaknem bitófa alá juttatott egy megunt kis táncosnőt, aki a magát már félistennek képzelő dölyfös, folyton zsörtölődő mindenható főzeneigazgatót be merte vádolni az udvar egy másik hatalmasságánál : Mazarin bíbornoknál.

Halálának körülményei sem mindennapiak. Az udvari zenekar élén vezényelte Te Deum-át. Előadás alatt valami nem ment kifogástalanul és az elbizakodott, ingerlékeny, mindig kötekedő maestro másfél méter hosszú karmesteri botjával dühösen a padlóra akart ütni. Szerencsétlenségére bokáját találta el. A jelentéktelen sebet színes harisnyája inficiálta, és az 55 éves zeneköltő három nap alatt halt meg, rettenetes kínok között.
(— rd —)

A ZENE, 1937. április 1. (XVIII. Évfolyam, 11-12. szám)


117 Ardelao 2017-11-28 10:56:06

385 évvel ezelőtt, ezen a napon született:

GIOVANNI BATTISTA LULLY

(1632-1867)

 

Élete a törhetetlen akaraterő és a rendkívüli tehetség diadalútja volt. Egyszerű származású, szegény olasz fiúból XIV. Lajos francia király udvari zenésze, egy ország mindenható zenei diktátora lett.

Lully a francia nemzeti dalmű megteremtője. A francia nyelvhez alkalmazkodó deklamáló (beszélő) énekstílust teremt. Merész újítás volt ez az olasz operaszerzők népszerű, behízelgő, édes bel canto-val szemben. Operáinak szövege az antik mitológia és a mese között váltakozik. Gazdag színpadi díszletezéssel, látványos felvonulásokkal, sok tánc beiktatásával megnyerte a közönség tetszését. Operáiban sok népi dallamot felhasznált, így nem csoda, hogy egyes operaáriái valóságos „népdallá” váltak s még nyitányaihoz is szöveget illesztettek, hogy énekelhessék. Lully a Napkirály zenésze, a népé volt.

Művei: 15 nagyopera, 20 balett, alkalmi darabok, szimfóniák, motetták és táncdarabok. Az első «menüett,» az első „udvarképes” «gavott» Lully nevéhez fűződik.

 

Péterffy Ida: Kis történetek, nagy zeneszerzőkről.

Móra Ferenc Könyvkiadó

1959.


116 frushena 2013-10-06 10:07:04
[url]http://www.youtube.com/watch?v=EhQsEsfuM9M;LULLY: "Phaëton" / Les Talens Lyriques - Christophe Rousset, Chambre de Namur[/url]

115 frushena 2013-07-09 01:17:37
[url]http://culturebox.francetvinfo.fr/amadis-de-lully-a-versailles-138767;Amadis de LULLY à l'Opéra Royal de Versailles[/url] Compositeur :Jean-Baptiste LULLY Chef d'orchestre :Christophe Rousset Orchestre :Les Talens Lyriques Acteurs (+rôles) :Chœur de Chambre de Namur Direction des chœurs | Thibaut Lenærts Amadis | Cyril Auvity Oriane | Judith Van Wanroij Arcabonne | Ingrid Perruche Arcalaüs | Edwin Crossley-Mercer Florestan | Benoît Arnould Corisande | Hasnaa Bennani Urgande | Bénédicte Tauran Alquif, Ardan-Canile, un geôlier, un berger | Pierrick Boisseau Un captif, un berger, un héros | Reinoud Van Mechelen Une suivante d’Urgande, une héroïne, une captive, une bergère | Caroline Weynants Une bergère, une suivante d’Urgande | Virginie Thomas

114 frushena 2009-10-06 22:04:09
[url]http://www.youtube.com/watch?v=lFzlh2vb-BI&feature=related;Armide záró nagy jelenete[/url] ARMIDE Jean-Baptiste Lully (1632-1687) The last Lully's tragedy, created 1686 Theatre des Champs-Elysees Paris recorded in October 2008 William Christie, musical conductor & harpsichord Robert Carsen, stage director Jean-Claude Gallotta, choreography Gideon Davey, sets & costumes Robert Carsen et Peter Van Praet, lights Choeur et Orchestre Les Arts Florissants with : Claire Debono, La Gloire, Phenice, Lucinde Isabelle Druet, La Sagesse, Sidonie, Melisse Stephanie d'Oustrac, Armide Nathan Berg, Hidraot Paul Agnew, Renaud Marc Mauillon, Ubalde, Aronte Marc Callahan, Artemidore Andrew Tortise, Le Chevalier Danois Laurent Naouri, La Haine Anders J. Dahlin, Un amant fortune

113 frushena 2008-08-12 22:52:21 [Válasz erre: 111 macskás 2008-08-12 00:04:11]
Nem rajongok különösebben értük! Marais operái azonban igen jók.

