Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


10399 IVA 2019-12-31 17:50:43 [Válasz erre: 10397 -zéta- 2019-12-31 08:56:37]

Én pedig arra gondoltam az idézett mondat olvastán, hogy hány, az Erkelénél nagyobb nézőterű operaház van szerte a világban, ahol szintén helyt kell állniuk a szopránoknak, tenoroknak is.


10398 Klára 2019-12-31 10:14:58 [Válasz erre: 10397 -zéta- 2019-12-31 08:56:37]

Egyetértek! Akinek hangja van, az betölti a teret. Akinek nincs.......Eszembejut a klasszikus vicc, a kis hegedű és nagy terem viszonyáról!


10397 -zéta- 2019-12-31 08:56:37 [Válasz erre: 10396 Amalgám 2019-12-30 18:58:41]

"... az Erkelben a mélyebb hangfajok képviselői mindig előnyben vannak, mert előfordulhat, hogy szoprán, vagy akár tenor énekes hangjának vivőereje nem elégséges a nézőtér megfelelő beénekléséhez... "

Negyvenvalahány éve járok az Erkelbe, de még sosem jutottam efféle következtetésre. Akinek volt hangja, betöltötte a teret, akinek nem, az itt sem és máshol sem. Egy nem hangfajfüggő... 


10396 Amalgám 2019-12-30 18:58:41 [Válasz erre: 10391 andy 2019-12-21 23:43:26]

Kedves Andy, szerintem nem volt indokolt ilyen súlyos bírálattal illetni a Messiás szcenírozott változatát. A színre vitelnek ez a módja egyáltalán nem ördögtől való, és 2019 decemberében már legalább egyenrangú megoldásnak tekinthető azzal, mintha a szólisták hagyományos frakkos-nagyestélyis fellépés keretében, a kottaálványaikat markolva adták volna elő a darabot. Ráadásul Anger Ferenc rendezését én kifejezetten figyelemre méltó, magasabb művészi tudásról árulkodó alkotói munkának tartom, amelynek teljes eszköztára és szimbólumrendszere talán nem is tárul fel egyetlen előadás során a nézőnek. A darab nem egy elgondolkodtató megoldást vonultat fel, értve itt pédául az énekes szólisták azonosan öltözött karénekesekkel és balettművészekkel történő többszörözését vagy a faldöntés és újraemelés motívumát, és talán azt is meg lehet próbálni megfejteni, hogy az első sorba rendezett tizenhárom zsámolyon Krisztus helyét miért éppen egy terepszínű katonai gyakorlóba öltözött, törékeny nő foglalja el (itt most valószínűleg nem a genderelmélettel kell megküzdenünk).

A létrejött magyar fordítás vontatottságával, ismétléseivel, természetellenes hangsúlyaival, a koloratúrák problémás befogadásával nehezen élvezhetővé teszi a darabot. Meglehet, ezen hibák némelyikétől az egyszerre barokk és archaizáló eredeti szöveg sem mentes, sem az angol, sem a német változatban, de ha utólagos összevetéssel ezt több-kevesebb ponton így is találjuk majd, akkor is szerencsésebb lett volna, ha a szcenizált történet követhető szöveges tartalmát egy pergőbb, feliratos magyar fordítás adja vissza, eredeti nyelven történő énekes előadás mellett. A fordítót ne bántsuk: neki mind a zene, mind pedig az eredeti szöveg – illetve végső soron meghatározott bibliai szöveghelyek – szigorú formai és tartalmi korlátai között kellett megküzdenie feladatával, illetve a több évszázados időbeli és nyelvi szakadékkal, és szerintem eleve vesztes helyzetben volt. Ez a helyzet viszont már sajnos az alapötlet oldaláról is megkérdőjelezi a magyar nyelvű előadás gondolatának helyességét.     

Az énekes szólisták közül a legnagyobb hatást rám is Schöck Atala gyakorolta, de az osztó igazság jegyében hozzá kell tenni, hogy az Erkelben a mélyebb hangfajok képviselői mindig előnyben vannak, mert előfordulhat, hogy szoprán, vagy akár tenor énekes hangjának vivőereje nem elégséges a nézőtér megfelelő beénekléséhez. Azt hiszem, hogy most, az adott modorban énekelve mind a szoprán, mind a tenor szólista határhelyzetben lévő teljesítményt nyújtott ebből a szempontból.

Érdekes kérdés, hogy az előadott változat mennyiben követi az eredeti művet, mennyiben a Mozart-féle átdolgozást, illetve pontosan ki mit szerzett vagy írt át belőle, mivel tudtommal Mozartnál már nincs is alt szólista, a szólamot szopránra transzponálta. Meglehet persze, hogy közben Mozartot is felülbírálta valaki, vagy esetleg a két változatból egy harmadikat hozott létre, csak hát az ő személyazonossága a színlapról nem derül ki.

Az előadás balettbetétjével kapcsolatban lényegesen kedvezőtlenebb a véleményem, mint általában véve a rendezést illetően; ezt részletesebben a balettfórumban (5944) fejtem ki.



10394 andy 2019-12-24 20:27:38 [Válasz erre: 10393 nickname 2019-12-24 07:43:02]

Nyilván volt oka Mozartnak, hogy elkészítse ezt az átiratot, de mi oka van a 21. században annak, hogy ezt játsszák. De persze nem Mozart itt az igazi gond. Te láttad az előadást? Mert ha igen, akkor érdekelne a váleményed, pl. a magyar fordításról, ami prozódiailag szerintem egy agyrém.


10393 nickname 2019-12-24 07:43:02 [Válasz erre: 10391 andy 2019-12-21 23:43:26]

Egy zenekari bevezetés a Soltival felvett Messiás lemezen is van. Egyébként Mozart védelmére: tudtommal a 1700-as évek második felében nem létezett régi zene, mert a korábbi szerzőket gyakorlatilag nem játsszották. Gottfried van Swieten bárónak köszönhetően azonban Mozart megismerte J. S. Bach és Handel zenéjét is és nagyra becsülte a két barokk mestert. Amikor átírta a Messiást, akkor valószínűleg az a szándék vezette, hogy újra előadhatóvá tegye a műve, a kor ízléseihez viszonyítva azt. Handel oratóriumnak szkenírozás pedig olyannyira nem példanélküli jelenség, hogy már a mester halála után nem sokkal, a 18. században előfordult, hogy Londonban szkenírozott formában adták elő legnépszerűbb oratóriumait. Ha ismereteim helyesek ezen darabjai halála uán még egy ideig Angliában nem merültek feledésbe, ellentétbe operáival. Ettől függetlenül nem feltétlenül kellett volna a Messiést ebben a formában előadni 2019-ben Budapesten, 


10392 lujza 2019-12-22 03:02:38 [Válasz erre: 10391 andy 2019-12-21 23:43:26]

Kedves Andy, a hiba csakis benned van, ha előzőleg megnézted a honlapot, és láttad, hogy megrendezik és megkoreografálják ezt az oratóriumot, és ezek után jegyet vettél rá! :(( Ezek szerint jó sok embert sikerült átverni, akik gyanútlanul egy szép élményre vágytak karácsony előtt. A szoprán csak ráadás mindehhez.


