Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


8355 telramund 2017-10-20 11:52:24 [Válasz erre: 8354 parampampoli 2017-10-20 10:44:07]

Hallottam hírét még tegnap.Na csak Abigailre lennék ma kíváncsi akkor az kimarad.Holnap viszont próbát teszek türelemből és egy alakítás  biztos jó lesz!


8354 parampampoli 2017-10-20 10:44:07 [Válasz erre: 8348 Matyus 2017-10-19 22:02:46]

Nabucco (1.)

Olyan ritkán járok már a színházba, hogy gondoltam, ezekről az alkalmakról hírt adok. Nem titok, hogy már csak akkor megyek be előadásra, ha az a néhány énekes énekel, akik hangja és művészete érdekel (megszámlásukra egy kezem épp kevés, két kezem már sok lenne), ezen kívül ha valami újdonság van (Hugenották), vagy a momus szerkesztőségével címlapos kritikáról állapodtam meg. (Mert van kötelesség is -- olykor keserű, ez igaz -- a világon.)

Nos, a tegnapi előadásban mindent azzal a fenntartással kell kezelni és megítélni, hogy a Nabucco mindkét szereposztása egy napon, csütörtökön abszolválta a főpróbát. (Lásd: operaházi próbabeosztás!) Ami egyben azt jelenti, hogy az első szereposztás egy próbasorozat végén, egyetlen nap szünet nélkül kellett énekelje az első előadását. Így értettem meg, miért került Sümegi Eszter a második szereposztásba: valószínűleg nem óhajtotta élete első Abigéljét ilyen feltételekkel énekelni. És igaza volt - a maga szempontjából! A közönség szempontjából egyáltalán nem, de ennek felelőssége legyen az övé, és még inkább a színház vezetőségéé. Ez a felelősség, nevezetesen a vezetőségé, minden téren megmutatkozik, legfőképpen abban, hogy ilyen módon bánnak énekeseikkel, a rájuk bízott humán és kulturális értékekkel. A színház főigazgatója, művészeti főtitkára és művészeti vezetője is rendelkezik különféle sikertelen énekesi múlttal, nem emlékeznek rá, hogy egy előadás után ideális esetben két nap kell a hangszálak regenerálódására, de egy minimum? Ilyen feltételeknek kitenni az énekeseket, hogy párhuzamosan próbálni kell a Hugenottákat, előadás napján délelőtt is, közben főpróbát énekelni a Nabuccóból, majd másnap előadást is, ez kb. olyan, mintha valaki venne magának egy szép Mercedest (vagy a színház esetében maradjunk inkább a BMW-nél, mint főszponzornál), és amint kihozza a szalonból, egyből nekiesne kalapáccsal: lássuk, olyan szép marad-e, mint volt előtte? Az énekesek hangja azonban még egy Mercédesnél is érzékenyebb, a felsorolt körülmények pedig igen erős kalapácsütések ám, csoda lenne, ha hatásuk nem mutatkozna azonnal. Mutatkozik. Ezért részletesen majd a szombati, talán reálisabb képet mutató előadás után taglalnám őket, most csak pár megállapítás. Gál Erika és Agache a körülmények ellenére is hozták azt a szintet, amelyet korábbi Nabucco-előadásokban megszoktunk tőlük: ők ketten, a nagyszerű kórussal vitathatatlanul a produkció legjobbjai. (Nem szeretem, elvileg ellenzem a Rabszolga-kórus előadás végi ismétlését, de azt meg kell állapítanom, hogy minden előadáson még szebb és ihletettebb szokott lenni, mint először. Pedig úgy is gyönyörű.) Rálik Szilvia néhány ponton, az ária lassú részében és a fináléban mutatja meg, hogy eredetileg Susanna vagy Pamina lehetett volna, ha nem lökik végzetesen tévútra már a pálya elején. Ez az éles, vékonyított, forszírozott magas regiszter megtévesztett mindenkit a volumenével, de az mégiscsak borzasztó, hogy minden magas hangnál össze kell húzni magát az embernek a fülére mért csapástól! Brickner Szabolcs sokat fejlődött pár évvel ezelőtti Mozart-tenorinójához képest, de még mindig kevés ahhoz, hogy Verdit énekeljen. Attól félek, hogy mire majd elegendő lesz, ha lesz egyáltalán, nem marad mivel énekelnie. És végezetül Bretz Gábor... már tavalyi Zakariása is igen halovány teljesítmény volt, ez a mostani azonban már a lehetetlenség, a képtelenség kategóriája. Hangja úgy szól, illetve nem szól, mintha végig a kulisszák mögül énekelne. Kesselyák rendezése alaposan ki is tol a basszusokkal, jó hátra állítja őket, hogy ne hallatszanak, de Bretz hangja akkor sem szól, ha előre jön, és akkor se, ha mikrofonba énekel a fináléban. Ez nem éneklés: ez az éneklés kamuffálása. Középen meleg levegő, magassága akkor lenne, ha  hokedlire állna, mélysége, ha lemenne a pincébe. A II. felvonás imájának indításakor legszívesebben bekiabáltam volna: hangot!!! (Basszus hangot, ha lehet!) Tenorális hangszínnel markírozta végig az egészet, a prófécia pedig egyszerűen bosszantóan hallhatatlan. Nyilvánvaló, hogy Bretz hangját megették a sorozatosan énekelt, nem neki való szerepek, Zakariás, Hollandi (!!). És mint hírlik, Scarpiára készül.... (Vicc.) És ismét a színház vezetőségéhez szólok: egy ilyen "basszust" állítanak ki Zakariásnak, miközben az egyetlen posszibilis Zakariás, Rácz István ül otthon? Szégyelljék magukat! Kesselyák Gergely a rendezés után most teljhatalommal birtokba vette a produkciót, miután a karmesteri pulton is ő állt. A rendezésről nincs mit mondani újat: a mai félbolond ötletekhez képest ez ma már egy hagyományosnak mondható produkció, de sajnos a kezdetektől vitatható, zeneellenes elemek miatt egyre idegesítőbb. Kesselyák karmesterként nincs tisztában szólistái többségének adottságaival, egyáltalán nem segíti őket alkalmazkodó kísérettel, az első felvonás tercettjében vagy Zakariás cabalettájában hirtelen úgy elkezdte bömböltetni a zenekart, hogy az énekesek csak pislogtak…Általában minden gyors, kicsit vagy nagyon, de gyorsabb, mint kellene, ami nem lenne baj, ha olyanok lennének a szólisták, mint Riccardo Muti felvételén. Az ő Nabuccója még gyorsabb is volt, mint Kesselyáké, de mégis teljesen más hatással: ott a tempóhoz súly és erő is járult. No, persze: ott Scotto volt a szoprán, Ghiaurov a basszus, Luchetti a tenor. Más eset, egészen más.

