vissza a cimoldalra
2018-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3879)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60387)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11212)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (528)
musical (161)
Erkel Színház (8765)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (605)
A Porgy és Bess Magyarországon (203)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1281)
Franz Schmidt (3021)
Luciano Pavarotti (80)
Zenei témájú könyvek (93)
Ferencsik János (79)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4145)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2557)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1190)
Simándy József - az örök tenor (510)
László Margit (117)
Kolonits Klára (1024)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

164   Ardelao • előzmény161 2017-09-20 00:53:28

BARTÓK LONDONI DIADALA

A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes általános érdeklődés közben ismételte meg Bartók Béla negyedik kvartettjének előadását Londonban. Az összes lapok egyhangú bámulattal adóznak a magyar művészeknek, akik játszva diadalmaskodtak a mű nehézségein és nagyszerűen érvényre juttatták annak minden szépségét. A Daily Mail szerint a zenészek valósággal csodákat vittek végbe, mert Bartók szerzeménye, legalább papíron, majdnem eljátszhatatlannak látszik, de vad, szinte lihegő primitív, életereje felette áll a hagyományos szépség fogalmának.

A Daily Telegraph szerint Bartók oly hatásokat ért el, amelyeket Beethoven nem ismert. A Christian Science Monitor szerint a Szigeti József által Londonban bemutatott Bartók-féle hegedű-rapszódia, ha nem is éri el Bartók legszebb szerzeményének színvonalát,
minden esetre a legjobb ilyenfajta mű, amelyet valaha hegedűsök kezébe adtak.
Mint önálló kategória, talán Liszt magyar zongora rapszódiájához hasonlítható.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1930. január 23. (16. Évfolyam, 18. szám)

*
161   Ardelao • előzmény158 2017-09-19 12:01:33

Így igaz! Én is köszönöm!

*

De itt van még egy Pesti Hírlap beszámoló is:

Bartók Béla Belgiumban


Brüsszel, november 30.
(A Pesti Napló külön tudósítójától.)

Nagy eseménye volt a belga zenei életnek: Bartók Béla adott szerzői estét Antwerpenben és Brüsszelben.

A nagy magyar mester nevét persze már rég ismerte és tisztelte a belga közönség, amelynek már tavaly is volt alkalma gyönyörködni Bartók Béla néhány művében, amelyet Gertler Endre vonósnégyese interpretált Belgiumban. A várakozás és érdeklődés, amely Bartók Béla személyes szereplését megelőzte, akkora volt, hogy a hangversenyt rendező »Maison d'Art« nem is hirdette a koncertet, mert az összes jegyeket már előre, bérletben eladta.

A hangverseny előtti estén az egyik legkiválóbb belga zeneesztéta, Dille abbé hosszabb előadást tartott Bartók Béláról. A tartalmas előadás során ismertette Bartók életét és zenei jelentőségét, izoláltságát, ahogy dolgozik, Beethovenével hasonlította össze, majd helyenként, magyarországi gramofon-lemezeket mutatott be, így például egy Basilides Mária és egy Székelyhidy Ferenc lemezt.

Másnap színültig telt hangversenyterem előtt folyt le a hangverseny, ennek során Gertler Endre közreműködésével előbb a második hegedű és zongoraszonátát adták elő, majd, »Mikrokozmosz« gyűjtőcím alatt több kisebb darab, öt ritmikus tánc, úgynevezett »bolgár« táncok, magyar népdalok és egy erdélyi témájú szonatina következett. Az első rapszódia (vonós és ütős zenekarra) végeztével alig akarták leengedni Bartók Bélát a dobogóról — számtalan ráadást követeltek tőle is, Gertler Endrétől is.

Az estén Brüsszel zenei kiválóságai mind ott ültek a nézőtéren, így Defauw, a világhírű dirigens, Jongen. a zeneszerző és még számosan. A belga sajtó olyan kivételes elismeréssel és hódolattal ír Bartók Béláról, amilyen a modern zene legnagyobb mestereinek egyikét megilleti.