10391 andy 2019-12-21 23:43:26

Az 1990-es évek elején mi is beléptünk a CD korszakba. 2 havi fizetésemből vettem egy pompás Philips  CD játszót, és aztán hosszú évekig a megtakarított pénzünk nagy részét CD vásárlásra fordítottuk. Első CD-ink egyike volt az a Phiips album amelyen Gardiner vezényelte Handel Messiását.  Mit mondjak, rongyosra hallgattuk, ha egy CD esetében ez egyáltalán lehetséges. Az elmúlt években aztán ritkábban vettem elő ezt a lemezt, de a mű azóta is, hol lámpásként világítva, hol égetve és perzselve, hol pedig csak gyertyalángént pislákolva, de ott él a szívemben.
Éppen ezért nagy várakozással mentem el ma az Erkel színházba, a Messiás premierjére. Körülnézve a hatalmas nézőtéren, egy üres helyet sem láttam. Ezen - a manapság egyre ritkább - telt házon elgondolkoztam. Vajon kik ülnek ma melletem és körülöttem?  Hányan lehetnek azok, akik hangról-hangra ismerik a művet, és azok, akik most találkoznak vele először? Vajon goldol-e most arra az operaház igazgatója, a karmester, az énekesek és a zenészek, hogy milyen óriási felelőség terheli a vállukat, amikor sok-sok embernek ez lesz az első (és talán utolsó) találkozása ezzel a csodálatos művel?
Nagy várakozásomat aztán az előhang első akkordjai alaposan lehűtötték.  Mi ez? Mozart társzerzősége már eleve gyanus volt, de még valaki más is belepiszkált (belepiszkolt?) ebbe a műbe, vajon ki lehetett az? Ki vette magának azt a bátorságot, hogy zenei bevezetést írjon és ezzel megváltoztassa Handel művét? Amikor aztán énekelni kezdtek, kétségbeesésem csak fokozódott. Úristen, mi ez a magyar szöveg, mi ez a szörnyű prozódia, hogyan lehet ezt egyáltalán énekelni, ki követte el ezt, és ki engedte meg ezt neki? Tessék, kedves fórumtársak, akik a magyar nyelvű éneklésért törnek lándzsát, most megkapták. Menjenek, és büntetésként hallgassák ezt a förmedvényt. Nem, azért ilyen rosszat nem kívánok, nem kívánhatok senkinek sem.  Mit mondjak még? A rendezés. Mit kell ezen az oratóriumon rendezni? Miért sétálnak takarítónénik vödörrel és partvissal a kezükben? Miért veszik le, aztán veszik fel kifordítva a kötényüket? Mire jó a balettesek precíz, jól koreografált tánca akkor, amikor éppen arról énekelnek, hogy pásztor nélkül maradt a nyáj, és minden birka céltalanul százfelé kóborol, és miért vetítenek közben egy kanyargó alagutat, amelyen csak egy út vezet előre? Tudja-e ez a szerencsétlen rendező, hogy egyáltalán miről szól ez a mű? Mit akar ezzel az egésszel kifejezni és számunkra elmondani, akkor, amikor a megváltás nem a színpadon játszódik le, hanem - jó esetben - benned és bennem? Engem általában nem zavar a rendezés, de most nagyon zavar, mert úgy érzem, hogy tudatosan a mű lényegét akarja elvenni tőlem: a szakralitást. És ez a mesterkedése már meghaladja a toleranciámat, ez tűrhetetlen. 
Ezen az estén sokan meggyalázták ezt a csodálatos művet, az emberi elme egyik legnagyszerűbb alkotását. Mozarttól kezdve a nevenincs "zenei szerkesztőn", a szégyenletes és hitvány magyar szövegen, a szörnyű szopránon át a rendezőig. De ez a nagyszerű zene még így is életre kelt, köszönhetően Handelnek és a csodálatos énekkarnak, amely a sok- és céltalan mozgás és a túlhajszolt tempók ellenére is, szinte hibátlanul teljesített. És Shöck Atala jóvoltából volt 1-2 olyan pillanat, ami megért minden szenvedést, köszönet érte.


10390 Búbánat 2019-12-10 15:53:11 [Válasz erre: 10389 Búbánat 2019-12-09 12:55:14]

Erkel Színház, 2019. december 9.

KOMLÓSI 35  - Jubileumi Gálaest

Nem a szokványos tematika jegyében állította össze gálaestjét a jubiláló - 35 évvel ezelőtt lett az Operaház magánénekese - Komlósi Ildikó, mezzoszoprán: a műsorát - ária- és dalrészletek helyett - mindössze két opera  (Aida, Carmen) köré sűrítette. A Művésznő választása azért eshetett e darabokra, mert Amneris és a Carmen a pályája művészi kiteljesedő időszakának meghatározó szerepei közé tartozik; a két operából kiválasztott jelenetek előadása, énekelnivalóit tekintve, de akár a különböző karektermegformáló képességek ábrázolása tekintetében is attraktív, nagy lélegzetű, jelentős feladat, ami még egy ilyen gálán is komoly kihívás az előadó számára. Erről így beszélt a vele készített interjúban:

„Először elhangzik majd az ítélkezési jelenet az Aidából, amely az operairodalom talán legnehezebb felvonása egy mezzónak. Utána a fényképeimből lehet látni egy rövid összeállítást, aztán a szünet után pedig érkeznek a flamencósok, hogy ráhangolják a közönséget a Carmen-re. Azt szeretném, hogy olyan este legyen, amit az ember nem felejt el. A lelke is kapjon, meg szórakoztasson is. Meg akarom mutatni, hogy igenis megcsináltam ezt a 35 évet! Persze, ez nem azt jelenti, hogy mostantól vége mindennek. Az ember mindent megtesz, hogy ott legyen, intakt maradjon a hangja, színpadon is meg tudjon jelenni. Nem szabad feladni. Szolgálni kell, amíg csak lehet.”

Mindaz a felhalmozott szépség, érték, bensőségesség megmutatkozott Komlósi Ildikó interpretálásában, melyek egy életpálya – jelen esetben az eddig eltelt harmincöt év művészi munkának –  eredménye: letéteménye, egyben tükre is.  A „jubiláns” igazolta felfokozott várakozásunkat: orgánuma intakt, erőteljes, varázslatos színekben, árnyalatokban tobzódik; éneklésében a partitúra szólamának minden gazdagsága, szépsége felragyogott; és nemcsak énekelt, hanem színészi vénáját is kamatoztatva játszotta, láthatólag mélyen átélte szerepeit. Az Aida és a Carmen kivonatos jeleneteiben Komlósi Ildikó kivételes művészi adottságait sziporkázóan kifejezésre juttatta, a tudásának legjavát nyújtotta, a közönség pedig minderre „vevő” volt, és elismerésének zúgó tapsaival és ovációival adott hangot.

