Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


8605 IVA 2017-12-15 05:00:22

Jancsi és Juliska – 2017. december 14.

Ez a modernizálás egy darabja a többi ilyen szándékú vacaknak, amelyek különben nem ócskavas- és papírhulladék-áron készülnek az Operaházban, immár futószalagon.
Nincsenek tapasztalataim arról, hogy a rendező, Rafael R. Villalobos hazájában kicsodák és hogyan élnek a legszegényebbek, a hajléktalanok – ám annál mélyebb merítésű tapasztalatokat gyűjtöttem erről a világról Budapesten (időben is széles merítéssel: a kapitalista restauráció óta eltelt három évtizedben, amelynek hozadéka, vagy inkább hordaléka a pária sorsú emberek sokasága), a napok kevésbé fényes óráiban is, történetesen egy olyan kerületben, ahol a szegénység, a lumpen életmód, az alkalmi szálláslehetőségek és ételosztó helyek gyakorisága következtében e világ kivételes sűrűsége figyelhető meg. Láttam már hajléktalanokat aludni, lakni, enni és inni (alkoholt is) az utcán, sőt „gyereket csinálni” is – hadd használjam ezt a kifejezést itt a szeretkezés szinonimájaként. De magzatot viselni, babát szoptatni, gyermeket nevelni sohasem, pontosabban hajléktalan gyermekeket nem! A hajléktalanok nem alapítanak családot, amikor utcára kerültek, ha volt gyermekük, őket az állam, az egyházak, alapítványok stb. intézményei nevelik tovább. Lakást nem mellékelnek hozzá, így többségükből hajléktalant nevelnek, akik akkor már nem gyermekek. (Akadnak az elképesztő jelenségekről adatok is ebből a „szép” régi-új világból. Olyan politikusi és újságírói kijelentéseknek, melyek szerint Magyarországon ma tömeges mélyszegénység van, nem akarok hinni, főleg nem hivatkozni rájuk, miközben mások cáfolják ezt, én pedig nem végeztem róla kutatásokat. De leírom, amit véletlenül a napokban olvastam, nem exkluzív helyen, csupán a Wikipédiában: „Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent. 17 év alatt 30 millió abortuszt hajtottak végre”. Az adatközlés erre a forrásra hivatkozik: https://mno.hu/migr/17-ev-alatt-30-millio-abortusz-ukrajnaban-383492.) Csak azért tértem ki erre, mert megrázott, és hogy sejthessük: milyen útvesztőkben és vesztőhelyeken tűnnek el a gyerekek, oly mértékben mindenesetre, hogy egy szembeötlő társadalmi rétegben mintát sem látunk belőlük. Annyi kéregető emberrel találkozom, hogy ha mindegyiknek csak egy százast adnék a kezébe, semmi pénzem sem maradna (ilyenkor szégyellem, hogy még operára is jut), de gyermek koldust a rendszerváltás óta nem láttam. Lehet, hogy másoknak, más helyeken és más körülmények közt (pl. autóból) eltérő tapasztalataik vannak.
Az én tapasztalatommal a Jancsi és Juliskának ezt a látványkoncepcióját eleve elvetem, affektáltnak, fontoskodó közhelynek (ld. salzburgi Bohémélet, a pesti Faust stb.) és hiteltelennek találom. Azért írtam látványkoncepciót, mert üresnek tűnik, semmi gondolati többletet sem ad ahhoz a változathoz, mely szerint egy seprőkészítő pici kunyhóban él családjával az erdőszélen, és mindennapos gondjuk az éhség. Egyébként a hajléktalanok éppen azért élnek (főleg nagyobb) városokban, mert a kukákból és a könyöradományokból legalább éhségüket csillapíthatják és fenn tudják tartani magukat.
Lehet persze kifogásolni, miért kérem számon a hitelességet még egy mesében is, ráadásul egy rémtörténetben. Hát csak azért, mert olyan ember beszéde, aki hazudik, nem köt le. És mert a Jancsi és Juliska ez esetben nemcsak rémtörténet, hanem opera is, ahol fontos kifejező elem a zene, időnként álomszerű szépségekkel. Például a német klasszikus és romantikus zeneirodalom olyan hagyományos ékességével, mint az „erdőzene”. Idilli erdőé, amely szépséges, harmonikus és megnyugtató – amíg nem látunk a mélyére: növények és állatok olyan populációi, amelyek végtelen körforgásban gyilkolják egymást, máskülönben nem maradnak életben. De Humperdinck zenéje nem erről szól, hanem arról az erdőről, amely a veszély mellett védelmet is ad, az idilli világról is, amelyben a jó ellensége a gonosz, és létezik igazság: a jó legyőzi a gonoszt. Hogy pontosan a gonosznak a módszerével, ennek gondolati mélységére nem ás le a mese, az a fő, hogy örülhessünk a végén. Ha azonban a látvány megerőszakolja az eredeti miliőt, én nem tudok örülni.
Talán nem véletlen, hogy az elutasított koncepción belül is a rendező tervezte jelmezeket találtam legsikerületlenebbnek, vagy éppen egyenetlen színvonalúnak. Amikor megnéztem a Juliskát alakító Ducza Anikó fényképeit, leltárilag mindent erényét rendben találtam, sőt. Ezért is érthetetlen, miért kellett Juliskájából nem helyes, hanem „érdekes” gyereket csinálni – készek vagyunk ezzel a jelzővel illetni, akiről nem akarunk tapintatlanul nyilatkozni. Rövid és kócos, vörös parókához ronda szemüveget visel (lehet, hogy a kukában lelte, de azon sem lepődnék meg, ha valaki tudatná, hogy ilyen keret fél millióba kerül), jelmeze nem szegény gyereké, hanem múlt századi takarítónőé, és mindent megtesz, hogy viselője ne gyereknek tűnjön. Jancsi ugyanakkor igazán szép fiúcska, Kálnay Zsófia megjelenésével és játékával is szakít azzal a kínos hagyománnyal, hogy az operaénekesnők nadrágszerepben sem hajlandók háttérbe szorítani magukban a nőt. Ezúttal az ő hangja és vokális alakítása is a legtetszetősebb élmény volt számomra.
Kirívóan zavaró a gyerekek anyját, Gertrúdot éneklő Megyesi Schwartz Lúcia megjelenése, aki viszont (bár szintén valami múlt századi takarítónő-jelmezben) mintha a nagyvilági, hódító nőt nem lenne hajlandó elnyomni magában (vagy inkább Kundryt alakít). Világos fürtökkel díszes vörös hajkoronájával a rendező-tervező nyilván azt a fontos üzenetet küldi a színpadról, hogy milyen drága hajfestékeket képesek emberek kihajítani a kukába, nem is keveset, ha még Juliska kócára is jutott belőle. Az opera 1957-es magyar színlapján Ébresztő tündérként szereplő jelenés a mai színlapon Ébresztőmanócskára változott, ennek megfelelően Nagy Zsófia személyében egy magas és csinos fiatalember jelenik meg.
Nem szívesen élcelődtem azoknak az művészeknek a látványával is, akiknek éneklése nagyon is tetszett. Sajnos a magyar szövegérthetőséget általában gyengének találtam, míg az Altatómanócskát alakító Simon Krisztinánál nehézkes formálásúnak: mintha nem az anyanyelvén énekelne. Pedig Kovács János a partitúra élvezetes hangzásélménnyé varázsolása közben gondot fordított arra is, hogy az itt-ott vastag zenei szövet ne nyomja el az énekeseket. Ám a magyar nyelvű éneklés több évtizedes száműzetése nemzedékváltások múltán nem lehet büntetlen egy kultúrában.
Ha részvevője nem akartam is lenni, siettemben hallottam még a lépcsőházban a vastapsot és a kiabálós ovációt a félig sem telt nézőtérről.


