Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


10349 Búbánat 2019-11-07 12:03:33

Erkel Ferenc születésnapja  - november 7. -  2013 óta Magyar Opera Napja –hagyományosan ezen a napon kerül sor az Opera belső díjainak átadására, az Örökös Tagok, valamint Mesterművészek avatására.

16:00 : Budapest
Erkel Színház - Bernáth Büfé

"A Magyar Opera Napja"
Erkel Ferenc születésnapja


10348 Búbánat 2019-11-03 10:28:12 [Válasz erre: 10347 nickname 2019-11-03 10:19:33]

Számomra érdekes és tanulságos volt ez a Porgy és Bess-sorozat - a Házy Erzsébet nevével is fémjelzett régi előadásokéval egybevetve látni - kissé "kiforgatni"  - Gershwin remekművét...


10347 nickname 2019-11-03 10:19:33 [Válasz erre: 10346 zenebaratmonika 2019-11-02 14:12:56]

Én egyszer láttam a bemutató idején, de még egyszer ezért az előadásért nem adok pénzt. Ez egy elfusárált lehetőség volt sajnos. Nem baj ezt is ki lehet pipálni, hogy nagyszerű Szilveszterünk igenis bemutatta! Éljen éljen!


10346 zenebaratmonika 2019-11-02 14:12:56 [Válasz erre: 10345 Edmond Dantes 2019-11-02 14:00:35]

Én már 2-szer láttam, idén tuti nem megyek.


10345 Edmond Dantes 2019-11-02 14:00:35

A novemberi Porgy és Bess-ek online hirdetése ezzel a szöveggel jelenik meg: "A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel." Mi lett az afro-amerikai identitás-nyilatkozatokkal? Más kérdés, hogy az egy szál hétvégi előadást leszámítva most félház van vagy még az sem.


10344 nickname 2019-10-30 17:12:08 [Válasz erre: 10335 musicus2 2019-10-20 23:53:25]

Túlburjánzik benne a magyaros hangvétel: a verbunkos, a népies műdal-szerű részletek és még a magyar himnusz is elhangzik. Ez mekkora szentségtörés már egyesek szerint a nemzeti romantika fénykorában, illetve annak bizonyítéka, hogy Erkel aktuális igényeket szolgált ki programszerűen és nem alkotott igazán értékeset - magyarkodott. Ami hülyeség és szerintem enyhén sznob hozzáállás. De megjegyzem: ha jól tudom Kodály és Bartók se szerette Erkelt, aki nem ismerhette az igazi magyar népzenét s nagyban átvette az olasz, francia opera formáit - cavatina, kórustablók, nyitány és hasonlók felépítése, hangvétele -: hatott rá Donizetti, Meyerbeer, Bellini, Verdi, később talán Wagner is. Ezért Bartók a szemére vetette, hogy ez nem magyar operamuzsika. Csáth Géza azt írta róla:

"A negyvenes évek müvészi viszonyaihoz képest, munkái európai szinvonalon állottak. Ott állanak ma is. De mig nagyapáink Erkelben a magyar zene Messiását üdvözölték, addig mi bátran bevallhatjuk, hogy nem volt az. Magyar motivumokat, magyar melódia-instrukciókat és ritmus-mintákat használt, de az észjárásban, a zenei szerkesztésben nem tudta hangsulyozni a magyarságot. Épp azért, mert hangsulyozni akarta. Operái visszatükrözik a negyvenes évek Budapestjét és Magyarországját, amikor az emberek magyar ruhában jártak és beszédjük hemzsegett a germanizmusoktól és a német szóktól.

A mi nagy sikságaink hangulatait, visszhangos óriási vonalait a »Bánk bán« tiszaparti jelenetében nem érzem." - de bajh, miért is kellene érezni benne? Annál inkább érezem benne a hagyományos, romantikus őrülési opera jeleneteket egy sajátosan erkeli formáját, hangját, amiről azóta tudom, hogy milyen zseniálisan, pszichológiailag hatásosnan mutatja be a zene eszközeivel Melinda őrületét és tébolyát, mióta Kolonits Klára elénekelte Szegeden a majdnem húzatan, eredeti Tisza-parti jelenetett szcenírozottan is. Előtte én is úgy voltam vele, hogy itt talán lehet kicsit húzni a partitúrából, de ha van egy Kolonits Kláránk, akkor ez egyenesen szentségtörés!  

Csáth kritikája egyébként szerintem merő ostobaság. 

Az Erzsébet második felvonása csupa báj és kellemes muzsika. Jól sikerült magyaros, népies műdal-szerű részletekkel, mutatós szólószámokkal, grandiózus kórustablókkal, s majd mindvégig éreztem a verbunkos lüketetését az este alatt. Aki nem jött el sajnálhatja, aki nem képes élvezni ezt a muzsikát azt sajnálom. Ahogy Katona Bánkja, úgy Erkel mindenegyes hangjegye nagyon magyar és rendkívül sajátos stílusú, eklektikus, de színvonalas romantikus operamuzsika, ami egyáltalán nincs híjján a drámai erőnek. Az Erzsébet esetében azonban inkább a lírán van a hangsúly, könnyedebb fajsúlyú, de nagyon kellemes muzsika. 

Mellesleg Katona Bánkját is ahányszor újraolvasom, annyiszor érzem rajta a nagyszerű történelmi tragédia magával ragadó hangulatát, milliőjét! Történelmet felsőoktatásban is tanultkén tudom, hogy Katona milyen nagyszeren illesztette bele az egybént a valóságtól sokszor elrugaszkodó drámára a történelmi utalásokat, tényeket, s micsoda remek szöveget alkotott. Sokan ezzel sem értenek egyet - sajnálom, hogy ők nem tudják így élvezni ezt a szöveget. Igazán. 

 

 


10343 Búbánat 2019-10-29 12:05:28

Vasárnap (október 27.) a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélutánjára került sor az Erkel Színházban:

MŰSOR

1.) SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE

2.) KONCERT

Fellépő művészek:

LUKÁCS GYÖNGYI
ALEXANDRU AGACHE
LUSINE SAHAKYAN
EMMA SAHAKYAN

Zongorán közreműködik: SZENNAI KÁLMÁN

Beszélgetős vendég: ACZÉL ANDRÁS rendező

Műsorvezető: FÜLÖP ATTILA

A meghívott énekművész-család nagyszerű áriakoncertjének tapsolhattam sokadmagammal az Erkel Színházban vasárnap délután. Élmény volt hallgatni őket!

Lukács Gyöngyi énekszámai voltak:

Rahmanyinov egyik dala (románca)

Puccini: Manon Lescau – Manon áriája, IV. felv.

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv.  (km. Alexandru Agache)

Alexandru Agache énekszámai voltak:

Bizet: Carmen – Torreádordal

Verdi: Falstaff – Becsületmonológ

Verdi: Nabucco – Abigél és Nabucco kettőse, III. felv. (km. Lukács Gyöngyi)

 

Sahakyan Lusine ( mezzpszoprán) énekszámai voltak

Bizet: Carmen - Habanéra

Bizet: Carmen - Seguidilla

Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila bosszúáriája, II. felv.

Sahakyan Emma  (lírai szoprán) – a konzervatórium utolsó éves növendéke, magánének szakon tanul, a Zeneművészeti Egyetemen fogja folytatni tanulmányait.

Egy szép Scarlatti dalt adott elő nekünk.

SZENNAI KÁLMÁN zongoraművész, korrepetitor, karmester – az énekművészek zongorakíséretén túl eljátszotta Franz Schubert egyik gyönyörű impromtu-jét is.


10342 Búbánat 2019-10-23 13:25:51 [Válasz erre: 10336 musicus2 2019-10-21 01:16:31]

Különleges esemény részesei voltak, akik szombat este az Erkel Színház programját választották. Az Erzsébet című opera Erkel Ferenc által írt II. felvonása csendült fel koncertszerű előadásban, melyet műismertető előzött meg Ókovács Szilveszter főigazgató, Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus tolmácsolásában.

Karmester: Kocsár Balázs

Erzsébet: Kolonits Klára

Lajos: László Boldizsár

Kuno: Haja Zsolt

Gunda: Balga Gabriella

András: Cser Krisztián

Roderich: Káldi Kiss András

Képek az előadásból:

 

Forrás: Opera Facebook oldala


10341 joska141 2019-10-22 01:19:09

Ahogy már korábban sejtettem: még van néhány jegy Juan Diego Florez ma esti koncertjére. A "Ma este színház" honlapján féláron megvásárolhatók, 11.813 Ft/db egységáron.


10340 Búbánat 2019-10-21 11:38:43 [Válasz erre: 10339 Búbánat 2019-10-21 11:32:27]

Ma este Bogányi Gergely jótékonysági zongorakoncertje az Erkel Színházban. A Kossuth- és Liszt-díjas művész múlt héten a Klasszik reggeli műsor vendége volt, az interjúban pedig többek között a mai Liszt209 programról is beszélt. Az interjú visszahallgatható az alábbi linken:  https://hearthis.at/…/klasszik-reggeli-191016-boganyi-gerg…/


10339 Búbánat 2019-10-21 11:32:27

 

Zongoraáriák – Liszt209

/Az Opera honlapjáról/

Szinetár Miklóssal és Bogányi Gergellyel

A jótékonyság és a köz hasznára való figyelem Liszt Ferenc életének meghatározó eleme volt, ezért zongorahangversenyünk évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A hangversenyre, amely minden évadban az egyetlen operai zongoraest, ezúttal Bogányi Gergelyt kértük fel, aki immár harmadik alkalommal vállal nálunk Liszt-estet. A művész természetesen Liszt-művekkel lép színpadra, köztük opera-parafrázissal is – ráadásul saját fejlesztésű hangszerének, az ún. „csodazongorának” hosszított modelljén játszik majd, amelyet az Opera három éve kapott használatba. Címzetes főigazgatónk, Szinetár Miklós pedig Lisztről készült 1982-es televíziós filmsorozatának részleteit vetíti le, s ad hozzájuk rövid magyarázatot az esten.


MŰSOR

Liszt: Szerelmi álmok No. 3
Wagner-Liszt: Izolda szerelmi halála
Liszt: Csárdás Macabre
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai
/szünet/
Liszt: Rákóczi induló
Liszt: Csárdás Obstiné
Schubert-Liszt: Winterreise – részletek
Liszt: I. Mefisztó-keringő
 

Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András

Az est fővédnöke: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége

Partnerünk az Őrzők Alapítvány.


Részletek

Helyszín: Erkel Színház – Nagyszínpad

Dátum: 2019. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 22:00


10338 Búbánat 2019-10-21 11:02:24 [Válasz erre: 10336 musicus2 2019-10-21 01:16:31]

Szacsvai Kim Katalin - Magyar Zenetörténeti Osztály
PhD, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, igazgatóhelyettes

http://zti.hu/index.php/hu/mzt/munkatarsak/171-szacsvai-kim-katalin


10337 -zéta- 2019-10-21 08:22:40 [Válasz erre: 10336 musicus2 2019-10-21 01:16:31]

Teljes mértékben egyetértek, Kim Katalint kihagyni ebből a koncertből több, mint vétek.... 


10336 musicus2 2019-10-21 01:16:31

Az Erzsébet megszólalt az operaház színpadán.

Ugyanis mindeddig nem szólalt ott meg.

Ez önmagában is szenzáció. Kiváló előadást sikerült létrehozni nagyszerű énekesekkel. Van olyan primadonnánk, aki egészen különleges hangi adottságai okán képes Erkel valamennyi hősnőjét elsőrangú előadásban megszólaltatni, Bátori Máriától Crescimiráig. Van tenorunk, aki elhitető erővel képes előadni Erkel elképesztő szerepeit. Van karmesterünk, aki szívügyének tekinti az Erkel operák előadását. És van vezetőség, amelyiknek van hatalma ahhoz, hogy ezt ne akadályozza (emlékezzünk Vass Lajosra!), és legalább koncertszerű előadásukat támogassa.

Az előadást megelőző prózai szakasz szintén felejthetetlen, de ellenkező értelemben. Windháger Ákostól megszoktuk a széles áttekintést, eredeti megközelítést, most sem csalódtunk. A többit felejtsük el. De azért meg lehetett volna köszönni Szacsvai-Kim Katalinnak azt a több, mint fél évtizedes munkát, amivel a kottaanyagot előkészítette és elkészítettette, ezen felül magáról a műről kiváló, hézagpótló tanulmányokat írt. Köszönetet kellett volna mondani, ha másért nem, legalább azért, mert jelen előadás is ebből a kottából kellett folyjon, hiszen más olvasható kotta nincs! Esetleg, köszönetképpen, őt magát kellett volna felkérni, hogy mondjon néhány szót bevezetőnek.

Megfogadtam, hogy az Operaház főigazgatóját támadni nem fogom (bár lenne rá jó okom), mert azzal, hogy az életveszélyesnek hazudott Erkel Színház megnyitását elérte, történelmi érdemeket szerzett, támogatást érdemel. Egy főigazgató egyébként is hosszú távon játszik, a kompromisszumok elkerülhetetlenek.

Azt azonban, hogy a félig telt házat kvázi a megjelenteken kérte számon, nem hagyhatom szó nélkül. Kedves Főigazgató Úr! Az Ön felelőssége, ha egy előadás (méghozzá ünnepi!) félig telt ház előtt megy! Mit csinál az a sok közönségszervező, azon kívül, hogy felveszi a havi illetményét? Ezeket a hölgyeket és urakat azért fizetik (elég jól), hogy a művészek ne üres nézőtér előtt játsszanak. Ha ez nincs meg, nem ártana némi fluktuáció arrafelé. Érdekes, hogy már a harmadik Erkel operát teszik lehetetlenné a pr-osok alkalmatlansága miatt! (Dózsa, Bátori, most az Erzsébet). Jobb lett volna, ha azt a pár mondatot nem mondja el, akkor sem, ha - előttem nyilvánvalóan - ez volt az a bizonyos vörös farok, amivel kötelességszerűen áldozni kell egyes állítólagosan mértékadó köröknek.


10335 musicus2 2019-10-20 23:53:25 [Válasz erre: 10334 nickname 2019-10-20 14:08:19]

" ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek ". Kedves nickname, indokold meg ezt bővebben, nagyon érdekelne az érvrendszer, ami miatt nem tartják egyesek Erkelt eredeti, meg jó zeneszerzőnek.


10334 nickname 2019-10-20 14:08:19 [Válasz erre: 10333 operaisiásza 2019-10-20 13:47:21]

Nincs megfelelő kotta - ezt mondta, ami a Dózsa Györgyre igaz is, de a Bátorinak van kritikai kiadása. Az sem megfelelő? A rádió a teljes koncertet felvette - sajnos voltak hiányosságai az előadásnak - nem Kolonits és László Boldizsár miatt. A tegnapi előadás egyébként szerintem jól sikerült, de ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek. 


10333 operaisiásza 2019-10-20 13:47:21

Nocsak, pedig szó volt róla,söt ha az emmlékezetem nem csal, akkor a koncertszerű elóadás két részben hangzott el, Akkor mi az, hogy nincs kotta?


10332 nickname 2019-10-20 07:18:59 [Válasz erre: 10331 nickname 2019-10-20 07:16:51]

Tegnap Szilveszterünk azt mondta, hogy a Bátori Máriából azért nincs teljes cd kiadás, csak keresztmetszett, mert nincs hozzá megfelelő kotta - akkor ennyi erővel a Hunyadihoz és a Bánk bához sincs, azt miért adták ki? Könyörgöm: az előadás a kritikai kiadás alapján készült. Mondjuk már megszoktam, hogy a főihgazgatót pontosítani kell, meg ferdít.


10331 nickname 2019-10-20 07:16:51 [Válasz erre: 10330 Búbánat 2019-10-19 14:22:07]

Sőt: előadták 2007-ben is! A cikk szerint 2007-ben három előadás isvolt, de itt is úgy hivatkoznak rá, mint egy 150 évenem játszott darabra. 


10330 Búbánat 2019-10-19 14:22:07 [Válasz erre: 10327 musicus2 2019-10-16 15:08:10]

Kedves "musicus2"!

Pontosítom és kiegészítem a Rezső téri templomban előadott, Erkel Ferenc  "Erzsébet"-ének újkori bemutatójáról adott híradásodat (időpontja; szereplők)

Ezeket a cikkeket találtam és azokból idézem a következőket:

/Népszabadság, 1996. május 28./

"Kulturális nap a Józsefvárosban" 
„Egész napos kulturális programot szervez a Józsefvárosi Művelődési Ház június 2-án a Rezső téren és a Rezső téri templomban. A hagyományteremtő szándékkal szervezett nap programját igyekeztek úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálja az őt érdeklő műsort. A program legkiemelkedőbb, egyben záró eseménye Erkel Ferenc Erzsébet című operájának koncertelőadása a templomban. Az Árpád-házi Szent Erzsébet legendájára épülő művet utoljára a múlt század végén hallhatta a közönség. A szegények védőszentjeként tisztelt Erzsébet emlékéhez méltóan délben a rászorultaknak élelmiszercsomagokat ad a vöröskereszt.”

