Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


8255 Momo 2017-09-27 20:25:21
Ettől függetlenül a színház a kedves nagy fizető közönségnek játszik, nem az unatkozó, kielégületlen, másban önmagát kifejezni képtelen, pótcselekvő bölcsészeknek, akikből manapság a kritikusok 80%-a lesz. (Tisztelet a valóban értő- és elhivatott kivételnek. Őket nagyon becsülöm.) részemről meg ennyit erről... :-) (Egyébként szerintem a pökhendi cinizmus netovábbja kritikusként leírni, hogy a közönség véleménye nem mérvadó. De, hát ilyen világban élünk.)

8254 nickname 2017-09-27 20:20:08
A tavalyi Traviátát is vastapssal ünnepelte a közönség, csak épp a kritika húzta le - főleg Miklósát - teljesen jogosan. De hát úgy látszik évadnyitó premierek kapcsán mindig van lejjebb és lejjebb.

8253 nickname 2017-09-27 20:18:08
Amúgy nem azért, de eddig egyik megjelent kritika se dicsérte ezt a Bánk bánt: az Operavilágban két írás is foglalkozik már vele, egyik se dicséri különösebben. Aztán az Operaportál írása sem. De nyilván mindenki dilettáns és nem tudja mit beszél. A nagy közönség meg tapsolt kedvenc nemzeti operájának - joga van hozzá a pénzéért,de ez nem mérvadó. A kedves nagy közönség buktatott már meg remekműveket és ünnepelet középes fércműveket az operatörténet során. Úgyhogy részemről ennyit erről.

8252 Búbánat 2017-09-26 23:12:47
Puccini Triptichonjából az Angelica nővérhez és a Gianni Schicchihez volt szerencsém szeptember 21-én az Erkelben. Egy apró "szeplő"-t említek meg a különben szép, sikeres előadást tekintve: az utóbbi egyfelvonásosban Rinuccio szerepét Brickner Szabolcs kapta; alakítása jól illeszkedett a többi énekes megformálta szereplők közé, ám ezen az estén vagy indiszponált volt vagy egyszerűen csak berekedt, mert a nevezetes áriában, de a másik, a tenorok számára ugyancsak fontos énekjelenetben Brickner nem győzte a magasságot, a kényelmetlen, felső hangtartományban nem nyílt ki a voce: azokon a pontokon valami csúnya, krákogó hangokat hallatott, és ez, sajnos, kissé "visszavett" az amúgy "belcanto" éneklésének megindító, lírai pillanataiból...

8251 almapüré 2017-09-26 21:08:30
A csütörtöki teltházas Rigolettóra van egy eladó bérletjegyem, ha érdekel valakit, az emeleti oldalpáholyba.

8250 parampampoli 2017-09-20 06:52:56
Kérem a második rész!! //: Olvasni akarom, olvasni akarom!! ://

8249 Heiner Lajos 2017-09-19 22:10:08 [Válasz erre: 8247 IVA 2017-09-19 18:54:55]
Szaboiparnal maradva:valószínűleg a 2. reszben kiderül, egyesekre túl nagy a ruha.

8248 Petyus 2017-09-19 19:10:53 [Válasz erre: 8247 IVA 2017-09-19 18:54:55]
Valóban szomorú kicsengésű, de professzionálisan megírt, zseniális kritika. Kíváncsian várom a folytatást. Engem elsődlegesen az foglalkoztat, hogy a tavaszi Bánk-sorozatra Fekete Attila és Kovácsházi István öt előadásra tanulta meg a címszerepet, László Boldizsár a néhány héttel korábbi, szegedi ősváltozat után állt be a Nádasdy féle változatba, akkor miért volt most il baritono változatra, amikor három nagyszerű címszereplőnk van. Ismervén a tavaszi négy szereposztást, a szólistákból minimum két nagyszerű összeállítást lehetne összeollózni. A mostani mischungban viszont több szempontból is téves a szereposztás. Az ős- és a Nádasdy-változatból miért kellett egy harmadikat keverni? Nem értem. És ez a változat már lefutott az idei évadban- Pedig a közönség vevő volt rá, érdeklődéssel várta az újat. Nem lehetett volna legalább 5-5 előadást biztosítani a két gárdának és nem mellékesen a közönségnek?

8247 IVA 2017-09-19 18:54:55 [Válasz erre: 8245 márta 2017-09-19 16:52:28]
Zéta ruhaipari technológiai ismeretek nélkül ír operakritikát. Ami nincs összefércelve, az a kiszabott anyag. Amit nem lehet rendesen összefércelni, az az elszabott anyag. Az elszabott anyagból nem rendesen összefércelve létrejött rendezés: az ......... előadás. Ez az egzakt jelző hiányzik az élvezetes, bár szomorú kicsengésű kritikából.

8246 Heiner Lajos 2017-09-19 17:03:18 [Válasz erre: 8245 márta 2017-09-19 16:52:28]
Mert nyilván ferceletlen fercmu.

8245 márta 2017-09-19 16:52:28
Nem értem, Zéta miért hívja fércműnek a legújabb? Pár bekezdéssel följebb ő maga mondja, hogy össze sincs fércelve.

8244 IVA 2017-09-19 16:36:44 [Válasz erre: 8242 IVA 2017-09-18 05:12:24]
[u]Helyesbítések:[/u] Olexandr Bilozub → Olekszandr Bilozub (Kissé megzavarhatott, hogy ez az úr régebben Alekszandr Belozubov volt.) ősatyáink az sem tudták → ősatyáink azt sem tudták több fórumtársaim körében → több fórumtársam körében Elnézést kérek!