8604 IVA 2017-12-15 04:33:47 [Válasz erre: 8585 Búbánat 2017-12-14 11:09:01]

Akkora értékveszteség már nem érheti A diótörőt az Erkel Színház színpadára igazítással, mint amilyen 2016 decemberében érte Solymosi Tamás verziójával és az eredeti díszlet módosításával.


8603 IVA 2017-12-15 04:31:34 [Válasz erre: 8584 parampampoli 2017-12-14 11:04:27]

Ez a nyomortelep patkányokkal pontosan beleillik abba a folyamatba, amely minden művet a maga emelkedettségéből, megemelt vagy hiteles miliőjéből leránt a mai közönségesség „valóságába”, ám olyan valóságba, amelyet az „alkotók” az íróasztaluk és a rendezői pultjuk mögül elképzelnek. Ezekben nem az a legfájdalmasabb, hogy a történetek ledobják magukról a „korszerűsített” és illúziótlanított előadások logikátlan ötleteit, hanem az, hogy azok a zenétől is idegenek.


8602 IVA 2017-12-15 04:29:21 [Válasz erre: 8583 Cilike 2017-12-14 08:30:34]

A János vitéz megérdemelne egy teljes felújítást, az Erkel Színház színpadára tervezve. A legutóbbi verzió már 2013 áprilisában gyatra volt. A cigánybáró idei, márciusi felújítása azt a szomorú tapasztalatot hozta, hogy jelenleg nincsenek a színházban magukkal ragadó színpadi egyéniségek klasszikus operett, daljáték előadásához.
Én elhiszem Neked, hogy a jegybevétel csak töredéke a működés finanszírozásának, ugyanakkor valami jogcím mégiscsak kell egy színház finanszírozáshoz. Ez a jogcím jelenleg elsősorban az Erkel Színház folyamatos műsorszolgáltatása (kisebb részben más játszóhelyeken, pl. a Fesztivál Színházban, illetve a turnékon zajló előadások is).
Szerintem a főigazgatónak és a művészeti vezetőnek, ha csak vázlatosan is, előzetesen is tudnia kellett, milyen lesz a Jancsi és Juliska rendezése.


8601 IVA 2017-12-15 04:24:49 [Válasz erre: 8582 Momo 2017-12-14 08:17:48]

Kedves Momo, ha Te nem is, majd a mindenkori fórumolvasó eldönti, mi ebben a hozzászólásban a személyeskedés, és kiék e vitában a csúsztatások, ferdítések valójában.


8600 Momo 2017-12-14 21:37:54

8600


8599 Cilike 2017-12-14 21:34:53

Na hát akkor, megjöttem a Jancsi és Juliskáról.  Az énekes teljesítményekről nem fogok nyilatkozni, volt, aki tetszett és volt, aki kevésbé. A színrevitelt teljesen tudtam élvezni. Természetesen cseppet sem a hagyományos mese történik meg, nincs erdő, nincs boszorkány sem. Amit legnagyobb problémának tudnék felhozni, az a szöveg és a történés össze  nem egyeztetése. Viszont, mivel az aktualizálást elvetem, inkább elvonatkoztattam. Legnagyobb pozitívumként elmondhatom, hogy ilyen részletesen, remekül kidolgozott karaktereket nem is tudom, mikor láttam. A figurák csodásan élők lettek és minden művész nagyszerűen játszik. Ha jól értettem a szándékot, a boszorkány itt valamiféle kísérleti labort működtet és gyerekeken kísérletezik, kábítószert kever a cukrokba. Ilyenformán persze a kemence se olyan kemence, a gyerekek -akiket már Jancsiék előtt megsütött -itt kísérleti egérkék.  Valódi és mai problémák, nyomorgó család, kukázó gyerekek,  felelőtlen és infantilis apa, önző és indulatos anya, minden tökéletesen felismerhető. Persze, aki egy idealizált mese-látványt várt, az vegye elő a Grimm kötetet és tűnődjön el kissé a mesén.A


8598 nizajemon 2017-12-14 20:29:04 [Válasz erre: 8597 Momo 2017-12-14 19:44:51]

Közelítenek az álláspontok :) Évente elég lenne 10 népszerűt játszani mondjuk 2 ötös blokkban,mellettük elférne 4-5 másik remekmű,amelyre esetleg kissebb az igény.Hányszor láttam elvarázsolt arcokat a szünetben.Emberi szlogenekkel kell kedvet-hangulatot csinálni,nem kifordított gigyegő gügyögésekkel,lásd a múltkori darabismertetőket.