Jó volt újra látni-hallani Komlósi Ildikót a színpadon, aki mint erről tegnap este is megbizonyosodhattunk, nagyformátumú operaénekesnő, aki még túl a jubileumi 35. évén is, remélhetőleg még sok gyönyörűséget fog szerezni-nyújtani operaszerepeiben a közönségének!

A meghívott partnerénekesek, vendég-fellépők, a közreműködő kórus, zenekar, karmester és a rendező munkájára, méltatásukra itt most nem térek ki; a főszereplő: KOMLÓSI ILDIKÓ volt.

Az első rész műsora:

Verdi: Aida – Ítélkezési jelenet, IV. felvonás

- Amneris  jelenete,  Amneris és Radames kettőse, ítélkezési- és zárójelenet.

Szereplők:

Amneris – Komlósi Ildikó

Radames – Marco Berti

Ramfis főpap – Palerdi András

Km. a Magyar Állami Operaház Énekkarának férfikara

Ezt az operajelenetet vetítés követte: Komlósi lldikó szerepjeleneteiből és családi vonatkozású képeiből láthattunk jó néhányat a kivetítőn – Ókovács Szilveszter főigazgató kommentárjainak kíséretében.

Szünet utáni II. részben:

Bizet: Carmen – keresztmetszet

- Nyitány

- Cigarettakórus és jelenet (km. Carmen, Zuniga, José, énekkar)

- Habanera – Carmen belépője, I. felv.

- Seguidilla – Carmen dala és kettőse Joséval, I. felv. 

- Cigánytánc (Carmen; flamenco táncosok)

- Torreádordal – Escamillo dala, II. felv. (km. énekkar)

- Bevezető-jelenet és Virágária – José áriája, II. felv. (km. Carmen)

- Csempészötös, II. felv. (Carmen, Frasquita, Mercedes, Le Dancaire, Remendado)

- A III. felvonás előjátéka

- Kártyahármas, III. felv. (Carmen, Frasquita és Mercedes)

- Escamillo és José kettőse, III. felv.

- Carmen és José  zárókettőse (km. Frasquita, Mercedes, énekkar)

Szereposztás:

Carmen – Komlósi Ildikó

Don José – Marco Berti

Escamillo – Szemerédy Károly

Zuniga - Gábor Géza

Frasquita - Sáfár Orsolya

Mercédés - Kálnay Zsófia

Le Dancaire – Mukk József

Remendado - Fülep Máté

Közreműködött:

A Magyar Állami Operaház Énekkara

FlamenCorazónArte Táncszínház művészei: Pirók Zsófia (flamenco tánc), Lippai Andrea (flamenco tánc) és Alex Torres (flamenco gitár).

Varidance táncművészei: Hernicz Albert, Perger Balázs,  Simon Gergő, Széchenyi Krisztián, Végső Zsolt (Művészeti vezető, koreográfus: Vári Bertalan)

A Magyar Állami Operaház Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekarát Szennai Kálmán vezényelte.

A gála-műsor rendezője: Almási-Tóth András 


10389 Búbánat 2019-12-09 12:55:14

Komlósi Ildikó: „Velem 35 éve robog ez a vonat”

BOJTA ZITA2019.12.05. 19:53  ORIGO.hu

Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszoprán páratlan világkarriert futott be, a legnagyobbakkal dolgozott és dolgozik együtt most is. Diplomájának megszerzése óta színpadon áll hazánkban és külföldön, megnyerte a Pavarotti énekversenyt, fellépett a New York-i Metropolitanben, a milánói Scalában, a veronai Arénában, egyszóval az opera minden fontos helyén jegyzik a nevét. Ő Bartók Juditjának leghitelesebb tolmácsolója. December 9-én különleges esttel ünnepli pályafutásának 35. évfordulóját, stílszerűen az Erkel Színházban, ahonnan annak idején elindult ez a páratlan karrier. A művésznőt otthonában kerestem fel, és rögtön azzal a kérdéssel kezdtem, amelyik egészen addig foglalkoztatott...


10388 operaisiásza 2019-12-05 22:52:42

Tévedás, bocsánat.


10387 operaisiásza 2019-12-05 22:51:48 [Válasz erre: 10386 Búbánat 2019-12-03 14:05:06]

Egri Sándor?


10386 Búbánat 2019-12-03 14:05:06 [Válasz erre: 10385 Heiner Lajos 2019-12-03 13:52:22]

Igen, de minálunk hamarjában nem emlékszem, hogy ki bariton  énekelte Eisensteint Rezsnyák előtt - színpadon.


10385 Heiner Lajos 2019-12-03 13:52:22 [Válasz erre: 10384 Búbánat 2019-12-03 11:09:11]

Szoktak baritonok is enekelni, lemezen pl. Wachter, Prey, Brendel.


10384 Búbánat 2019-12-03 11:09:11

Nézem A denevér decemberi-januári szereposztásait és meglepve látom, hogy Eisenstein szerepét négy előadáson nem tenor, hanem bariton énekes fogja alakítani: Rezsnyák Róbert (december 31., január 2., 4., 5.)


10383 IVA 2019-11-29 04:43:04 [Válasz erre: 10381 joska141 2019-11-28 08:03:08]

Nekem úgy tűnik, hogy a címek rejtette linkek nyomán, vagyis az Opera honlapján nem érvényesülnek a kedvezmények.

Innen viszont biztosan!


10382 perempe 2019-11-28 18:39:00 [Válasz erre: 10380 Búbánat 2019-11-24 15:20:08]

off:

hr-Sinfonieorchester – Frankfurt Radio Symphony csatornáján van belőle pár részlet, nincs okuk szégyenkezni.


10381 joska141 2019-11-28 08:03:08

Black Friday!!! November 29-én, pénteken, az alábbi téli előadásainkra kínálunk kedvezményes jegyeket a készlet erejéig:

A diótörő  (esti előadások) –30%
Bohémélet 50%
Bohémélet 2.0 –50%
Messiás 50%
Giselle –50%
Gioconda 50%


10380 Búbánat 2019-11-24 15:20:08 [Válasz erre: 10379 andy 2019-11-23 23:23:42]

Az általam látott Porgy és Bess-előadás első felvonása után a szünetben kifelé haladva vettem észre, hogy Dénes István karmester  nem zárkózott be öltözőjébe, mert már  kint álldogált a földszinti zsöllye menti jobb oldalsó folyosón,  a közönséget "szemrevételezhette"..., majd később bejött a nézőtérre is "szét nézni"...,  csak a következő felvonás kezdete előtt közvetlenül vonult vissza és vette az irányt a zenekari árok felé.


