Mai hír az interneten (a címe kifejezi a tartalmát):
Úgy látszik a prágai Operaház megnyitója után már valamilyen üzenetet a budapesti Operaházról is kellett küldeni.
Mentendő, hogy ez a tudósítás nem az Opernglas-topicba került, sietve jegyzem be, hogy a megnyitó előadás vendége volt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
A hétvégi és mai internetes fórumok részletesen ismertetik a prágai Állami Opera felújítás utáni, 2020.január 5-i, megnyitó előadását. Az ezzel foglalkozó cikkek közül a „168 óra” alábbi, technikai leírásokat tartalmazó, bekezdéseit idézem:
„A Prága központjában, a Szent Vencel-lovasszobor közelében, a cseh Nemzeti Múzeum és a Wilson vasúti főpályaudvar között álló épület a 2017 tavaszán elkezdődött munkák során teljes egészében megújult és korszerű műszaki berendezéseket kapott. A felújítás költségét eredetileg mintegy 900 millió koronára (11,34 milliárd forint) tervezték, de végül is a költségek 1,35 milliárd koronát tettek ki (17 milliárd forint).
Az operaház közleménye szerint az épület neorokokó stílusú nézőtere és a színpad a lehető legnagyobb mértékben visszakapta eredeti, tehát a színház megnyitása utáni arculatát. A nézőtéren 1016 személy foglalhat helyet. Minden bársonyszéken lehetőség lesz arra, hogy a néző világnyelveken feliratozva is követhesse a színpadi történéseket.”
Az esetleges következtetéseket mindenki levonhatja…
Vissza a múltba! A "kulisszák" mögé - egy Manon Lescaut-előadásra készülődvén...
- Népszava, 1967. december 3.
Opera a függönykamrából
A »kulisszák mögött« kifejezés elavult, legfeljebb képletesen használható. A kulisszák mögött semmi sincs, csak a sötét, hideg hátsó színpad, csúf vasajtókkal és hatalmas horizontfüggönnyel lezárva. A »Tilos az átjárás« feliratú ajtó egyenesen az Operaház nagyszínpadára vezet.
-----1----
Egészen kicsinek és elveszettnek érzi itt magát az ember. Nemcsak a játéktér nyomasztó arányai miatt, hiszen eléggé ismert adat, hogy a budapesti Operaház színpada 28x24 méteres, magassága 25 méter (plusz 12 méter a süllyesztő) és hat »utcából« áll. A méreteket lassan meg lehet szokni, azt is, hogy a »világot jelentő deszkák« diszkréten nyikorognak és itt-ott kissé rongyos, seszínű vászon borul rájuk. Az elveszettség érzése inkább onnan ered, hogy a műszakiak serege valami céltudatos összevisszaságban munkálkodik az előadás előkészítésén, jönnek- mennek, pardont mormolva gyengéden odébb lökdösik a színpadra tévedt civilt és teljesen érthetetlen dolgokat kiabálnak:
— Fordítsuk ligetre a reflektort! Vigyázni, madzag van! öt perc múlva megy a vas!
Szerencsére előkerül Földvári György ügyelő, bemenekít a függönykamrába és a tolmácsolásra is vállalkozik. Nos, a színpadnak — a félreértések elkerülése végett — nem jobb és bal, hanem ligeti és városi oldala van. Ezért fordítják a reflektort »ligetre«. A »madzag«, vagyis kábel a földön húzódik és orrabukással fenyeget, a »vas«, a vasfüggöny pedig már fel is ment. Hét óra 5 perckor megkezdődik Puccini Manon Lescaut című operájának előadása.
-------2------
Az ügyelő kicsiny fülkéjében ül és szinte zongorázik a kapcsolótábla nyomógombjain. A csengőjel mellett mikrofonon is színpadra szólítja a szereplőket. Fényjelet ad Erdélyi Miklós karmesternek, egyik kezével meghúzza a függönyt mozgató hidraulikus kart, a másikkal a világosítóknak csenget, a harmadikkal... Nem, harmadik keze természetesen nincs, csak úgy tűnik. Most újra három gombot nyom be:
— Figyelem, Manont, Géronte-ot, Lescaut hadnagyot kérem a kocsihoz!
Házy Erzsébet, Katona Lajos és Melis György már készen áll a színpadra gördülő hintó mellett. Az Állatkerttől kölcsönzött lovak nem először »játszanak« az Operában, állítólag kitűnően ismerik a partitúrát. És valóban, néhány taktussal a »belépőjük« előtt, ütemesen rázzák a fejüket, emelgetik a lábukat. Színpadképesek, némi nyomokból azonban arra lehet következtetni, hogy nem egészen szalonképesek.