8597 Momo 2017-12-14 19:44:51 [Válasz erre: 8596 nizajemon 2017-12-14 18:45:54]

Na látod, ezért mondom, hogy az Erkel Színház végső soron tehertétel az Operaháznak (amellett, hogy persze érték). Mert éppen az Erkel mérete miatt folyamatosan a 30 (de inkább 15) legnépszerűbb művet kellene játszani benne (az összes többi kárára). Nem a közönség igényhez lehet tervezni a műsort, hanem az épület méretéhez. Ez nem műsorpolitika, hanem szükségmegoldás.

Egyébként teljesen igazad van, ez a színház erre való. Erre is épült: nagy, népszerű műveket játszani, sok embernek. Csak az Operaháznak más dolga is lenne. Sok minden másra is van igény, ha nem is sportcsarnok méretben. (Rendszeresen olvasható itt a fórumon is, mi mindent látnának szívesen élőben hozzászólók.)


8596 nizajemon 2017-12-14 18:45:54

Adott egy nagy befogadóképességgel bíró színház. Adott egy műfaj,amit paradox módon időnként a művelői "lőnek a felhőbe",legalábbis olyan érzésem van. Van ennek a műfajnak mondjuk 30-35 nagyon népszerű darabja. Ami közönségsiker,az emberek szeretik,jó lehet benne énekelni,mert a siker nem marad el.Miért nehéz összehozni ezeket a darabokat egy nagy kapacitással bíró színházzal?? Ötvenszer kérdeztem már meg,a végső válaszok:1,nem ez a koncepció,2,művészeti kérdésekbe mi nem láthatunk bele. Itt szokták a felhőbe lőni a történetet.Ki szólna érte,,ha a legnépszerűbb darabokból 2 sorozatot csinálnának egy évadban,itt is,ott is.Miért adnak 26 diótörőt teltházzal,amikor elég lenne belőle 10 előadás is?? Vagy kell  a bevétel?Vagy nem kell a bevétel,mert az úgyis csak egy elhanyagolható része a költségeknek?? Miért ad az egyik teátrum 1000 dzsungel könyvét,a másik a legnépszerűbb 15 operettet variálgatja,amikor ordít utánuk a saját területük "Wozzeckje"?Remekmű,értik hatan,tessenek velük "ölni" a nagyérdeműt.Nem?


8595 nickname 2017-12-14 17:52:44

Abban én még mindig hiszek, hogy az olyan darabok, mint A bűvös vadász nem Zsótér rendezésében azért néhány évig sikerrel játszhatóak lennének - hanem is állandóan teltházzal. Ugyanezt elmondhatjuk szerinthem sok kora romantikus olasz ritkaságról, több ritkán játszott Verdi-operáról és még lehetne sorolni is. Lehet, hogy az Árnyék nélküli nem tartozik ide, ahogy a Wozzeck, Vérnász sem, de nem hiszem, hogy a kora romantiku sok, esetleg egy-két Mozart kortárs művei, vagy egy-egy későromantikus darab rövid ideig nem játszható sikerrel. Anno voltak sikeres Bűvösz vadász bemutatók vidéken...... Sőt: Szegeden még Glinkát is játszottak sikerrel - amit Pesten sohasem tettek meg. Be lehetne mutatni Az eladott menyasszont is és sikerre lehetne vinni a Rusalkát, Lakmét, vagy éppen a Luisa Millert, Attilát is Budapesten is és néhány évig lehetne őket játszani. Megfelelő, nem a közönség jelentős részét elriasztó rendezésben és jó szereposztásokkal. 


8594 Cilike 2017-12-14 17:24:55 [Válasz erre: 8593 parampampoli 2017-12-14 16:07:07]

Az Andersen mesék nem is számítanak mesének. A Disney változatok meg éppen azt tették tönkre minden mesében, ami a lényeg volt.


8593 parampampoli 2017-12-14 16:07:07 [Válasz erre: 8592 Cilike 2017-12-14 16:00:46]

Igen, de Andersen meséi talán túlságosan is korán szembesítik a gyermekeket a világ igazságtalanságaival, sőt borzalmaival. Ismertem gyerekeket, akik kis korukban is értették, rajongásig szerették ezeket a meséket. De olyanokat is, akik nem szerették, és nem is értették. (A mesék feldolgozása amúgy kényes ügy, mert a gyerek másként fogja fel a mesét, ha csak mondják neki, mintha mutatják is. Erre legjobb példa a Hófehérke, Walt Disney remeke, amelynek bizonyos részeinél, különösen Hófehérke menekülésekor az erdőben, a gyerekek tömegével kaptak sírógörcsöt, több visítva bömbölőt ki is kellett vinni a moziból. Mondjuk még 40 éve is. Kíváncsi lennék, hogy reagálnak ugyanerre a mai gyerekek.)


8592 Cilike 2017-12-14 16:00:46 [Válasz erre: 8590 parampampoli 2017-12-14 15:51:00]

 A meséknek van egy olyanoldaluk is, hogy a gyerekek pszichikai és szociális fejlődését támogatják. Nagyon érdekes Bruno Bettelheim könyve erről a témáról. A gyerekek általában jól érzékelték a jelképeket, amiket a mesék tartalmaztak.


