Már kapható az Opera Shopban Andor Éva operaénekesnő emléke őrzőjének Angelika Lippenek képekkel gazdagon illusztrált könyve:
"Nyílegyenesen - Andor Éva Pályaképe"
/Az Operaház örökös tagjai -sorozat - 2017/
/125 oldal/
Az anyagot gyűjtötte és közreadja Angelika Lippe
A fotóanyagot válogatta: Welmann Nóra
A képek forrása: Andor Éva hagyatéka; Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye
Sorozatszerkesztő: Karczag Márton
Andor Éva emlékét idéző, most megjelent pályaképet további kiadványok követik: még a télen várható Pártay Lilla és Sólyom-Nagy Sándor munkásságát bemutató két portré-kötet - az Operaház Örökös Tagjai című könyvsorozat részeként. (A korábban megjelent kiadványok a sorozatból: Medveczky Ádám, Simándy József, Tokody Ilona és Szinetár Miklós portréi). Februárban pedig születése 120. évfordulója tiszteletére Tóth Aladár zenekritikus és operaigazgató életrajzi könyve várható abbana sorozatban, amelynek korábbi darabjai voltak: Fricsay Ferenc, Sergio Failoni és Radnai Miklós pályaképe. A tavaly novemberi Bátori Mária koncertszerű előadás majd’ 80 perces keresztmetszete külön CD-n megjelenik az Opera kiadványai sorozatában; a MagyarOpera200 elnevezésű díszdobozban 50 magyar opera CD-i között is szerepel Erkel operája – Kocsár Balázs vezényel, Kolonits Klára énekli a címszerepet! Forrás: Opera magazin 2017. november-december |
Az alábbi „kroki” az „antik”-idők akkori vetélkedőműsorait fricskázza – de akár napjainkban is tanulságos/vicces, rímelő olvasmány (1971. július 18. RTV Újság)
/Műfajportrék/
A zsűri
Alkalmazási területe:
Rádióban és Televízióban folytatott versenyek, vetélkedők, játékok és istenítéletek.
Alkalmazásának célja:
Hogy a versenyzők, játékvezetők és háziasszonyok jelenlétében biztosítsa az olykor szükséges szakértelmet is.
Elhelyezése:
Néhány egyszerű trónszék, lehetőleg jó távol egymástól; a mennyországban (lásd Madách: Az Úr hangja); üvegharang alatt; Tiszán innen, Dunán túl.
Meddig nyújtózhat egy zsűritag?
Ameddig a renoméja ér.
És meddig ér a renoméja?
Ameddig nem lesz zsűritag.
Mit kaphat a zsűritag?
Szigorú, elvi bírálatot.
Mit nem kaphat a zsűritag?
Idegrohamot.
Kiből lehet zsűritag?
Akit felkértek rá. Aki elvállalta. Aki jelentkezett rá. Akit kisorsoltak. Akit nem sorsoltak ki. Aki nagy ember. Aki kisember. Akit javasoltak. Aki javasolta. Akinek előnyös az arcéle. Akinek nem. Aki tudja az egyszeregyet. Aki már volt zsűritag. Aki még sose volt zsűritag. Az égvilágon mindenki.
Milyen legyen a zsűri?
Pártatlan, hogy mindig annak ítélhesse a győzelmet, aki a közönségnek jobban tetszik.
És még?
Páratlan, nehogy összevesszenek a szavazásnál.
Ki a legfontosabb a zsűriben?
Az elnök. Ő emeli a tárcsát, lengeti a zászlót, nyomja a gombot. Lehetőleg Kossuth-díjas akadémikus.
Ki fontosabb az elnöknél is?
A kislány, aki mellette ül és összeadja a pontokat. Lehetőleg érettségizett.
Mit tud a zsűritag?
A világon mindent.
Mit nem tud a zsűritag?
Hogy milyen sokan nézik…
A játékvezető
Kit nevezünk játékvezetőnek?
Azt a többnyire fiatal, de feltétlenül erős idegzetű személyt, aki a nyilvánosság tengerén egy hosszú zsinórra akasztott mikrofonba kapaszkodik, hogy a felszínen maradhasson. Ha ez néhányszor sikerül neki, mélyúszó lesz, elveszik tőle a zsinórt, és ettől kezdve a mikrofont a gomblyukába tűzheti.