Egy korrepetitor fél szemmel rátapad a függönykamra kis kukucskáló nyílására, fél kézzel pedig vezényel. A karmestert nézi és a színpadi kórust dirigálja. Az Erkel Színházban már nincs szükség ilyen közvetítésre: működik az ipari televízió.
----------3---------
Az ügyelő az előadás láthatatlan karmestere. Ő is partitúrából dirigál — képzett zeneművész —, de ez a kotta tele van titokzatos jelekkel. A szereplőkön kívül mintegy száztagú műszaki gárdát mozgat. A 18 világosító műszaki jelekből álló szcenárium-kotta szerint dolgozik a színpadon, a karzaton, a »hidakon«. 44 díszítő (zsinórosok, süllyesztősök, díszlethordozók), 8 kellékes, 30 - 40 öltöztető-szabó, fodrász, maszkmester dolgozik az előadás alatt. Az ügyelői tábla jelzőrendszerével nemcsak a szereplőket és a műszakiakat lehet mozgósítani, hanem esőt csinálni, dörgést, villámlást, vihart és gőzfelhőt.
— Indul a színpadi zene, maestró! Megy a függöny, jöhet a rivalda!
Taps csattan, kigyúl a rivaldafény, zörögve indul a »-vas«. A harmadik vastapsra már csaknem lebontották a díszletet a boszorkányos gyorsasággal dolgozó műszaki szakik. (Szakmunka ez, ha egyelőre — remélik, nem sokáig — segédmunkási bérért végzik is a színházszerető díszítők.) A zsinórpadlásról gerendákat engednek le és egy tüllfüggönyt, amiből felhő lesz, Manon a büfébe megy des Grieux lovaggal, Földvári György átadja a helyét Veres Lászlónak, akinek ügyelői repertoárja 60 opera és 20 balett — nagyobb, mint az Operaházé.
----------4---------
Hibátlanul pereg az előadás. Tíz órára Manon meghal, majd kimegy a függöny elé megköszönni a tapsokat. Sokáig tapsol a közönség a kitűnő művészeknek és - úgy érezzük - azoknak is, akik az előadás láthatatlan karmesterei, néma szereplői voltak.
/Vajk Vera/
Nem sértődtem meg, éppen mert ez egy fórum Egyébként Édes Anyanyelvünk eléggé árnyalt és rokonértelmű szavakban elég gazdag ahhoz, hogy szinte mindent többféleképpen lehessen kifjezeni! Külföldi ismerőseim, akik magyarról saját anyanyelvükre fordítanak, panaszkodnak is eleget emiatt, mert az ilyen jellegű árnyalatokat nem olyan könnyű átültetni. (Persze, ez ellenirányban is igaz.)
OFF: Kedves Klára! Grétsy Lászlótól én sajnos csak a tévéből és nyelvművelő könyvéből tanultam. Az idézett tétellel korántsem (messze nem) kioktatni szándékoztam, csak viccelődni. Néha elfelejtem, hogy egy fórumon az sem tanácsos.
OFF: Nem a béke, nem az egészség és nem is a személyi szabadság veszélyeztetése, hanem a szórendváltoztatás általi értelemmódosítás elleni védekezésre tettem javaslatot, a te hozzászólásoddal adekvát komolyság szándékával. Kúráld a köhögésedet eredményesen!
Kedves Iva! Bár Grétsy Tanár Úrtól sok okos dolgot tanultam anno az egyetemen, az említett szófordulatra nem emlékszem. Egyébként eddig úgy véltem, hogy a Fórum a szabadon megfogalmazott vélemények kinyilvánításának helye, fóruma, és nem gondoltam arra, hogy az enyémtől eltérő vélemények megfogalmazóival szemben "védekeznem" kellene!
"E.D.elleni vedekezes..": mi ellen? Haboru? En bekeparti vagyok. Fertozes? Par napja sokat kohogok, de neten keresztul veszelytelen. Egyeb? Ugyan mar! Az en koromban? Es a #metoo koraban?