8591 parampampoli 2017-12-14 15:54:06 [Válasz erre: 8587 Cilike 2017-12-14 13:43:11]

Én ezzel az okfejtésseddel amúgy egyetértek. A MÁO nem a régi Király Színház, ahol ha üres volt a nézőtér, a direktor becsukhatta a boltot.  Vannak művek, amelyeket játszani kell, ha a közönség nem is vevő rá tömegekben. Szelektálni azonban akkor is kéne, mérlegelni különböző szempontokat, hogy mit és mikor? És még csak utána jön a fő kérdés: hogyan?


8590 parampampoli 2017-12-14 15:51:00 [Válasz erre: 8589 Héterő 2017-12-14 15:30:20]

Az irodalomtörténet ma már pontosan tudja, hogy Andersen meséi eredetiben felnőtteknek szóló mesék, nem véletlen, hogy műveit kicsit átfogalmazták gyermekeknek. De tulajdonképpen Grimm meséi is, sok magyar népmese is tele van olyan részlettel, amelyeket az egykori gyerekekkel csak nagyon óvatosan adagolva volt helyes megismertetni. De a világ megváltozott: az egykor ijesztőnek gondolt részletek a mai brutális videójátékokon, akciófilmeken és trillereken felnövő gyerekeket olyan nagyon nem rettentik meg, gondolom. A rendezői átfogalmazás azonban más eset, ha olyan, mint amilyet említesz a Rusalkával kapcsolatban, vagy amilyennek az új Jancsi és Juliskát leírják. Az már a művek lényegét érintik, sok esetben azokkal ellentétesek. Ezen kívül undorítóan gusztustalanok is.


8589 Héterő 2017-12-14 15:30:20 [Válasz erre: 8584 parampampoli 2017-12-14 11:04:27]

Írhattad volna szóról szóra Martin Kušej Rusalkájáról (Bayerische Staatsoper) is. Eredetileg sem volt gyermekmese a nehézsúlyú libretto, de itt a rendezőt Natascha Kampusch esete ihlette meg. A sellők paradicsomi világa helyett a pincében fogvatartott gyereklányokat látjuk. Csak akkor jutnak élelemhez, ha kielégítik Hastrmanek nemi vágyait. Hastrmanek eredetileg a vízivilág fejedelme, itt meg mocskos, pedofil szadista.


8588 nizajemon 2017-12-14 14:13:27 [Válasz erre: 8587 Cilike 2017-12-14 13:43:11]

A legnépszerűbb 30 opera valamiért csak népszerű lett. Dallamosság/történet/a nézők azonosulása a szereplőkkel,stb. Játszani kell ezeket a darabokat,és örülni a népszerűségüknek.


8587 Cilike 2017-12-14 13:43:11 [Válasz erre: 8586 nizajemon 2017-12-14 12:27:49]

Pedig elég világos. Először is: most nincs két ház, csak egy. Aztán: még abban se nagyon hiszek, hogy el lehet vezetni a nézőket mondjuk a Toscától az Árnyék nélküli asszonyig. Van a közönségnek egy rétege, és ez a legszélesebb, amelyik csakis a népszerűbb, ismert darabokra hajlandó bemenni. Vannak aztán azok, akik bizonyos stílusból vagy stílusoknól, de szélesebb spektrumot értékelnek.  És vannak a szakértők, a modern zene rajongói, a különlegeseségek kedvelői, de ők nagyon kevesen. Ami meg a kulturális missziót jelenti: időről időre be kell mutatni olyan darabokat, amikről pontosan lehet tudni, hogy nem lesznek teltházasok, ilyen volt tavaly jó pár darab a magyar évadban, de mégis, egy nemzeti Operaháznak kötelessége ezeket néha elővenni és bemutatni. Létezik persze olyan színházi struktúra, amelyik csakis a nézőszámra megy, de az nem egy költségvetési intézmény, nem egy nemzeti kulturális központ.


8586 nizajemon 2017-12-14 12:27:49 [Válasz erre: 8583 Cilike 2017-12-14 08:30:34]

Továbbra sem értem ezt a "nem lehet csak népszerű darabokat adni,mert vannak kulturális szempontok is" attitűdöt. Az nem lehet szempont,hogy adjuk ott ezeket (kellő áfedéssel),és ezek a darabok majd elvezetik a nézőket a nehezebben befogadhatók irányába. A fő gondot ott látom,hogy nincs pozicionálva a két Ház.


8585 Búbánat 2017-12-14 11:09:01 [Válasz erre: 8577 telramund 2017-12-13 16:06:25]

Erről beszélt tegnap este az M5 csatornán - Kálnay Zsófia társaságában - Ókovács Szilveszter a televízó stúdiójában, amikor  szó esett a Diótörő-fesztiválról; az Erkel Színházban most  játszandó balett nem lesz egyenértékű az Operaházéval - éppen a színpad méreteinek  adottsága (mélységének hiánya) miatt kényszerűségből át kell alakítaniuk a díszleteket és  -részben - a koreográfián is változtatniuk kell.


8584 parampampoli 2017-12-14 11:04:27 [Válasz erre: 8583 Cilike 2017-12-14 08:30:34]

A Jancsi és Juliska szerintem zeneileg egyáltalán nem gyerekeknek való opera, csak a címe, a mese alapján annak gondolják. Ha bemutatták, el kellett volna dönteni, kinek csinálják? Ha mégis gyerekeknek, kötelező lett volna nekik való formában. Ha felnőttek a célközönség, más az eset. De ezt időben el kell dönteni, vannak megbeszélések a rendezővel, van koncepcióismertetés (egykor legalábbis volt), ahol még lehet módosítani. De ez a nyomortelep patkányokkal, koncentrációs tábori utalásokkal... csak éppen a mesét gyilkolják le vele.