Mi a játékvezető feladata?
Megnyugtató szavak közt idegesítő kérdéseket adni a játékosoknak. Tisztában lenni azzal, mikor szabad is-t mondani. Sohasem vitatkozni a zsűrivel. Leszokni mindennemű arcjátékról. Esetleg a játékról is. Végül megkísérteni a lehetetlent: meggyőzni a gyanakvó nézőt arról, hogy semmi sincs előre kicsinálva, jóllehet, tényleg nincs kicsinálva.
Mit nem szabad a játékvezetőnek?
Másra gondolni. Nyelvbotlást elkövetni. Szeretni és gyűlölni. Erejét fitogtatni. Elárulni gyengeségét. Szél ellen konferálni.
Mi a játékvezető alapszókészlete?
Így van. Jár az óra… Nekem jó, de várjuk meg, mit mond a zsűri? Hogy találta ki? Igazán sajnálom, de… Ezúttal. Majd legközelebb. Talán valaki más…
Mire kell a játékvezetőnek felkészülnie?
Hogy elromlik az óra. Hogy elromlik az eredményjelző tábla. Hogy elromlik az idő. Hogy mennyi kettő meg kettő. Hogy más írta a verset. Hogy nem is vers. Hogy a néző betelefonál. Hogy neki kell telefonálni, de nem cseng ki; kicseng, de nem veszik fel; felveszik, de nem az jelentkezik, akire számított; az jelentkezik, de mást mond, mit amit megbeszéltek. Hogy a versenyző semmit se tud; hogy a versenyző mindent tud; hogy a versenyző mindent jobban tud.
Mi kell a játékvezetéshez?
Türelem. Önbizalom. Mikrofon.
/bépé/
Nahát, mégse Cser? Tévedtem, bocs. Akkor a döntőben nagyon gyenge lehetett, Debussy tengerén hajótörést szenvedett. Már nem néztem, mert miután a legjobbat, Farkas Róbertet a zsűri szépen -- és igazságtalanul -- kiejtette, nekem már nem volt kedvem nézni. (Legkevésbé magát a zsűrit.)
Leonadro Sini nyerte a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterversenyt
A karmesterverseny második helyezettje az osztrák Azis Sadikovic, a harmadik pedig az izraeli Nimrod David Pfeffer lett.
A közönségdíjat Dobszay Péter kapta, Ferencsik János karmesteri pálcáját pedig a másik magyar döntős, Cser Ádám vehette át.
(hirado.hu)
És erre a legmegfelelőbb szerinted egy tévéműsor. Értem.
Bizonyos méretű gyermekszobai háttér esetén talán némi önkritika is megengedett, legalább családon belül...
Privátban válaszoltam...és jól tippeltem.
Ez nem irreális elvárás? Melyikvezetőolyan hülye, hogy a rossz dolgokra hívja fel a figyelmet, ha nem muszáj?
Persze, a milliárdos üzletekhez képest "semmiség", bagatell az a pár millió - szóra sem érdemes...?
Gyönyörű „termelési riport” az Opera Café tegnapi adásában. Középen asztal, tárgyalódelegációk, szerződés aláírás, mosolygás, pezsgőzés. Ókovács Szilveszter aláírta az Operaház színpadtechnika felújítási szerződését a Bosch vezérigazgatójával. Az alámondott szöveg szerint, ez az a szerződés, amit már régóta vártunk, akartunk.
A Bosch korábbi szerződésmegtámadásáról, a megismételt közbeszerzési eljárásról a KDB Operaházra kirótt ezzel kapcsolatos ötmilliós büntetéséről most nem volt szó.
Azt írja a Közlekedési Múzeum a Facebook oldalán: "Az 1962-ben átadott, részben műemléki védettségű Dízelcsarnok a világháború utáni vasúti ipari építészet egyik kiemelt jelentőségű épülete, melyet most múzeumként születik újjá. Az 1870-től itt működő Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárának legrégebbi csarnokában a Magyar Állami Operaház fejlesztése valósul meg, mellyel aktívan együttműködik majd a Múzeum, ezáltal új kulturális negyeddé formálva az elhanyagolt ipari zónát."