112 virius 2008-08-12 00:09:48 [Válasz erre: 109 frushena 2008-08-09 14:32:11]
Még Momus is ott van a szereplők között... :)))

111 macskás 2008-08-12 00:04:11 [Válasz erre: 110 frushena 2008-08-11 23:59:21]
A gambásokkal hogy állsz?

110 frushena 2008-08-11 23:59:21
Nem utolsó sorban pedig emígyen is elérhető : [url]http://www.jpc.de/image/w600/front/0/0761203736720.jpg;LULLY : PSYCHÉ[/url]

109 frushena 2008-08-09 14:32:11
Jean-Baptiste LULLY : Psyché tragédie en musique in a prologue and 5 acts livret : Thomas Corneille -Yulia van Doren, soprano (Une Femme Affligée, Une Muse, Une Nymphe) -Amanda Forsythe, soprano (Aglaure, Une Nymphe) -Karina Gauvin, soprano (Venus) -Carolyn Sampson, soprano (Psyché) -Erica Schuler, soprano (Une Déesse) -Teresa Wakim, soprano (Flore, Une Nymphe) -Brenna Wells, soprano (Une Nymphe d\'Acheron) -Jake Wilder-Smith, soprano (L\'Amour) -Mireille Lebel, mezzosoprano (Cidippe, Une Muse, Une Nymphe d\'Acheron) -Ricard Bordas, alto (Bacchus, Un Homme Affligé) -José Lemos, alto (Silčne) -Colin Balzer, tenor (Mercure) -Michael Barrett, tenor (Un Dieu) -Jason McStoots, tenor (Une Furie, Vertumne, Zéphir) -Aaron Sheehan, tenor (L\'Amour) -Zachary Wilder, tenor (Une Furie, Un Satyre, Un Zéphir) -Aaron Engebreth, baritone (Lychas, Momus) -Julien Patenaude, baritone (Un Dieu) -Matthew Shaw, baritone (Jupiter) -Sumner Thompson, baritone (Un Fleuve, Un Satyre) -Oliver Laquerre, bass-baritone (Mars) -Douglas Williams, bass-baritone (Un Homme Affligé) Boston Early Music Festival Orchestra DIR.: PAUL O\'DETTE, STEPHEN STUBBS live : June 16, 2007, Boston, New England Conservatory És végre van \'normálisan\' Psyché!!! Nagyon örülök ennek a felvételnek, kb. mint a Thésée-nek, bár eme műve Lullynek még jobb! Véleményem szerint, akkor a \'Nap király\' udvarának legfényesebb és legszebb darabja lehetett. Gondolom a világ legszebb lányának történetét és annak viszontagságos szerelmét, egymásratalálását mindenki ismeri Ámorral. Több opera is megénekelte mozgalmas és dús történetüket. Persze itt most leginkább a barokkra gondolok. A romatikának nincs ennyi fantáziája az ilyen mittikus történetekhez. Vagy ha van is, nevetségesen kevés. Psyché története pedig hát hogy is mondjam ,,, a lehető leggazdagabb történetek egyike. Természetesen minden elem megtalálható benne azok közül, amit Lully és a többi vele egykoron élő mester is alkalmazott. A libretto szövege az egyik legveretesebb francia libretto. (nem én mondtam, mert ennyire nem beszélni francia.) A legszebb részei az operának Vénusz istennő féltékenysége a pokol, halál és ördögök, rémisztő utazások az alvilágban, Amor és Psyché halhatatlan szerelme Apolló isten jóvoltából. Ennyire nagyszerű és gazdagon változatosan hangszerelt és életre keltett, szórakoztató és ugyanakkor elborzasztó, zeneileg maga a megtestesült barokk vászon ecsettel,festőien rendkívüli módon bőkezű Lully tragédia. És mint írtam, talán a legnagyszerűbb! Természetesen az Armide és a Cadmus et Hermione is fantasztikus, valamint a már lentebb említett szintén új felvétel a Thésée is, de a Psychében még több plussz van. Egy olyan francia barokk operáról van szó, amely leginkább a sznpadi látványra és pompára koncentrál. Ezt Lully zenéjiben is szépen kihallani, noha sajnos eme élő adásról képanyagom még nincsen. Lully eme műve egészen ezidáig teljesen elhanyagoltan porosodott, de Stubbs és O\'Dette ismét felülmúltak valamit, amire más nem képes. Nem is értem, hogy miért nem beszélnek, írnak róluk többet, hiszen rengeteg csodálatos maradandó dologgal örvendeztetik meg a barokk zene bolondjait! Zeneileg a Psyché rendkívül kiegyensúlyozott hangokból áll és popásan illeszkednek egymásba. Igen nehéz egy olyan művel bármit is kezdeni, amiről csak elképzelés van, hogy - hogy is kéne azt megszólaltatni, hogy jó és élvezhető produkció legyen. A Psyché elővétele egy rendkívüli nagy dolog a barokk operák között. A zenekar gyönyörűen szolgáltatja a muzsikát, melyben csodás vibráló színeket lehet látni és hallani egyaránt. Eszembe jutott, amikor Romain Rolland Lullyt és tragédiáit, művészetét Versailles nemes kertjéhez hasonlította. Pazar képek tárulnak meg a közel 4 órás kompozíció hallgatása közben az ember füle előtt. Kb. olyan, mintha egy alborétumban tennénk egy hosszú sétát és közben életre kelnének a virágok és fenséges hangon dalolnának. Lehet, hogy csak magamnak, de Lully ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy nélküle NINCS FRANCIA ZENE! Ami pedig az \'unalmasságát illeti\' melyel annyiszor bírálják, ékes ellenpl. erre eme tragédiája. Azt elismerem, hogy Lully drámai eszköztárát nem újítja ebben a művében sem. Nem tesz semmiféle változást pl a dráma fokozására, de valahogy nem is érzem ennek szükségét. A zene így is beszél és úgy véelm létfontosságú alkotás ez Lully művészetében. Igen nagy pozitívum, hogy a sablonmegoldásokkal teli libretto ellenére a mester ilyen varázslatot írt, mely magabiztos és csodásan ritmusos. A rengeteg szereplő közül természetesen említést érdemel a brit szoprán Carolyn Sampson. Ragyogó és tiszta hangon szólaltatt meg Psychét, Karina Gauvin Venusként hihetetlenül drámai. A zenekart nem méltatom, mert felesleges!!! Mindenki figyelmébe ajánlom.