8583 Cilike 2017-12-14 08:30:34 [Válasz erre: 8581 IVA 2017-12-14 02:41:04]

Ez a "két színház helyett egy legyen tele"-elv pont úgy nem működik, mint a politikában az "egyesítsük az ellenzéki pártokat". Mert sem itt, sem ott nem 4 a 2X2. Nem lehet összeadni. És már mondtam, hiába "rég nem játszott meseopera" a Jancsi és Juliska, nincs benne a köztudatban. A János vitéz tuti telt házzal menne -mondjuk nem is értem, miért nem veszik műsorra. Nem lehet egy évadot  úgy tervezni, hogy csak a biztos telt házat vonzó népszerű daraboka játsszuk, mert vannak kulturális szempontok is. A jegybevétel amúgy is csak kis része a működés finanszírozásának,abból sose élne meg a Ház. Abban meg szeintem megegyezhetünk, hogy előzetesen senki sem tudta, milyen rendezés lesz, és én még nem vagyok benne biztos, hogy tényleg olyan rossz. Ma este megnézem a lánykámmal és a kettőnk véleményét majd megírom.


8582 Momo 2017-12-14 08:17:48 [Válasz erre: 8581 IVA 2017-12-14 02:41:04]

Kedves IVA, olyan vagy, mint az egyszeri politikus: Megpróbálod elmagyarázni, hogy az előre hátra, a fekete meg fehér.
Tisztelem a szándékodat, de a mondandódat erősen vitatom.

(Meg a módszeredet is: ennyi csúsztatást, ferdítést, szándékos félreértést, stb, rég olvastam.)


8581 IVA 2017-12-14 02:41:04 [Válasz erre: 8576 Momo 2017-12-13 12:02:39]

Nagyon rossz a hasonlatod. A teherszállítás gazdasági ágazat, azon belül is igen szerteágazó fogalom. Az operajátszás a legkomplexebb művészet.
A teherautókat nem elsősorban a rosszul kihasználhatóságuk szorította ki, hanem korunk bálványozott „istensége”: a személygépkocsi. És nemcsak kisebb szállítókocsik jöttek helyettük (meg a tehervonatok helyett), hanem sokkal nagyobb monstrumok is: a kamionok. Közben megváltozott az ipar és a kereskedelem viszonya és szerkezete is.

Visszatérve az Erkel Színházra: nem az Operáéhoz hasonlítva neveztem nagynak a színpadát, hanem minden egyéb kőszínházhoz viszonyítva az országban. Tapasztalhattuk, hogy operaelőadásokhoz sem a Thália, sem a Víg-, sem az Operett- színpada nem vált be, ezeken a helyeken legfeljebb speciális motivációval, kivételesen mutathat jól egy-egy opera színrevitele; akusztikai gondok is akadnak bőven. A PRIMAVERA-sorozat előadásain láthattuk, hogy a vidéki és határon túli nagyszínházak előadásai úgy festenek az Erkel színpadán – és ezzel egyiket sem szeretném megsérteni –, mintha babaszobát rendeznének be rajta.

A mai Erkel Színház épületének 106 éve (ha nem is folyamatos, de) folytatólagos működése, továbbá számos adat egészen addig a tényig, hogy jelenleg a Magyar Állami Operaház különböző formában alkalmazott dolgozóinak legtöbbje alapvetően az Erkel Színház működéséből él, és ez még a következő évadban is így lesz, nem azt támasztja alá, hogy az Erkel Színház műemlék.
Az Operaház és az Erkel Színház műsora optimális tervezésének az a feltétele, hogy az arra szerződtetett és azért fizetett emberek értsenek az optimális tervezéshez. Az Erkel nem sportcsarnok méretű: minden átalakítás alkalmával csökkentik a férőhelyek számát. A legutóbbi felújítás előtt az oldalpáholyokban még 7 vagy 8 széken lehetett nyomorogni és hajlongani, ma mindegyikben 3 kényelmes ülőhely van. Innen a fórumról legfeljebb véleményt mondunk az előadások művészi élménye mellett a bennünket zavaró és aggaszó fél házas és a telt házast meg sem közelítő előadások miatt, ezeknek lehet üzenő szándéka is, de az Operaház „csesztetésére” nincs lehetőségünk (tehát fölösleges is kivédeni azokat), amint arra fogadóképesség nem igen mutatkoznék. Az üres nézőtereket azért tartjuk kétségbeejtőnek, mert a jelenség nem természeti katasztrófa, hanem azt jelzi, hogy jelenleg emlékezetünk óta a legrosszabb műsorpolitika, közönségkapcsolat és közönségszervezés tanúi és elszenvedői vagyunk. A közönségkapcsolat álságos formája, hogy ilyen-olyan alkalommal civilben lehet a művészekkel találkozni, és egy-egy előadás előtt az alkotók kinyilvánítják az érdeklődőknek, miért kell a rendezéseknek úgy kinézniük, ahogy rondának tartjuk azokat.

Ugye, Te is tudod, hogy a pontokba szedett feltételezéseid mennyire hamisak? (Úgy is mondhatnám, profánul hülyének állítod be a nézőt, akinek nem tetszik valami.)

1. Aligha várja el valaki, hogy az Operaház „mindent” játsszon egyszerre, noha két operaépületben ez egyáltalán nem lenne abszurd elvárás. A probléma inkább abban van, hogy a színház nem minden időszakában rendelkezik olyan társulattal, amelyik bármely stílusú mű interpretálására alkalmas.

2. Az Erkel Színházat nem az eredetileg épített, hanem a mai nézőterével kell működtetni.

3. Az a legtermészetesebb elvárás lenne, hogy az Erkel Színház nézőtere legalább akkor tele legyen, amikor az Operaház be van zárva. (Pl. egy régóta nem adott meseopera decemberi, vagy egy Tosca januári előadásin.)