(Ami azt illeti, szerintem a Közlekedési Múzeumnak kimondottan jó ez a terület. (Kicsit bezavar, hogy van már egy Vasúttörténeti Parkunk a másik egykori nagy fővárosi szerelő központ az Istvántelki Főműhely mellett, az Északi Fűtőház területén, de hát ez van.)
A Népligetnek pont az a baja, amit a Városligetben túlzásba visznek: míg ott egymást érik a különböző létesítmények a Népligetben semmilyen egyéb funkció nincs, csak fák, bokrok és szexmunkások. Szerintem nem baj, ha történik ott valami.)
Úgy tűnik, szomszédot kap az Operaház új bázisa:
"Az egykori Északi Járműjavító területén épülhet meg az új Közlekedési Múzeum! A Kormány szerdai döntése szerint Budapesten, Kőbányán, az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével. Az előzetes tervek szerint mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexummal a korábbi városligeti helyszínnél lényegesen nagyobb területen, a nagy járműveink kiállítására is igazán alkalmas, tágas csarnokokban valósulhat meg a Közlekedési Múzeum."
(Itt a képen az Eiffel-csarnoktól balra látható a Közlekedési Múzeumnak szánt (jó nagy) épület, a Dízel-csarnok.
A kép bal szélén a Hungária körút, alul a zöld sáv a Népliget. Az Északi Főműhely területét (a képen) felül kerülő sínek a már bezárt Józsefvárosi Pályaudvar kivezető vágányai (voltak), és itt zajlik a Keleti forgalma is. Lényegében minden vonat erre jön ki a Keletiből.)
Ld. az Erkel Színház-topicban.
Volt-e valaki a Jancsi és Juliska előadásán? Beszámolót kaphatunk-e?
Kedves Búbánat, ezzel kapcsolatban nem tudok és nem is merek semmit sem kijelenteni. Mindenesetre örülök, hogy ott volt a Mireille előadásain, és hogy emlékszik rá. Köszönöm Önnek is!
Nagyon megtisztelőek a szavai. Köszönöm szépen.
Azért remélem, az új, karigazgatói munkája mellett Csiki Gábort halljuk továbbra is énekelni; mint operaénekes-énekművész-karnagy továbbra is kaphat kedvére való énekesi feladatokat; kisebb-nagyobb karakterszerepekben eddig is megmérettethette magát, amellett alkalmanként fontos tenorszerepekben is bemutatkozhatott az Operában - gondolok itt például Gounod Mireille című operájának rövidített változatában Vincent megformálására, mely 2013-as produkciónak egyúttal zenei vezetője volt. De szívesen emlékszem vissza kiváló szólóéneklésére Erkel Bátori Mária című, koncertszerűen elhangzott operájában is, hol Csiki Gábor beugrással énekelte Mária fivérének szerepét az előadáson.
A Bátori Máriába ugrott be Hanczár György helyett.
Ott karigazgatóként szerepel, ezzel kevertem. De az is igaz, most néztem meg az oldalt, látom, más tanította be az énekkart.
És az Olasz nő Algírban?
És az Olasz nő Algírban?
Ezért mondom, hogy kár olyanról véleményt modani, amibek nem ismerik a hátterét.
A Hugenották Csiki Gábor betanítása, ezért nem láttad Strausz Kálmánt a tapsköszönésnél.
Az elmúlt évek során látott közel 150 előadás legtöbbjén az egységes, árnyalt énekkari hangzás külön élményt jelentett. Strausz Kálmán távozása épp ezért lepett meg, hacsak nem nyugdíjazás esete forog fenn. A Hugenották premierje után nem értettem, miért nem jött ki az ovációs tapsnál. Ezt pedig ő is megérdemelte volna.
De nincs kétségem afelől, hogy utóda is ugyanolyan remek munkát végez majd. Csiki Gábor énekesnek is kiváló. Nem is olyan régen, az egyik dalm,ű koncertszerű előadásán beugrással énekelt - sajnos, nem emlékszem, melyiken , kiválóan. Sok sikert Csiki Gábornak!