Kedves Klára, az E. D. elleni védekezés jegyében is érdemes megfogadni Grétsy László tanácsát, aki a cseppet sem, messze nem alakok helyett a korántsem kifejezést javasolja. :-)
Az szentigaz, hogy az Andrassy ut (akkori neven Sugar ut) nem volt messze, sot; egeszen kozel volt (es kesz is) ... es epult rajta az Operahaz ;-)
Az akkori Sugár út nyomvonalának kialakítása tervezése folyamatban volt, és az értékesítendő telkek iránti érdeklődés növekedését is várták az Operaház építése kapcsán. Messze nem volt Andrássy út és messze nem voltak elkészült épületek!
Tobbedszer is el kell oszlatnom a kozkeletu tevedest: az Opera epitese idejen az Andrassy ut epuletei nagyreszt elkeszultek, alltak. Sot, a tervezes idejen is pontosan tudta mar Ybl, mihez igazitsa a Hazat. Sikerult.
Penzszorasrol nem beszelhetunk? Lehet, hogy nem beszelhetunk, de csinaljuk, nem kicsit, nagyon.. Kezdjem sorolni? Nem kezdem. Max.hogy topiknal maradjak, Opera egig ero, csigatempoju munka mellett fenysebesseggel dagado felujitasi koltsegei.
Zoboki Gabor vilaghire meg sem allt az Operencian tul, egeszen a Nanshan Kulturalis Kozpontig (Sencsen/Kina) ... sajnalatos modon ott viszont megallt es nehany megvasarolt, am sajnos fiokban felejtett kinai es oroszorszagi tervrajzban jelen allas szerint ki is merult. Tehetseges o, nem vitas: tervei es o maga is rendszerkompatibilis mint nagy elodei, Finta es Makovecz. Csak halkan jegyzem meg, hogy elete (eddigi) fomuve, a MuPa a sokak altal gyulolt "elmuutnyoocevben" valosult meg...mikent eddigi legrangosabb allami kitunteteseit (Magyar Koztarsasag Erdemrend Lovagkeresztje, Pro Architectura, Ybl-dij, Budapestert Dij) ugyancsak az atkos 2002-2010 kozott orszagronto kormanyzattol ill.az azzal egyivasu ballib bp.-i onkormanyzattol kapta. Tehetsege nem ismer (politikai) hatarokat. Orszaghatarokat ld.fent) mar inkabb.
Kedves lujza, nem üdvös dolog támadni egy világhírű magyar építészt talán (?) pusztán azért, mert a jelenlegi, az ellenzék által folyamatosan mocskolt kormányzattól is kap megbízást. Itt követheted, hogy számos országban fantasztikus feladatokkal bízták meg, és a szakma legnagyobb elismerése mellett teljesítette mindet. Ahogy írod, az opera a "MIÉNK"; azonban szerencsésebb lenne tudomásul venni, hogy ebben a "MI"-ben azok is benne vannak, akik számára a jelen évtized politikája szimpatikusabb, mint a megelőzőé.
Minden Zoboki-előadás lenyűgözi a hallgatóságot, és ez sem véletlen. A "túl akar tenni Ybl Miklóson" -féle, kissé rosszmájú megjegyzéshez hozzáfűzném: remélem és szeretném, hogy így legyen, a tehetség ehhez nem hiányzik.
Igazán örülök, hogy a Művészetek Palotáját dicséred, minden érved tökéletesen helytálló.
Akkor mondom máshogy.Nem .űrhe.ő,hogy a magyarságnak közös sikerélményei legyenek,legalábbis addig nem,míg az erre maguka. felken.nek érzők engedély. nem adnak.Pénzszórásról addig nem beszélhe.ünk,míg rendbe nem rak.uk a 2002-2010 közö..i 35 milliárd dolláros államadósságnövekmény. Igaz,akkor úgy virul. a demokrácia a honunkban+fékekellensúlyok,hogy minke. lá..ak a görögök elő.. bebukni.
off A Liget helyén a rendbetett Liget vagy kisbetűvel: rendbetett liget (lenne) az élhető közösségi tér. Pénzszórás, hogy ott állnak majd a szebbnél-szebb (??) kihasználatlan épületek, mert nincs elég kiállítható anyag, amihez ennyi múzeum kellene. Közlekedésit már kitették valahová, a többit, ha nagyon akarják, építsék meg ... máshol, rozsdaövezetben. Ja, hogy ott nem elég dicsőséges... Magyar Zene Házában pedig majd lehet jókat multimédiázni és a gyerekek gombokat nyomogatnak meg talán lesznek (?) kevesek által látogatott kamarakoncertek, egyéb töltelékek ... nagy ötlet, mondhatom. Biodom máris egy csőd. Palme-ház 90% étterem.