108 frushena 2008-05-19 00:20:03 [Válasz erre: 107 macskás 2008-05-19 00:12:32]
Érdekes, engem nem! :) Most inkább Paisiello! (Rameau fórumban felteszem kérdésem!)

107 macskás 2008-05-19 00:12:32 [Válasz erre: 106 macskás 2008-05-19 00:11:33]
Meg nem is tudtam, hogy van ilyen:) És lefoglal indy válogatott hülyeségeinek sagája:)

106 macskás 2008-05-19 00:11:33 [Válasz erre: 105 frushena 2008-05-18 23:52:37]
Ilyen magaslatokon nem bírok járni:)

105 frushena 2008-05-18 23:52:37 [Válasz erre: 104 macskás 2008-05-18 23:26:16]
:-) Csak, hogy kukacoskodjak : Akkor miért nem a Rameau fórumban jegyezted meg!? Van! :))) De üdvözlöm cselekedeted!

104 macskás 2008-05-18 23:26:16 [Válasz erre: 97 frushena 2008-01-16 21:28:42]
Kedves frushena! A kedvedért beszereztem egy Rameau-cédét!

103 alfredoo 2008-05-18 21:54:12 [Válasz erre: 28 frushena 2005-11-29 22:55:55]
szia fruzsi milyen volt ez az akkori eloadas? gondolom a dvd-hez hasonlo. a magyar forditasa valahol megszerezheto?

102 frushena 2008-02-17 16:17:55 [Válasz erre: 101 Sesto 2008-02-17 16:16:19]
Nem tudom a pontos hónapot, hogy mikor, de ha esetleg van bővebb infod szívesen fogadom! Ez a Psiché is kell. Remek előadókkal vették fel!

101 Sesto 2008-02-17 16:16:19 [Válasz erre: 100 frushena 2008-02-17 16:09:30]
...már kijött, nem? ;-0)

100 frushena 2008-02-17 16:09:30
2008-ban végre kijön CD-n a Psyché !!! Jean-Baptiste Lully : Psyché CPO 777 367-2 (3 CDs, forthcoming 2008). Steven Stubbs & Paul O\'Dette, Boston Early Music Festival Orchestra & Chorus Carolyn Sampson, soprano; Karina Gauvin, soprano. Christie live felvétele megvan, kíváncsi vagyok erre. Minőségét tekintve első rangú lesz, akárcsak a Thésée.

99 Korinna 2008-01-23 18:34:18 [Válasz erre: 95 frushena 2008-01-16 21:22:51]
Szia! A Phaeton-t pont ma szereztem be, és a héten megyek a Balett music for the king-ért. Sajnos, az Úrhatnám polgárról lecsúsztam...talán legközelebb!

98 Korinna 2008-01-23 18:30:07 [Válasz erre: 94 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2008-01-16 19:38:03]
Ó, hát nagyon köszönöm az infókat! Hervé Niquet neve már ismerős, mivel tavaly voltunk Párizsban és persze megnéztük a Versailles-i palotát, ahol kellett vennem egy cd-t. Vegyes, de nagyon szeretem.

97 frushena 2008-01-16 21:28:42 [Válasz erre: 96 zsoly 2008-01-16 21:27:16]
Ez nem Úristen! Csak Lully felvételek! :) Händel? Inkább nem írnám le. És Telemannt se! (Mézesmadzagnak annyit, hogy Telemann jelen pillanat több mint barátja!) :)

96 zsoly 2008-01-16 21:27:16 [Válasz erre: 95 frushena 2008-01-16 21:22:51]
Úristen Frushena! Azt meg se merném kérdezni ezek után, hogy Händelből mennyi van! :)))

95 frushena 2008-01-16 21:22:51
Sosem kedveltem a válogatás albumokat. Szinte semmit nem ad vissza Lully amúgy sem túlontúl könnyű művészetéből. Van egy pár felvételem szerencsére. Acis & Galatée Alceste Armide Atys Balett music for the Sun King (valóban remek kis egyveleg táncokból.) Bellérophon Grand Motets Isis Le bourgeois Gentilhomme Le Temple de la Paix Le Triomphe de l\'Amour Les Amants Magnifiques Les Fetes de \'L Amoure et de Bacchus L\'Orchestre du roi Soleil Persée Petit Motets Phaëton Proserpine Psyché Roland Thésée Armide & Cadmus! A két LEGJOBB! Harmadiknak én a Perséet mondom, de igazán kiváló a Roland is és a Psyché. A Théséet most kaptam meg nem olyan rég szintén nagyszerű. Az Úrhatnám polgár egy évvel ezelőtt volt épp idehaza.

94 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2008-01-16 19:38:03 [Válasz erre: 93 Korinna 2008-01-16 18:52:47]
Üdv Korinna! Két kiváló válogatás album: L\'orchestre du Roi Soleil - Le Concert des Nations, Jordi Savall /Alia Vox/ Les Divertissements de Versailles - Les Arts Florissatns, William Christie /Erato/ Ezek biztosan kaphatók. Operák: Ezekből ma már jónéhány elérhető. Armida (Herreweghe) Isis, Amadis (Hugo Reyne) Proserpine (Niquet) Egyházi zene: A legjobb Hervé Niquet és együttesének nagy motettákat tartalmazó Naxos kiadónál megjelent 3 db (kedvező árú!)lemeze.

93 Korinna 2008-01-16 18:52:47
Sziasztok! Annyira örülök, hogy végre találtam olyan embereket, akik velem együtt nagy tisztelői és rajongói Lullynek! Igaz, én még nem olyan régen fedeztem fel magamnak, holott A király táncol című filmet sokszor láttam és a barokk muzsikát is szeretem. ezúton segítséget is szeretnék kérni, honnan juthatok hozzá cd-khez, amin eme zseniális ember művei vannak? Kifejezetten érdekelne az Úrhatnám polgár... Előre is köszönök minden segítséget! Kori