8243 Búbánat 2017-09-18 12:40:50
[url] http://operavilag.net/kiemelt/a-konnyezo-szarvas/; A könnyező szarvas [/url] Operavilag.net, 2017. szeptember 11. „Bánk bán-premierrel indult az Operaház 134. évada – FÜLÖP KÁROLY gyorsjelentése a szeptember 9-i előadásról Erkel Bánk bánjával megkezdődött a Magyar Állami Operaház legújabb évada. De melyik Erkel melyik Bánk bánjával? Erkelével? És melyik Operaház?”

8242 IVA 2017-09-18 05:12:24
Bánk bán – 2017. szeptember 14. és 15. A „Bohémélet 2.0” előadásáról szólva [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6937;megosztott kritikahelyen[/url] vallottam meg, hogy a cseppet sem tetsző, nagyon nem szeretett rendezés és színpadi látvány ellenére, pontosabban attól függetlenül, meghatódtam az Erkel Színház monumentális nézőtere és színpada hangsúlyossá vált egységének varázslatosságától. A Bánk bán Vidnyánszky Attila rendezte felújításán hasonló élmény ért, de sietve hozzáteszem: szintén az előadástól függetlenül, illetve annak ellenére is. Ennek története azzal kezdődött, hogy (ma már ritka alkalomként) a földszint első sorába szólt a jegyem. A produkcióra az 1. és 2. sorba helyüket biztosított nézőket azonban néhány hónappal ezelőtt udvarias levélben értesítette az Operaház arról, hogy ezekről a helyekről nem lehet látni az előadást, ezért keressék fel a szervezést jegyük cseréjének ügyében. Időben intézkedve sikerült fájdalommentes kárpótlást kapnom, és kíváncsian vártam, mi lesz az az ötlet, amiért érdemes volt ilyen bonyodalmat vállalnia a színháznak. Igen, a mellvéd-párkány kb. 2 méternyire való kiszélesítéséről van szó, amihez szükséges volt az első két zsöllyesor fölé ácsolni a világot jelentő deszkák hurkát, amely mintegy körülveszi a zenekari árkot. Szélesebb tehát, mint amilyent az Operettszínházban láttam A denevér legutóbbi színrevitelében, amelyben a színészek ki-kijöttek a zenekar mögötti sávra, hogy közelebbről, a nézőkhöz közvetlenebbül tudják elsütni poénjaikat, és mozgalmasabb legyen az előadás látványa. Az Erkel Színházban is el tudok képzelni olyan előadást, amelyhez jó lehet ez az ötlet: leginkább revüt, de érdekes koncepció részeként operettet, vígoperát, esetleg balettet is. (Eszembe jutott a Spartacus, amelynek egyes jelenetei, és A bahcsiszeráji szökőkút, amelynek a bevonulási képe szorul a kortina elé, ami kényszerű és nem túlságosan illúziókeltő megoldás, a darabok és a zenék ereje azonban elfedi mindezt.) Szóval sok mindenre alkalmas lehet a kiszélesített mellvéd, akár a szereplőknek a nézőtér járataiban zajló közlekedésével, illetve a proszcéniumpáholyok bevonásával kombinálva – de nem a Bánk bán esetében, és főleg nem úgy, ahogyan ez Vidnyánszky rendezésében megvalósult. [u]Az előadás valamennyi elemére jellemző a felemásság, az ambivalencia.[/u] Miközben tagadhatatlan, hogy vizuális illúziót akar nyújtani, még ha ez sikerülne is (nem sikerül, mert az illúziókeltés minden eleme silány és hibás), illúziónkat lépten-nyomon kirántja egy a darabtól idegen világba. Képtelenség, hogy a nézőtér elején ülve, kissé felfelé nézve karnyújtásnyira látom magam előtt Melindát és Tiborcot, közöttük pedig a szemembe világít a foszforeszkáló smaragdzöld és narancsvörös szöveg-feliratozás. A színpadról is reflektor irritálja a szememet. Úgy kell nekem, ha ilyen helyre törleszkedem! – mondhatnánk, ha a másik (a premier-) szereposztás estéjén nem emeleti oldalpáholyban ültem volna, ahonnan a másik Melindát a zenekar keretében látom, mint egy hangversenyen, és bizony ott is utolér egy reflektor a színpad közepéről. Nem könnyű színpadra idézni egy XIII. századi történet látványvilágát, különösen nem, ha az opera alapját adó dráma érdekes forrásait kutatva egyre bizonytalanabbak leszünk a cselekmény történelmi valódiságában. De nem is azért megyünk színházba, hogy a történelmi hitelességben bízzunk vagy kételkedjünk – végül is szépirodalmi alapműről és zenedrámáról van szó –, ám egyfajta bizalomra mégiscsak szükség van a műélvezethez: hogy három óra hosszára bele tudjunk helyezkedni egy világba. Bocsánatos hagyomány a látványt és a rendezést leönteni valamilyen (a Bánk bán esetében magyaros) generál-historizmussal, hiszen számunkra a reformkor sincs érezhető közelségben az érett középkorhoz képest. Nekem ugyanakkor jobban imponál a középkori miliő megidézése, nem azért, hogy a viselkedéskultúra és az építészeti és öltözködési stílusok ismeretét számon kérjem a rendezőn és a tervezőkön, hanem mert minél távolibb az időben egy emberi, társadalmi és nemzeti tragédia, annál megrázóbb, hogy annak átélésével saját helyzeteinkre, sőt önmagunkra ismerünk. A hitelességhez azonban fontos az egységes világ, amelyet Vidnyánszky Attila (a továbbiakban jelölje ez a név Olexandr Bilozub díszlettervező és Nagy Viktória jelmeztervező személyét is, akik nyilván a rendező koncepciója, illetve utasítása szerint alkottak) megtagad tőlünk. Míg egyfelől örülhetünk annak, hogy Vidnyánszky lemondott a történet mába, vagy extrém helyszínre transzponálásának gagyiságáról (sőt, olyannyira „korhű”, hogy Petur, II. Endre és Tiborc parókájáról még azt is megtudjuk: amíg nem zúdították ránk hajhullást gátló samponok reklámjait, ősatyáink az sem tudták, hány varkocsba fonják hajzuhatagukat), másfelől bosszankodhatunk azon, hogy egy-egy aprósággal a „művészszínház”, illetve a „modernség” feltétlen híveinek is kedvezni akar. Legjobb példa erre a „visegrádi vár” mulatóterme, amely mintha egy divatos loftház belterében magasodna. Hangsúlyos díszletelem ez, amely bár homályba rejti a merániak mulatozását, annyit látni enged, hogy a szexuális kicsapongásokat sem megvető népség olyan hosszan képes piros luftballonokkal (!!!) játszadozni, hogy a néző