vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3943)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Jonas Kaufmann (2170)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1203)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4181)
Palcsó Sándor (203)
Operett, mint színpadi műfaj (3522)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

168   Ardelao • előzmény167 2017-09-21 10:50:23

BARTÓK MŰVEK A MAGYAR RÁDIÓBAN:

Bartók Béla, Szigeti József és Basilides Mária közös hangversenye.

1. Szigeti és Bartók: I. rapszódia (Bartóktól). (Lassú-friss);
2. Basilides Mária Bartók Béla kíséretével négy magyar népdalt énekel;
3. Bartók Béla II. elégiáját és két burleszkjét játssza;
4. Szigeti és Bartók közösen adják elő Bartók II. szonátáját.

(1930.I.4./ÓRAI ÚJSÁG, 16/3.)

*
167   Búbánat • előzmény163 2017-09-20 14:07:29
Gách Mariann találkozása Gertler Endrével - interjú

/ Film Színház Muzsika, 1987. augusztus… száma/

„Gertler Endre csak úgy átruccant Brüsszelből Budapestre. Miért épp most? Nemrég egy bonyolult szemoperáció gyötörte meg, s orvosai egy hét szabadsággal jutalmazták: oda menjen, ahová leginkább vágyódik. Így került szülővárosába. Az ám, kerek tíz évvel ezelőtt beszélgettem vele legutóbb. Akkor ünnepelte hetvenedik születésnapját.