10379 andy 2019-11-23 23:23:42 [Válasz erre: 10374 Búbánat 2019-11-21 12:07:01]

Én is betévedtem ma délelőtt az Erkelbe. Megvallom a dzsessz sohasem volt a kedvenc műfajom - bár Gershwin Rhabsody in blue-ját jól ismerem és szeretem - de úgy gondoltam, mégsem maradhatok le erről az ikonikus (és sok vihart kavart) operáról, ha már olyan szerencsém van, hogy Pesten megy a darab. Betévedtem, és nagyon meglepődtem. Először is teltház volt. Igaz, hogy még nálam is idősebbekkel volt tele az Erkel, számításom szerint az átlagos életkor 75 év körüli lehetett, no de mégis, a telt ház az telt ház, akárkik is töltik be a rendelkezésre álló teret. A második meglepetés pedig a mű volt. Hát ez egy remekmű. Nemhogy sokallottam a - csaknem - wagnerhosszúságú, három órán át tartó művet, hanem keveselltem, szívesen elhallgattam volna még egy ideig. És nemcsak a mű, hanem maga az előadás is csodás volt. Az egész gárda remekül teljesített: a zenekar, köztük a két zseniális ütős, a fantasztikus kórus, a balettkar, és az énekesek mind: jóvoltukból a mű nemcsak megszólalt, hanem életre kelt. Dénes Istvánt eddig kissé vérszegény karmesternek gondoltam, de a mai produkciója alaposan megcáfolta vélekedésemet, így utólag is elnézést kérek tőle. Azért néhány énekest szeretnék kiemelni, elsőként a kakukktojás Szemenyei Jánost. Micsoda hang, micsoda mozgás, micsoda színészi játék, lélegzetelállító és - azt hiszem - felülmúlhatatlan. Nagyon tetszett Horti Lilla és Szemerédi Károly alakítása valamint Fodor Gabriella meghatóan szép áriája is. Hogy valami pici negatívat is írjak: Bakonyi Marcell hangja kissé kevés ehhez a szerephez. 

Összességében bátran merem állítani, hogy az utóbbi néhány évad legsikeresebb proodukcióját volt alkalmam meghallgatni, nagy-nagy köszönet érte. MIndenkinek csak ajánlani tudom ezt az előadást, 1-2 alkalommal talán még játszák novemberben, használja ki a lehetőséget és nézze meg, aki még nem látta.

Igazat kell adnom ebben a kérdésben Ókovács úrnak, jól tette, hogy nem hagyta magát és a sok-sok tiltakozás ellenére színre állította ezt a darabot. Mert jogunk van előadni és jogunk van hallgatni ezt a csodálatos zenét, hiszen mi mindnyájan pici négerek vagyunk az Isten tenyerén.


10378 Búbánat 2019-11-23 22:25:48

Hogyhogy nem láthatjuk Kelemen Zoltán operaénekest a Magyar Állami Operaház repertoárján szereplő Rigoletto címszerepében? Vagy Az álarcosbál Renatójaként (=René)?   A költői kérdésemre nem várok választ, de mégis.  És előrebocsátva, hogy a tavasszal bemutatandó Don Carlos szereposztásában Posa márkiként sem látom kiírva nevét, még inkább értetlenkedem. 

Ha az Opera vezetéséből ellátogatott valaki illetékes tegnap a BMC koncerttermébe meghallgatni Kelemen Zoltán énekét nagy Verdi-baritonáriákat műsorra tűző áriaesten (Macbeth, Traviata, Rigoletto, Don Carlos, Az álarcosbál), bizonyára meglepődött és igazat ad nekem, elgondolkodik azon, hogy is van ez?  

A kiváló baritonista énekművészetének fontos mérföldköveit jelentik ezen operák és benne ezek a szerepek; az általa most előadott, elénekelt, összetett felépítésű áriák minden szépségét, értékét kimagasló művészi színvonalon  prezentálta előttünk.

Micsoda kiállóképesség, átlényegülés, komoly, nagy hangvolument is kívánó egyik szerepből át a másikba, biztos énektechnikai tudás (frazeálása, legátóia, a hajlékonyság, a hangszínekkel való bánás stb…), erőteljes, kisugárzó hang - drámai, ha kell lírai megszólalásaival…! Anélkül, hogy színpad, jelmez, díszlet, szereptárs volna  – mert Kelemen Zoltán hangfenomén operaénekes, mindent tud és kibír!  A hat, félelmetesen szép Verdi-baritonáriával, amelyeket egy-egy rövid szünet beiktatásával elénekelt, szinte: „alakított” – akárha a színpadon játszaná és élné át a szerepet!  Átszellemült, a karakterbe plántáló empatikus megszólalásai, megformálásai – ha csak egy-egy ária keretébe sűrítve is –  ezen operák csúcspontjait idézik meg - magas érzelmi hőfokon!

És ha hozzáteszem, hogy fellépése alatt csupán fél méter távolság választotta el a közönség első sorától, de ezt a „terhet” is viselte azon kívül, hogy úgy kellett énekelnie, hogy a koncertteremnek nincs pódiuma, az akusztika olyan felemás, mindebből is következően a zenekar olykor erős hanghatásait  kvázi "túlkiabálni" szükségeltetik – lám, ezt is bírja erővel, idegekkel, ami fizikailag is elismerésre méltó teljesítmény!

Kelemen Zoltán széles repertoárja sokszínű, igen jelentős! [ https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelemen_Zolt%C3%A1n_(opera%C3%A9nekes,_1970)

Az elmúlt évtizedek alatt a Szegedi Nemzeti Színház vezető baritonistájaként sorra énekelte-alakította nagy sikerrel Verdi jelentős  (hős)bariton főszerepeit is:  Rigoletto, Macbeth és a Simon Boccanegra címszerepei; Georges Germont, René, Jago, Luna, az Ernani Don Carlo-ja, A végzet hatalma Don Carlos-a.

 Kelemen Zoltán immár évek óta a Magyar Állami Operaház tagja is, de az említett szerepekben - a Traviata  Germont-ját  és korábbról az Otello Jágóját leszámítva -  nem látható.  Miért?  (Még Fordot énekelte a Falstaffban, Paolo Albianit a Boccanegrában - de ezek "fajsúlyban" talán nem mérhetők  az előzőkhöz.) Pedig „kéznél” van….elővehető, felkérhető a nem is olyan régmúltban abszolvált sikerszerepeire, még úgy is, hogy rajta kívül is vannak jó baritonistái a HÁZ-nak, de mégis, szerintem ildomos  ha Kelemen Zoltánt kiemelkedő énektudásához, hatalmas művészi tapasztalatához, renoméjához méltó szerepekben (is) foglalkoztatná, amiből most ízelítőt nyújtott – és kaphattunk tőle  -  tegnap este a BMC Verdi-koncertjén.

 Mindezt azért is vetem fel, mert Kelemen Zoltán minden bizonnyal megérdemelné, sőt „kijárna” neki egy új Verdi-szerepben való bemutatkozás is: utóbb beállhatna a jövő tavasszal bemutatandó Don Carlosba és megkaphatná Posa márkit!  Aki ilyen elképesztően, hatásosan, fenomenális baritonján elő tudja adni az opera két megrendítő szépségű részletét (Per me giunto; s különösen Posa halálát: O Carlo, ascolta) ezeket az áriákat külön, most tanulta meg erre az alkalomra, Pál Tamás karmester szemmel látható elismerésétől övezve ( a „Szabadságkettőst” már régtől tudja, sokszor előadta koncerteken)  – annak ott van/lenne a helye az új rendezésű Don Carlos operában is!