Végezetül: hamis szóhasználat és hamis felfogás sugalmazása, hogy az Operaház „működteti” az Erkelt, annak nagy nézőterével. Sosem volt szégyen, hogy inkább az Erkel Színház tartotta el az Operaházat azáltal, hogy a népszerű repertoár telt házas vagy jó házas előadásainak bevétele mellett megengedhette magának az Operaház a delikát repertoár valamivel drágább előadásain a szegényesen telt nézőtereket is. De a két ház előadásainak és árainak színvonala között nem is volt az Erkel Színházat megalázó különbség. (Ennek folyamata nem a jelenlegi vezetés érájában kezdődött.)


8580 Momo 2017-12-13 20:51:03

Itt az Erkel alaprajzának egy részlete, még Városi Színház korából. A színpad és környezete lényegében ma is ugyanaz.


8579 Momo 2017-12-13 20:33:32 [Válasz erre: 8577 telramund 2017-12-13 16:06:25]

Igazából nem szélesebb az Erkel színpada (24-25m) az Operaházénál (28m), mélységben pedig nagyjából a fele (11m körül) az Opera színpadának (hátsószínpadok nélkül).
A portálnyílások hasonló szélességűek (13m körül). Az Erkelé kicsit szélesebb, és nem olyan magas.

(A Theatre Database oldalán vannak ilyen méret adatok, de nem mindegyik jó.)


8578 pagliacci 2017-12-13 17:14:06 [Válasz erre: 8576 Momo 2017-12-13 12:02:39]

Általánosságban egyetértek, viszont a konkrét kiinduló példánál maradva majdnem biztos vagyok benne, hogy egy hagyományos, gyerekmesét idéző színpadképpel és rendezéssel a Jancsi és Juliska előadásaira bizony könnyű lenne "megtölteni" a ("nagy") Házat (is).

Mert a szürke cukorgyáras történetet nem (én sem) merem ajánlani. Annyi (felnőtt)opera van, miért a meseoperából kell felnőtt-történetet (is) csinálni?

Tudom, a Grimm-mese sem tejszínhab, de vegyük észre, nem a Grimm-mesét kell(ene) előadni hanem az abból készült operát..


8577 telramund 2017-12-13 16:06:25

Az Erkel Színház színpada szélesebb ,mint az Operaházé,de mélyésgben  a hátsószínpaddal együtt az ,az Erkelt jóval meghaladja.Ezért is van ,volt mindig probléma  az eredetileg  az Operaházba tervezett Oláh Gusztáv díszleteivel játszott Bohémélet harmadik felvonásának,sőt az eredeti elsőnek is az Erkel Színházba történő szükséges áthelyezése.


8576 Momo 2017-12-13 12:02:39 [Válasz erre: 8574 IVA 2017-12-13 05:03:26]

„A nagy színpad, nagy nézőtér alapvetően érték, amit ki kell(ene) használni, és nem tehernek tekinteni.”

Igen. Egy 1955-ös gyártású, Csepel teherautó is érték. Szeretjük, szépen mutat a múzeumban, vasárnap délután az autóstalálkozón is körülállják sokan, csak éppen a napi használatban nem praktikus. Részben azért mert nehézkes, elavult technológia, részben azért, mert a mindennapokban nem kizárólag 10 köbméter mennyiségű sódert kell szállítani. Az évi egy-két alkalom. Minden másra kisebb autó az optimális. Ha viszont mindenhová a Csepellel jársz, jönnek az okosok, és nyivákolnak, hogy de hülye vagy, állandóan üres a plató…

Visszatérve az Erkel Színházra: (Egyrészt ott nem nagy a színpad, a nézőtér nagy. A színpad operához eléggé szűkös.)

Másrészt: Az épület önmagában oké. Van egy műemlékünk.

Az Erkel az Operaház feladatainak és napi működésének tükrében nem praktikus. Nem lehet optimálisan műsort tervezni, mert minden produkció mellett ott a feltétel, hogy egyben a sportcsarnok méretű Erkelt is meg kell tölteni. Most az van, hogy egyrészt ragaszkodunk az Erkelhez, mert „szeretjük”, aztán ugyan ezzel a lendülettel állandóan csesztetjük az Operaházat, hogy üres az Erkel nézőtere.

1. Elvárjuk az Operaháztól, hogy az országban egyetlenként, játsszon mindent: barokkot, belcantot, Verdit, Wagnert, kamara-, és kortárs műveket.
2. Elvárjuk, hogy működtesse az Erkelt az eredetileg 3200 főre épített nézőterével.
3. Elvárjuk, hogy mindig legyen tele az Erkel nézőtere.

Azt kellene megérteni, hogy ezek az elvárások egyszerre nem működnek.


8575 IVA 2017-12-13 05:06:38 [Válasz erre: 8573 Momo 2017-12-13 03:09:45]

Én nem vágyom igazán olcsó helyárakra. A kultúráért is kelljen fizetni, ne csak a karajért. Valójában kicsit szégyellem magam, amikor beülök az Erkelbe, jó helyre 500-ért. Viszont a 100 %-os helyáremelés egyik évadról a másikra, egy addig kellemes helyárakkal működő házban, csak azért, mert az Operaház nem játszik, durva ötlet és elhibázott lépés volt. Már azért is, mert sem a jövedelmek emelkedése, sem az infláció nem volt 100 %-os. Remélem, a folyó évad jegyeladási fiaskói legalább tanulságul fognak szolgálni!
Annyi bizonyos, hogy a túlhajszolt marketing költségeivel mérsékelni lehetne a helyárakat. Persze ebben az évadban már nem.