Szörnyű dolog,hogy a re.ek Lige. helyén egy élhe.ő közösségi .ér jönne lé.re. Pár éve az O.Palme-sé.ányon parkol.unk,ami kosz/elhanyagol.ság/kivénhed. fák vol.ak,az nem közönséges.Borzasz.ó.hogy lenne egy remek hely,ahol a pes.iek,és az egyre szaporodó .úris.ák egy napo. el.öl.he,nek,nem .űrhe.ő....a progresszív ájrópaisághoz egekbe szökő államadósság,állandó seggnyalás dukálna,a magyarok számára a sarok a kijelöl. hely.Gondolom lá.ják mi folyik...:(
Egyetértek! Ki emlékszik ma már arra, milyen volt a Sugár út, mikor az Operaház épült? Városszéle sártenger, stb. A zsenik egyik tulajdonsága, hogy a jövőbe látnak, a jövőnek építenek! És a Müpa környéke is lesz szebb, városiasabb, tehát a jelenlegi ilyen jellegű problémák megszűnnek.
Az Operaház épületével kapcsolatos véleményekkel sajnos egyet kell értenem - egy építész akkor valósítsa meg álmait, ha saját tervezésű újat épít! Restauráció, felújítás, stb. tekintetében zsinórmértéknek az eredeti alkotó művének kell/kellene lennie! Ez egyébként vonatkozik a színházi, operaházi rendezők gyakran hagymázos koncepcióira is, valamint a politikusok szinházigazgató-cserélő szenvedélyére! Az Operaház, a szinházak valamennyiünkéi, és a produkciók tekintetében a Közönségnek van döntő szava!
Inkább másik topikba való, de mint Kékszakállú mondja Juditnak: most már mindegy ... "Bármit is írsz, a Müpát mindig meg fogom védeni!" Nem hangzik túl jól, erős elfogultságot sugall :-) Talán nem kétséges, hogy MüPa trampli és behemót -bár akadnak, akik a varacskos disznót is szépnek látják- és esztelenül drága (volt és marad). Rossz helyre tervezett is, de nem (csupán) azért, mert a Soroksári úton van. A Rákóczi-híd köz-, vasúti és villamosforgalma + a HÉV miatt olyan extra zaj- és rezgésvédelmi rendszert kellett kizárólag ottani elhelyezkedése és a fenti forgalmi okok miatt beépíteni, amik egy vagyonba kerültek, nem szólva a Duna közelségéről, ami szép kilátást kinál bentről ... keveseknek, sokaknak viszont rút látványt kinál ... kívülről és a talajvízveszély miatt a szigetelés, alapozás is jóval többe kerül(hetet)t mintha más helyen épült volna meg. Mindez ma már tárgytalan, ott áll, ahol, de intő példának jó lehet máskor, más helyen épülő (köz)épületek átgondoltabb tervezésekor, mondjuk a Liget-projekt esetében, amit a politika -egy elszabadult hajóágyúvá változott múzeumigazgató képében- minden józan észt felülírva erőltet a maga engesztelhetetlen teljességében. Az általad említett ló közösen szállt el a két úriemberrel, pontosabban és sajnos: nélkülük és a java még hátravan: MÁO látható jelek szerint meg se moccan, viszont őrült drágán "ácsorog", a Liget-projektről már nem szólva. Ahogyan a Liget-projekt (és immár a MÁO-rekonstrukció) gazdája mindenhez ért, egyképpen járatos a nagy sztárépítész trampli és behemót kultúrház tervezésében mint Ybl klasszikus szépségű műemlékének restaurálásában és ki tudja, mi mindenben még: univerzális genie!
Bármit is írsz, a Müpát mindig meg fogom védeni! Bár a helyéről nem ő tehet, de szerintem egyáltalán nincs rossz helyen, kivéve annak, aki gyalog szeret otthonról elsétálni koncertre, operába. De hamarosan, amikor arrafelé fog fejlődni a város, nagyon is jó helyen lesz.
Ezzel szemben az Opera épületénél szerintem elszállt vele a ló. És nem a Lotz freskó miatt, azt tényleg most érdemes restaurálni. De hány éve van már zárva az Opera? Ezalatt talán háromszor is elkészülhetett volna. De Ybl álmai helyett valószínűleg rég a sajátjait kergeti már, pedig az Opera egyáltalán nem az övé, hanem a MIÉNK!