Milyen szerencse, hogy vannak, akik ilyen hozzáértők és érdemben meg tudják ítélni az énekkar munkáját.
Miért kellett váltani? Strausz Kálmán érkezése óta nagyot lépett előre az énekkar. Ezzel nem Csiki Gábor rátermettségét akarom megkérdőjelezni.
Most látom a tévében, hogy Strausz Kálmán helyett Csiki Gábor lesz a kórus új karnagya. Ezúton gratulálok neki! Abból a szempontból remek választás, hogy ő aztán tudja, mi a dörgés, mire van szükség, jó zenész is.
A visszatérés a szigetországba nem mindig örömteli...
Az Operaház dicsőséges turnéja Japánban
Magyar Állami Operaház /Fidelio - 2017.11.28. 11:48
Világhírű szólisták – Edita Gruberová, Miklósa Erika és Rost Andrea – társaságában turnézott 2017. október 25. és november 23. között a Magyar Állami Operaház Japánban. Az intézmény művészei a Lammermoori Lucia és A denvér teljes értékű színpadi produkcióit mutatták be, majd a turné zárásaként az Opera Zenekara adott hangversenyeket az elismert japán zongoraművész, Ingrid Fujiko Hemming közreműködésével. A tervek szerint az Opera 2019-ben ismét visszatér a szigetországba.
Azért kerestem fel Boross Csilla honlapját, hogy esetleg onnan nyerjek választ az általad feltett, reklamációnak tekinthető kérdésre: miért nem ő énekel Az álarcosbálban tavasszal. Látva, hogy egyelőre csupán egy franciaországi fellépés szerepel a fellépési naptárában, újabb „válaszod” alapján így fogalmazódik tovább a kérdésem: ha Boross Csillát meghívták a Caracallába Nabuccóra és Toscára, ha éppen Amáliáért megkapta az év alakítása címet a melbourne-i operában (és átvétele ügyében lemondta budapesti operai fellépését), továbbá énekelte mindazt, amit felsorolsz, hogyan lehet most üres a naptára? Nemcsak a budapesti fellépések hiányoznak belőle, hanem mind a nemzetköz előzmények folytatása. Hiszen fiatal énekesnőről beszélünk. Ha ez nem kérdés lenne, hanem asztalra csapás, akkor hozzátehetnénk: nem tudhatjuk, hogy a hiátusnak színház(ak)on kívüli (pl. családi) oka is lehet.
Lukács Gyöngyinek csak a honi színlapokon és színpadokon tapasztalható felléptetési gyakorlatáról beszéltem. Miután legalább 5–6 éve nem énekli a nagy Verdi-szerepeket (figyeltem, azért is, mert a 2000-ben lemondott Aidáját azóta sem sikerült pótolnom), bizony meglepett volna, ha Amálival tér vissza a szerepkörbe. Ez nem kritika és nem indulat, csupán tapasztalatom megjegyzése.
Sümegi Eszternek nem a múltjára hivatkoztam, hanem a pályaívére. Hosszú éveken át énekelte Aidát nagy sikerrel az Erkelben, majd az Operában, majd újból az Erkelben, kivételes szépségekkel is. Pillangókisasszonya, Abigélje jelzi, hogy nem akar specializálódni a német drámai szerepkörre kizárólagosan. Németh Mária, Takács Paula óta minden jelentős Aidánk énekelte Amáliát is (illetve fordítva), miért ne lenne Sümegi is várományosa a szerepnek?
Fodor Beatrix Aidáját és Rálik Szilvia szegedi Amáliáját nem láttam, nem hallottam; nem támadtam és nem védtem őket: velük kapcsolatban nincs értelme kérdéseket feltenned nekem, vitatkoznod velem.
Nem vagyok Boross Csillának sem menedzsere, se honlapjának kezelője, de még csak megbízott szóvivője se. Tehát a feltett kérdésre nem tudok válaszolni. Inkább téged biztatlak hasonló kérdésre: kérdezd meg te, hogy miért nem hívták meg Sümegi Esztert és Rálik Szilviát a Caracallába Nabuccóra és Toscára, miért nem kapta meg egyikőjük sem az év alakítása címet éppen Ameliáért a melbourne--i Operában? Miért nem énekeltek Aidát Savonlinnában, miért nem énekeltek Odabellát, Maddalénát és Aidát sztrászereposztásban kínai fesztiválokon? Te Sümegi múltjára hivatkozol, amiért megkapta Améliát. Énekelte az Álarcosbált két szériában a milánói Scalában? Több szériában Münchenben, Hamburgban vagy Bécsben? Mert Lukács Gyöngyi igen. Na, szóval csak ennyit a múltról. A jelenről és közelmúltról annyit, hogy mikor nem énekelte Aidát Budapesten, énekelte az Iseumban, "kicsit" jobban, mint a szerepre teljesen alkalmatlan, és benne csúfosan megbukott Fodor Beatrix. Téged az lepne meg, ha Ameliát énekelne? Engem azok lepnek meg, akik ebben a színházban bizonyos szerepeket énekelnek, gyakran vendégként, sok pénzért.
A Magyar Állami Operaház mindenkor roppant izgalmas intézmény. Ehhez képest hozzászólásod egyik mondata sem arról szól, mindegyik csak rólam. Zavarba hoz, hogy ennyire érdekes a személyem. Ez kedves, köszönöm. (Ha úgy gondolod, küldd meg privátban a telefonszámodat. Számtalan puszika addig is.)
Nyilván így van. Ugye az a baj, hogy az operaénekeseknek nagyon kevés a lehetőség itthon, hiszen igazából az Operaház az, amelyik folyamatosan játszik, a vidéki tagozatok egyrészt kisebb közönséghet érnek el, másrészt sokkal alacsonyabb az előadásszámuk is. Viszont azzal nem lehet vitatkozni, hogy vannak döntéshozók, mint minden területen és nekik kell eldönteni a szereposztásokat. Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy nem lehet népszavazást tartani minden darab szereposztásáról. (Elmesélem, hogy én is lázadtam már, mikor kihagytak valamiből és a legtöbbször semmit sem értem el azzal, hogy felelősségre vontam a feljebbvalómat ez ügyben.)
Úgy gondolom,hogy ezek a történetek nem egyediek,hanem szinte minden munkahelyen előfordulóak.
Ezek a pobblémák minden pályán ott vannak ,ami a pénzről szól.Megfogadtam, hogy két sornál nem írok többet.Az elsőben minden benne van.
Engem igazából nem zavarna, hogy néhányan a partvonalról (nyugdíj, mellőzöttség), innen üzennek a vezetőségnek. Hát tegyék. Az ember úgy küzd, ahogy tud. Nem is szívesen keverednék bele, ezek az ő dolgaik. Ha lehetne tőle rendesen beszélgetni itt, és nem gyaláznák menetrendszerűen az épp munkához jutó kollégákat. Én értem, hogy fáj, és hogy nagyon rossz nézni, hogy más dolgozik, de hát hadd ne tetsszen már, hogy nem lehet itt megszólalni leugatás nélkül.
Ezért megy el az ember kedve ettől a fórumtól. Mást se olvasok,mint egymás lebarmolását. Akkor megmondom a véleményemet én is. Mindig minden vezetésnek voltak preferált művészei és voltak, akiket indokolatlanul háttérbe szorítottak. Mindig volt protekció és szubjektivitás. Nem mondom, hogy ez jó, de kiküszöbölhetetlen,mivel emberek hozzák a döntéseket és nem szentek, azonkívül a művészetben nincs elfogulatlan ítélet. Elárulhatom, hogy nálunk az énekkarban is felmerül ugyanez a probléma, hogy kit hagynak ki egyes darabokból, ki dolgozik alig és ki az, aki mindenben benne van, és ez szakmailag indokolt-e. Szóval még azt is tudom, mit éreznek a mellőzött művészek. Csakhogy szembe kell nézni azzal, hogy ez ellen nem tehetünk semmit. És elárulom, ha hangosan ordibálva szidják azt, aki a döntéseket hozza, az éppen kontraproduktív.Már sokszor figyelmeztettem erre azokat, akik rendszeresen ezen lovagolnak.