- Ma, épp a találkozásunk napján érkeztem el a nyolcvanadikhoz – mondja csöndesen, elgondolkozón.
- Mi ez, ha nem a véletlen játéka? Magával hozta-e örök útitársát, hírneves Guarnieri-hegedűjét?
- Nem jött velem, pedig hűségem nem lankad iránta. De nem akarom, hogy a pihenésre kényszerült időszakban megkísértsen a gyakorlás vágya.
- És otthon? Mert hisz tudvalévőn 1928 óta Brüsszelben él. Világraszóló karrierjének csúcsára igen fiatalon jutott föl. Szólóművészként – és a maga alapította Gertler-vonósnégyessel – több földrészt keresztül-kasul koncertezett, 1925-től 1935-ig Bartókkal szonátázott; szoros barátság is fűzte hozzá.
- Azt kérdezi, gyakorolok-e. Enélkül nem múlik el egyetlenegy nap sem. Óvakodom attól, hogy az ujjaim berozsdásodjanak. De nyilvános koncertezésre nem vállalkozom többé. Hetvenötéves koromban megálljt kiáltottam magamnak. Nem akartam megvárni előadói hanyatlásomat. Az utóbbi öt év óta csupán a növendékeimnek játszom, velük kamarazenélek.
- Évtizedekig tanított a brüsszeli Királyi Akadémián. Nem is szólva mesgterkurzusairól.
- Mesterkurzusaimat folytatom. Augusztus 12-től a Hannovertől hetven kilométerre lévő Goslarba utazom: ottani iskolámat tizenhárom évvel ezelőtt szerveztem. Brüsszelben most a Chapelle Musicale Reine Élisabeth nevű zenei főiskolán tanítok. Ott csak a legmagasabb szintű diplomások felvételizhetnek, hároméves posztgraduális tanulmányokra. Valamennyien egy gyönyörű kastély bentlakói. Hat növendékemet, én kivételesen, brüsszeli otthonomban tanítom.
- Professzor úrnak az a híre, hogy igen sok növendéke nyert nemzetközi versenyeket. A mai napig hány Gertler-tanítvány jutott el a győzelemig?
- Hatvanegy. Én igen sok hegedűverseny zsűrijében vettem részt. Úgy vélem, hogy ezek az erőpróbák a fiatalok számára nagyon hasznosak. Tavaly Poznanban (ott díszpolgársággal tüntettek ki) a verseny zsűrijének alelnökeként ismét azt tapasztaltam, hogy a hegedűsök átlagos színvonala meghaladja a régebbit. Rossz hegedűs már alig-alig akad, rossz muzsikus annál több. Manapság számos hegedűs azonos hangvétellel szólaltatja meg Bartókot, Sibeliust, Brahmsot. Technikájuk csillog, ragyog, mind gyorsuló tempóvételük elszomorítóan hatásvadászó, és közben az elmélyülés már-már ritka madárrá satnyul. Ez nemcsak a hegedűsökre vonatkozik, a karmesterekre is, világszerte. Zongoristából több a jó zenész. A fiatal magyar pianisták közül nem valamennyit hallottam, de Kocsis és Ránki játékával nagy örömmel ismerkedtem meg. A régiek közül Fischer Annie ma is gyönyörködtet, akármerre koncertezik a világban, rendkívüli sikereket arat. Kislány korában az első szonátaestjén velem játszott a Vigadóban.
- Hogyan emlékszik itthoni zeneakadémiai éveire?
- Hatévesen kerültem az Akadémiára. Hubay Jenő volt a hegedűmesterem. Zeneszerzésre két évig Kodály Zoltán tanított. Két ellenpólus. A hegedülés régi módszere ma már nem alkalmas például Bartók előadására. De hiszek abban, hogy ha Hubay ma élne, másként tanítana, mint a század első évtizedeiben. Kodály osztályába tizenhat éves koromban vettek föl. Ő a maga csodálatos szűkszavúságának sokatmondásával lenyűgözött. Havonta egyszer mi, a növendékei bemutattuk az óráján, mit komponáltunk. Bartók „Improvizációk magyar parasztdalokra” című művének hatására én is merészkedtem arra, hogy zongorára komponáljam a magam Improvizációját. Kodály megfogta a kottalapot, figyelmesen végigolvasta, de nem adta vissza. Aztán megszólalt: „Ha maga improvizációt ír, akkor miért rögzíti írásba?” Ez az úgynevezett kompozícióm egyébként sem sikeredett valami jól, nélkülözte a megfelelő formát. Forma nélkül pedig nincs művészet.
- És hogyan kezdődött Bartókhoz való kötődése?
- Tizennyolc éves koromban együtt utaztam vele. Elmondtam, hogy Kodály tanít zeneszerzésre. Azt felelte: „Kodály nagy mester, jobb zeneszerző, mint én vagyok.” Később tudtam meg, hogy mielőtt a nyilvánosságra bocsátja műveit, mindig Kodálynak mutatja meg előbb. Hitt Kodály kritikai érzékének, tévedhetetlenségében. Nemsokára azután, hogy Bartókkal megismerkedtem, átírtam zongorára komponált Szonatináját – hegedűre és zongorára. Magával vitte a kéziratot. Másnap fölhívott a lakására, játsszuk el együtt! Azt mondta: „Kár, hogy nem így írtam magam, jobban hangzik, mint a szóló zongorán.” Nem utasította el az én ritmikai és harmóniai változtatásaimat. Évekkel azután ellátogattam a New York-i Bartók Archívumba, ahol páncélszekrényben őrzik Bartók eredeti kéziratait, s az érdeklődők xeroxozott példányhoz nyúlhatnak. Ott fedeztem föl meghatottan a magam partitúráját, illetve a Szonatina átiratát. (Kezem ügyébe került az én Szonatina áriratomnak az a zenekari mása is, amelyet Bartók formált át 1931-ben, és Erdélyi táncok címmel illetett.) Elképedtem azon, hogy a Magyarországról való távozás hercehurcájában arra is jutott gondolata, hogy az én kéziratomat magával vigye.
- Sorozatos szonátázásuk, turnézásuk mikor kezdődött?
- Sokfelé léptünk pódiumra. 1925-38-ig rendszeresen turnéztunk. Minden szava örökre belém vésődött. Ő irányította figyelmemet az akkori kortárs zenére: Berg, Milhaud, Malipiero, Casella, Honegger nevét tőle hallottam legelőször. Neki köszönhettem, hogy az akkori modern zenét repertoáromba illesztettem. Soha nem mondott egyetlen fölösleges szót sem, és semmi iránt nem nyilvánult közönyösnek. Azok a zenészek, akik az ő különleges hangszínének, játékmodorának az utánzására törekednek, tévednek, ha ezt dörömböléssel érzékeltetik. Ő sosem játszott brutálisan, hanem acélos ritmussal és erőteljes billentéssel.
- Úgy tudom, lemezre játszotta Bartók valamennyi hegedűkompozícióját, és ezért Grand Prix du Disque-kel jutalmazták. Egyébként a gomblyukában egy kék szalagos kitüntetést látok, nyilván a sok többi közé sorakozik ez is…
- Ez a belga Lipót-rend kitüntetése. De kaptam én nagy örömömre magyar kitüntetést is. „Béke és barátság”-ot. Brüsszelben adta át a nagykövet.

További sikereket kívánunk, és következő születésnapján remélhetően ismét találkozunk…”

(A cikkben Gertler Endre fotója található, Kádár Kata készítette a művészről.)
163   Búbánat • előzmény161 2017-09-19 12:07:30
Gertler Endrével készített anno interjút Gách Mariann a Film Színház Muzsika számára. Abban szó esik a művész brüsszeli tartózkodásáról és Bartók Bélával tartott muzsikus-kapcsolatáról is. Majd bemásolom a teljes cikket.
161   Ardelao • előzmény158 2017-09-19 12:01:33

Így igaz! Én is köszönöm!

*

De itt van még egy Pesti Hírlap beszámoló is:

Bartók Béla Belgiumban


Brüsszel, november 30.
(A Pesti Napló külön tudósítójától.)

Nagy eseménye volt a belga zenei életnek: Bartók Béla adott szerzői estét Antwerpenben és Brüsszelben.

A nagy magyar mester nevét persze már rég ismerte és tisztelte a belga közönség, amelynek már tavaly is volt alkalma gyönyörködni Bartók Béla néhány művében, amelyet Gertler Endre vonósnégyese interpretált Belgiumban. A várakozás és érdeklődés, amely Bartók Béla személyes szereplését megelőzte, akkora volt, hogy a hangversenyt rendező »Maison d'Art« nem is hirdette a koncertet, mert az összes jegyeket már előre, bérletben eladta.