 

/Színes Vasárnap, 1996. június 2./

„Az esti hangverseny a Magyarok Nagyboldogasszony Templomában lesz, ahol Erkel Ferenc Erzsébet című operájának II. felvonását Iván Ildikó, Bándi János, Póka Balázs, Sánta Jolán és Rácz István énekli.

Ugyanitt Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét a Magyar Szimfonikus Zenekar, az Állami Énekkar és a Honvéd Férfikar adja elő.”

A cikkben elírás lehet a "Magyarok Nagyboldogasszony Temploma" 

Helyesen: Magyarok Nagyasszonya templom (Budapest, VIII. ker. Tisztviselőtelep. Rezső tér)


10329 Búbánat 2019-10-16 17:18:33 [Válasz erre: 10327 musicus2 2019-10-16 15:08:10]

Erkel Ferenc Doppler-fivérekkel közös ERZSÉBET című operájának Erkel által komponált II. felvonása utóbb bemutatásra került a Pesthidegkút- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban, 2007. augusztus 26.-án.

Ugyancsak előadták az ERZSÉBET II. felvonását Sárospatakon, a Művelődés Házban,  2007. október 17-én.

A szereposztásuk volt:

Erzsébet: Bucsi Annamária
Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás
Gunda, magyar parasztlány, Erzsébet szolgálója: Simon Krisztina
Kuno, magyar vitéz, Lajos kísérője: Rezsnyák Róbert
II. Endre: Gogolyák György

Zenei vezető: Dargay Marcell
Karigazgató: Tóth András
Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig
Szcenika: Kis Gábor Norbert
Rendező-asszisztens: Magyar Márton

Rendező: Paróczay Balázs

Itt a fórumon, a Bánk bán topicban, két helyen szóltunk erről a produkcióról:

Az 1064. sorszám alatt olvasható a  saját beszámolóm..

A  922. sorszám alatt  bemásoltam az Új Ember Kiadó recenzióját "Újkori Erkel-bemutató Pesthidegkúton"  /Pallós, 2007. augusztus 19-26./

Az említett  Rezső téri templomban 1995-ben bemutatott Erzsébet-előadásról nem tudtam. Megpróbálok én is utána járni, mi lett a sorsra a televíziós- felvételnek.


10328 smaragd 2019-10-16 17:08:58 [Válasz erre: 10327 musicus2 2019-10-16 15:08:10]

Köszönöm. (Sajnos nem leszek Budapesten ezen a napon.)


10327 musicus2 2019-10-16 15:08:10
Erkel Ferenc

Erzsébet (II. felvonás)

Koncertszerű előadás magyar nyelven, magyar és angol felirattal

Műismertető, hangverseny és lemezfelvétel
Október 19 szombat 19,30 Erkel Színház
Kolonits, László B.; Haja, Balga; Cser, Káldi Kiss; vez: Kocsár
Intézményünk minden évben különös gonddal óvja első főzeneigazgatójának emlékét, és építi újra kultuszát a magyar nemzeti romantikus opera megteremtőjének, aki egy és ugyanazon személy: Erkel Ferenc. Folytatjuk a jelen- és utókornak egyaránt készülő sorozatot, amely Erkel operatermését hivatott megörökíteni – ezúttal az Erzsébet felvételével. Különös sorsú mű, hisz fókuszában a nagy Árpád-házi szent áll, ugyanakkor elkészültét a Bach-rendszer lassú olvadása, a közelgő kiegyezés egyengeti, s a császári pár látogatása: ilyeténképpen a magyarokat kedvelő Erzsébet, vagyis Sissi tiszteletét ugyanúgy kiolvashatjuk a lírai műből. A darab struktúrája is érdekes: Erkelé csak a második felvonás, a két szélsőt a Doppler-fivérek szerezték. Habár hangfelvétel eleddig nem készült belőle, a zenetudósok szerint a legszebb Erkel-felvonás lehet az Erzsébeté, egy a Bánk minőségével vetekedő anyag.
A felvonást izgalmas beavatóelőadás előzi meg, ahol Ókovács Szilveszter főigazgató mellett Windhager Ákos összehasonlító irodalomtörténész és kultúrakutató, valamint Kiss Eszter Veronika zenetörténész, zenekritikus mesél a mű hátteréről, Sisivel való kapcsolatáról és a Doppler-fivérekről – mindezt igazi ritkaságoknak számító képekkel illusztrálva.
 