alig győzi türelemmel. Gertrud ábrázolása is félrevezető. Igaz ugyan, hogy Bánk trónok mocskának nevezi a királynét, és azzal vádolja, hogy a kéj oltárán áldozott, továbbá testvére felvidítására bordélyt nyitott az udvarnál – ilyenkor akár fel is merülhet bennünk egy bordélytulajdonos kurtizán képe –, de nem gondolom, hogy Bánk indulatos megjegyzését értelmezve kellene vizuálisan jellemezni a királynét. Hiszen Gertrud szabadossága annál álságosabb, minél szigorúbb és szentesebb kinézettel parancsol uralkodói tekintélyt. Egykori Gertrud-jelmezekben a korona alsó peremétől tekeredő gyolcs takarta Gertrud nyakát – ma érett korban is jó megjelenésű énekesnőink dekoltázsából egy Carmenhez is túl sokat kap a közönség. Ahogy a darab halad előre, a rendezés egyre kevésbé képes kitalálni a helyszíneket és a drámai jeleneteket, nemhogy illúziókeltővé, netán megrázóvá tenni a tragédiát. A Tisza-parti kép megoldásába végképp belebukik. Rengeteg szárazjeget kap a színpad, részekre hasított fekete függönyt, amelyeket fújdogál a vihar szele, de Tiborc és Melinda helye és mozgatása, illetve maga a tragédia ebben – pontosabban a zenekari árok körül – finoman szólva is zavaros. Vidnyánszky érzékelhetően különös súlyt akart adni a darab tragikus mozzanatainak (olyannyira, hogy még a hősök üdvözüléséről is döntött), de ezek tűnnek a rendezés legnagyobb fiaskóinak. Kiábrándító, amikor Bánk, Gertrud leszúrása után még a ráborított kettős trónnal is az anyaföld felé döngöli áldozatát. (Amit [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=7083;-Ppp- egy másik este alapján írt kritikájában[/url] olvasok, hogy ti. a királynét „a rendezés halála után kiülteti az oldalpáholyba, hogy egy gyertyasor mögül végignézze önmaga gyászszertartását”, a földszinten ülve nem vettem észre, az emeleti páholyból talán a takarás miatt nem láttam. Ugyanakkor…) Amikor Gertrud gyászszertartásakor behozzák a színre Melinda és gyermeke koporsóját (natúr faládák), azok üresek. A zárójelenet alatt a nagyúr hitvesét és fiát már a főigazgatói (jobb oldali) proszcéniumpáholyban látjuk, gyertyasor fényében, mint akik már üdvözültek. Túl azon, hogy ömlik ránk a giccs – még egy angyali kislány is besétál a mellvédre, piros rózsácskákkal telt kosárkával a kezében –, némi malíciával azt mondanám, sikerült megfejtenem a rendező egyik szimbólumát: a mennyország a főigazgatói hely… Mielőtt személyeskedésbe csapnék, inkább leszögezem: Vidnyánszkynak ezt a rendezését, minden súlyos hibájával együtt, illetve azok ellenére – hogyan is fogalmazzak pontosan? – kevésbé utálhatónak találtam, mint az utóbbi évek, állíthatom, több fórumtársaim körében is utálatot kiérdemelt rendezéseit. Nem először, de hogy új fórumlátogatóknak ne kelljen kutatniuk, miről beszélek, felsorolom, mely alapművek elleni merényletekre gondolok (a rövidebbség kedvéért a magyar rendezők munkáira szorítkozva, az eszembe jutás sorrendjében): A bolygó hollandi (Szikora János), Hunyadi László (Szűcs Gábor), Carmen (Szinetár Miklós, majd Oberfrank Pál), Puccini Triptichonja, Traviata (Anger Ferenc), Aida (Mohácsi János), A trubadúr (Galgóczy Judit), Nabucco, Tosca (Kesselyák Gergely), Sámson és Delila (Korcsmáros György), Don Pasquale (Káel Csaba), A Ring első három darabja (M. Tóth Géza), A cigánybáró (Szinetár Miklós). Nyilván vannak, akik ezzel nem értenek egyet, de hát az ízlések és a megérintettségek nem egyformák, továbbá van még egy érvem a Bánk bán e szerény védelme mellett: a produkció hatásából, pontosabban abból, hogy a hibás és felemás rendezésben is nagy élvezetemet leltem Erkel művében és egyes zenei teljesítményekben, úgy érzékeltem, hogy ez az előadás – a felsoroltakkal szemben, az üres vagy giccses megoldások ellenére is – mégiscsak képvisel egy – bár nem magas – művészi színvonalat. Felemás minőségű ugyanis a darab tálalása és az előadók nyújtotta élmény is. Én ugyan hálás híve vagyok „Nádasdyék” átdolgozásának, érdekesnek találom az eredeti(nek állított) ősváltozat megismerését is. Azzal a tapasztalattal különösen, hogy élvezhetetlen elemeket annak zenéjében sem találtam. Ennél többet azonban nem merek mondani róla, miután az ősváltozatot kombinálták a „bariton-változattal”, a kettő véleményezése együtt nem könnyű. Talán könnyebb lenne, ha (szándékom szerint) két baritonistával hallhattam volna a címszerepet, ám az első estémen Szegedi Csaba sajnos lemondta fellépését, ezért nem tudom biztosan megállapítani, hogy a szólam bariton-változata, illetve bariton hangon való tolmácsolása elleni kifogásom általános-e, vagy csak a mindkét estén fellépő Molnár Levente alakításának szól. A Molnár Leventéé mindenképpen távol áll empirikus Bánk-eszményemtől. Nem mindig tudtam, hogy csak a változat-, illetve a szólambeli eltérések miatt hallottam gyakran hamisnak az énekét, vagy az énekes valóban melléintonál-e. Bizonyos, hogy a sok tremoló egyik kottaváltozat utasításában nem szerepel, ugyanakkor félrerajzolja a hősi figurát. Szerencsémre a többi szerepben sikerült a két teljes szereposztással találkoznom, ami alapján az ún. második szereposztás énekeseit – kevés kivétellel – jobbnak találtam a premier-szereposztásénál. A Bánk bán – hagyományainknak is köszönhetően – a nagyvadak operája. Noha a drámai személyek szinte mindegyikében megjelenik valamilyen erő, ám ugyanakkor az esendőség, a gyengeség is, ezek megérzékítéséhez nem elegendő „csupán” szép, megfelelő tónusú vagy vivőerejű hang. A jó színészi képességek és a sugárzó személyiség valamennyinél elengedhetetlen. Minden szempontból megfelelőnek, sőt élményszerűnek találtam Káldi Kiss András ércesen zengő baritonját, impozáns kiállását és méltóságteljes figuráját II. Endre szerepében. Bakonyi Marcellhez is volt bizalmam, noha Leporello-alakítása nyomán Don Giovanni szerepében szerettem volna viszontlátni, amelytől elég távol áll a Bánk bán királyának alakja. Bakonyinak és hangjának leginkább korban kell még érnie hozzá. Kelemen Zoltán Petur bánja jó hangzású, ám azt a nagyvadat hiányoltam belőle, akitől ez a szerep igazán hatásos lehet. Haja Zsolt alighanem jól halad e nem pontosan leírható feltétel felé, még egyik szerepében sem tapasztaltam úgy személyiségének hatását, mint Peturként, de neki sem fog ártani ezen a téren az idő múlása. Persze az időre nem csak, sőt nem elsősorban az énekesekre gyakorolt jótékony hatása jellemző. Rácz Istvánt, aki Tiborcot énekelte, egyelőre mintha érintetlenül hagyta volna: a produkció egyik legélvezetesebb hangja az övé. Nem rajta múlt, hogy szólamát hátrányos helyzetbe hozza a bariton Bánk. Kováts Kolos hangja és teljesítménye Tiborc szerepében maga a hősiesség az idő felett. Biberachként Cseh Antalt találtam kevésbé meggyőzőnek, mint Geiger Lajost. Ottó szerepét kiosztani sem, elénekelni sem könnyű. Horváth István szép, karcsú tenorját nem találtam ideálisnak a szólamhoz, éneklését sem elég magabiztosnak és szenvedélyesnek. A premier-szereposztás Ottója azonban nem kárpótolt ezért, ellenkezőleg. Vajon hány lírai és spinto szerepben kell még kínos helyzetbe hozni a közönséget és Balczó Pétert, olyanokban, amelyeket nem tud falzettek vagy gikszer nélkül elénekelni? Sajnos sorra ilyeneket hallottam tőle. Nem mondom, hogy nincs helye az operaszínpadon, de érdemes lenne megfontolni, nem működne-e eredményesebben néhány karaktertenor szerepben, vagy az énekkarban. (Nem gondolom, hogy ezzel a felvetéssel eltanácsoltam volna a művészi pályától!) Szóval Ottó felsülését Melinda előtt nem így írta meg Erkel. Gertrudishoz érve meg kell említenem, hogy ezt a szerepet mindig „Amnerisekkel” hallottam. Bár a szólam nem olyan terjedelmű, a figura nem olyan színes és tragikus, nem jár be olyan sorsot, mint az egyiptomi királylány, talán nem véletlen, hogy „az én nagy időmben” Palánkay Klára, Delly Rózsi, Szőnyi Olga, Komlóssy Erzsébet, Ercse Margit, Mészöly Katalin hangján hallottam azonos korszakokban mindkét szerepet. Tehát nem azoknak jutott Gertud, akik már „túl voltak” Amnerisen, vagy valamelyik, korábban nagy sikerrel alakított Wagner-hősnőn. Németh Judit még csak a mezsgyéjén jár annak az állapotnak, amelyben Gertrud szólamában már nem lehet teljes élményt nyújtani, de a megformáló képesség és a rutin még segít. Komlósi Ildikó, aki az Erkel Színház újranyitása óta eltelt egy-két évadban még tiszteletet érdemlőn abszolválta Amnerist, nagy csalódást hozott Gertrudként: indulat nélkül állítom, hogy a két este legkellemetlenebb élményét, valamennyi szereplő közül. Az egyik fekvésben sem élvezetes, a mély regiszterben már csak kiabáló hangokat hatásos megjelenése és magabiztossága sem tudta elfedni. A főszereplők közül legszebb élményemet Rőser Orsolya Hajnalka nyújtotta Melinda szerepében, még ha ugyancsak nem mentesen az előadás minden elemére nehezedő kettősségtől, amit korábbi Melinda-alakításában is tapasztaltam. A másfél évvel ezelőtti operaházi előadás után így számoltam be róla: „Rőser Orsolya Hajnalka vegyes élményt nyújtott Melinda szerepében. Az első felvonásban többször élesnek találtam a hangját, kellemetlennek a mélyebb regiszterét. (…) A II. és a III. felvonásban azonban sokkal kellemesebb benyomást keltett, az Ölj meg engemet, Bánk kezdetű, korántsem könnyű áriában bizonyult legmeggyőzőbbnek, legszebbnek. Szövege jól érthető, és van a hangjának egy kislányos bája is.” Azóta vokális alakítása sok tekintetben fejlődött. Vannak még éles hangjai, de ezeknél fontosabb: a biztos magassága és szépen, hatásosan megoldott pianói. Előfordul még a szubrettes hangszíne, de a két áriát nagy formátummal és meghatóan adta elő. Noha az ő személyében sem érzem még azt a szerepbirtokost, aki Melinda lírai és drámai vonásait, lágyságát és keménységét, tartását és nagyságát eszményien jeleníti meg (segítene ezen a jellemhez illőbb, jóval visszafogottabb jelmez és paróka is), a második felvonástól igazán nagy élménnyel ajándékozott meg. Köszönet ezért Kocsár Balázs karmesternek is! Februárban még erősen kifogásoltam, hogy a Pillangókissszonyban láthatóan hajtja, és nem hagyja kibontakozni Sümegi Esztert a vokális megformálásban. Ezúttal viszont hagyta, hogy érvényesüljenek Rőser Orsolya Hajnalka lenyűgöző legatói, az üvegcsengésű hangon higgadtan, őszintén és hitelesen megfogalmazott könyörgés, majd tragédia. Szemere Zita Zerlina-, Olympia- és Norina-alakításai legfeljebb arra a türelemre szorítottak, hogy felnőjön ezekhez a szerepekhez, elsősorban a nem jelentős és a túlságosan szabadjára engedett, éles hangok kiegyenlítésével. Melindától még messzire tart, ha várományosa ennek a szerepnek egyáltalán. Nem várományosaként viszont tisztességesen oldotta meg a nehéz feladatot. Hogy ambivalenciám mellett tőlem (számomra is) szokatlanul mérsékelt ellenszenvvel fogadtam az új Bánk bán-produkciót, abban tehát nagy szerepe lehetett Rőser Orsolya Hajnalkának – ám más közreműködőknek is: a Magyar Állami Operaház énekkarának! Jól és kevésbé ismert szólamukat e két estén olyan megvesztegető szépséggel tolmácsolták, hogy le merem írni: régen érzett katarzist köszönhetek nekik. Igen, valami megtisztulást ahhoz, hogy az ellenérzések mellett átadhassam magam a zeneélvezet örömének. Várom a Bánk bánnal való újbóli találkozást, azzal a reménnyel, hogy a rendezés legkínosabb momentumait kihullatják belőle, és módosítanak azoknak a kórusművész uraknak a jelmezein is, akiknek a prémes kabátja alól – még e silány vizuális környezetében is – kirí a civil inge.

8241 IVA 2017-09-18 02:57:21
Az operaépületet mellőző új évad nyitásához néhány hangulatjavító ötlettel kedveskedett az Operaház az Erkel Színházba lépőknek, talán elsősorban azoknak, akik kényszernek érzik az Erkel látogatását. A színház előtti térség padjai és szépen növekvő fiatal fái közé négy-négy, árvácskával és zöld növényekkel beültetett virágos ládát állítottak. Még jobban örültem volna ennek, ha a ládák léceit a padokéval azonos színűre pácolják. Talán az idő és az időjárás összeérleli majd az árnyalatokat. Az immár beltéri feljárati lépcsősor fehér kövezetére három palackzöld színű futószőnyeget terítettek, amelyeket az előtérbe felérve is keresztez egy-két sáv. A szőnyegek nemcsak öltöztetik a fogadóteret, hanem biztonságosabbá is teszik a lépcsők használatát, nedves időben különösen. Nem milliárdos kiadások, mégis jóleső, hogy az Operaház és az üzemház munkálatai alatt az Erkel Színházba járó közönségre is gondolnak. Hát még milyen jólesne, ha a feljáró szélein az épület felújításakor kialakított kutricákat visszabontanák, és a lépcsősor visszaépítése után három helyett öt futószőnyeg tenné igazán impozánssá a feljárót!