Akusztika: szakmai kérdés. Javításához nem kell(ene) egy év. Bokamentő járólapozáshoz sem. Bíbor-bársony: belső tér úgy volt jó, ahogy már tavasszal is megvolt, kisebb javításokhoz szintén nem kellett (volna) teljes év. Nem emlékszem "az Operaház nézőtéri kiszolgáló tereinek általános lerobbant állapotára, kopottságára." Lotz-freskó biztosan kevésbé sérülékeny mint egy pillangó szárnya, főleg mivel nem repül (le) ... legalábbis remélhetőleg. Nem gondolnám, hogy teljesen fel kell újítani, de nyilván fel fogják. Gazdag ország. Zoboki Gábor valószínűleg túl akar tenni Ybl Miklóson (is), ha azt nyilatkozta, amit írsz. Ő az új Finta József és Makovecz Imre, a magyar építészet teljhatalmú fura ura ... (innentől off) miként a képzőművészeti szcéna cézára, Baán László, aki már átvette az Operaház restaurálását és mindenhez ért, ami Liget és ki tudja, mi mindenhez még. Zoboki trampli és behemót, rossz helyre tervezett és esztelenül drága MüPája örök (?) időkre hirdeti nagy természetét formátumát.
Azért írtam az akusztikáról, mert én hozzá tudok szólni, miután négy különböző előadást ültem végig a Műhelyházban, így volt alkalmam hallani a hibáit. Ennek megállapítása nem „belső szakmai-műszaki dolog”.
Nekem nem felelt meg, hogy a kapu és a bejárat között vigyáznom kellett, nehogy kificamodjon a bokám. Ki beszélt márványról, bíborról, bársonyról?! Aki szemügyre vette az épület gyönyörű terrakotta színű téglaburkolatát, díszítéseit, az egykori szerelőcsarnok óriási ablakát, annak eszébe sem jutnak ilyen anyagok, egész más stílusú belsőépítészeti anyagokra, felület-kialakításra gondol – kivéve, ezek szerint, téged. Ha mégsem, ne igyekezz rám ruházni buta gondolatokat.
Aki nyitott szemmel figyeli egy színház belterét előadás előtt és a szünetekben, annak folyamatos élménye volt az Operaház nézőtéri kiszolgáló tereinek általános lerobbant állapota, kopottsága. Már a felújítás kezdetekor szó esett a Lotz-freskó restaurálásáról. Természetes, hogy a nézőtérről nem látható annak állapota, még a III. emeletről sem, laikus szemmel pláne nem. Valójában csak akkor derül ki, amikor hozzányúlnak. Egy pillangó ragyogó szárnyai is „elég jól néznek ki”, azokon sem látjuk, milyen sérülékeny porhalmaz, milyen rövid időre szól a pompája. Ismétlem: ha szükséges, nem mulaszthatják el a restaurálás lehetőségét most. Amikor átadták a felújított házat, nem vonulhatnak vissza, hogy még megcsináljanak ezt-azt.
A felújításról szóló első riportfilmek egyikében Zoboki Gábor úgy nyilatkozott, hogy Ybl Miklós meg sem valósult álmait szeretné realizálni, nemhogy eredeti terveit. Az a kérdés, hogy ekkora igényt mennyire kell alább engedni. Ehhez képest lényegtelen, hogy melyikünk szeme milyen ütött-kopottnak látta a házat, melyikünk gondolja úgy, hogy elég két kézmosó az egész karzatra, ahol szintén kemény ezreket fognak elkérni a jegyekért stb.
Igen, volt szó róla, hogy kényelmetlenek az ülések. (Azok voltak.) Színpadhoz, akusztikához nem tudok hozzászólni, azok belső szakmai-műszaki dolgok, ahogyan nem láttam a backstage kiszolgáló tereket sem. Az előcsarnok és a fogadótér szerintem megfelelő volt már tavasszal is, egykori szerelőcsarnokot nem öltöztetnek márványba-bíborba-bársonyba. (Reméljük.) A ruhatár és a mosdók (és a büfé) valóban méltatlan volt a kultúra megszentelt (szerelő)csarnokához, de talán nem kell egy további (!) egész év ezek végleges kialakításához és a bejárat burkolásához, járólapozásához sem. Az egyetlen igazán kínzó közönségforgalmi probléma a parkolás ügye, a parkolóhelyek hiánya volt. Vajon az eltelt idő alatt mit tudtak tenni ezen a téren ... meglátjuk. A "puttókkal" valóban a komplett (!) közönségforgalmi részre utaltam (MÁO): lépcsőházak, foyer, nézőtér, büfék, múzeum, díszítő elemek (beleértve a nagy csillárt) stb. Ezek állapotát én nem tartottam olyan rossznak, hogy teljes felújításra kelljen bocsátani mindent. A Lotz-freskó szörnyű állapotáról is most olvastam először, talán eddig figyelmetlen voltam. Emlékeim szerint a bezárás előtt elég jól nézett ki, persze több emelet magasban, közelről, nagyítóval más lehet a helyzet. Meg amúgy: mutassanak nekem restaurátort, aki 35 év után azt mondja bármire, akár a Lotz-freskóra, hogy óóó, nincs azzal semmi különös baj, kis javítással rendbe lehet tenni :-)
Szerintem bőven van-volt mit „molyolniuk” 2019. június eleje óta. (Akkor láttam előadást legutóbb a Műhelyházban.)