(folyt. köv.)


8353 Edmond Dantes 2017-10-20 09:47:36

Itt OFF, de 8343-8347 között is ebben a topikban szerepelt:

Nem tudom, hogy a fenti számú beírásokban említett -be is író- László Ferenc azonos-e azzal a László Ferenccel, akinek magam is több -zenei tárgyú- kritikáját olvastam és értékeltem. Azonban ha azzal a László Ferenccel is azonos, aki ezt a kritikát írta, akkor, miután tegnap este láttam a kritika tárgyát képező előadást, kissé árnyalnom kell a hivatkozott beírásokból áradó lelkesedést. Félreértés ne essék: nem azért, mert Pintér Béla és Társulata Szívszakadtig-produkciója  nekem kifejezetten tetszett. De gustibus... ugyebár meg a "vélemény szabad" ugyebár. Kifogásom két okát a kritika szerzője maga fogalmazza meg, már a cikk lead-jében, imígyen:

"Jól nevelt kritikus két dologtól szokott következetesen tartózkodni: a történetmeséléstől és a közönség elemzésétől. Pintér Béla és a Pintér Béla és Társulata előadásairól írván az elemi udvariasság mindkét elvét meg kell sértenünk."

Mindenkit biztosíthatok: a cikkben László Ferenc -ezek szerint nem-jólnevelten- mindkét fenti ígéretét bőségesen teljesíti, hogy ne mondjam, túlteljesíti. Azt, hogy nyilvánvaló és negatív előítéletességgel ülhetett be az előadásra, bizonyítani nem tudom, talán nem is tisztem. Nem vádolok, csupán vélelmezek. A történetmeséléstől azonban valóban -és finoman szólva- nem tartózkodik, éspedig egy olyan történet (el)mesélésétől, aminek minden egyes fordulata tömény spoiler és amitől, ti. a történet elmesélésétől éppen emiatt a más portálokon megjelenő kritikák többsége deklaráltan tartózkodik. Ami pedig a "közönség elemzését" illeti, biztosíthatom fórumtársaimat, hogy az újságíró alaposan és mélyen vitriolba mártotta "jó tollát": "tartós, intenzív és elsőre atipikusnak vélhető kötődésről" ír, "amely a PTB törzsközönségét jellemzi." (Talán a PBT rövidítést akarta használni, annak ui. van értelme.) Hívekről ír azaz nem ír, "korántsem csupán a szóismétlést kerülendő, merthogy Pintér Béláék előadásai körül határozottan létezik egy olyasfajta befogadói hangulat, amely kívülről (vagy kevés empátiával) szemlélve akár a karizmatikus kisegyházak istentiszteleteire (sic!) is emlékeztethet." És így tovább, a Revizor-portálon jegyzett írásnak nagyjából a fele -híven a lead-ben tett ígéretéhez- a közönséget, később a produkciót is nagyobbrészt a közönség szemüvegével vagy inkább amögé bújva "elemzi", megfűszerezve poéngyilkosságokkal, spoilerezéssel, nézetem szerint az újságírói etika -nem újságírói szabadságot írtam!határait feszegetve, kétségkívül -ismét őt idézem- megsértve az elemi udvariasság (mindkét) elvét.

A közönség, az ezerfejű szörny pedig, mit sem tudva minderről, hónapokat vár türelmesen vagy türelmetlenül, belépőjegyét előjegyzéssel megszerezni remélve, hogy bejusson PBT karizmatikus kisegyházának istentiszteletére, befogadói hangulatban, tartósan, atipikus kötődéssel megtekinteni óhajtván az új PB-opuszt...és most sem csalódik. Nekem tegnap este sikerült eljutnom...és én sem csalódtam. Ezúttal inkább a kritikusban csalódtam, ám szerencsére csak utólag, ma reggel. Ha előre elolvasom máris túlbeszélt írását, tegnapi estém megkeseredett volna. Kár lett volna érte.


8352 Momo 2017-10-19 22:55:38 [Válasz erre: 8351 nickname 2017-10-19 22:48:36]

Fenét... :-)

Te - érthetően - abból próbálsz következtetni, amit itt olvasol tőlem... abból se egészen jól. (De ez utóbbi nem érdekes, csak jelzem.)


8351 nickname 2017-10-19 22:48:36 [Válasz erre: 8339 Momo 2017-10-06 17:32:39]

Amit meg te művelsz, az meg a látom belülről az előadásokat és a zenés színház világát és nem tudom ezt normálisan kezelni, ezért a vállalhatatlanra is mentséget találok - nem az a jó munkatárs, aki csak dicséri a kollégákat. Ennyi. Meg a vezetést. Ókovács meg pocsék vezető, ha nem tűri, hogy ellentmondjanak neki - ezt nem te írtad tudom. 


8350 zenebaratmonika 2017-10-19 22:24:15

A jegy.hu-t nézve rátekintettem a Hugenoták előadásra, hát a premiert leszámítva nagyon kevés jegy fogyott, nem tudom miért volt jó az Erkelnek, hogy ennyire felemeli az árakat. Az Erkel mindig is Népopera volt, annak épült, hogy a szegény emberek is eljuthassanak oda. Teljesen érthetetlen a fsz. 10 és 11. sorba a 7200 Ft-os jegyár, ugyanannyi mint az 1-2 sorba. Már nyáron gáz volt, hogy a Billy Eliot milyen üres házakkal ment. Sajnos a mai nyugdíjasoknak, akik a fő nézőréteg, nem igen van ennyi pénzze, jó mi persze tudunk venni a Maesteszínházon jegyet olcsóbban, de azt sokan nem ismerik.....


8349 Matyus 2017-10-19 22:02:59

Meglehetősen gyenge Nabucco előadás volt a mai, sok hangtalan hanggal,  rendkívül gyenge színvonalon! Bretz Gábor a semminél is semmibb énekléssel csúfolja meg Zakariás szerepét Rálik Szilvia széténekelt hangja sokszor a tűrőképesség határát súrolta, Gál Erika alacsony intonációja volt igen zavaró stb. Egy hang énekelt jól, Agache, aki nagy sikert aratott! 


8348 Matyus 2017-10-19 22:02:46

Meglehetősen gyenge Nabucco előadás volt a mai, sok hangtalan hanggal,  rendkívül gyenge színvonalon! Bretz Gábor a semminél is semmibb énekléssel csúfolja meg Zakariás szerepét Rálik Szilvia széténekelt hangja sokszor a tűrőképesség határát súrolta, Gál Erika alacsony intonációja volt igen zavaró stb. Egy hang énekelt jól, Agache, aki nagy sikert aratott! 


8347 Búbánat 2017-10-14 13:23:14 [Válasz erre: 8346 oldalsonka 2017-10-14 10:12:22]

László Ferenc  egyik első írásos munkája volt,  amire felfigyeltem, és amiben megragadott a szerkesztői alapossága, a  lexikális adatok precízsége, ami a zenés színpadok ismeretanyagából is merítő kutatómunkáját ugyancsak jellemzi, ez párosul a színháztörténetben való elmélyülés igényességével -  a   "Híres operettek" -sorozat tizennegyedik kötete, Lehár Ferenc: A víg özvegy (benne CD-melléklettel!) - a Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA gondozásában megjelent könyv (52 oldalon).


8346 oldalsonka 2017-10-14 10:12:22 [Válasz erre: 8344 parampampoli 2017-10-14 06:46:21]

Még az elején volt már ő a szerkesztője is a lapnak, aztán többre nem futotta vagy futtatták. Valóban jó tollú újságíró. A két urat szolgálás egyébként a felek közötti megbeszélés függvénye.


8345 laszloferenc 2017-10-14 07:59:35 [Válasz erre: 8344 parampampoli 2017-10-14 06:46:21]

Köszönöm a megtisztelő szavakat! Majdnem mindannyian sokfelé dolgozunk ebben a szakmában: hol kritikusként, hol interjúkészítőként, hol koncertismertetők írójaként. S persze mindenki maga mérlegeli esetről esetre, hogy mi az, ami még összefér az elveivel, az integritásával. De az is természetes, hogy erről a külső szemlélő olykor másként ítél. (Ez már inkább a Ki írhat kritikát? fórum témája lehetne.:)


8344 parampampoli 2017-10-14 06:46:21 [Válasz erre: 8343 Búbánat 2017-10-13 22:34:15]

László Ferrenc eddig a Magyar Narancs jófülű, jó tollú kritikusa volt. Átszerződött az Opera Magazinhoz? Kár lenne, mert két urat szolgálni egyszerre nem lehet.


8343 Búbánat 2017-10-13 22:34:15

Opera Magazin – 2017 szeptember-október

„Feszegetem a határomat” 

Sokan már akkor is féltették, amikor még csupán felaennyit énekelt. Ám László Boldizsár, a 2017/18-as évad Kamaraénekese láthatóan, sőt hallhatóan jól bírja az extrém terhelést, és kimondottan szereti a tenort próbáló nagy feladatokat.

/László Ferenc/

- Edita Gruberovával közös Robero Devereux-előadással zárta a szezont, majd egy hét múlva Cavaradossit énekelt a szegedi Dóm-téren. Sűrű napjai voltak…

- Inkább sűrű évek. Próbálom visszafogni a tempót, rég nem vállalok el minden felkérést, nehogy a minőség rovására menjen a sok feladat, de igazából élvezem, hogy ennyit bírok. Ahogy az is hihetetlenül boldoggá tesz, hogy egy olyan csodával dolgozhattam együtt, mint Gruberova. A 2017/18-as operai évadom is ilyen koncentrált, pedig nem is mondtam igent az összes lehetőségre, amivel az igazgatóság megkínált. Inkább csak azokra a bemutatókra, szerepekre vállalkoztam, amelyek izgalmat és kihívást jelentenek számomra, ahol feszegethetem a határaimat. Engem ez érdekel, ezért is vállalok időről időre egy-egy más jellegű, operán kívüli megbízást, mondjuk, egy operettben vagy koncertfellépés alkalmával. És ezért örülök az olyan szólamoknak, amelyeket még soha nem énekeltem, és amiket igazán nem tud megformálni minden tenorista. Nagyon szeretem, hogy nekem jutnak az alaprepertoáron kívül eső, „speckó” tenorszerepek is, mint amilyen A hugenották Raoulja.

- Hogyan alakult a személyes Opera-története? Ha nem bántó az emlék, felidézném, hogy az ezredforduló táján ott voltam egy szilveszteri Strauss-gálán, az Erkelben, ahol akkori együttese, a Cotton Club Singers elég kedvezőtlen fogadtatásban részesült.

- Ez egy nagyon szerencsétlen történet: elmértük a helyzetet, a nézőtéri hangulat se volt kedvező, így kifütyültek minket. Mégis jó, hogy szóba került ez az eset, mert erről eszembe jut az a pillanat, amikor operaénekesként először ott találtam magam az Erkel színpadán. Akkor és ott bevillant annak a szilveszteri estének az emléke, csakhogy belőlem a kudarc nem görcsöt vált ki, inkább megötszörözöm a teljesítményemet, hogy elfeledtessem, ha elrontottam valamit. Itt is ez történt. Átgondoltam, hogy igen ez ugyanaz az Erkel Színház, ahol egyszer megbuktam, de azután megráztam magam, és azóta ott csak tapsolnak nekem. A pályamódosításommal pedig nem tizenkilencre, hanem húszra húztam lapot, így igazán el kell tudnom viselni a kockázatot, de akár a hibázás lehetőségét is.

- Ez a mentalitás alighanem hasznára válhat majd egy olyan legendásan nehéz és igényes szerepben is, mint az emlegetett Raoul Meyerbeer operájából.