Az igen.....bőven méred a minősítő szavakat. Benned hány Szinetár Miklós veszett meg?
Nem először hozom elő (hiszen magam írtam az előzményben: ismét azt a kérdést veti fel bennem), hogy ha valaki egy produkcióban nem szerepel… de innen már ferdített, amit mondasz. A „biztosan” szót biztosan nem használtam sohasem, és nem fogalmazok olyan profánul, ahogy Te a kételyeimre utalsz.
Rácz István kegyvesztésének története szinte a nyilvánosság előtt zajlott, mellőzéséhez nem szoktam teóriákat fűzni. Bretz Gábor, Palerdi András, Cser Krisztián, Gábor Géza szereplései láttán-hallatán meg szoktam írni, hogyan tetszettek.
Én is hiányolom Kolonits Klára szereplését a Bánk bánban. Viszont nagyszerű alakítását Szilágyi Erzsébet szerepében 2013 júniusa után 2017 (folyó év) márciusában ismét szerencsém volt élvezni. Ennél gyakrabban nehezemre esnék elviselnem Szűcs Gábor Hunyadi-rendezését. Noha szerintem is Kolonits lenne a MÁO Traviata assolutája, pozitívumát is látom annak, hogy Anger Ferenc szörnyű rendezésében nem szerepel. Szerintem rosszul állna neki ez a művészi (hadd ne írjak koncepciót) hazugság (nem mintha a benne levő szereplőknek olyan nagyon jól állna). Mindannyian megérdemelnénk egy nagyformátumú, a műhöz méltó Traviata-produkciót az ő főszereplésével. Ugyanakkor hamarosan hallhatjuk A vámpír koncertelőadásában, a Così fan tutte Fiordiligijeként és pazar szerepében A varázsfuvolában is. Remélem továbbá, hogy nem csal meg bennünket az az ígéret, mely szerint Norma szerepében láthatjuk a Csokonai Színház vendégjátékában, és ha lehet hinni a fórumon olvasott hírnek, az Ernani Elviráját is énekelni fogja Szegeden (hogy Pesten is, az csak vágyáom egyelőre). Nem állítom, hogy a rajongónak elég ennyi, azt viszont igen, hogy nehéz feladatokból ez nem kevés, pláne hozzászámítva, hogy időről időre értesülünk más munkáiról is, vidéken és külhonban. Ezeket meg is kell tanulni, ezekhez vigyáznia is kell a hangjára. (Másfelől tartózkodom attól, hogy művészi személyét egy kontextusban említsem a MÁO vezetésének minősítésével. Erre a művésznő is megkérte a fórumozókat, de nem az én tisztem, hogy kérése betartását számon kérjem.)
Lukács Gyöngyi és Boross Csilla nyilván nem kérte külön, hogy mások énekelhessék Amáliát – de esetükben is felmerülnek bennem mellőzésük okának bizonytalanságai. Lukács Gyöngyit 2013-ban láttam Lady Macbeth szerepében. Nem tudom, énekel-e azóta Verdit egyáltalán. Hiszen az Erkel Színház újranyitása (2011) óta eltelt időszakban nem énekelte A trubadúr Leonóráját, Don Carlos Erzsébetjét, Aidát, Desdemonát. Lehet, hogy pályája jelenlegi szakaszában nem ez a szerepkör foglalkoztatja: meglepett volna, ha Amáliát énekelné. Hogy Boross Csillát miért nem hívták meg a szerepre, azt nem tudom. Te viszont, Parampampoli, biztosan tudod, hogy a 2018. február 15-i Erkel Színházi Toscája után miért van Boross Csillának mindössze egy fellépése: A kékszakállú herceg várában, május 15-én a Limoges-i Operaházban. Azért-e, mert hiányosan vezetik a művésznő honlapját (http://www.csillaboross.com/hu/opera/161-shedule-2017-2018.html), vagy azért, mert elmulasztottad ezért felelősségre vonni a világ valamennyi operaházának vezetését úgy, mint a Magyar Állami Operaházét?