92 frushena 2007-12-15 21:11:02
[url]http://images-eu.amazon.com/images/P/B000Q7ZKHK.02.LZZZZZZZ.jpg;JEAN-BAPTISTE LULLY : Thésée[/url] Tragédie en Musique - Libretto : Phlippe Quinault -Howard Crook : Thésée -Laura Pudwel : Medée -Ellen Hargis : Aeglé -Harry van der Kamp : Aegée -Suzie Leblanc : Cleone -Mireille Lebel : Dorine -Amanda Forsythe : La Grande Prestresse -Oliver Laquerre : Arcas -Marek Rzepka : Mars -Marc Molmot : Bachus -Aaron Sheehan : Un Plasirs -Yulia van Doren : Cerés -Aaron Engebreth : Un Jeux -Teresa Wakim : Une Bergere Boston Early Music Festival Orchestra & Chorus Paul O\'Dette & Stephen Stubbs A Thésée Lully negyedik operája. Ezt előzi meg a szintén rögzített Cadmus & Alceste. Méltó párja az említett két műnek. A történet természetesen a jól ismert Görög mitológiából van. A librettista és Lully francia színpadra tökéletesen alkalmazta eme művet. Kórus, balett természetesen mind megtalálható az operában. Őket és a szólistákat egy igen nagy zenekar kíséri a francia standardokat szigorúan betartva. A zenekar kibővített ütős és tekerőshangszereket is foglalkoztat, melytől hangszerelése még gazdagabb lesz. Természetesen tagadhatatlanul francia dallamok. Az opera hősies, méltóságteljes nyitánnyal kezdődik (Vénus, Mars és más istenek éneke.) és így is folytatódik. Trombiták dobok, katonai indulót játszanak tökéletes pompával, kórussal. (Ezek a katonai dallamok többször is visszatérnek amolyan záróképként. Barokk operai történethez méltóan a második részben a szálak tovább bonyolódnak és vesznek igen nagy kesze-kuszaságot. Vészjósló szerelmi háromszög alakul ki a főhős Aegla és Medée között. Eme rész fénypontjai kétség kivül egy komikus divertissements. A haramdik rész legizgalmasabb része, mikor Medée megidézi a pokol szellemeit. (mennydörgés, szél.) A negyedik rész egy kopár kietlen sivatagot tár elénk, melyet a varázslónő elviselhető, sőt kellemes idilli környezetté varázsolja. Eme rész figyelemre méltó pontja a pásztori zenés játék a varázssziget lakóinak tánca és a rendkívül gazdag, dús muzsika. Az ötödik rész pedig valóban egy királyi pompát tár a hallgató elé. Az énekes szólisták fantasztikusan énekelnek és együtt élnek a zenével. Hozzátesznek magukból egy darabot a kórussal egyetemben. Lully zenéje pedig ... Hát én még mindig imádom! Rendkívül sok oldalról mutatja meg magát a Thésée-ben is ,,, gyors, mozgalmas, élénken ragyog. Ugyanakkor mély érzelmi karakterű drámai muzsika egyben. Természetesen helyzettől függően. Igazán telitalálot volt CD-re rögzíteni ezt a művet.

91 frushena 2007-12-14 15:52:00
Ma megérkezett végre : [url]http://images-eu.amazon.com/images/P/B000Q7ZKHK.02.LZZZZZZZ.jpg;LULLY : Thésée[/url]

90 frushena 2007-12-02 19:22:32 [Válasz erre: 89 tarnhelm2 2007-12-02 19:14:26]
Ez a bizonyos előadás, amit említesz tetszett. Bár a Platéet nem múlja felül. Amúgy meg a barokk, rokokó operaszínpadok számomra azt a kort kell, hogy megelevenítsék, ami \'akkor volt\'. Sajnos kevés ilyen előadással találkoztam. Hogy milyenek is ezek az előadások? Mint pl. Vivaldi : Orlando furioso, Händel : Ariodante, Porpora : Mitridate DVD-k (Porpra nem DVD) Vagy pedig helyezzék abba a korban, ahonann mondjuk a szövegkönyv származik. (Görög mitológia, Egyiptomi történet, Róma stb.) Azt meg már megszoktam, hogy Lully esetében pár hozzászólás után előkerül Rameau neve, tehát nem teljesen vagy off! :) Mondjuk, amit tegnap előtt hallgattam franci hölgy operáját, intenzíven él még bennem. Akad még pár franci ritkaság idehaza, de a ma este Johann Christian Bach-é! :)

89 tarnhelm2 2007-12-02 19:14:26 [Válasz erre: 88 frushena 2007-12-02 18:43:47]
És mi a véleményed a barokk (rokoko) daraboknak a rendezői-színház szellemében történő megvalósításáról? A Mezzon pl Rameau-tól a Lovagokat szokták adni - ha jól emlékszem a címre. Tudom, hogy ez kicsit off, de nem Rameau miatt kérdem, hanem az ilyen jellegű feldolgozások mennyire jönnek be neked? 7szk Mónyóknak: köszönöm!