Jean Louis

PESTI NAPLÓ, 1938. december 1. (89. Évfolyam, 251. szám)
158   Búbánat • előzmény156 2017-09-19 11:46:24
Köszönöm.
Kiegészítem még azzal, hogy a cikkhez tartozik egy fotó: Bartók Béla és Gertler Endre Antwerpenben, egy lakás szalonjában láthatók. Bartók a zongoraszéken ülve hátrafordul, oldalán Gertler áll, mindketten a kamerába néznek...
156   Ardelao • előzmény155 2017-09-19 11:06:46

Az alábbi cikk forrása:

Színházi Élet - 1938/48. szám, 32. oldal
155   Búbánat 2017-09-19 09:35:05
Bartók-hangversenyek Belgiumban
Brüsszel, 1938. november

„A Brüsszeli Maison d’Art nem mindennapi csemegével kedveskedett közönségének: elhozta a modern zene szinte egyedülálló tüneményét, Bartók Bélát, aki itt és Antwerpenben szerzői estéken mutatta be oeuvre-jének legjellegzetesebb műveit. A belga főváros előkelőségei rendkívüli érdeklődéssel várták a magyar mestert. Aki csak számít a zenei és társadalmi életben, mind ott volt. Közéleti előkelőségek, muzsikusok és a hangversenytermek megszokott típusai, akik az egész világon egyformák. De ezúttal mégis szokatlanul nagy számban vonult föl a zenei élet fiatalsága, az a nemzedék, amely a maga külön prófétájának, az eljövendő idők igehirdetőjének tekinti a magyar Bartók Bélát.
A Maison d’Art-ban megtartott hangversenyt Dille abbé ötnegyedórás, gramofonlemezekkel tarkított előadása előzte meg Bartók Béláról. Dille abbé jelentőségben Beethoven-i méretűnek jellemezte Bartók munkásságát és figyelmeztette a közönséget, hogy az a forrás, amely a magyar mester művészetét táplálja, nem tévesztendő össze a külföldön is jól ismert magyar cigánymuzsikával. Maga a hangverseny, amelynek még egy magyar résztvevője volt és pedig az itt rendkívül népszerű Gertler Endre hegedűművész, egy szonátából, a ’Mikrokozmosz’ című ritmikus táncgyűjteményből, egy szonatinából és végül a ’Rapszódia’ című műből állt. Különösen az erdélyi motívumok és a magyar népdalok után zúgott a ’bis’, a Rapszódia után pedig megszámlálhatatlanul hívták a mestert. Az ünneplésből persze kijutott Gertler Endrének is, aki teljes művészettel és fejlett zenei ízléssel tolmácsolta hegedűn Bartók szerzeményeit. A lapok másnap hasábos kritikákat szenteltek a Bartók-hangversenynek, legemlítésreméltóbb közöttük Paul Tind-nek, az Európa szerte ismert zeneesztétának elragadtatott tanulmánya. Kétségtelen, hogy az ’új zene’, amelyet Bartók képvisel, teljes mértékben meghódította a komoly és műértő belga közönséget.
Ugyanilyen mély és maradandó volt Bartók sikere Antwerpenben is. Ezen a hangversenyen, sajnos, nem voltam jelen, de olvastam a lapokat és beszéltem emberekkel, akik mindkét hangversenyt meghallgatták. Irigyelnek bennünket Bartók Béla miatt és azt mondják, milyen gazdag lehet az a népzene, amely ilyen páratlan tehetséget tudott megihletni.

/ Kovács Margit/

A cikk forrásáról bizonyára Ardelao fórumtársunk információval tud szolgálni.(Nekem hiányzik.)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jerusalem Academy of Music and Dance
"Operavizsga-Fesztivál"
MENOTTI: A médium

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sofja Gülbadamova (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dimitrij Jurovszkij
DOHNÁNYI: 1. (e-moll) zongoraverseny, Op.5
RACHMANINOV: Szimfonikus táncok, Op.45

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
BERNSTEIN: Candide - nyitány
GERSHWIN: F-dúr zongoraverseny
STRAVINSKY: Gyászének - magyarországi bemutató
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1945)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Csáki András (gitár)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
"Spanyol-est"
BIZET: Carmen 1. szvit és Habanera a 2. szvitből
RODRIGO: Concierto de Aranjuez – gitárverseny
DE FALLA: A háromszögletű kalap – szvit
RAVEL: Bolero
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész