vissza a cimoldalra
2017-12-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8579)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6442)
Élő közvetítések (6746)
Operett, mint színpadi műfaj (3407)
Berlioz újratemetése (140)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2451)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

8316   IVA • előzmény8313 2017-10-06 03:17:03

Nem biztos, hogy mindenki azt ír, amit akar, és itt nem külső „tényezőktől” való függésre gondolok. Sokkal jobb dolog áradozni és rajongani, mint panaszkodni és szidni!
Ismétlem, ezúttal sem tudom, hogy a kurzivált mondatot rám is vonatkoztatod-e, annyit mindenesetre mondhatok, hogy az ember semminek sem az „ellenére” jár operába. Ha már túl van is az optimista jóhiszeműség korán, ha már csalódott is egy-egy előadásban vagy művészben, legközelebb bizony az élvezet reményében megy el. Hogy egy énekesbe, táncosba végre sikerül beleszeretnie. Hogy a rendezés alig elviselhető minősége ellenére élvezni tudja a művet. Hogy bár az adott időszakban látott húsz pocsék rendezést, de a huszonegyedik talán valami jó és szép lesz, vagy legalább elviselhető környezete a zenei produkciónak.
Tudom, hogy mekkora érték fekszik egy előadásban, még egy rosszul sikerültben is! A zeneszerző és más alkotók zsenijétől és tanulmányaitól a darab történelmen át megvívott harcáig, melynek során a minőség vitte győzelemre fennmaradását, népszerűségét. Az előadók tehetségétől és egész életen át tartó (olykor méregdrága) tanulmányaitól, szorgalmától az adott előadás, szerep megtanulásáig, a próbafolyamatig. A színház megépítésének gondolatától annak fenntartásáig, üzemeltetéséig a mai napon. A műszak, a jegypénztáros, a takarítók munkája. Nem könnyű évszázadok embereinek és egy nagy társulat roppant munkájának két-három órán át (élvezhető vagy) nem élvezhető eredményéről elmarasztalóan írni! Hazudni, nem lehet: az bűn!!! Lehetne persze nem írni semmit sem, a Café Momus, illetve az internet előtt sem volt erre mód.
Van azonban az éremnek (jobban mondva a színháztérnek) egy másik oldala is. A közönség, aki fizet (talán nem mindenki, a magam gyakorlatáról beszélek), és annak a pénznek is van egy nem mérhető értéke: a néző és elődei áldozata. Esetleg több élet munkája van benne. Egy 1500 forintos Erkel-jegy léptékében ez nem mond sokat, sőt cáfoló is lehet. De itt is arról van szó, hogy egy nézői személyiség nem csak abból áll, hogy ül a színházban és tapsol vagy nem, aztán véleményt ír a fórumra, dicsérőt vagy (szerinted) „gyalázkodót”. Olykor hosszú évtizedek lehetőségeken felüli anyagi áldozata van benne, akkor is, ha évadonként egy előadást látott, akkor is, ha százhúszat. Nem az a 32 vagy 40 forint, amibe akkor került egy jegy, hanem az, amiért utazhatott, jobban öltözködhetett vagy bármi mást vehetett volna, sőt, amit másra kellett volna költenie. Ha az a néző nem lett volna, és nem lenne ma az a néző is, aki szerinted a „negatívumot” keresi a színházban, a rendezőzseniknek nem lenne hol bemutatniuk a maguk egyéniségét (vagy utánozniuk a másokét), az előadóknak már régóta nem lenne kiknek szolgálni a művészetükkel.
Az már külön „pech”, hogy a technikai fejlődés magával hozta a számítógépet, az internetes magazinokat és a fórumokat, amelyekre – a szabályzat apró megszorításaival – boldog-boldogtalan beírhatja a véleményét. Ráadásul álnéven, ami pl. nekem nem tetsző, de most már nem válok meg a „névjegyemtől”. Ehhez sem viszonyulunk egyformán. Van, aki olvassa a hozzászólásokat, kritikákat, van, aki írja is, van, aki vitatkozik. Akiknek a véleményétől most frissen kiborultál, bár nem indulatmentesen, részletesen ismertették, mi és miért nem tetszett nekik az előadásban, illetve az azzal kapcsolatos, pl. pedagógiai szempontú aggályaikat.
A megítélés sem egyforma. Az internetes véleménynyilvánítást – a szólásszabadság részeként – általában a demokrácia nagy vívmányának tartják, a klasszikus liberalizmus eddig kikezdhetetlen értékének. Ez nem csupán a szimpatikus jámboraknak van fenntartva, és nincsenek kirekesztve belőle még a „lelki nyomorban” szenvedők sem.