8240 Alvaro 2017-09-17 21:17:58
Kár....még nagyon fiatal....még mennyi nagy szerep előtte lehetne...reméljük csak ideiglenes hangi válság(?)áll fenn...

8239 Livingstone 2017-09-17 21:02:54 [Válasz erre: 8236 Alvaro 2017-09-17 20:09:33]
Valamikor tényleg nagy ígéret volt. De azóta rengeteget romlott az éneklése. Ma már leginkább egy kitűnő énektanárra lenne szüksége, nem pedig nehéz drámai szerepekre!!!

8238 parampampoli 2017-09-17 20:28:27 [Válasz erre: 8236 Alvaro 2017-09-17 20:09:33]
Saját nevemen is elmondtam véleményem kendőzetlenül és mindenkor más fórumokon. Telramund nem különben. (A momus ilyen: anonim.)

8237 Momo 2017-09-17 20:16:41 [Válasz erre: 8235 telramund 2017-09-17 20:07:53]
Ó, hát elnézést a Telcsiért, nem bántásnak szántam. :-) (Kb. 10 éve így emleget téged mindenki, amikor szóba kerülsz.) Mondtam volna, hogy nem hallok valamit...? :-)

8236 Alvaro 2017-09-17 20:09:33
Én nagyon nagy ígéretnek láttam M.L - t... :( amúgy ami a fórumozást illeti, szerintem a legbecsületesebb az lenne, ha mindenki vállalná a nevét... könnyű osztani egymást álnév mögül...

8235 telramund 2017-09-17 20:07:53 [Válasz erre: 8215 Momo 2017-09-17 14:56:11]
Kedves Momo.A telcsizést be lehet fejezni.Egyébként nem neked válaszoltam, ha hajaz is egy ,két dolog a beírásodra.Általában írtam.Aztán a válaszodban nagyon sok mindennel nem értek egyet.Feltételezem nem elég figyelmesen olvastad el amit írtam.Ennyi ,nem több.A véleményem erről a Bánkról nem változott és nem is fog soha.Utoljára leírom-a hangzás borzalmai ,a szörnyű hangok miatt.Megnyugtatlak kitűnő fülem van és sokszor a ti botlásaitokat( széteséseket) is meghallom,de ismerve a kórusművészek hyperérzékenységét soha nem teszem szóvá.De itt többről volt szó éneklés terén.Azért kíváncsi lennék miként hallom én a nézőtéren azt,amit Te a közvetlen közelben nem hallasz.Hát az bizony elég szomorú lévén nem vagy laikus!?

8234 Momo 2017-09-17 19:51:30 [Válasz erre: 8233 parampampoli 2017-09-17 19:43:13]
Na, most jön az, hogy kié lesz az utolsó szó... :-)))))

8233 parampampoli 2017-09-17 19:43:13 [Válasz erre: 8232 Momo 2017-09-17 19:15:43]
Ridi, pagliaccio...

8232 Momo 2017-09-17 19:15:43 [Válasz erre: 8231 parampampoli 2017-09-17 19:14:37]
Röhögök ezen a provokátoron... :-))))

8231 parampampoli 2017-09-17 19:14:37 [Válasz erre: 8229 Momo 2017-09-17 19:03:12]
Még szerencse, hogy a véleményedre eddig se adtam, ezután se fogok. Szakértelmem megítélésekor nálad kompetensebbek a mérvadók számomra. Basta! Téma zárva, főnökeiddel beszéld meg a Bánk bánt is, prókátori tevékenységed eredményességét is.

8230 Momo 2017-09-17 19:03:59 [Válasz erre: 8227 parampampoli 2017-09-17 19:00:03]
Jól látom, hogy igyekszel megsérteni, mert nincs több érved...? :-)))))

8229 Momo 2017-09-17 19:03:12 [Válasz erre: 8220 parampampoli 2017-09-17 18:05:15]
Ami meg a szakmaiságot illeti. Pont azért tiltakozom, mert benne vagyok, és tudom, hogy a ti véleményetek nem szakmai, hanem kívülálló és amatőr vélemény. Az ugyanis csak egy dolog, hogy van fületek az énekhanghoz. De a színház, és az élő operajátszás jóval több, mint egyszerű éneklés. Aki nap mint nap benne van, az tudja...

8228 parampampoli 2017-09-17 19:01:16 [Válasz erre: 8224 Alvaro 2017-09-17 18:39:24]
Három év nagy idő, egy énekes életében még három hónap is olykor.

8227 parampampoli 2017-09-17 19:00:03 [Válasz erre: 8225 Momo 2017-09-17 18:46:52]
Vagy inkább miattad: nem akarták olvasni tégla-jellegű beírásaidat.

8226 Momo 2017-09-17 18:58:14 [Válasz erre: 8220 parampampoli 2017-09-17 18:05:15]
A laikusok mindent vivő szakértelmét Telcsi hozta elő, én csak leírtam róla a véleményemet. (A baráti körötökbe tartozó nyugdíjas magánénekesek nem tartoznak a laikusok közé. Minden tiszteletem az övék.) Másrészt, ha jobban megfigyeled nem védtem a Bánk produkciót (nem is tehettem, mivel kívülről nem láttam), arról próbáltam itt beszélni, hogy létezhet más nézőpont is, mint az a néhány itt megjelent, totálisan elutasító, az előadást borzaszónak és élvezhetetlennek nyilvánító vélemény.

8225 Momo 2017-09-17 18:46:52 [Válasz erre: 8220 parampampoli 2017-09-17 18:05:15]
Látod, ezért tűntek el a régi fórumozók a Momusról: Aki nem ért veled egyet, az vagy süket, vagy lop, csal hazudik. És kőkeményen be van támadva. Én röhögök rajtad, de a többségnek nincs kedve ehhez a hercehurcához.

8224 Alvaro 2017-09-17 18:39:24
Molnár Leventét a Figaró Grófjaként hallottam 3 éve. kiváló volt, szép színű nagy hangon énekelt. Nem osztom azokat akik jelentéktelen hangnak tartják, mert ez egyszerűen nem igaz. Szomorúnak tartanám, a ilyen fiatalon máris a hangi hanyatlás jeleit mutatná.

8223 parampampoli 2017-09-17 18:18:38 [Válasz erre: 8222 cédrusfa 2017-09-17 18:17:13]
Hogyne tudnám: a véleményedből.

8222 cédrusfa 2017-09-17 18:17:13 [Válasz erre: 8221 parampampoli 2017-09-17 18:10:05]
Milyen jó, hogy így tudod hogy mit és kiket hallgattam ill. nem hallgattam a multban, meg hogy milyen a hallásom. Hehe....