Még pár szó a műsorról:

A Verdi-esten az Óbudai Danubia Zenekar kíséretével és a felkért kiváló karmesterükkel, az örökifjú Pál Tamással az élen – a terem hangzó viszonyai mellett – ragyogó, pompás hangzásban szólaltak meg a szebbnél szebb áriák! Külön dicséretet érdemelnek a Stiffelio nyitányának és a Macbeth III. felvonásbeli teljes balettzenéjének interpretálásáért!

Az elhangzott zenék alatt kivetített képeket láthattunk Verdiről, személyes- és munkakapcsolataiból, az ősbemutatók színhelyéül szolgáló városok operaházairól korabeli és mai külső-belsőjéről.  A házigazda Eckhardt Gábor műveket ismertető elemző-összekötőszövege szolgált egy-egy zeneszám közben kis szusszanásnyi pihenőre a fellépő művészeknek.

Ez volt a műsor:

„LUI (APÁK, SZERELMEK, BARÁTOK)”

Giuseppe Verdi

Stiffelio – Nyitány
M
acbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata

Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

KÖZREMŰKÖDIK:

  • Kelemen Zoltán – bariton
  • Óbudai Danubia Zenekar
  • Eckhardt Gábor – házigazda: műsorszám-elemző, kommentátor

2019. november 22. – BMC Koncertterem


10377 Livingstone 2019-11-23 07:44:08

Sajnos ezt a Fanciullát akárhogy próbálnám megszeretni, nem lehet! A színpadkép taszító, értelmetlen, a rendezésnek semmi köze nincsen a szöveghez! A gyér közönség nem a darab népszerűtlensége miatt van, hiába próbálják ezt egyesek meglovagolni. A másik nagy probléma, a tenor főszerepre tökéletesen alkalmatlan énekes! Nem hinném, hogy lenne még egy operaház a világon, ahol egy ilyen kicsike hangra bíznák ezt a nagy hangot igénylő, hős tenor szerepet!


10376 IVA 2019-11-23 07:34:52 [Válasz erre: 10375 lento_barbaro 2019-11-23 00:24:23]

Kedves Lento_barbaro, ha úgyis jössz még, én pedig hamarosan újranézem A Nyugat lányát, most csak annyit, hogy nem vagyok szakmabeli, így szaktekintély sem lehetek. Csupán határozott véleményem van dolgokról, és örölök, ha az érdekel valakit.


10375 lento_barbaro 2019-11-23 00:24:23 [Válasz erre: 10371 Hangyász 2019-11-18 21:05:15]

Jó estét, kedves Fórumtagok! Bizonytalan vagyok, hogy a fórumszobába belépvén kell-e köszönni, inkább így tettem. Talán vicces, amilyen az lehet, ha valaki buszra felszállva köszön a többieknek.

Nemrégiben (de jure) nyugdíjas lettem, így lett időm, kedvem, okom ebbe a fórumba (is) bejelentkezni. Az aktuális ok, hogy ma este megnéztem, de inkább hallgattam a Nyugat lányát az Erkelben.

Én az a típus vagyok (szerintem a jelenség általános és megérdemli a típus besorolást), aki fiatal korában ki nem állhatta Puccinit, vén létére pedig szereti. Már vagy úgy 10 éve kezdtem megbarátkozni vele, de igazán a tömbösítés eredménye vagyok. A mintegy egy éve tartó operai „eszed, nem eszed, nem kapsz mást” csak Puccinit kulturterror nekem bejött, csaknem minden előadást megnéztem legalább egyszer, a Nyugat lányát kb. egy év után most másodszor. Kellett az egy év, hogy legyűrjem azt a fizikai undort, amit az orosz zseni által kitalált szinpadkép keltett. Viszont az itt a fórumon érezhetően szaktekintélynek számító IVA val együttérezve, az én skálámon is a „gyengébb” minősítésből a „talán legjobb” Puccini darab kategóriáig kúszott fel a Fanciulla az első erkeles és sok gépi hallgatás után.

Tavaly első felindulásomban ezt írtam egy ennél kisebb olvasottságú blogra: „Ez az önnön zsenialitásától bizonyára permanensen alélt orosz cukifiú (kötetlen beszélgetésben több ennél jellemzőbb meghatározásom lenne) tönkretette úgy kétszáz (?) ember kiváló munkáját.” Továbbá: „meszesedő agyammal néha még talán gondolkodó emberként nem kérném, hogy egy (akár sokat foglalkoztatott) világ-ifjonc értelmezgesse nekem, hogy egy másfél évszázaddal ezelőtt játszódó történetnek lehet mai üzenete. Ha erre nem jönnék rá magamtól, akkor talán operát sem hallgatnék. Egy rendezőnek (az én laikus és ósdi) elképzelésem szerint azon kellene fáradoznia, hogy a szerző szándékai hitelesen érvényesüljenek.” Az, hogy a történetet is megváltoztatta, gondolom, ezer helyen már ki van vesézve, csak utalok rá.

Hogy a hozzám hasonlóan érző operakedvelők nem jöttek el több százan (kb. fél ház volt), vagy elegük volt a tömbösítésből, azt nem tudom. Azonban a melletem ülő, az első felvonásban csőhalmokkal már „érzékenyített” holland túristák is felhördültek, amikor a második felvonás elején meglátták az IKEA szobát, és az arab csadorba öltöztetett indián szolgát.

A zene viszont csodálatos volt, egy pillanatig nem fanyalognék senkin és semmin, Bátori Éva tökély, Alexandru Agache (Rance) is kiváló, a zenekar is egyben volt. Puccini zenéje időnként hipnotikus hatású, csak ne kellett volna folyton azt a förtelmet nézni, amit a szinpadra tettek. (Bocs, ha még majd írok ide, az már nem lesz ilyen hosszú.)


10374 Búbánat 2019-11-21 12:07:01 [Válasz erre: 10372 pagliacci 2019-11-19 07:37:35]

Tegnap este az Erkel Színházban a Porgy és Bess-sorozat első előadásán voltam, kíváncsian Horti Lilla (Bess) és Szemenyei János (Sporting Life) bemutatkozására új szerepükben. Örömmel mondhatom: minden várakozásomon felül teljesítettek!  Ének-játékukkal, sőt színészi talentumukkal, elismerésre méltó alakításukkal igen megörvendeztettek. De ez a megállapításom az összes szereplőre igaz: a tömegjelenetek, az egyes karakterek önálló énekszámai, a kórusok élményszámba menőek, lebilincselőek.  A további, főbb szerepeket  Bakonyi Marcell (Porgy),  Szemerédy Károly (Crown),  Fülep Máté (Jake),  Fodor Beatrix (Clara), Fodor Gabriella ( Serena), Meláth Andrea (Maria) és Ujváry Gergely (Robbins)  alakítja. 