- Ez egy hihetetlen szólam! Meg lehet nézni az Operabase oldalán, hogy alig néhány tenorista énekli a világon. Van benne egymás közelében egy magas cisz és egy magas D – tehát extrém feladat. Könnyű lenne előre befeszülnöm emiatt, de én bízom a zenei vezetésben, hogy együtt ki tudunk dolgozni olyan kadenciákat, amelyek stílusosan előkészítik ezeket a nehezebb részeket. Szerencsére elmondhatom, hogy rendezett a viszonyom a csúcshangokkal. Tavaly nyáron, Szegeden például minden nap elénekeltem gyakorlásképp a Bohémélet és a Faust magas C-s áriáját – fél hanggal feljebb, cisszel! Semmilyen konkrét cél nem vezérelt, csak önmagam „szórakoztatására” találtam ki, de így is adott egyfajta biztonságot maga a tudat, hogy a magas C-m biztonságban van.

- A 2017/18-as évadban A hugenották mellett éneke, majd A rajnai sellők és a Tóték bemutatóján is. Bár csak az utóbbi premier lesz igazi ősbemutató, egyelőre mindkét opera izgalmas talány a nézők, de talán a fellépő művészek számára is.

- Bevallom, Offenbach művébe még nem ástam bele magam, hiszen egyrészt 2018 februárja még messze van, másrészt számomra a legfőbb garancia az, hogy Anger Ferenc lesz az előadás rendezője, így tudom, hogy a darab is és mi, énekesek is át leszünk mozgatva. Azt gyanítom, hogy legalább ötven százalékban színésznek is kell majd lennem, amit én imádok, ezért is szeretek vele dolgozni.

- És Tóth Péter operája, a Tóték, ahol az Őrnagy szerepe vár Önre?

- Ez egy nagyon érdekes történet! Nekem ahhoz az operához már akkor közöm volt, amikor az még meg sem született. Négy-öt éve ugyanis többször éjszakáztunk párommal Geiger Lajos kollégámnál, és meglehetős rendszerességgel előfordult az a helyzet, hogy én még éjfélkor nagyban beszélgettem, a majd’ kétméteres Lali pedig elaludt az asztalnál. Erről nekem egyszer csak beugrott a Tóték – mint operatéma! Kapcsolatba léptem a jogörökössel, Radnóti Zsuzsával, és elkezdtük keresgélni az alkalmas zeneszerzőt. Az első választottunk, Hajdú Sándor sajnos meghalt, mielőtt hozzákezdhetett volna a munkához, aztán tíz hónapig hitegetett minket egy másik komponista, míg végül rátaláltunk az alkalmas személyre, Tóth Péterre. Később játszóhelyet próbáltunk felkutatni az elkészült opera számára, de valahogy mindig elakadtunk, mígnem egy ponton úgy éreztem, hogy el kell engednem ezt a történetet. És tessék, csodák csodájára, az Opera által most megtalált ez a darab, és benne az Őrnagy szerepe! Nagyon várom az áprilisi bemutatót! Fontos és izgalmas számomra ez a figura, már csak azért is, mivel a nagyapám mint katonatiszt, annak idején szintén megjárta az orosz frontot.

- Ennyi feladat mellett maradt még olyasmi, amire vágyna mostanában az Operában? Távlati tervek?

- Én tervezős típus vagyok, de most nincsenek konkrét elhatározásaim, mert az elmúlt években annyi minden megtalált, amiről korábban még csak nem is álmodtam. Csak azt kívánom, hogy feleljek meg a követelményeknek: az igazgatóság, a közönség és a magam elvárásainak. Gruberovával énekeltem, Rigolettóval indítottam az újabb évadomat, jön A hugenották, és aminek külön örülök, feleségemet, Nánási Helgát a tavalyi sikeres debütálása után (Mariát énekelte a West Side Storyban) 2018-ra újra felkérte az Opera, ezúttal Oscar szerepére Az álarcosbálban. És tavaly megszületett a második lányom – a legjobb korszakomat élem.


8342 macskás 2017-10-08 10:11:28 [Válasz erre: 8320 Robesz 2017-10-06 08:40:51]

Hát igen!

sürgölődik-forgolódik az énekesek közt, a backstage-ben is, élvezi, hogy hú de sok énekest ismer.

De nem a zenét!

Szerencsére van olyan rendező, aki kitiltotta a próbákról.

Több sebből véreznek az írásai, a cirádás barokk  üresek, vagy az íróról szólnak, vagy értelmezhetetlenek.


8341 Héterő 2017-10-07 23:27:11

Kedves általános iskolások!
Kedves gimnazisták!
Gyertek operába!

Meglátjátok,
megszeretitek a műfajt:
ez a fiataloknak szól.

Szemlélődjetek figyelmesen.
Csak 6 éven felülieknek!


8340 nizajemon 2017-10-06 20:44:26

Kis gyúrás ide,némi verbális erősítés oda,és máris elérjük a legutóbbi Trubadúr rendezés szinvonalát.


8339 Momo 2017-10-06 17:32:39 [Válasz erre: 8336 nickname 2017-10-06 17:25:54]

Tudod, mi ez..? Hiszti...


8338 Edmond Dantes 2017-10-06 17:29:38 [Válasz erre: 8336 nickname 2017-10-06 17:25:54]

Az attól függ. Mármint hogy L.L. most éppen "kint van" vagy "bent van"?


8337 Edmond Dantes 2017-10-06 17:27:22 [Válasz erre: 8325 Momo 2017-10-06 12:09:42]

Én csupán feltettem egy elég egyszerű kérdést 8303 után, ld. 8321. Ez talán nem gyaláz(kod)ás...de még nem válaszoltál rá. Pedig két okból is érdekel a véleményed. A menedzsment véleménye is érdekelne, de ők nekem elérhetetlenek.

1) Ha igaz az általam belinkelt beírás, akkor a 12-es karika elég "kicsi" = a korhatár elég alacsony. Most akkor zeneileg vagy genderileg (copyright Héterő) akarja a Figaro 2.0-val MÁO nevelni az általános és középiskolai korú ifjúságot? 

2) A hugenották 16-os karikát kap(ott) = arra már mehetek, mert elmúltam 16 és megyek is, a 12-es karikás Figaro 2.0-hoz viszont -az olvasottak alapján- még éretlen vagyok, úgyhogy önkorlátozom magam = itthon maradok :-)


8336 nickname 2017-10-06 17:25:54

Ezenel is elnézést kérek, hogy ha Operába megyek, akkor legalább zeneileg szeretném élvezni az előadást. Elnézést érte, amiért a Bánk bánt és a Figarót is élőzeneként szerettem volna élvezni, egy elfogaható színpadra állítással, és bosszantott, hogy nemcsak a színpadraállítás volt problematikus, de zeneileg is katasztrofális előadásokat láthattam-hallhattam. Nagy lelkinyomoromban csak a Luciához hasonló előadásokat tudom élvezni, mert lelkinyomorom mellett még túlzotan elfogult is vagyok, nem látom a fától az erdőt, hallani se hallok, összehasonlítási alapom se ér semmi, mert kit érdekel ma már Simándy, Joviczky, Ilosfalvy, Molnár András, vagy Bándi János. Vagy kit érdekel, hogy László Boldizsár mit és hogyan énekelt Szegeden, vagy hogy Fekete Attila jó Bánk lehetne, esetleg urám bocsá, vannak sokkal jobb jelöltek is Figarónak, mint Palerdi. Kit érdekel, hiszen mindez csak ízlés és megközelítés kérdése. Ezer bocsánat. Ezentúl majd élvezem Lagzi Lajcsit is, mert valaki annak is tud örülni, de én eddig nem tudtam, akkor biztosan azért van mert egy frusztrált lelkinyomorék vagyok. 


8335 parampampoli 2017-10-06 16:38:08 [Válasz erre: 8331 Momo 2017-10-06 16:00:34]

Majd tőled veszünk leckét toleranciából, biztosan. Lelki és egyéb nyomorodról értekezni nem tartom feladatomnak.


8334 Momo 2017-10-06 16:38:04 [Válasz erre: 8333 telramund 2017-10-06 16:24:58]

Oké, ha magamhoz tértem, jelentkezem. :-)


8333 telramund 2017-10-06 16:24:58

Veled szemben nekem nincs miért mentegetődznöm.Majd ha túllépsz a kisebbségi érzésed vezérelte gonoszkodáson folytathatjuk. Addig pedig még sok víz le fog folyni a Dunán,mivel képtelen vagy rá.!


8332 Momo 2017-10-06 16:09:51

1. Idetettem a Mezei néző beszámolójának linkjét. Odaírtam, hogy nem muszáj vele egyetérteni(!), és nem is akarok állást foglalni (hogy jó-e vagy rossz ez a rendezés) csak azért rakom ide, hogy látsszon, vagy más vélemény is, mint a totális elutasítás.

2. Senkit nem neveztem lelki nyomoréknak (figyelmes olvasás). Azt mondtam, aki mindent elutasít, lehet, hogy azért teszi, mert ide vetíti ki a saját lelki nyomorát (hiány, probléma, nehézség, stb.).

(ugye ez a második pont nem ítélet, hanem egy vélekedés: benne van a 'lehet' szó)

 

erre jöttök ti ezzel… :-)


8331 Momo 2017-10-06 16:00:34

A probléma ott van, hogy nem tudod értelmezni, amit olvasol. Viszont bármikor kapásból képes vagy gyalázkodni... a haveroddal együtt.

Agresszív, a végtelenségig intoleráns emberek vagytok. Szégyen.


8330 Momo 2017-10-06 15:57:35

Ne mentegesd magad Telramund. Nem az történt, amire hivatkozol.


8329 telramund 2017-10-06 15:55:07 [Válasz erre: 8328 Momo 2017-10-06 12:41:37]

Nem , nem ez vár.Aki őszinte és értelmes vitát folytat akkor sem ezt kapja,mert más a véleménye.Mert őszinte!Pár napja egy kisebb eszemecsere okán azt írtam, hogy csodálkozom,hogy Te aki a szereplők között vagy nem hallod ,amit én a nézőtéren hallok.Erre azt válaszoltad minből gondolom ,hogy nem hallod.Na valahol itt kezdődik  baj.Mert megértem,hogy mint munkahelyeddel tarozol lojalitással.De másokat azért mert leírják ,amit egyébként Te is tudsz ,Te is hallasz megtámadni,sértegetni nem nagy jellemre vall.Őszintére semmiképpen.


8328 Momo 2017-10-06 12:41:37

Szép... Hát kb. ez vár arra, akivel nem értetek egyet...


8327 parampampoli 2017-10-06 12:33:35 [Válasz erre: 8326 telramund 2017-10-06 12:18:00]

Kinek mire telik szellemileg. Nem érdemes vele tovább foglalkozni. Ő kardkivonva védi a sz.rt, és nem tetszik neki, ha annak nevezik, ami. Pedig a sz.r ugyebár a WC-ben is büdös, nem csak a színpadon. Hogy védi, annyiból érthető, hogy benne ül, a közepiben. Sőt, része, egy apró, pici, de nagyra nőtt molekulája. S ha innen valaki kilóg, hát, ő nagyon.

 


8326 telramund 2017-10-06 12:18:00 [Válasz erre: 8325 Momo 2017-10-06 12:09:42]

A cinizmus a védekezés legocskább formája!


8325 Momo 2017-10-06 12:09:42

Látom srácok, sikerült felfogni, amiről írtam… :-) Élmény veletek a beszélgetés. Nyilván nem voltam elég érthető, de ennél jobban nem megy.

Még IVA is ír fura dolgokat, pedig ő a megfontolt gondolkodásával messze kilóg innen. Kedves IVA, ha azt írom, „mindenki azt gondol, és ír, amit akar”, akkor azt szó szerint értem. :-)


8324 Edmond Dantes 2017-10-06 11:11:46 [Válasz erre: 8323 telramund 2017-10-06 10:23:39]

Tessék észrevenni: vannak "jó" laikusok" és vannak "rossz" laikusok. "Jó" laikus, aki a "mieinknek" tapsol. Rossz laikus, aki nem tapsol a "mieinknek", avagy aki nem a "mieinknek" tapsol. És ez már nemcsak (az) opera!