1. Úgy olvastam, akkor nem a végleges színpadot láttuk, nem a végleges nézőtérről: azt át kell(ett) építeni.
2. Meg kell(ett) oldani az akusztikai körülményeket. Amint Zéta írta, a „fénypark” okozott zenés játszó-, illetve koncertteremben megengedhetetlen mértékű zajszintet. Nem maradhat(ott) az akusztika olyan, mintha hangerősítés lenne.
3. A fogadótér, az előcsarnok, a ruhatár, a mosdók csak ideiglenes rendezvényekhez voltak elfogadhatók, azokat ki kell(ett) alakítani, festeni, burkolni stb. (És még csak a közönséget kiszolgáló részről beszélek.)
4. Az autós közönség számára volt nehezebb a megközelíthetőség, mint a közösségi közlekedőknek, mert nem volt kialakítva használható parkoló. A gyalogosoknak is köveken kellett bukdácsolniuk a kaputól a bejáratig.
Mindez jóval több „utolsó simításoknál”, nem kis munka, amit, remélem, megoldanak, megoldottak a nyitásig.
A puttókkal az a helyzet (legyen ez a díszítőelemek restaurálásának, a szépészeti munkáknak az összefoglaló neve), hogy egy berendezett, kitakarított, működő, épületben, térben nem lehet foglalkozni velük. Mennyivel egyszerűbb és könnyebb felújítani egy kiürített lakást, és mennyire nehezebb, csaknem lehetetlen, ha lakunk benne, be van rendezve bútorokkal és az életünkkel!
Ugyanakkor nem tudom, hogy eldöntötték-e már felső szinten, milyen igényű, mennyire alapos (lesz) az Ybl-palota felújítása. Ha minden téren a minimálmérték mellett döntenek, arra kell számítani, hogy újabb 30–35 évig olyan lesz, amilyen.
No, most értünk egyet. Tessék megnézni bármilyen magyar építkezést, beleértve az út- és közműfelújításokat is. Az Andrássy úton kívülről igen jót tesz a homlokzattisztítás, netán a szobrok restaurálása. Sajnos a mennyezetfestmény (tudtommal secco, ami sokkal sérülékenyebb és kevéssé időtálló a freskónál) rossz állapota korábban is nyilvánvaló volt, mire most ilyen hivatkozással mentik a menthetetlent. Ókovácsnak abban mondjuk igaza van, hogy emberhez méltó zenekari öltözőket is ki kell alakítani. A büfét illetően megint csak 100%-os nézetazonosság.
A cikktől függetlenül: tényleg, mit molyolnak a Kőbányai úton -2020 februárhoz képest- majdnem egy éve? Legkésőbb április-májusban már voltak ott előadások, max. utolsó simítások kellettek. És abban sem vagyok biztos, hogy az utolsó szögig és puttóig mindent, de mindent fel kell újítani az Andrássyn. Nem volt ott minden rossz állapotban a bezáráskor. Hogy milyen (volt) az igazi "rossz állapot", arra emlékszünk az előző (1980) bezárás előttről...A közönségforgalmi részeket (nézőtér, lépcsőházak, foyer) pl. elegendő lehetne "leporolni", kijavítani és persze a nemrég berakott rút büféberendezést kikukázni.