8221 parampampoli 2017-09-17 18:10:05 [Válasz erre: 8219 cédrusfa 2017-09-17 18:01:49]
Se nem szép, se nem nagy, kivéve a tremolóját, az tényleg szép nagy. Se fénye, se ereje. (Milyen hirtelen nőnek a cédrusfák Libanonon kívül! Ezért nem hallhatták a nickname által felsorolt felvételeket, vagy hát az a gond, amit ő következtetésként egyértelműen meghatározott.)

8220 parampampoli 2017-09-17 18:05:15 [Válasz erre: 8215 Momo 2017-09-17 14:56:11]
Laikus az, szerinted, akit te annak tekintesz, és nem szólista, nem énekkari tag. Egyszer már, hónapokkal ezelőtt, értekeztél arról is (név nélkül), hogy én például miért nem írhatnék kritikát. Ahogy arról nem bocsátkoztam vitába, bizonygatva megfelelő képesítéseimet és tapasztalataimat, nem teszem alábbi beírásodról az orvosi sorozatok kedvelése és az orvosi szakértelem közötti összefüggésről. Csak nyilatkozatot teszek: zéta, telramund vagy csekélységem (és még páran a fórumozók közül)semmivel nem vagyunk kevésbé szakértők, mint pl. te, csak attól, hogy nem éneklünk a kórusban. És mindhárman kenterbe verjük szakértelemben művészeti igazgatótokat és művészeti főtitkárotokat. Magasan. (Nagyképű nyilatkozat? Tessék: az. Ha akarod. Ma megengedő vagyok. De attól még igaz.) Egyébként egyre viccesebb, hogy pont te, aki a szakmában benne vagy, abból élsz, agitálsz arról, hogy a szakmai szempontok nem számítanak, csak a taps és a siker. Mint operaházi tagtól, aki a jelenlegi vezetéstől függelmi viszonyban állsz, állati visszás ez a keresztes lovagi harc a vezetőid és műsorpolitikájuk védelmében. Biztos nem leszek egyedül, aki emögött pőre anyagi és/vagy egyéb érdekeket vagyok kénytelen feltételezni, nem elsőként és biztos nem utoljára.

8219 cédrusfa 2017-09-17 18:01:49
Véleményem szerint Molnár Levente kiváló teljesítményt nyújtott. Szép hangszin, nagy hang. Egyéniségének súlya van, őszinte átéléssel alakította szerepét. Arról nem Ő tehet, hogy többeknek idegen a bariton fekvésű Bánk. Nekem a rendezés is tetszett, nagy katarzist adott. A többi énekes is a helyén volt, egyedül Balczó Péter magas hangja ( falzett) hagyott kivánnivalót.

8218 parampampoli 2017-09-17 17:52:06 [Válasz erre: 8217 nickname 2017-09-17 16:38:49]
Molnár Leventét ezzel a produkcióval 30 éve a magánénekesi meghallgatáson az üzemházi próbateremből nem engedték volna át a nagyszínpadra. Egyébként tökéletesen egyetértek veled.

8217 nickname 2017-09-17 16:38:49
Szerintem ha valaki meghallgatja a Ferencsik vezényelte felvételt a Bánk bánból, a Joviczkivel felvetett, illetve a darab első rádiófelvételét Komor Vilmos vezénylésével - amit annyira én nem kedvelek - aztán utána néz a tubuson az Ilosfalvyval készült felvételek részeleteinek, továbbá bele hallgatt a Bándival, Molnár Andrással a neten fellelhető részletekbe és ezek után még mindig tetszik neki, nagyon tetszik, ez a mostan az Erkelben futó előadás akkor az az ember egészen egyszerűen botfülű. És most nyugodtan ki lehet oktatni - nem érdekel. Nekem ez a véleményem. Molnár Levente ötven éve, vagy akár az 1990-as évek elején nemhogy a Met-ben, de szerintem még kisebb német színházakban sem nagyon kellett volna.

8216 Momo 2017-09-17 15:12:50 [Válasz erre: 8215 Momo 2017-09-17 14:56:11]
(Hogy egyértelmű legyen: Most nem azt mondtam, hogy a hivatásos mindig mindent jobban lát, jobban tud, és a laikusnak sosincs igaza!!)

8215 Momo 2017-09-17 14:56:11 [Válasz erre: 8212 telramund 2017-09-17 10:57:05]
Kedves Telcsi, ennek jó részét sztem nekem válaszoltad. Van benne olyasmi, amit én biztosan nem mondtam sehol, van benne olyasmi ami a te következtetésed, de (amennyiben rám vonatkozik) nem úgy van. A többi meg a te véleményed. Oké, nem biztos, hogy egyetemes igazság, de elfogadom. (Nem mennék részletesen bele.) Egy dolog: Én nagyon becsülöm a laikusokat, akik nagyon ott vannak a témában, és mindenki valóban igazán jól érthet a saját hobbijához a vasútmodellezéstől a zenehallgatásig. Csak szerintem nem kéne ezt a hozzáértést túlmisztifikálni, és eljutni odáig, hogy az ember laikusként azt képzelje magáról, hogy mindent jobban is tud, és jobban is csinálna annál, akinek ez a hivatása. Hogy mondjak egy példát (lehet, hogy mondtam már), van olyan énekes ismerősöm, aki imádja a kórház sorozatokat, bújja az orvosi témájú könyveket, vannak orvos, és ápoló ismerősei stb. Mégis azt hiszem, ha beteg vagyok inkább egy szakorvoshoz mennék...