A hangverseny előtti estén az egyik legkiválóbb belga zeneesztéta, Dille abbé hosszabb előadást tartott Bartók Béláról. A tartalmas előadás során ismertette Bartók életét és zenei jelentőségét, izoláltságát, ahogy dolgozik, Beethovenével hasonlította össze, majd helyenként, magyarországi gramofon-lemezeket mutatott be, így például egy Basilides Mária és egy Székelyhidy Ferenc lemezt.

Másnap színültig telt hangversenyterem előtt folyt le a hangverseny, ennek során Gertler Endre közreműködésével előbb a második hegedű és zongoraszonátát adták elő, majd, »Mikrokozmosz« gyűjtőcím alatt több kisebb darab, öt ritmikus tánc, úgynevezett »bolgár« táncok, magyar népdalok és egy erdélyi témájú szonatina következett. Az első rapszódia (vonós és ütős zenekarra) végeztével alig akarták leengedni Bartók Bélát a dobogóról — számtalan ráadást követeltek tőle is, Gertler Endrétől is.

Az estén Brüsszel zenei kiválóságai mind ott ültek a nézőtéren, így Defauw, a világhírű dirigens, Jongen. a zeneszerző és még számosan. A belga sajtó olyan kivételes elismeréssel és hódolattal ír Bartók Béláról, amilyen a modern zene legnagyobb mestereinek egyikét megilleti.

Jean Louis

PESTI NAPLÓ, 1938. december 1. (89. Évfolyam, 251. szám)
158   Búbánat • előzmény156 2017-09-19 11:46:24
Köszönöm.
Kiegészítem még azzal, hogy a cikkhez tartozik egy fotó: Bartók Béla és Gertler Endre Antwerpenben, egy lakás szalonjában láthatók. Bartók a zongoraszéken ülve hátrafordul, oldalán Gertler áll, mindketten a kamerába néznek...
156   Ardelao • előzmény155 2017-09-19 11:06:46

Az alábbi cikk forrása:

Színházi Élet - 1938/48. szám, 32. oldal
155   Búbánat 2017-09-19 09:35:05
Bartók-hangversenyek Belgiumban
Brüsszel, 1938. november

„A Brüsszeli Maison d’Art nem mindennapi csemegével kedveskedett közönségének: elhozta a modern zene szinte egyedülálló tüneményét, Bartók Bélát, aki itt és Antwerpenben szerzői estéken mutatta be oeuvre-jének legjellegzetesebb műveit. A belga főváros előkelőségei rendkívüli érdeklődéssel várták a magyar mestert. Aki csak számít a zenei és társadalmi életben, mind ott volt. Közéleti előkelőségek, muzsikusok és a hangversenytermek megszokott típusai, akik az egész világon egyformák. De ezúttal mégis szokatlanul nagy számban vonult föl a zenei élet fiatalsága, az a nemzedék, amely a maga külön prófétájának, az eljövendő idők igehirdetőjének tekinti a magyar Bartók Bélát.
A Maison d’Art-ban megtartott hangversenyt Dille abbé ötnegyedórás, gramofonlemezekkel tarkított előadása előzte meg Bartók Béláról. Dille abbé jelentőségben Beethoven-i méretűnek jellemezte Bartók munkásságát és figyelmeztette a közönséget, hogy az a forrás, amely a magyar mester művészetét táplálja, nem tévesztendő össze a külföldön is jól ismert magyar cigánymuzsikával. Maga a hangverseny, amelynek még egy magyar résztvevője volt és pedig az itt rendkívül népszerű Gertler Endre hegedűművész, egy szonátából, a ’Mikrokozmosz’ című ritmikus táncgyűjteményből, egy szonatinából és végül a ’Rapszódia’ című műből állt. Különösen az erdélyi motívumok és a magyar népdalok után zúgott a ’bis’, a Rapszódia után pedig megszámlálhatatlanul hívták a mestert. Az ünneplésből persze kijutott Gertler Endrének is, aki teljes művészettel és fejlett zenei ízléssel tolmácsolta hegedűn Bartók szerzeményeit. A lapok másnap hasábos kritikákat szenteltek a Bartók-hangversenynek, legemlítésreméltóbb közöttük Paul Tind-nek, az Európa szerte ismert zeneesztétának elragadtatott tanulmánya. Kétségtelen, hogy az ’új zene’, amelyet Bartók képvisel, teljes mértékben meghódította a komoly és műértő belga közönséget.
Ugyanilyen mély és maradandó volt Bartók sikere Antwerpenben is. Ezen a hangversenyen, sajnos, nem voltam jelen, de olvastam a lapokat és beszéltem emberekkel, akik mindkét hangversenyt meghallgatták. Irigyelnek bennünket Bartók Béla miatt és azt mondják, milyen gazdag lehet az a népzene, amely ilyen páratlan tehetséget tudott megihletni.

/ Kovács Margit/

A cikk forrásáról bizonyára Ardelao fórumtársunk információval tud szolgálni.(Nekem hiányzik.)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)