(Sümegi Esztert szerintem adottságai és pályájának előzményei predesztinálják Amália szerepére. Vele készülök megnézni Az álarcosbált, bár sajnos már a jegyelővétel indulásakor nem választhattam jó helyet, olyan kelendőnek bizonyultak a bérletek és a jegyek a darabra.)
Nem hozzászólásaid élének tompításával próbálkozom! A fórum ilyen műfaj: ha valaki súlyos vezetői mulasztásokat állít azok bizonyítása nélkül (legfeljebb bennfentességét éreztetve), akad, aki kételkedik az állítások bizonyosságában, kizárólagos igazságában.
Mondjuk Boross Csilla többször mond le előadást lassan ,mint amennyire felkérik.
Én ilyen pontos információkkal nem rendelkezem, hiszen csak operai dolgozó vagyok. Mindenesetre egyszerre két helyen nem lehetett, ebben talán megegyezhetünk.
Kovács János eredetileg nem volt benne a japán turnéban, oda Stefan Soltész lemondása miatt ment. Tehát eredetileg nyugodtan zsűrizhetett volna a karmesterversenyen -- csak nem kérték fel rá.
IVA, te nem először hozod ezt elő, mikor arról van szó, hogy valaki ebben vagy abban a produkcióban nem szerepel, hogy biztosan azért, mert ő nem akarja csinálni. NEM!!!!!!!!!!!!!!!! Nem kérik fel rá őket!! Gondolod, hogy Rácz István önként és boldogan énekel Zunigát ahelyett, hogy Zakariást és Sarastrót énekeljen?? Miközben hónapokig nincs egy előadása se, miközben Bretz meg Palerdi megy egyik produkcióból a másikba?? Akárcsak Cser Krisztián meg Gábor Géza?? Vagy Kolonits maga kéri, hogy hagyják ki a Bánkból, a pesti Hunyadikból és Traviatákból, miközben hangtalan ukrán senkiket léptetnek fel helyette? Lukács Gyöngyi és Boross Csilla külön kérte, szerinted, hogy ne énekelhessék az Álarcosbált, de helyettük Rálik meg Sümegi csinálhassa az x+1-ik premierjüket?? Tehát nagyon kérlek, ne próbáld ezzel tompítani annak élét, ha valaki kifogásolja a szereposztások és felkérések képtelenségeit!
Ez például elég nyomós ok arra, hogy nem bírál Magyarországon. Köszönöm.
Kovács János Japánban turnézott az Operával.
Medveczky Ádám az elődöntő zsűrijének tagja volt. Szerintem nem szereplés vagy már nem szereplés kérdése, hogy a középdöntő zsűrijében nem ő van.
Kovács János hiányolása ismét azt a kérdést veti fel bennem, hogy felkérték-e a karmesterverseny valamelyik zsűrijébe, vagy sem, illetve kizárhatjuk-e, hogy ő nem kívánt részt venni ebben a munkában.
A „magyarul beszélő török úriember” alighanem Alpaslan Ertüngealp (https://hu.wikipedia.org/wiki/Alpaslan_Ert%C3%BCngealp), akinek a neve ma is Antal Imre hangján cseng a fülemben: 1998-ban a Magyar Televízió 9. nemzetközi karmesterversenyének harmadik helyezettje lett.
És ezen a ponton hadd jegyezzem meg: ahogyan vannak múltbeli, már nem élő és szerencsére még élő nagyságok a karmesterek, énekesek, balettművészek közt, akiknek pótolhatatlan hiányát fájdalmasan érezzük, amikor ugyanabban a szerepben nem tudjuk elfogadni a rendelkezésre álló „utódokat”, így van ez a televíziózásban is. Nincs ma egy Antal Imrénk, aki értett a komolyzenéhez, széleskörű ismeretei voltak a hazai és a nemzetközi művészvilágban, humora volt, idegen nyelveken beszélt (még magyarul is), művelt volt, közvetlen, barátságos és szerény. Szép, az nem volt, de kinek hiányzott ez? Szóval szerintem ilyen formátumú zenei műsorvezető ma nincs, és mégis jobb, hogy van karmesterverseny, mintha nem lenne, amint jobb, hogy vannak opera- és balettelőadások, mintha nem lennének.