Egyetértek! Most meghallgattam a Nyugat lányában Boncsért és nagyon kevés volt! Nem az ő hangjára írt szólam! Hiába dicsérték a kritikák agyba-főbe: lehet, hogy technikailag megoldotta a szerepet, de nincs meg hozzá a hang átütő drámai ereje. Sajnos ugyanezt éreztem Bátori Évánál. Agachét kivéve és a jól eltalált karakterszereplők egy részét ez a Nyugat lánya enyhén lagymatag volt. A zenekar Kocsár kezei alatt hol sietett, hol meg ledarálta a kottát: minden finomságot, árnylatot, igazi drámai erőt és ihletettséget nélkülözött. Szomorú volt, hogy egy nagyszerű Puccini darab előadáson úgy kong az Erkel az ürességtől, hogy annyian távoztak az első szünet után. A harmadik felvonásra nekem se volt kedvem beülni.
Mindig várom az aktuális híreket az Operaház felújításáról, az újranyitás kilátásairól. A tárgyilagos tudósításokat. A Napi.hu-nak ez a cikke nem az, hanem rosszindulatú.
Ha már az újságíró nem tudja, hogy a legutolsó, legutoljára szóalakok nem valóságos értelműek, legalább a cikk felvezető illusztrációja lehetne friss (meddig tartana a Lajos utcából elmenni az Andrássy útra egy telefonnal?), mert ugyanennyire áporodottak az információk is.
Nem állítom, hogy a valós helyzet szebb, de ha egy lap nem elégedett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtófőosztályától kapott válasszal, miért nem megy tovább a kérdésével? Például az Operaház főigazgatójához, aki mindig szívesen nyilatkozik, vagy a Liget-projekt vezetőjéhez, aki immár az Opera felújításának ügyéért is felel. Hátha ő felel…
Mai cikk az interneten:
https://www.napi.hu/ingatlan/operahaz-felujitas-eiffel-muhelyhaz.695810.html
A cikk címe: „Totális bizonytalanságban az Operaház” A cím alapján a tartalomra már könnyű következtetni.
A cikk utolsó bekezdését, melyben az egyik minisztérium sajtóosztálya nyilatkozik, idézem:
„A kormány a Magyar Állami Operaház felújításához szükséges valamennyi döntését már korábban meghozta. A munkálatok mind az Andrássy úti főépületben, mind a Műhelyházban ütemezetten haladnak. Az opera rajongók és a szakma számára is izgalmas lesz 2020 tavasza, amikor az egykori vasúti járműjavító egyik legszebb épülete, az Eiffel Csarnok a nagyközönség számára is megnyitja a kapuit, hogy az Erkel Színház mellett itt is nagyszerű premierekkel és előadásokkal szórakoztassa a nagyközönséget, az Ybl palota történetének legnagyobb és legátfogóbb megújítása alatt is.”
Hm...
Berczelly István átveszi kitüntetését - a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díját - december 3-án, kedden megtartott második rendes közgyűlésen a Pesti Vigadóban.
A képen Berczelly mellett Tóth Péter, az MMA rendes tagja látható.
Igen, a Dzsamile volt a másik, kár, hogy most nem lesz, de nyilván szükség van arra is, hogy magyar operákat játsszanak (Lendvay: A tisztességtudó utcalány). De a Sárga hercegnőt csak ajánlani tudom, remek kis előadás volt, egyébként azt is Székely Kriszta rendezte.
Boncsér Gergely A hugenottákban remekelt, és a másik kedvenc francia romantikus operámban, a Rajnai sellőkben is nagyot alakított/énekelt– ráadásul párhuzamosan játszott a másik Offenbach-darabban, a Kékszakállban az Operettszínházban, ahol a címszerepet abszolválta, ugyancsak nagyszerűen. A belcanto, a romantika szerintem jól fekszik hangjának, csak talán nem szabadna felváltva, terhelni meg Ponchielli, Puccini és más „keményebb” szerzők tenorszerepeivel. Amúgy a magas C-i megvannak, úgyhogy győzni fogja ezt a szerepet is. Annak plusz örülök, hogy Az ezred lánya eredeti, francia nyelvű változata kerül bemutatásra!
Négy éve volt ez a remek kettős előadás, teltházzal a Solti teremben. Két kevésbé ismert opera comique, Bizet Dzsamiléje és Saint-Saëns Sárga hercegnője ment egymás mellett. Boncsér és a többi szereplő nekem tetszett.
Kálmánt illetően egyetértünk. A sárga hercegnőről akkor értesültem, amikor előadták, talán a Zeneakadémia Kis Solti termében? A trójaiak: Én meg a különféle modern balettekkel szemben vagyok negatívan elfogult. Ezek visszaszorításával bármilyen látványos nagyopera színre állítható, sőt A trójaiakhoz hasonló ritka produkciókra Nyugat-Európában általában messzi földről tódulnak a (mármint anyaglag) vastag nézők.