88 frushena 2007-12-02 18:43:47 [Válasz erre: 85 tarnhelm2 2007-12-02 17:41:08]
Ilyen az, amikor valamire gondosan odafigyelbnek a barokk színházra, zenére, művészekre. Egy teljes értékű gazdag produkció születik, ami rendkivül izgalmassá tette ezt az előadást. Monyó! Kösz a linkeket, meg a mindent! :)

87 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2007-12-02 18:19:34
[url]http://www.youtube.com/watch?v=LhS8TCckC6A&feature=related;http://www.youtube.com/watch?v=LhS8TCckC6A&feature=related[/url] [url]http://www.youtube.com/watch?v=YlMSnj6OEGY;http://www.youtube.com/watch?v=YlMSnj6OEGY[/url]

86 Hétszünyű Kapanyányimonyók 2007-12-02 18:13:03 [Válasz erre: 85 tarnhelm2 2007-12-02 17:41:08]
Comédiens : Olivier Martin Salvan : Monsieur Jourdain Nicolas Vial : Madame Jourdain Louise Moaty : Lucile Benjamin Lazar : Cléonte, Le maître de philosophie Anne-Guersande Ledoux : Dorimène Lorenzo Charoy : Dorante, Le maître d’armes Alexandra Rübner : Nicole, Le maître de musique Jean-Denis Monory : Covielle, Le maître tailleur Julien Lubek : Le maître à danser Chanteurs : Arnaud Marzorati : Le Mufti, Le vieux bourgeois babillard, L’élève Anne Magouët : La musicienne, La femme du bel-air, L’Italienne François-Nicolas Geslot : Le 1er musicien, La vieille bourgeoise babillarde, Un Espagnol, Un Poitevin Serge Goubioud : Un Gascon, Un Poitevin, Un chanteur Lisandro Nessis : Un Espagnol, Un Gascon, Un chanteur Emmanuel Vistorky : Un Espagnol, L’homme du bel-air, Un chanteur Arnaud Richard : L’Italien, Le Suisse Claire Lefilliâtre Le Poème Harmonique Conductor: Vincent Dumestre Ensemble Musica Florea (Marek Stryncl)

85 tarnhelm2 2007-12-02 17:41:08 [Válasz erre: 84 frushena 2007-12-02 16:23:48]
Csak az utolsó fél órát láttam, de nekem nagyon tetszett. Remek, szellemes előadás volt. Kik adták elő?

84 frushena 2007-12-02 16:23:48 [Válasz erre: 83 Estelle 2007-12-02 16:20:42]
Határeset! :-) Bár most leginkább kiabálnak benne. Élvezetes produkció. Olyanokat kéne beültetni az ilyen előadásokra, akik szerint Lully nem jó! ?:)

83 Estelle 2007-12-02 16:20:42 [Válasz erre: 82 frushena 2007-12-02 16:17:22]
Szövegértéssel hogy állsz? Mert elég sok a Moliere szöveg benne.

82 frushena 2007-12-02 16:17:22
Most megy a MEZZO-n Moliér - Lully : Úrhatnám! Estelle! Most nézem! :) Színes kis előadás!

81 frushena 2007-08-04 00:40:28
[url]http://www.youtube.com/watch?v=KeluEpGD0DU;Lully : Atys[/url] Dança dos Sonhos (Dream\'s dance) [url]http://www.youtube.com/watch?v=rIknw-M0p1g;Lully : Atys[/url] Dança dos Zéfiros (Zephirs dance)

80 frushena 2007-06-22 23:22:53 [Válasz erre: 79 zsoly 2007-06-22 23:12:03]
Megyesi jó ,,, Semmi gond nincs vele! A technika viszont ,,,, ---- ....