Az énekkar, a zenekar, a táncosok produkciói is minden dicséretet megérdemelnek!  Dénes István karmester rutinos zenei irányításával élvezetes Porgy és Bess-előadásnak tapsolhattunk!  Érdemes megnézni-meghallgatni Gershwin operájának további előadásait az Erkel Színházban.

Az Opera Café stábja a Porgy és Bess® próbáján járt, interjújában pedig az évad előadásainak két új belépőjét, Horti Lillát és Szemenyei Jánost kérdezte az előadásról, mely novemberben négy alkalommal látható az Erkel Színházban.

https://www.facebook.com/Operahaz/videos/448109009063920/


10373 lujza 2019-11-20 01:09:40 [Válasz erre: 10370 Edmond Dantes 2019-11-18 14:37:35]

Én se úgy gondolom, hogy a közönségszervezők irányítják a műsorpolitikát, de lenne egy olyan halvány elképzelésem, hogy az éves műsorterv összeállításakor a közönségszervezés vezetőjét is bevonják, aki netán kellő rutinnal közbeszólhatna, hogy x darabot nem fogjuk tudni ennyiszer eladni, viszont y darabból szívesen adnánk el még több előadást. De hol van ez a kellő rutin a közönségszervezésen?


10372 pagliacci 2019-11-19 07:37:35

Ha valaki mégis kacérkodik a gondolattal hogy - akár újra - megnézi (talán a következő 30 évben Budapesten utoljára) a Porgyt, jelzem hogy a szereposztás idén kismértékben megújult, azt csicseregték a verebek, hogy Szemenyei János kiváló hangi, táncos és színészi adottságokkal bíró musical-színészünk és Sporting Life operát feldobó szerepének találkozása ritka szerencsés együttállást eredményez.

A szép hangokért rajongóknak pedig a darabban újdonságként bemutatkozik Horti Lilla, Bess-ként.


10371 Hangyász 2019-11-18 21:05:15 [Válasz erre: 10370 Edmond Dantes 2019-11-18 14:37:35]

A modern agyament rendezések miatt a közismert operákra még csak-csak bejön a nagyérdemű, de ha pl. a Vadnyugat hőskora helyett mai melósokat raknak a színpadra, nem csoda, hogy a közönség nem jön be (az esetek többségében méltatlanul) kevésbé ismert/játszott darabokra.


10370 Edmond Dantes 2019-11-18 14:37:35 [Válasz erre: 10363 lujza 2019-11-18 03:00:07]

Nos, ebben  ellent kell mondanom: a közönségszervezők alapos szereptévesztésben lennének, ha ők mérnék fel a közönségigényt, beleszól(hat)nának a műsorpolitikába. Mindkét tevékenység a művészeti vezetés, végső soron az igazgató joga s egyben felelőssége. IVA-nak igaza van: a rossz Nyugat lánya-házak a 10366-ban felsoroltak miatt álltak elő plusz továbbra is fenntartom, hogy nálunk nem/sem túl népszerű a darab és egynél több széria lefuttatásához sok bátorság és sok nagy import név kell(ene). De mint már többen megbeszéltük. nagy import név 1-1 kivételt leszámítva csak áriaesteken  tűnik fel nálunk.


10369 Edmond Dantes 2019-11-18 14:27:19 [Válasz erre: 10366 IVA 2019-11-18 04:05:33]

Van azért még "verhető" népszerűségű Puccini-opera, pl. az én egyik speciális kedvencem, A köpeny, pedig óriási zene (nem vagyok osztályon felüli Pucci-fan!) és az Angelica nővér mint opera még a címszereplőnél is "sebezhetőbb", mármint népszerűség tekintetében. Egyébként igazad van ld. 10370.


10368 Edmond Dantes 2019-11-18 14:21:30 [Válasz erre: 10362 lujza 2019-11-18 02:52:12]

A legközelebbi gyerek a közelemben én magam voltam és az én első három operám (ezekre még fejből emlékszem, későbbiek sorrendjére már nem) egy öntörvényű cigánylány, egy -ahogy te fogalmazol- zsákban éneklős és -szintén a te szavaiddal- egy tbc-ben haldoklós volt, utóbbi a "későbbi" évjáratból, és mondhatom, eléggé megkedveltem az operát. Egyik, már nem első Varázsfuvolámra viszont szintén jól emlékszem, főképp arra, hogy a mögöttünk ülő kislány (mamával volt) nyilvánvalóan unalmában szünet nélkül krákogott, köszörülte a torkát, izgett-mozgott ... ameddig a mellettem ülő hátra nem szólt: talán vigye a gyereket tüdőgondozóba! Egy dermedt pillanat ... és a kislány azonnal "meggyógyult". Úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Az unokád és a barátnője illedelmesebbek, te pedig szerencsés vagy :-)


10367 Búbánat 2019-11-18 13:41:29 [Válasz erre: 10362 lujza 2019-11-18 02:52:12]

A tegnap délelőtti Varázsfuvola-előadáson a mellettem ülő fiatal anyuka ölében olyan három-négy éves korú kislány ülte végig pisszenés nélkül, odafigyeléssel, csillogó szemekkel a teljes operát - gondolom a látvány lekötötte a figyelmét, és minden alkalommal, amikor felcsendült a taps, ő is tapsikolt a kis kezeivel, kifejezve örömét, elismerését; valószínűnek tartom, azért az énekszó, a zene is hathatott rá, abból befogadott valamit... mindenesetre a székem olykor beleremegett, amikor és ahogyan az anyuka a zene ritmusára dobolt a lábával - ölében a lánykával... Hiába, nem lehet elég korán egy gyermeket elvinni az Operába és operával megismertetni őt: operát megkedveltetni-megszerettetni vele, ilyen piciny korától kezdődően már... ami azért nem szokványos... Bár eleinte meghökkentett, hogy ilyen pici gyermeket is elvisznek már operaelőadásra, de mágis öröm volt látni, hogy mennyire teljes odafigyeléssel, rácsodálkozással követi a színpadon látottakat,  a csillogást, a színeket-fényeket, a látványt, s szemmel láthatóan tetszett neki a mozarti muzsika, benne a fuvolával és csengettyűszóval-harangjátékkal, meg  az énekes előadók hangi- és játék "mutatványai" is,  mindez  érzelmi hatásokat válthatott ki belőle... már most!