A Djamileh lehetett, mas Bizet-egyfelvonasost meg annyira sem ismerek mint ezt a sarga valamit ;-) Boncser (vissza?)belcantositasa engem is meglep, de ha kiheverte a Giocondat es olyan lesz mint pl. A hugenottakban, amiben primanak talaltam, akkor jo lesz.
Nagyon szomorú, hogy eddig még nem kapta meg! De ugyanez vonatkozik PÁL TAMÁS karmesterre is! Meddig várnak???
És mikor kap végre Kossuth-díjat???
A sárga hercegnő-t pár éve a Zeneakadémián, French Late Night címmel, ugyanebben a rendezésben és szereposztásban játszották. Balczó Péter kiváló volt benne, mint ahogy Apáti Bence is. De akkor egy Bizet egyfelvonásossal volt párban, a címe nem jut az eszembe, egy női név, csak az, hogy Boncsér Gergely volt a tenor főszereplője, akkor még elég operettesen. Erről jut eszembe, most Boncsérral akarják elénekeltetni az Ezred lánya bravúrszerepét, miután már olyan hanggyilkos szerepeket énekeltettek vele, mint pl. Enzo. Hogy fog ez sikerülni?
| 075 Búbánat | 2019-12-06 22:27:25 | |
|
Örvendetes híradás! December 3-án a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díját kapta Berczelly István operaénekes. Indoklás szerint: közel 80 klasszikus és kortárs operában, különös tekintettel Richard Wagnerre, a basszbariton szerepkörben nyújtott kimagasló énekművészete elismeréséül, valamint fél évszázados pályafutása alatt számos oratórium basszus szólamának emlékezetes interpretálásáért. |
||
A Kálmán-operettről speciel már hallottam, Boildeau-tól csak a La dame blanche-ról, utóbbinak is csak a nyitányát hallottam egyszer-kétszer, amikor a Kimernyában nyitány-gyanús zene ment és belehallgattam. Nem biztos, hogy felismerném....de A sárga hercegnőt eddig még hírből sem ösmertem. A trójaiakat -amit hiányolsz- kihozni irdatlan költség lehet, amire a nagy házaknak is, ha jól emlékszem, csak koprodukcióban "tellett". Még nemzetközi nevekkel sem eladható itthon, bár lehet, hogy elfogult vagyok Berliozzal, csak én negatív irányban. PS Kálmán Imrét tényleg meghagyhatnák az Operettszínháznak ... ahol viszont más terveket szövögetnek.
Tegye a kezét kicsi szívére, aki hallott valaha ezekről a darabokról. Kérdem szeretettel: Reveláció számba megy majd ezek kivétele a naftalinból előadása? Tódul majd rájuk a közönség?
Köszönöm, hurrá!
A kuriózumok közül - hangversenyszerű előadásokban:
- Kálmán Imre Napóleon szerelmi kalandját idéző Jozefin császárné című nagyoperettje
három felvonásban, német nyelven
2021. május 5. ERKEL SZÍNHÁZ, 19.30
Jozefin- Rőser Orsolya Hajnalka
Napóleon - Horváth István
Paul Barras - Erdős Attila
Talleyrand Ódor Botond
- Boieldieu Magyarországon először hallható Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek című műve
2020. szeptember 22. EIFFEL MŰHELYHÁZ – BÁNFFY-TEREM, 20.00
Francia nyelven:
Béniowski : Szappanos Tibor
Afanázia - Kriszta Kinga
Stefanov - Megyesi Schwartz Lúcia
Panov - Kálnay Zsófia
A kormányzó - Szerekován János
Geslin - Kelemen Zoltán
Karmester: Tomasz Tokarczyk (PL)
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató Csiki Gábor)
A Gyöngyhalászokat március 28.-án a szentpétervári Chamber Opera vendégjátékaként láthatjuk.
:-)
... de talán majd az ifjak, jövőre, a "francia" évadban ld. ez alatt.
Akkor én is áthozom Eiffeles beírásomat. Örülök kedvencemnek, a Hoffmann meséinek, külön elismerésem a bátor rendezőválasztásért. Ez az opera aztán szinte mindent "elbír", Székely Krisztától sokat várok. Polgár Csaba operarendezői felkérése is újdonság és az ifjú Tarnóczy Jakab, aki most fog rendezni Bánk bánt a Katonában, szintén érdekes színfolt. Hegymegi Máté és Dömötör András is jegyzett színházi rendezők, Varga Bencét nem ismerem.