79 zsoly 2007-06-22 23:12:03 [Válasz erre: 78 frushena 2007-06-22 23:05:52]
OFF: ha már hangosítás, nem kell a rossz eredményhez kis tavi színpad, lehet az a Szegedi Szabadtéri is, mondjuk a tavalyi Bánk bán premier vagy korábban a Berlini Filharmonikusok koncertje... Megyesit én Ferrandóként láttam a Mozart-maratonon és tetszett, amit csinált! (ott nem kellett hangosítani :)

78 frushena 2007-06-22 23:05:52 [Válasz erre: 77 zsoly 2007-06-22 23:03:09]
Na igen! Mindenképp jó dolog, hogy Rameau & Lully is képviselve volt a Fesztiválon. Mivel a Rameau : Pygmalionra nem mentem, most azzal kárpótolom magam épp idehaza ... Gyönyörű! Egészen más mint Lully! Sokkal jobb zene! Megyesi Zoltán sokra tartom, igen tehetséges fiatal, szép karrier áll előtte, de most nem igazán volt formában, nem az ő hibája (technika). Néha igen roszra sikerült a hangosítás.

77 zsoly 2007-06-22 23:03:09 [Válasz erre: 76 frushena 2007-06-22 23:00:03]
Klassz, hogy a Lullyre is beülnek az emberek! Tényleg, a (korábban) matematikus Megyesi milyen volt? Na, most nem a beöntésre gondoltam. :)

76 frushena 2007-06-22 23:00:03 [Válasz erre: 75 zsoly 2007-06-22 22:53:59]
Meglepően sokan voltak!!! Nem hittem volna, hogy ennyien ellátogatnak. A nézőtér kb. annyira volt nézőtér, mint a színpad, \"színpad\" ... Semennyire! :-) Székek voltak letéve a pázsitra és a betonozott terültre. Kellemesen, szellősen lehet helyet foglalni. Közönség nagyon jól szórakozott, elég sokat nevettek. Mondjuk volt is min. Legnagyobb sikert az aratta, amikor szegény Megyesi Zoltánnak készültek beöntést adni meglehetősen ilyesztő méretű fecskendővel. :-)

75 zsoly 2007-06-22 22:53:59 [Válasz erre: 74 frushena 2007-06-22 22:40:14]
Köszi a beszámolót! Megtelt a nézőtér? Hogy reagált a közönség?

74 frushena 2007-06-22 22:40:14
Egy pár szót azért szólnék a Lully operáról ami a miskolctapolcai barlangfürdőben, jobbanmondva, annak napozóteraszain került megrendezésre. Elöljáróban : ISZONYAT HŐSÉG volt, elviselhetetlen egész nap. Este sem volt túl kellemes, pedig már a nap lement. Maga az előadás 20:30-kor kezdődött. A Svaria Barokk Zenekart Németh Pál vezényelte. Szép munkát végeztek, mert azon az inogó vizen lévő kis \"szigeten\" mondjuk az operában található balettkar színrelépésekor igen csak oda kellett koncentrálniuk a hangszerre, mert mozgott minden. Mintha hajón lettek volna. Ez nagyban megnehezítette dolgukat. Akár csak az énekesekét. Jó magas páratartalom ,,, Csoda, hogy nem lett bajuk a hangszereknek és hangszálaknak. Szóval ... Az elős rész igen élvezetesre sikerült. A szereplők több nyelven szólaltatták meg Lully álarcos mulatságát. Jekl László, Szvétek László, González Mónika tetszett igazán. És ők is inkább az első felvonásban. A második (nem az énekesek hibája) rész hallhatóan unalmasabb. Minden szempontból gyengébb. Az előadást Tóth János rendezte. Ha lehet ezt mondani ,,, Inkább amolyan családi hangulatú előadás volt és pont ez az ami viszont nagyon tetszett. Nem volt az az igazi \"opera fíling\". (Bejön a karmester taps előadás, lemegy a függöny.) A művészek is sátrakban öltöztek és ott tartózkodtak, amikor nem voltak színen. Szerintem élvezhették, hogy nem egy emgszokott előadás részesei. Lully zenéjére pedig csak annyit lehet mondani, hogy tagadhatatlanul Lully. A maga szárazságával együt igen kellemes. Nem egy Cadmus vagy egy Armide, de bohém, figyelemfelkeltő darabnak ideális. Ha jól tudom ezt a művet egyszer vették csak elő és állították színpadra. Tehát mindenképp dícséretes, hogy bemutatásra került.

73 frushena 2007-06-20 08:28:05 [Válasz erre: 72 Sesto 2007-06-20 08:24:52]
Remélhetőleg nem fog! Szelleme viszont jelen lesz és nagyon kritikus és kiállhatatlan lesz. :))

72 Sesto 2007-06-20 08:24:52 [Válasz erre: 71 frushena 2007-06-20 08:23:34]
...csak el ne ússzon Lully!... ;-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.