8323 telramund 2017-10-06 10:23:39

Ennek az itt személyeskedő úrnak  védőügyvédnek kellett volna lennie.Állítólag azok keresnek a legjobban.!Bár valószínű ,hogy az zenés színház állami támogatásából is cserren ,csuppan.Ezért is ideje lenne szemészhez és fülészhez  járulnia..4 ember lelki nyomoronc?Csak 4?Szerintem meg egy.Felvállalhatom az egyik negatív beíró szerepét,mert elég sok minden nem tetszik.De itt azt sem tetszett,amikor jókat írtam.A "laikus"  az ilyen "kiváló művészeknek" zavaró tényező.Akkor is ,ha talán nem is kevés van a tarsolyukban.Minden esetre a személyeskedővel bármikor felvenném a vitát az operáról,az operajátszásról és az énekehangról.A rendezőkról nem ,mert jelenleg a magyar operában egy sem éri el a küszöböt sem.,Pláne ,hogy beszélgessek róluk.


8322 parampampoli 2017-10-06 10:02:04

Az azért vicces, mikor szellemi és jellemi nyomorékok vádolnak akárkit lelki nyomorral. Pedig csak a tükörbe kéne belenéznie.


8321 Edmond Dantes 2017-10-06 09:46:42 [Válasz erre: 8313 Momo 2017-10-06 00:19:40]

Biztosan nem tartozom azok közé a négyek (bandája? az Kínában volt) közé, akik folyton gyalázzák + folyton látogatják az előadásokat. "Mezei nézőnek" gondolom magam, de nincs közöm az azonos nevű blog(ger)hoz. Járok előadásokra, nem "hálok" sem az Operában sem az Erkelben és többször írtam és gondoltam előadásokról jókat mint rosszakat, hidd el. Nagyon egyszerű a kérdés: valós(ak)-e 8303-ban idézett beírás megállapítása(i)? Ha igen: 12-es karika jár-e ennek a Figaro 2.0-nak és (kis)iskolások hadait pont erre kell-e rászervezni? Ha igen, akkor viszont -Héterő találó képaláírását (8310) idézve- mi a baj az egyetemi (!) gender-szakkal? :-)


8320 Robesz 2017-10-06 08:40:51

A Mezei néző írt már valaha olyanról, hogy valmi nem tetszett neki? Aligha.

Szóval nekem az ő véleménye pont nem mérvadó.


8319 IVA 2017-10-06 06:37:41 [Válasz erre: 8317 Momo 2017-10-06 03:47:38]

Nem azért utaltam arra, hogy az „ellenkező vélemény” szerzője (is) dilettáns, mert tetszeni mert neki a dolog, hanem azért, mert annak ellenére tartom dilettánsnak, hogy a szakma bennfentese, amiért még elfogulatlannak sem tekinthető a véleménye.
„Én, mióta olvaslak...” – százalékosan nem számolom ki –, azt tapasztalom: Téged irritál, hogy mások leírhatják az ellenkező véleményüket. Márpedig ez a hely erre való. Van, aki a sajtóba ír véleményt, van, aki a blogjába, és van, aki ide.
A színház elsősorban azoknak játszik, akik megfizetik a helyárakat. Ezek közé tartoznak az örök fanyalgók is. Lehet, hogy itt ők képezik a többséget.
„Egyébként nem kell...” Neked mindent magadra venned, mintha a Tiéd lenne minden művészeti teljesítmény. Ez a tevékenységed nem más, mint véleményterror.


8318 Momo 2017-10-06 03:56:23

Na, huzakodás helyett hallgassunk inkább zenét. Itt egy jó kis részlet a Pikk dámából.


8317 Momo 2017-10-06 03:47:38 [Válasz erre: 8316 IVA 2017-10-06 03:17:03]

Nem borultam ki, csak idetettem egy ellenkező véleményt, hogy látsszon, nem csak egyféleképpen szemlélhető ez a produkció. (Még csak állást se akartam foglalni.) Ami miatt többet is írtam, az az volt, hogy te rögtön ledilettánsoztad, akinek tetszeni mert a dolog. Hát milyen alapon…? Honnan tudod, hogy neked van igazad, és nem neki, aki megnézett egy rakás előadást. Ehhez képest írtam, amit írtam, hogy lásd, úgy is fel lehet fogni, hogy nem benne, hanem az örök fanyalgókban van a hiba. Én, mióta olvaslak itt téged, neked 90%-ban semmi nem tetszik. :-))

Ami a közönséget illeti: A színház elsősorban azoknak játszik, akik szeretik és élvezik, amit ott kapnak. És a többség ilyen. (Egyébként nem lenne közönség.) A többség nem a negatívumot keresi, hanem a pozitív élményt, és boldogan tapsol az előadások végén.

Egyébként nem kell neked mindent magadra venni, mintha a tiéd lenne minden vélemény. Én se úgy értettem. :-)