8313   Momo • előzmény8312 2017-10-06 00:19:40

De nyilván, mindenki azt gondol, és ír, amit akar.

Azért is hoztam ellenpéldát, hogy látsszon, nem a levegőbe beszélek, amikor azt mondom, nem feltétlenül olyan élvezhetetlenül rossz minden az Operaházban, ahogy itt folyamatosan néhány ember szélsőségesen negatív véleményéből tűnhet. Aki hosszú évek óta annak ellenére jár operába, hogy nem tetszik neki, amit lát, az gyaníthatóan nem is az élvezetet keresi az Opera előadásaiban, hanem a negatívumot. (Ki szeret olyan kocsmába járni, ahol minden este orrba vágják?) Nem csoda, ha nekik nem lehet a kedvükre tenni…

Mások nem ilyenek. Ők élvezni tudják, amit látnak. Ez szerintem nem hozzáértés, hanem beállítottság kérdése. És inkébb lelki állapotokról szól, mint valódi kritikáról.

8312   Momo • előzmény8311 2017-10-06 00:02:58

Nézd, nekem egyre inkább az a véleményem, hogy a totális elutasítás ugyanúgy a bíráló személyéről árulkodik elsősorban, mint a kritikátlan rajongás...

(Simán lehet, hogy az a kb. 4 ember, aki itt minden operaházi produkciót a földbe gyaláz, elsősorban saját lelki nyomorát vetíti ki az Opera előadásaira. Tekintve, hogy vannak mások, (operát szerető, színházba járó emberek), akiknek meg ugyanaz tetszik.)

8311   IVA • előzmény8309 2017-10-05 23:40:38

Igen, a vélemények különbözőek lehetnek. Nemcsak a bírált alkotás totális elfogadása és totális elutasítása közötti skálán, hanem a függetlenség és az (el)kötelezettség közötti, annál is tarkább skálán is.
Az olvasó fogadóképességének palettája is elég színes, a hiszékenység és a szkepticizmus között. A szerző sugárzó szakértelme sem feltétlenül hitelesíti a véleményt, de a sugárzó dilettantizmus mégannyira sem. (Itt nem feltétlenül arra gondolok, hogy ki szakmabeli, ki nem, ki bölcsész, ki nem, hanem arra, hogy a felháborodás vagy a rajongás mennyire előzmények nélküli vagy alkalomszerű.)

8309   Momo 2017-10-05 21:41:15

Nem mondom, hogy muszáj vele egyetérteni. De tessék látni, hogy van más vélemény is, mint a totális elutasítás.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Berecz Mihály (zongora)
Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Nagao Haruka (brácsa), Szabó Judit (gordonka)

"Hangulatkoncert"
BACH: c-moll szonáta, BWV 1017
CSAJKOVSZKIJ: Meditáció, Op.42
HAYDN: C-dúr („Madár”) vonósnégyes, Op.33/3

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

A Zeneakadémia Népzene Tanszékének tanárai és hallgatói
"Találkozások Liszt Ferenccel"
Liszt Ferenc és a cimbalom

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Classicus Kvartett, Brassói-Jőrös Andrea (ének)
"Kodály és kortársai III."
KODÁLY: II. vonósnégyes
DEBUSSY: vonósnégyes
SCHÖNBERG: II. vonósnégyes

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Borbély Mihály (klarinét, szaxofon)
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Kodály-parafrázisok"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Frankl Péter (zongora) Ács Ákos (klarinét), Szőke Zoltán (kürt) Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DOHNÁNYI: 1. (c-moll) zongoraötös, Op.1
DOHNÁNYI: esz-moll zongoraötös, Op.26
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Lenneke Ruiten, Hélène Walter, Christopher Ainslie, Helena Rasker, Paul Schweinester, Valerio Contaldo, James Platt, York Felix Speer (ének)
Les Musiciens du Louvre
Vezényel: Marc Minkowski
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248 - 1., 2., 4., 6. kantáta
A mai nap
született:
1870 • Leopold Godowsky, zongorista († 1938)
1943 • Gösta Winbergh, énekes († 2002)
elhunyt:
1976 • Lily Pons, énekes (sz. 1904)