8574 IVA 2017-12-13 05:03:26 [Válasz erre: 8572 Momo 2017-12-13 03:06:22]

Te is tudod, hogy érzékenyen reagálok az Erkel Színház minősítésére. :-)
A nagy színpad, nagy nézőtér alapvetően érték, amit ki kell(ene) használni, és nem tehernek tekinteni. (Van igény a nagy belterekre: már nem is tudom, hány aréna van Budapesten, illetve Magyarországon.)
Hogy a túlzott mennyiségű reklám nem hatékony, annak igazságát a jó bornak nem kell cégér közmondás is jelzi. Csak kellene az a jó bor! Olyasmi, amihez van alapanyagunk. Nem az, amit Párizstól irigyelünk.


8573 Momo 2017-12-13 03:09:45 [Válasz erre: 8572 Momo 2017-12-13 03:06:22]

Persze nem vitatom, hogy igazán olcsó helyáraknál minimális marketing is elég az Erkel megtöltéséhez. 


8572 Momo 2017-12-13 03:06:22 [Válasz erre: 8571 IVA 2017-12-13 02:51:47]

Nem erről beszéltem, de te is tudod...

Igen, van olyan darab, ami optimálisan az Operaház 1000 fős nézőterénél is kisebbet kíván. (Budapest tele van ennél kisebb színházakkal. Vajon miért...)

Másrészt, ha a marketingnek folyamatosan az a feladata, hogy megtöltse az Erkelt, akkor előbb-utóbb a közönség is meg a marketing is belefárad ebbe a hajszába. Egy bizonyos mennyiségen túl nem hatékony a reklám. A potenciális vásárló közeg nem fogadja jól a megjelenéseket.


8571 IVA 2017-12-13 02:51:47 [Válasz erre: 8563 Momo 2017-12-12 16:15:55]

Azért a december 14-i előadás nézőtere valamivel keményebb képet mutat a nem megtöltöttségnél. Nem Madáchnyi, legfeljebb Madách Kamarányi (Örkény Színháznyi) ember váltott jegyet rá.
A december 19-i 11 órai fél házasnak ígérkezik – fél áron.
Ne feledjük: az Operaházban is voltak kínosan kongó nézőterek, sőt kínosan kongó, kedvezményes főpróbai nézőterek is. Lehet, hogy az Andrássy úti palota is nagy nyűg az Operaháznak. Attól is meg kellene szabadulni, és valami intimebbet építeni helyette.


8570 IVA 2017-12-13 02:31:52 [Válasz erre: 8562 Cilike 2017-12-12 16:05:39]

Cilike, mást értünk régen és soha alatt. Az 1991. december 15-én bemutatott, Fehér András rendezte változatot (http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=1208&kr=A_10_%3D%22Jancsi%20%C3%A9s%20Juliska%22) sajnos nem láttam, csak képekről és a tévében mutatott rövid részletekből tudom, hogy az még hagyományos mesekörnyezetben játszódott.
Az én alapélményem az 1957. április 18-án bemutatott változat: http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=15907&kr=A_10_%3D%22Jancsi%20%C3%A9s%20Juliska%22*.
Valószínűleg az Operaház akkori vezetői is úgy gondolták, hogy a darab Magyarországon nem ismert és nem népszerű (márpedig nagy szükség volt ifjúsági műsorra a János vitéz mellé, mert a forradalom leverése után a közönség átmenetileg bojkottálta az orosz és szovjet műveket, így A diótörőt és A hattyúk tavát is), ezért Humperdinck operájának rövidített, de kerek és izgalmas cselekményű változatát adta, a műsort pedig kiegészítette egy egyfelvonásos mesebalettel, a Babatündérrel. (Másodjára már jobban vártam a Bayer balettjét, mint a Jancsi és Juliskát.) Úgy emlékszem, mindig megcsodáltam az Erkel Színház nagy nézőterét a benne tapsoló felnőttek, gyerekek sokaságával. Mi nem tapsolhattunk végig, mert vonathoz kellett igyekeznünk.

A napokban olvastam el néhány változatát a Jancsi és Juliska-mesének, és bevallom, nem emlékeztem arra, hogy ennyire borzalmas. Anyukám általában a mesék szép oldalát domborította ki. A gyerekek éhezése sem rázott meg, kicsit irigyeltem őket, hogy nem kell nekik ebédelni, vacsorázni meg ilyenek: nem szerettem enni. A boszorkány sorsát a kemence ajtaján belül nem gondoltuk tovább.

*Az OSZMI adattárának hiányos oldalát kiegészítem azzal, hogy a „szerepkettőzés” (sőt szerephármazás) jegyében Jancsit Szőnyi Olga és Birkás Lilian, Juliskát Raskó Magda, a Boszorkányt Svéd Nóra, az Altató bácsit László Margit, az Ébresztő tündért Gombos Éva is alakította.


8569 nickname 2017-12-12 22:51:15 [Válasz erre: 8568 Cilike 2017-12-12 21:31:43]

Hülyeséget írtam igazad van. A munka szabaddá tesz . ez utal a koncentrációs táborok világára nem a munka nemesít. Egyébként az előadás sikeres: nagy tapsot kapott és szép éljenzéseket. Rendezés ide vagy oda. 


8568 Cilike 2017-12-12 21:31:43

Én csütörtökön fogom megnézni,addig nem mondanék semmit,de a rendező nyilatkozata alapján egy cukorkagyárban játszódik és az égvilágon semmi koncentrációs tábor-utalás nincs benne. A  mese maga is a nyomorról szól,a szülők olyan szegények,hogy azért küldik el a gyerekeket. Én különben mindig utáltam ezt a mesét,a zenéje viszont jó és a boszorkány szerepe remek.


8567 edp 2017-12-12 21:12:19

Most érkeztünk haza az Erkelből egy előadásról. Nézzük, mit láttunk.

Ipari környezet, hátsóudvar. Szürke egyen-overallok. Felirat: "A munka nemesít" "FREE"... Háttérben egy kemence. Benne valaki éppen ropogósra sül...