10366 IVA 2019-11-18 04:05:33 [Válasz erre: 10363 lujza 2019-11-18 03:00:07]

A többi Puccini-opera verhetetlen népszerűségéhez képest A Nyugat lánya valóban nem népszerű, méltatlanul népszerűtlen, noha nekem kedvencem, gyengém. Biztos vagyok abban, hogy időről időre műsorra kell tűzni, ha konjunktúra kínál rá alkalmat. Egy Puccini-év mint megalomániás kampány nem ilyen alkalom! Ilyen alkalom, ha akad hozzá a szerepet fölényesen megoldani tudó, kivételes kisugárzású szoprán, egy vonzó tenor és egy jelentős bariton – akik egy normális, a darabért rajongó rendezőt a mű interpretálására inspirálnak. Az, hogy egy énekesnő (vagy kettő) el tudja énekelni, győzi a szólamot, kevés.


10365 IVA 2019-11-18 04:00:58 [Válasz erre: 10361 nickname 2019-11-17 13:35:08]

Eltévedtem? Ez itt a személyeskedő politikai homokozó?


10364 IVA 2019-11-18 03:44:07 [Válasz erre: 10359 Edmond Dantes 2019-11-17 10:08:18]

Az alább leírt nézőtéri állás esetén nem lehet felmenteni a közönségszervezést, de úgy látszik, valahányszor felmerül ez a téma, fel kell sorolnom valamennyi gyanítható felelős (felelőtlen) kört. Műsorpolitika, darabválasztás, rendezőválasztás, rossz propaganda (rossz trailer és rossz képek egy rosszképű előadásról), ostoba pr, semmittevő közönségszervezés stb., stb., stb.


10363 lujza 2019-11-18 03:00:07 [Válasz erre: 10360 Edmond Dantes 2019-11-17 10:44:34]

Szerintem a közönségszervezés az igényfelméréssel, a vonzó műsorpolitikával kezdődik. Jó árut könnyebb eladni, bár azt is vonzóvá kell tenni valahogy. Ha egy opera kevésbé népszerű, akkor a szereposztásnak kell olyannak lenni. Régi fogás, hogy egy bérletbe a kurrens előadások mellé becsempésznek egy-egy kevésbé vonzót is. De ezek a bérletek 3-4 előadásból állnak, hogy lehet abba még becsempészni valamit.


10362 lujza 2019-11-18 02:52:12 [Válasz erre: 10359 Edmond Dantes 2019-11-17 10:08:18]

Nem biztos, hogy így gondolkodnál, ha gyerek is lenne a közeledben, akit szeretnél operába vinni. Vajon mire? A zsákban éneklősre, a felakasztósra, netán valamelyik tbc-ben haldoklósra? Vagy legyen a Figaró házassága? Abból mit fog megérteni? Netán Don Giovanni? Megnyugtatlak, szombaton a Varázsfuvola nagyon tetszett az unokámnak és a barátnőjének is, kivéve a szörnyű vetítést az elején. Hogy mit értettek meg belőle, az más kérdés, de a lényeg, az opera megkedvelése megkezdődött. Megérteni van még ideje, remélhetőleg nem utoljára látta. De próbáld meg elolvasni fiatalkorod egyik olvasmányát, biztos, hogy azt is másképp fogod most érteni.


10361 nickname 2019-11-17 13:35:08 [Válasz erre: 10355 joska141 2019-11-16 21:46:43]

Jé, pedig olyanokat mondtak itt az elmúlt években, hogy soha ennyi bérletet nem adtak el. Na, most akkor az hogy van? Csak ne hazudik a propagadna? Na, narancs színben tündöklők most tessék védeni Szilvesztert, hogy ő legalább csinál valamit, ő legalább igenis megpróbál ezt, meg azt. Meg már lassan olyan, mint Viktorunk: ki más lenne alkalmasabb!


10360 Edmond Dantes 2019-11-17 10:44:34 [Válasz erre: 10358 IVA 2019-11-16 22:32:01]

Gondolod, hogy a rendezes okoz ilyen brutalis kozonsegerdeklodes-hianyt? A szervezessel kapcsolatban mar ez alatt megirtam a velemenyemet, lenyege: szerintem nem "kozonsegbarat", kevesbe finoman: nem nepszeru opera. Sem szervezes, sem rendezes nem tehet csodat A nyugat lanyaval, semmilyen iranyban.


10359 Edmond Dantes 2019-11-17 10:08:18

Ismet nem vedem MAO kozonsegszervezeset, de nem igazan tudom hibaztatni oket. A nyugat lanyabol ha jol emlekszem, tavaly mar lefutott egy szeria, aki akarta, megnezte. Nem olyan darab, amire tolong a kozonseg. Nem veletlen az sem, ha A varazsfuvola telthazas. Valami kulonos ok miatt sokan ugy gondoljak, gyerekeknek valo, vasarnap delelott van, hajra, irany A varazsfuvola. Talan iskolak is visznek csoportokat. Mas kerdes -irtam mar korabban- hogy -szerintem- az irodalom egyik legtalanyosabb, legnehezebben ertelmezheto es kovetheto alkotasa, ami csak foltokban tartalmaz "gyerekeknek valo" elemeket, de ezek a foltok elegnek latszanak a fent emlitett tevkepzethez. Ahogyan egy ures Nyugat lanya nem a szervezes bune, ugyanugy nem az o sikeres munkajuk a telthazas Varazsfuvola sem.


10358 IVA 2019-11-16 22:32:01 [Válasz erre: 10357 Károly 2019-11-16 22:23:37]

A fölöslegesen, fontoskodón átértemező rendezés és a gyakorta emlegetett közönségszervezés.


10357 Károly 2019-11-16 22:23:37 [Válasz erre: 10355 joska141 2019-11-16 21:46:43]

A tegnapin is nagyon kevesen voltak! Azon gondolkodtam, hogy jó, jó, nem a legnépszerűbb opera nálunk, de azért ez túlzás. Talán a rendezés miatt. A szereplők a tenorista kivételével megfelelőek, Agache a sheriff szerepében lehengerlő! Kár, hogy a közönség szervezés ennyire a mélypontra süllyedt! 


10356 Búbánat 2019-11-16 21:52:38 [Válasz erre: 10355 joska141 2019-11-16 21:46:43]

Ugyanakkor a holnap délelőtti Varázsfuvola előadásra - a jegytérkép szerint  e pillanatban - mindössze egy darab (1 darab)  jegy vár már csak gazdára (mégpedig a 3.200 Ft-os árkategóriában)...


10355 joska141 2019-11-16 21:46:43

Holnap, azaz 2019.november 17-én vasárnap 19,00-órakor az Erkel Színházban Puccini "A Nyugat lánya" című opeáját adják. A jegytérkép szerint még 1.246 azaz Egyezer-kettőszáznegyvenhat darab jegy kapható az 1.600 férőhelyes színházban!!! Bérletes előadás (László Boldizsár bérlet). Elgondolni is rossz, mi lenne ha bérlesztünetben menne...Ez az egész közönségszervezés, jegyeladás úgy látszik nem fontos az Operaház vezetőségének...


10354 IVA 2019-11-16 20:53:51 [Válasz erre: 10353 Klára 2019-11-16 20:38:18]

OFF: Eredetileg én is így éreztem, mígnem valaki figyelmeztetett, hogy a távol nem igekötő, és egybeírva a helyesiras.hu ismeretlennek tartja.
Nemhogy bocs’, kösz’!