8214 Momo 2017-09-17 14:27:23 [Válasz erre: 8213 Edmond Dantes 2017-09-17 14:13:57]
Hát, Cilike olyan, én meg ilyen vagyok. :-))))

8213 Edmond Dantes 2017-09-17 14:13:57 [Válasz erre: 8210 Momo 2017-09-16 22:44:21]
Erre én is gondoltam, de pl. Cilike is írt már be hangsúlyozottan személyes vélemény(é)t és úgy éreztem, senkit nem bántott vele, pedig nem mindig csupa szépet meg jót ír/t. És magáról a mostani Bánk-verzióról pl. igazán bátran lehet véleményt írni mint tették már itt mások. Annyival lettem "okosabb", hogy csak wiki szócikkébe kukkantva teljes zűrzavart látok a mű (zene/libretto) sorsának alakulásában. Az új/abb változattal újabb csavart vittek a történetbe, mármint a mű előadás-történetébe, az olvasottak alapján attól tartok, nem a legszerencsésebb kézzel belenyúlva.

8212 telramund 2017-09-17 10:57:05
Az énekművészeknek nagy fájdalom,hogy azt hiszik csak ők kompetensek vélemény mondani,amit nem tesznek,mert erkölcsi érzékük tiltja.Több évig jártam egy nagyon kedves tanárhoz,akinél az Operaház számos magán és karművésze tanult.Hát ott azért nem mindenki volt ilyen szófukar,ha más énekesről kellett nyilatkoznia persze nem pozitív értelemben.Ez pedig most is így van.A többi pedig csak porhintés.Nagy fájdalom, hogy vannak "laikusok" a nézőtéren,akiknek nem kötelező mindenre azt mondani ,hogy nagyszerű.Aztán, akit én ismerek ilyen "laikusokat" nagyon ott vannak a témában.Ismeretanyagban ,énektechikai kérdésekben,hallásban(pl létezik absz hallású is) a művekkel kapcsolatos nagy számú hallgatásban.Nyilván ezeknek az embereknek nem lehet lenyomni bizonyos dolgokat a torkán.Aztán megnyugtathatok mindenkit,hogy ha pl én írok is a véleményem súlyát nagyon becsomagolom,hogy kevésbé fájjon!Az én hivatásomban is ott van a kritika.Ha kritika ér nem dobom a hátam mögé,hanem végiggondolom ,lehet igaz.Sőt be is ismerem.Lehetőség szerint pedig változtatok.Nyilván ez a helyzet valamivel egyszerűbb,mert nem két kis szalagot kell kordában tartani.És pont,hogy ne kelljen az erre felelős embereknek tudniuk kellene a megterhelés jogosságát. Na itt a nagy baj.Ahhoz viszont nincs kedvem,hogy ezt részletezzem,mert túl hosszú lenne.Tévedés, ez a tendencia,ami most itthon uralkodik a opera terén,sajnos mindenütt ott van már a világban.(Tapasztalom)Ha nem történik személetváltás nagy bajok elé néz a műfaj.

8211 Momo 2017-09-16 22:51:06 [Válasz erre: 8210 Momo 2017-09-16 22:44:21]
Pontosítok: Én úgy tapasztalom, sokkal több mindent észreveszünk. Másrészt nem az ismerősöm, hanem a barátom az illető. Harmadrészt ő se azt mondta, hogy minden tökéletes volt, hanem azt, hogy nagyon tetszett neki mind a két előadást, amit látott.

8210 Momo 2017-09-16 22:44:21 [Válasz erre: 8209 Edmond Dantes 2017-09-16 22:29:26]
Én nem tudok nyilatkozni, mert nem látom kívülről, egészében ezt az előadást. Az ismerősöm véleményére hagyatkozom. Benne megbízom. Másrészt, ha láttam volna az előadást, akkor sem írnék itt róla, mert kollégákról, max jót írok, ha írok. Ott állok mellette, látom a búját baját, magamon is érzem a problémáját. Dehogy fogom bántani. Így nem tudnék pro és kontra véleményt adni. (korábban írtam már) Zéta a tanúm, hogy mennyire szét tudok szedni privátban egy operaházi előadást, ha arról van szó. A mi munkánkban üzemszerű a folyamatos hibakeresés. Sokkal több mindent meghallunk, észreveszünk, mint az ide írók. Csak persze nem írjuk ki a nyilvános fórumba. De mi nem is a közönség vagyunk.)

8209 Edmond Dantes 2017-09-16 22:29:26 [Válasz erre: 8192 Momo 2017-09-16 12:38:51]
Mar megirtad,hogy X ismeroseidnek mennyire tetszett meg hogy a kozonseg milyen onfeledten tapsol...n e k e d valojaban hogy tetszett ha szabad kerdeznem, az "uj" valtozat, a rendezes, zenei teljesitmenyek, szolistak? Ha mar irtaal rola, elnezest, nem neztem minden beirast vegig.

8208 parampampoli 2017-09-16 22:29:20 [Válasz erre: 8207 Momo 2017-09-16 22:27:23]
Sikerült. Ha akarod, hát sikerült. Nekik legyen mondva.

8207 Momo 2017-09-16 22:27:23 [Válasz erre: 8205 parampampoli 2017-09-16 22:13:17]
Hát a siker, az siker. Tapsban mérik. Ha az Operában tapsolnak, akkor mégiscsak sikerült (operával) szórakoztatni a közönséget.

8206 Edmond Dantes 2017-09-16 22:24:25 [Válasz erre: 8200 parampampoli 2017-09-16 20:32:25]
Lehet, hogy meg jot is tesz veled az Opera? Avagy egy nagy allamferfi nagy mondasat parafrazealva: van elet az operan es az Operan (meg az Erkelen) kivul is ;-)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.