Nem, ez nem az, amire most gondolsz. Hanem a Jancsi és Juliska című meseopera. Igaz, a mese-történet valóban horrorisztikus, azonban miért kell a nézőnek (köztük sok gyereknek) másra asszociálnia? Vajon mit akart ezzel Rafael R. Villalobos rendező és jelmeztervező? És miért jó ez a nézőnek?  Én nem tudom...


8566 Robesz 2017-12-12 20:38:47

Megint csak nagy logika kellett pont arra az évadra betervezni amikor csak az Erkel van mint játszóhely :)

 


8565 Heiner Lajos 2017-12-12 18:39:14 [Válasz erre: 8562 Cilike 2017-12-12 16:05:39]

Pragaban megis meg tudtak normalisan csinalni, tanusitom

 

http://momus.hu/article.php?artid=6867&skey=jancsi es juliska


8564 Edmond Dantes 2017-12-12 17:51:35

Jancsi és Juliska valós (???) történetének 1-1 változata itt és itt.


8563 Momo 2017-12-12 16:15:55

Meg nyilván az se okoz gondot, hogy az Erkel nézőtere akkora, mint háromszor a Madách. Az erkély hátsó sora 80 méterre van a színpadtól. 

Mindennel nem lehet egyfolytában megtölteni. 


8562 Cilike 2017-12-12 16:05:39 [Válasz erre: 8561 IVA 2017-12-12 16:00:04]

Régen se volt teltházas soha. Ez nem ismert és népszerű darab. A Jancsi és Juliska mint mese is eéég megosztó. Nem sok szülőt ismerek, aki mesélte a gyerekének.


8561 IVA 2017-12-12 16:00:04 [Válasz erre: 8560 Cilike 2017-12-12 12:12:20]

Ez nem ilyen profán módon működik. Elmondom az én esetemet.
Ha úgy hirdetik meg a Jancsi és Juliskát, hogy a legutóbbi előadást újítják fel, vagy új, a mese stílusához illő, romantikus felfogásban, már a nyári elővétel indulásakor vettem volna 8 príma jegyet, és még magamnak 1-et a másik szereposztáshoz. Információ híján, és az utóbbi évek felújításainak tragikus tapasztalataival azonban összesen 1 közepes árú jegyet vettem magamnak. (A kinézett szereposztást azóta meg is cserélték.) Közben kedvezményes vásárlásra is kaptam lehetőséget, de zsákbamacskára még úgy sem mertem költeni.
Amióta olvasom, hogy újabb modernizálási erőszak várható meseopera alakjában, örülök, hogy legalább nem voltam könnyelmű. Én mindent kibírok, de az ember nem a túlélésért megy színházba...


8560 Cilike 2017-12-12 12:12:20 [Válasz erre: 8558 joska141 2017-12-12 07:56:05]

Tehát azt állítod, hogy a nézők már előre tudták, hogy ez milyen rendezés lesz. Aha. Végülis valószínű.


8559 Búbánat 2017-12-12 10:42:30 [Válasz erre: 8557 IVA 2017-12-11 22:03:27]

Igen

 

.Humperdinck: Jancsi és Juliska

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Jacob és Wilhelm Grimm meséje nyomán - Adelheid Wette írta. 
Magyar fordítás: Róna Frigyes

Vez. Erdélyi Miklós

Km. a magyar Rádió Gyermekkara (karig. Reményi János), Magyar Rádió Énekkarából alakult női kar (karig. Sapszon Ferenc) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Péter, seprűkötő - Póka Balázs (basszus)
Gertrúd, a felesége - Sánta Jolán (mezzoszoprán)
Jancsi - Pánczél Éva (mezzoszoprán)
Juliska - Pitti Katalin (szoprán)
Boszorkány - Mészöly Katalin (mezzoszoprán)
Altató manócska, Ébresztő manócska - Ardó Mária (szoprán)


8558 joska141 2017-12-12 07:56:05 [Válasz erre: 8555 Károly 2017-12-11 12:52:15]

Azért az jelent valamit, hogy a mai előadásra a jegyek mintegy 25%-a kelt el. A Jegymester rendszerében már nem is lehet jegyet vásárolni a hátralevő 4 előadásra. Az Operaház honlapja alkalmazásával igen, de ott teljes áron minek? A Ma este színház honlapja ugyanezeket a jegyeket féláron (+kezelési költség) adja.

Biztos, hogy nem az elmaradó nézők a hibásak...


8557 IVA 2017-12-11 22:03:27 [Válasz erre: 8556 nickname 2017-12-11 19:48:57]

Úgy emlékszem, a rádiófelvételen Pitti Katalin és Pánczél Éva énekli a testvérpárt.


8556 nickname 2017-12-11 19:48:57 [Válasz erre: 8555 Károly 2017-12-11 12:52:15]

Nekem az első szereposztás tetszett. A második szereposztásban Németh Judit szerepformálása jó volt, Wiedemann Bernedatt boszorkány se volt rossz. Persze már nem úgy énekelnek, mint húsz éve, de ettől eltekintve én még mindig tudom élvezni az előadásukat. Szegedi Csaba különösebben nekem se jött be, de Haja nem volt rossz, ahogy Shcöck Atala sem - persze lehet másként elképzelni a darab előadását. Én összehasonlítgatni nem akarom - mondjuk az 1990-es évek elején bemutatott előadással - plusz a Magyar Rádió általam is ismert felvételével sem. Szerintem az első szereposztás színvonalas volt. A rendezéssel kapcsolatban igazad van. Egyébként a Rádió felvételen a két címszereplőt sötétebb hangszínű szopránok éneklik ez tény és valószínűleg ez ideálisabb lenne. Magát a darabot pedig szeretem. Vagy neked az se jön be? 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.