Annak idején leírtam, hogy a felvonásban már meg vannak a Bánk erényei, ahogy a Bátori Máriában is a Hunyadiéi. 1995-ben a Rezső téri templomban játszották az Erzsébet újkori bemutatóját, a MTV rögzítette is, de nem tudom mi lett a felvétellel. Nem tudok ról,a, hogy valaha leadták volna, pedig jó előadás volt. A kotta is nyomtalanul eltűnt, amiből játszották. (ha valaki pontosabbat tudna, kérem, posztolja ide)
 
Aki szeretné élőben hallani, jöjjön el, mert ha 1995-ben adták utoljára, akkor a következő előadás 2043-ban várható...

10326 Búbánat 2019-10-13 22:08:19

Látván, hogy Carl Orff „Carmina Burana“-jának előadásaira hetekkel korábban minden jegy elfogyott, szinte már feladtam a reményt, hogy megnézzem ezt a mostani sikerprodukciót, aztán  egy jótékony lélek segítségével mégiscsak sikerült a tegnap esti szcenikus kantátára bejutnom az Erkel Színházba.

Carl Orff remekéhez most először volt szerencsém és óriási élményt nyújtott, amit láttam és hallottam ezen az estén.  Ugyan volt már ismeretem Orff darabjáról, lemez-és videofelvételről meg rádióközvetítésekből, de mégiscsak ez élőben az igazi. Nem bántam meg, hogy az amúgy erős sodrású zenéhez és virtuóz „vokál”-hoz vizuális effektek járultak, hiszen én mindig szerettem és most is szeretem a monumentalitást, a grandiózus látványos kiállítást, a szemkápráztató, színpadi hatáskeltő elemeket… legyen az opera, operett, oratórium, koncert, színház és/vagy mozi…

A Schott Music GmbH & Co. engedélyével létrejött produkcióról elolvastam az előzetest, így felkészültem mindarra, ami várhat rám az előadás alatt, de még annál is többet kaptam:

„O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”. „A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”.

Ehhez az előzetes olvasathoz fűzöm személyes meglátásaimat:

A középkori német, latin és francia versekre íródott tavaszi dalok, kocsmai énekek és szerelmi dalok füzére a mű,  „cselekménye” nincs is, a gondolati egységről sem igen beszélhetünk: a verssorok szövege kivetítőn elolvasható magyar és angol nyelven. (Megjegyzem: az angol nyelvtudásom bár hiányos, de ha összevetem egymással a két fordítást, egész más az olvasatuk, értelmük; mégha műfordítások is, nem szabadna ennyire eltérniük jelentéstartalomban.)  Bár az egyes dalok hangulata más és más: az egész mégis kissé egyhangúnak tűnhet annak, aki először találkozik a kantátával – persze a ritmikai megoldások, a virtuóz énekelni valók, vagy az egyfajta német kedélyesség érzete mind erősen hat a befogadóra.  De még a finoman csiszolt szerelmi énekeknél, a helyenként naturalisztikus bordaloknál, vagy a vaskos szerelmi nóták esetében is úgy érezni, hogy a szórakoztatáson túl eszményi mondanivalót nélkülöz a Carmina Burana – még akkor is, ha érezzük benne a nagy műgonddal kimunkált részleteket, a megannyi elmélyülten kitervelt  formát.  Nagy tudással írt, igen hatásos kompozíció Orff kantátája. A mű szinte tobzódik ritmikai effektusokban, annyira, hogy úgy érezni, a komponista még az ütőhangszereknél is hangszínekben gondolkodott. E mellett bensőséges, finom részletei is vannak a műnek,  különösen a szoprán szólam kíséretéül,  amit ugyancsak értékelek. Az előadókról csakis a legnagyobb elismeréssel szólhatok: az igen kényes feladatát remekül megoldó Miklósa Erikáról (szoprán), az egyetlen parodisztikus dalát szellemesen előadó Horváth Istvánról (tenor) és a szenvedélyes, derűs, nagyszerű Kelemen Zoltánról (bariton). Meg kell jegyezni, a mű kívánta falzettóval csak a barokk zene jeles – specialista képességű - képviselői rendelkeznek, s bár a tenor és a bariton szólistáink megbirkóztak ezzel is, de énekükben érezhető volt, hogy a hangtartományuk szélső határára érkeznek – ezért is külön közös dicséret illeti őket, hogy a stílusismeretük és meglévő voce-jük összehangolásával a komponista támasztotta énekhangi követelményeknek elismerést méltó módon eleget tettek.  