10353 Klára 2019-11-16 20:38:18 [Válasz erre: 10352 IVA 2019-11-16 04:54:44]

Ebben a szövegkörnyezetben és ebben az értelemben távoltartott, bocs!


10352 IVA 2019-11-16 04:54:44 [Válasz erre: 10351 IVA 2019-11-15 05:32:24]

Pontosítás: a súgólyuk vonalából 8 (azaz nyolc) reflektor világít a színpadi deszkákról a nézők szemébe is.
(Továbbá: távoltartott → távol tartott...)


10351 IVA 2019-11-15 05:32:24

Rigoletto – 2019. november 14.

Egy szűk évtizeddel ezelőtt adhattak közvetítést a televízióban a Szinetár Miklós és Harangi Mária társrendezésével jegyzett Rigoletto egyik előadásáról, amelyből egyedül Miklósa Erika Gildájára emlékszem. Ez a közvetítés azóta jótékonyan távoltartott a darab operaházi vagy Erkel színházi látogatásától, bárki énekelt is benne. Most egy előre megfontolt szándékkal megvásárolt bérlet szólított a találkozásra, összességében mélyen lesújtó élménnyel.
A rendezésről, a szcenírozásról, a színészi játék lehetőségéről és kivitelezéséről, az álságos darabértelmezésről és tolakodó szimbolikáról egyetlen jelzővel tudok nyilatkozni: vérprimitív. A Csikós Attila tervezte díszlet utazónak tűnik, mondanám jóindulattal, ki sem tölti az Erkel Színház jobb időket látott színpadát, bár inkább bábszínházi díszletként, sőt akár makettként hat. Valamennyi képnek az ötlete eredendően rossz, minden megoldása lapos, közönséges és kisszerű. Ehhez – mai színpadi divat szerint – a palotaképek csillárjainak égői kiégetik a néző szemét. Lehet mondani, hogy nem a csillárokat kell bámulni, ám a rivalda padlózatán fekvő legalább hat reflektor is a néző szemét irritálja. Külön nem irigylem az első sorban ülőket, akiknek ezek valószínűleg a szereplők lábát is takarják.
Velich Rita jelmezei esztétikailag is kellemetlenek, ám azért is, mert (Rigoletto színházi öltözőasztalának villanykörtesora mellett, amely a címhős életének fölösleges, szájbarágó jelképéül is szolgál) a történet „kortalanságát” hivatottak jelezni, meglehetős stílustalansággal. Szépnek egyedül Ceprano grófné jelmeze mondható (remekül mutat benne Megyimórecz Ildikó), de mivel olyan kihívó, mint egy velencei kurtizáné, ne csodálkozzon a gróf, ha a herceg őt is prédának tekinti.
A címszerepet (nagyon-nagyon régóta) alakító Fokanov Anatolij (a szórólap szerint Anatoly) tiszteletét érdemli ilyen nagy és nehéz szerep eléneklése baj nélkül, de úgy gondolom, „a világ legnagyobb operaházai” közé tartozás gyakran hangoztatott becsvágya és a szerep formátuma más hangi és színészi minőséget kíván, különösen akkor, ha az elérhető lenne. Gilda egyszerű lányka, aki alig tud valamit az életről, Verdi szerint azonban nagy hősnő, aminőkkel lehetett már találkozni az Erkel Színházban is. Kriszta Kinga képességei elismerése mellett sem mondható ilyennek. Galeano Salas gyönyörű és mozgékony, a magas fekvésben is hibátlanul és erőteljesen szóló lírai tenorjával lehetne erős és emlékezetes hatású Mantuai herceg, de a rendezésből fakadóan is gyenge játékára és hallatlanul előnytelen jelmezeire is kénytelen leszek emlékezni. Mivel Sparafucile jelenetei a rendezés legsilányabb megoldatlanságai, nehéz elképzelnem olyan előadást, amelyben Rácz István bérgyilkos-figurájának atmoszférája és hatása is lehet. Ugyanezért nem jelentős Szvétek László Monterone-alakítása sem; a tehetségesen játszó udvaroncok, Káldi Kiss András és Kiss Péter is vergődnek a kultúrtermi lapályon.
Bosszúságomat a hangilag megfelelő, ám általában kissé civilnek ható Mester Viktória Maddalenája tetőzte. A Rigoletto kifejezési világában teljesen idegen erotikus játéka a herceggel talán nem az ő ízléshiányának számlájára írandó, ám a mégiscsak jelmeztervezett ruhájához viselt ombré festésű (saját) hajával már olyan civil, mintha a közszolgálati televízió hírolvasó-pultja mögül rángatták volna a fogadóba. Bárcsak távol tudnám tartani magam attól a gondolattól, hogy Mester Viktória megjelenésében az Operaház mai színpadi kultúrájának igénytelensége és fegyelmezetlensége testesül meg!
Medveczky Ádám értő és érző vezénylése az énekesek korlátaihoz is igazodott.


10350 Búbánat 2019-11-07 22:05:49

A magyar opera napja alkalmából díjakat adtak át az Erkel Színházban

Új örökös tagokat is köszöntöttek az Erkel Színházban tartott ünnepségen.

Az elismerést Mészöly Katalin és Rohonyi Anikó operaénekesek, valamint Szumrák Vera balettművész vehette át Ókovács Szilvesztertől és Szinetár Miklóstól, az örökös tagok kuratóriumi elnökétől. Posztumusz örökös tag lett Ercse Margit mezzoszoprán és Szőnyi Ferenc operaénekes.

Jubileumi elismerésben részesült Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész.

A magánénekesek közül a Wagner-előadásokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeknek odaítélhető Závodszky Zoltán-díjat idén Németh Judit vehette át. Az ösztönös tehetséget és erős színpadi személyiséget jutalmazó Sudlik Mária-díjban Bándi János, a biztos énektechnikán alapuló érthető hangképzés és a tiszta, szép magyar kiejtés magas szintű műveléséért odaítélhető Melis György-díjban Szegedi Csaba részesült.

Az évad énekkari művésze Balás Péter és Fehérné Szentidai Szilvia, zenekari művésze Borosné Szilvásy Júlia hárfaművész, kartáncosa Pokhodnykh Ellina és Palumbo Valerio Antonio lett.

https://www.origo.hu/kultura/20191107-egyuttmukodesi-megallapodast-kotottek-es-dijakat-adtak-at-az-erkel-szinhazban.html

Ókovács Szilveszter elmondta azt is, hogya magyar opera napján indítja útjára az operaház streaming szolgáltatását a legnépszerűbb online felületeken,ahol az intézmény saját felvételeivel a magyar operaszerzők műveit kívánja népszerűsíteni.

Erkel Ferenc születésnapján elsőként a zeneszerző műveiből készült négy felvétel válik elérhetővé. A jövőben várhatóan hetente egy-egy újabb magyar opera felvétele kerül fel az online felületekre - emelte ki.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.