Természetesen mindegyikünknek joga van a tetszés és a nem tetszés élményéhez és kinyilvánításához, de úgy gondolom, Zavaros Eszter tevékenységét illetően az „embertelen” jelző, vagy az a gondolat, hogy rá kellene csapni a kezére, túlzott indulatot jelez.
Szép. Ez önmagában egy indok lehet arra, hogy kiválasztották erre a feladatra. Magyarországon a televíziózás indulásakor (1957-től, ha jól tudom) nem kerülhetett a képernyőre olyan nő, aki nem szép. Nagyon, vagy legalább valamennyire. És ez azóta sem hátrány ebben a vizuális műfajban. Az érdekes egyéniséget és a felvillanyozó személyiséget persze nem helyettesítheti a szépség, sem a televízióban, sem az operaszípadon. Nem is helyettesíti.
Zavaros nem profi, és ez érződik róla. De vajon vannak-e (most) profik, akik jobban megfelelnének erre a feladatra? A közszolgálatiban, amelynek gyakori nézője vagyok, szerintem most nincsenek. Szinte mindenkire jellemző a beszélni nem tudást kompenzálni akaró túlartikulálás. A rossz magyar kiejtés. A legtöbb műsorvezető így mondja: emmegy, emmeggyen, emmkettő stb. (Bennünket még a gimnáziumban javítottak, ha eggyesült államokat mondtunk.) Miért mondaná a nem szakmabeli Zavaros Eszter jobban? Sajnos minduntalan emmötöt mond. És sajnos hibásan ejti ki az idegen neveket is – orgánumán és dikcióján kívül alighanem ennek alapján azonosítottam az Operaház művészeit bemutató kis videók szpíkerével (amire vonatkozó kérdésemre ezen a fórumon a megfejtést tudóktól nem kaptam választ).
Túllépve a közszolgálati intézmény humán készletén, a többi tévében sem jobb a helyzet. A gyakorlott profik már-már húsz éve vannak képernyőn, arcuk-hangjuk elkopott (úgy értem, unjuk már), egy-egy politikai oldalhoz társítható, és nem is elég fiatalok. Az elég fiatalokat üvöltési képességük szerint választják ki, és üvöltésre képezik tovább. Fiatal színészek között nyilván akad, aki kellemes műsorvezetője lehetne ilyen kultúrműsornak, de vajon örülni szoktunk-e annak, amikor egy-egy ifjú drámai tehetség televíziós műsorban kénytelen megismertetni az arcát az országgal, és megkeresni pénzét és megélhetéshez?
Elnézve az összefoglalókat, korántsem a női műsorvezető az egyetlen, aki nem profi és arcba mászóan túlmagyarázó. Az egész műsor olyannak tűnik.
Megjósolom, hogy Cser Ádámmal fogják megnyeretni a versenyt, vagy legalábbis jó helyezése lesz. A zsüri egyik tagja a színházában rendez, vezényel... Egyéb családi kapcsolatokról nem is beszélve. A legjobb magyar konkurensektől mindenesetre megszabadultak rövid úton.
Zavaros nem zavaros: amatőr. Állandóan gesztikulál, az interjúalany képébe mászva -- az egyik fiatal karmester hátrább is lépett, érezvén, hogy már belépett a társadalmi érintkezésben közismert privacy határain belülre. Artikulációja olyan, mint egy beszédtechnikát alapfokon tanuló színészpalánta. Hogy jobb ha beszél, mintha énekel...? Hát, ezen még gondolkoznom kell. Valószínúleg nekem inkább egyiket se. (Az Operában addig volt helyén, még Barbarinát énekelt. OK volt a Pikk dáma pásztorjátékában is. Bár ott se rá, hanem a kiváló Gál Erikára és Fokanovra figyeltem. Valamiért hirtelen előlépett Susannának. És még nagyobb babérokra tör: úgy hírlik, Mimire énekelt elő a tavasszal. Szóval lehet, hogy várnak még kellemetlen élmények ránk.)