Nehéz, igen összetett feladatát nagy kedvvel és kifejezésbeli változatossággal látta el az Operaház Vegyeskara és Gyermekkara. Bogányi Tibor karmester friss volt, lelkes és lendületes. A rendezés is az ő érdeme!  Csiki Gábor és Hajzer Nikolett karigazgatók személyében pedig az áldozatos munkájú betanítót dicsérhetem!

A fantasztikus, pazar, színes, kivetített fényeffektusok, grafikák, animációk, a vizuális orgia, a látványvilág erősítette a befogadás élményét - függetlenül Orff zenéjének emocionális hatásától: a szívünkben-lelkünkben megpendített húroktól. A koncepciót szolgálta a zenék alatt látott táncok is: Boros Ildikó,  Szegő András, Berardi Federico (koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Timea). 3D vizuális látványvetítés: Freelusion; Vezető grafikus: Herczeg Ádám; Jelmeztervező: Szelei Mónika.

A Carmina Burana-produkció előtt a Bordó Sárkány Régizene Rend „hangolta” középkori dallamokra a közönséget: a középkori goliard-ok, ez ismeretlen diákköltők, Villon közvetlen utódai, akik maguk is csak amolyan kiművelt csavargókként járták a német és francia városokat, varázslatos köntöst kaptak XX. századi feltámasztójuktól, Orfftól: lelket lehelő, életet adó muzsikát.   A bevezető rész előadója  Kőrösi András  volt.

Összefoglalva benyomásaimat, a színpadról rám tett hatás igen lelkesítő volt: a zene önmagában is lenyűgözött, de  regisztrálva a nagy közönségsikert, a tomboló fogadtatást, minden bizonnyal az esten megélt, megtapasztalt „összművészet” előtti (be)hódolásomat is jelenti.

Erkel Színház, 2019. október 12.


10325 IVA 2019-10-11 15:53:54

A Hunyadi László eddig zártkörűnek szánt előadásai közül az október 14., 15. és 16-i délutániakra elérhetővé tették a maradék jegyek megvásárlását, kb. félszeres helyárakkal.


10324 zenebaratmonika 2019-10-11 14:51:36

Úgy nézem ebben az évadban is elég üresek az előadások, sőt egyre romlik a helyzet, már a Porggy-n is alig vannak, bár még van idő addig.


10323 Búbánat 2019-10-06 13:52:33 [Válasz erre: 10322 Edmond Dantes 2019-10-05 19:09:42]

Mindenesetre Furlanettóról már eddig is sok szép emlékünk lehet: az abszolvált két Don Carlos-előadás Fülöp királya (egyik partnere épp a tegnapi jubiláns, Kálmándy Mihály volt) - 2010. Májusünnep az Operában; 2014-es évadnyitó gála az Operában; Müpában 2016-ban adott dalestje Rahmanyinov és Muszorgszkij műveiből; de emlékszem ugyanott - még 2005-ből - egy gyönyörű Verdi-Requiemre is, melyben a basszus szólót énekelte  a milánói GIUSEPPE VERDI SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS ÉNEKKAR fellépésén, Riccardo Chailly vezényelt. 

Mennyien jövünk össze az Erkel Színházban FF áriakoncertjére? - legyünk optimisták... Érdemes elolvasni a most megjelent Opera magazinban portréját: "Egy pálya emlékezete" - a koncertje apropóján adott előzetes  interjúja. 