8316 IVA 2017-10-06 03:17:03 [Válasz erre: 8313 Momo 2017-10-06 00:19:40]

Nem biztos, hogy mindenki azt ír, amit akar, és itt nem külső „tényezőktől” való függésre gondolok. Sokkal jobb dolog áradozni és rajongani, mint panaszkodni és szidni!
Ismétlem, ezúttal sem tudom, hogy a kurzivált mondatot rám is vonatkoztatod-e, annyit mindenesetre mondhatok, hogy az ember semminek sem az „ellenére” jár operába. Ha már túl van is az optimista jóhiszeműség korán, ha már csalódott is egy-egy előadásban vagy művészben, legközelebb bizony az élvezet reményében megy el. Hogy egy énekesbe, táncosba végre sikerül beleszeretnie. Hogy a rendezés alig elviselhető minősége ellenére élvezni tudja a művet. Hogy bár az adott időszakban látott húsz pocsék rendezést, de a huszonegyedik talán valami jó és szép lesz, vagy legalább elviselhető környezete a zenei produkciónak.
Tudom, hogy mekkora érték fekszik egy előadásban, még egy rosszul sikerültben is! A zeneszerző és más alkotók zsenijétől és tanulmányaitól a darab történelmen át megvívott harcáig, melynek során a minőség vitte győzelemre fennmaradását, népszerűségét. Az előadók tehetségétől és egész életen át tartó (olykor méregdrága) tanulmányaitól, szorgalmától az adott előadás, szerep megtanulásáig, a próbafolyamatig. A színház megépítésének gondolatától annak fenntartásáig, üzemeltetéséig a mai napon. A műszak, a jegypénztáros, a takarítók munkája. Nem könnyű évszázadok embereinek és egy nagy társulat roppant munkájának két-három órán át (élvezhető vagy) nem élvezhető eredményéről elmarasztalóan írni! Hazudni, nem lehet: az bűn!!! Lehetne persze nem írni semmit sem, a Café Momus, illetve az internet előtt sem volt erre mód.
Van azonban az éremnek (jobban mondva a színháztérnek) egy másik oldala is. A közönség, aki fizet (talán nem mindenki, a magam gyakorlatáról beszélek), és annak a pénznek is van egy nem mérhető értéke: a néző és elődei áldozata. Esetleg több élet munkája van benne. Egy 1500 forintos Erkel-jegy léptékében ez nem mond sokat, sőt cáfoló is lehet. De itt is arról van szó, hogy egy nézői személyiség nem csak abból áll, hogy ül a színházban és tapsol vagy nem, aztán véleményt ír a fórumra, dicsérőt vagy (szerinted) „gyalázkodót”. Olykor hosszú évtizedek lehetőségeken felüli anyagi áldozata van benne, akkor is, ha évadonként egy előadást látott, akkor is, ha százhúszat. Nem az a 32 vagy 40 forint, amibe akkor került egy jegy, hanem az, amiért utazhatott, jobban öltözködhetett vagy bármi mást vehetett volna, sőt, amit másra kellett volna költenie. Ha az a néző nem lett volna, és nem lenne ma az a néző is, aki szerinted a „negatívumot” keresi a színházban, a rendezőzseniknek nem lenne hol bemutatniuk a maguk egyéniségét (vagy utánozniuk a másokét), az előadóknak már régóta nem lenne kiknek szolgálni a művészetükkel.
Az már külön „pech”, hogy a technikai fejlődés magával hozta a számítógépet, az internetes magazinokat és a fórumokat, amelyekre – a szabályzat apró megszorításaival – boldog-boldogtalan beírhatja a véleményét. Ráadásul álnéven, ami pl. nekem nem tetsző, de most már nem válok meg a „névjegyemtől”. Ehhez sem viszonyulunk egyformán. Van, aki olvassa a hozzászólásokat, kritikákat, van, aki írja is, van, aki vitatkozik. Akiknek a véleményétől most frissen kiborultál, bár nem indulatmentesen, részletesen ismertették, mi és miért nem tetszett nekik az előadásban, illetve az azzal kapcsolatos, pl. pedagógiai szempontú aggályaikat.
A megítélés sem egyforma. Az internetes véleménynyilvánítást – a szólásszabadság részeként – általában a demokrácia nagy vívmányának tartják, a klasszikus liberalizmus eddig kikezdhetetlen értékének. Ez nem csupán a szimpatikus jámboraknak van fenntartva, és nincsenek kirekesztve belőle még a „lelki nyomorban” szenvedők sem.


8315 IVA 2017-10-06 03:04:17 [Válasz erre: 8312 Momo 2017-10-06 00:02:58]

Nézd, én nem hiszem, hogy ha megnézek egy Carment, amelyben nincs egyetlen elmés és szellemes ötlet sem, csak a gagyi mai miliőbe helyezés, az üres show, rondának tartom a díszletét és a jelmezeit, és nincs benne egy szereplő sem, akinek egy pillanatra elhinném, hogy azonos azzal, akit megformálni igyekszik (aztán megnézem a másik szereposztással is, és akkor sem jutok közelebb hozzá), tehát ez a totális elutasítás elsősorban az én személyemről „árulkodna”. (Csak egy példát mondtam a számos közül.)
Én nem ismerem személyesen, de árnyaltabban látom az itt kemény véleményt író embereket. Vannak, akik szakmainak vagy szakmainak vélt tapasztalatai nyilvánulnak meg az énekesek, illetve az őket kiválasztó vezetők iránt; vannak, akik a világ nagy operaházaiban gyűjtött empirikus élményeikhez mérik az itthoni teljesítményeket, mások a hordozókon láthatókhoz-hallhatókhoz. Mindenkinek lehet egy viszonyulása, lojalitása vagy ellenszenve az intézmény vezetéséhez is, sőt összekapcsolhatja ezt politikai meggyőződésével – miáltal sajnos a vélemények nem, vagy nem teljesen függetlenek. Ez valóban nem erény, de lelki nyomornak nem nevezném, az ismeretség alapossága híján semmiképp sem.
Nem tudom, hogy engem a kb. 4 ember közé gondolsz-e, hiszen általában elutasítom a legtöbb új produkció valamennyi elemét. Kétlem, hogy ez földbe gyalázás lenne. Ami pedig véleményem függetlenségét illeti, nekem kínos belső vívódást és lelki traumát okoz „egyeztetni” a véleményemet egy olyan vezető regnálása alatti Operaház előadásairól, aki felé egyszerre érzek csillapodni nem akaró hálát, érdemeiért az Erkel Színház megtartásában, illetve egyre erősödő haragot a művészi nívó gyengesége, a provokatív és üres repertoár-megújítási üzem miatt. Ez a vívódás és trauma azonban nem azonos az életemmel, annak csupán időszakos eleme, amitől még nem érzem magam lelki nyomorban.
Az „operát szerető, színházba járó emberek” alatt nyilván azokat érted, akik a falakat rengető vastapsokkal jutalmazzák az előadásokat, önbizalmat és örömet nyújtva ezzel a közreműködőknek. Nehéz „műfaj” ez, mármint az ujjongás, hiszen a közönségnek nincs módja arra, hogy külön ünnepelje a zeneszerző géniuszát, az előadók teljesítményét, de elutasítsa a rendezést, a látványt. Még premieren sem igen, amikor az alkotók a tablóban jelennek meg, és kihasználják az általános ovációt.
Visszatérve a vitaindításhoz idézett blogger beszámolójához, amely meghatottan számol be a páholyokban is állva tapsoló diákokhoz. Bele szoktál-e nézni a nemrég indult X-Factorba? (OFF: Én bele-bele, mert lelki nyomortól távoli életem része, hogy az is szól az otthonomban. ON:) Ritka gyengének tűnt az induló mezőny. Annál gyengébb csak a zsűri (!), aki újabban a már valamennyire tűrhető, értékelhető produkciókat is álló tapssal nyugtázza. Ennek az egész show-nak a világa úgy van kitalálva, hogy valami világraszóló szenzációként hasson. Hát melyik fiatal ne szeretne a részese lenni ilyen kollektív ovációnak, egyszer végre nemcsak a szobában, hanem egy igazi nézőtéren is!


8314 Héterő 2017-10-06 00:41:41 [Válasz erre: 8269 telramund 2017-10-01 17:54:34]

Gergely Csalló · Munkahely: Kisfaludy Károly Középiskolai Kollégium

ez egy szenny... 20 éves operai tapasztalatom alatt egyszer hagytam ott előadást...
ez volt az... az operairodalom egy csodájából gyalázatot csinált...
2017. október 2. 12:26
 


8313 Momo 2017-10-06 00:19:40 [Válasz erre: 8312 Momo 2017-10-06 00:02:58]

De nyilván, mindenki azt gondol, és ír, amit akar.

Azért is hoztam ellenpéldát, hogy látsszon, nem a levegőbe beszélek, amikor azt mondom, nem feltétlenül olyan élvezhetetlenül rossz minden az Operaházban, ahogy itt folyamatosan néhány ember szélsőségesen negatív véleményéből tűnhet. Aki hosszú évek óta annak ellenére jár operába, hogy nem tetszik neki, amit lát, az gyaníthatóan nem is az élvezetet keresi az Opera előadásaiban, hanem a negatívumot. (Ki szeret olyan kocsmába járni, ahol minden este orrba vágják?) Nem csoda, ha nekik nem lehet a kedvükre tenni…

Mások nem ilyenek. Ők élvezni tudják, amit látnak. Ez szerintem nem hozzáértés, hanem beállítottság kérdése. És inkébb lelki állapotokról szól, mint valódi kritikáról.


8312 Momo 2017-10-06 00:02:58 [Válasz erre: 8311 IVA 2017-10-05 23:40:38]

Nézd, nekem egyre inkább az a véleményem, hogy a totális elutasítás ugyanúgy a bíráló személyéről árulkodik elsősorban, mint a kritikátlan rajongás...

(Simán lehet, hogy az a kb. 4 ember, aki itt minden operaházi produkciót a földbe gyaláz, elsősorban saját lelki nyomorát vetíti ki az Opera előadásaira. Tekintve, hogy vannak mások, (operát szerető, színházba járó emberek), akiknek meg ugyanaz tetszik.)


8311 IVA 2017-10-05 23:40:38 [Válasz erre: 8309 Momo 2017-10-05 21:41:15]

Igen, a vélemények különbözőek lehetnek. Nemcsak a bírált alkotás totális elfogadása és totális elutasítása közötti skálán, hanem a függetlenség és az (el)kötelezettség közötti, annál is tarkább skálán is.
Az olvasó fogadóképességének palettája is elég színes, a hiszékenység és a szkepticizmus között. A szerző sugárzó szakértelme sem feltétlenül hitelesíti a véleményt, de a sugárzó dilettantizmus mégannyira sem. (Itt nem feltétlenül arra gondolok, hogy ki szakmabeli, ki nem, ki bölcsész, ki nem, hanem arra, hogy a felháborodás vagy a rajongás mennyire előzmények nélküli vagy alkalomszerű.)


8310 Héterő 2017-10-05 23:19:53

Gender-studiesGender-studies



 


8309 Momo 2017-10-05 21:41:15

Nem mondom, hogy muszáj vele egyetérteni. De tessék látni, hogy van más vélemény is, mint a totális elutasítás.


8308 Momo 2017-10-05 21:35:31

Figaro 2.0 - napló II.

"Ismét csodás közönség, katartikus előadás, állótaps (az erkélyen is!) - ebben tudnám összefoglalni a harmadik szereposztás harmadik előadását.

Az állótapsot most nyíregyházi, valamiféle károsodással élő gyerekek kezdeményezték az első sor közepén, olyanok, akiket a tanáruk így is rendszeresen visz színházba. Csodálatosan koncentráltan, egyetlen mukk nélkül nézték végig az előadást, jó volt mellettük ülni"


8307 Momo 2017-10-05 21:34:02

Azért van, akinek tetszik ez a Figaro:

Figaro 2.0 - napló I.

"Változó hosszúságú - hosszú és még hosszabb bejegyzések következnek, mind a Figaro 2.0 élményemhez kapcsolódva. NEM KRITIKA, nem is ajánló - napról napra írom, és ma, amikor vége az első nekifutásnak, kiteszem. Kötve hiszem, hogy ezt a képekkel együtt HARMINC oldalnyi szöveget ember végigolvassa… Extrém volt ez a nyolc nap, megismételhetetlen, egyedi élmény, örülök, hogy megtörtént velem"

(Mezei néző blog)


8306 nickname 2017-10-05 21:25:07 [Válasz erre: 8305 nickname 2017-10-05 21:21:29]

És még az énekesek se mentik az előadásokat - még azok sem. Két éve egészen élvezhető előadásokat sikerült összehozni Galgóczi régi Figaro rendezésével - voltak gyenge pontjai a szereposztásoknak, de nem ennyi. A Bánkkal ugyanez volt a helyzet. Anno, mikor Nádasdyék bemutatták az átiratot, a színház legjobb énekeseit vonultatták fel a premieren. Most meg fogalmam sincs mi alapján és ki döntötte el ezt a baklövés szereposztást. Májusban meg kellett volna nézni a vezetésnek az összes szereposztásban a régi rendezést, és lehetett volna válogatni, hogy kivel érdemes premiert csinálni. Kocsárban nagyot csalódtam, hogy ezt engedte, miután anno az eredeti Erkel-operák híveként lépett fel, és a Bátori Máriát és a Hunyadit is olyan értő kezekkel vezényelte. 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.