10322 Edmond Dantes 2019-10-05 19:09:42 [Válasz erre: 10317 -zéta- 2019-10-05 17:37:00]

Gyanítom, közönségszervezési problémákra gondol(hat)sz. Nem védve MÁO/Erkel szervezését, azt is gyanítom, hogy 2016-ban FF-t bérletben "adták el" MüPában, ami eleve biztosít(ott) bizonyos -mint írod- látogatottságot és hát igen,a szervezés, hírlevelek stb... de az a véleményem, hogy a jó bornak nem kell cégér. Nem mintha FF rossz bor lenne, csak hát szóló koncert azaz nem bérlet, netán mégoly "pompás"ám nehéz műsor egy idős(ödő?) basszistával, aki nem "celeb" ... jócskán mellényúltak...sajnos, teszem hozzá.


10321 ladislav kozlok 2019-10-05 18:05:45 [Válasz erre: 10317 -zéta- 2019-10-05 17:37:00]

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.


10320 ladislav kozlok 2019-10-05 18:05:43 [Válasz erre: 10317 -zéta- 2019-10-05 17:37:00]

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.


10319 ladislav kozlok 2019-10-05 18:05:42 [Válasz erre: 10317 -zéta- 2019-10-05 17:37:00]

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.


10318 ladislav kozlok 2019-10-05 18:05:40 [Válasz erre: 10317 -zéta- 2019-10-05 17:37:00]

kérlek hol van  a gond, írd  meg Nekem S.V.P.


10317 -zéta- 2019-10-05 17:37:00 [Válasz erre: 10316 Edmond Dantes 2019-10-05 16:59:40]

Furlanetto 2016-ban (annyira nem régen) adott pompás orosz dalestet zongorával a Müpában, egyáltalán nem a slágerekre helyezve a hangsúlyt, mégsem volt a látogatottsággal semmi baj... Szerintem a gond máshol van... 


10316 Edmond Dantes 2019-10-05 16:59:40 [Válasz erre: 10314 IVA 2019-09-20 20:51:16]

Ránézve az Erkel jegytérképére érthető, hogy áttették, még ott is bő 400 szabad hely van. Furlanetto hétfői áriaestjére -ez még kínosabb- úgyszólván kong a ház, csaknem 900 db. (!) jegy vár még vevőre. Egy dolog, hogy a 70 éves Furlanetto még aktív és egy másik dolog, hogy van-e nálunk valós igény őrá és arra a zsíros műsorú zongorás programra, amit hoz. Talán nem vagyok egyedül azzal a nézetemmel, amit már többször megírtam: szerencsésebb lenne énekeseket szerepre -és nem ária-/"gála"estekre- szerződtetni.


10315 Búbánat 2019-10-05 15:01:58

Ma este az Erkel Színházban:

 Kálmándy30 - Jubileumi gálaest

Ugyancsak ma, de már éjjel:

A Katolikus Rádió hullámhosszán - "Az opera világa"

A mikrofonnál a 30 éves művészi jubileumát ünneplő Kálmándi Mihály

Szerkesztő-riporter: Magyar Kornél

2019. október 5.,  22:34 - 23.30

(A 2019. szeptember 29-én elhangzott adás ismétlése)

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum


10314 IVA 2019-09-20 20:51:16

Most jelent meg a Fb.-oldalamon:
Csimborasszó Production
Hirdetés

Tájékoztatjuk a Tisztelt Közönséget, hogy Juan Diego Flórez – a korábban meghirdetett Papp László Sportaréna helyett - az Erkel Színházban lép fel október 22-én. A pazar helyszínen unikális zenei élménynek ígérkezik majd az operavilág ünnepelt előadójának akusztikus koncertje, amelyen – többek között - a legismertebb Verdi és Puccini áriák valamint híres operett részletek csendülnek majd fel. Közreműködik az Operaház zenekara. Karmester: Jader Bignamini. A jegyértékesítés az új helyszínen hamarosan indul.
https://www.facebook.com/csimborasszononprofit/photos/p.1076182866092760/1076182866092760/?type=3&theater


10313 Búbánat 2019-09-11 11:36:52

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban

December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!

Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:

  • 2019.12.02.    -   19:30
  • 2019.12.03.    -   15:00
  • 2019.12.03.    -   19:30

Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!


10312 Búbánat 2019-08-27 11:06:04

A Hunyadi Lászlóval tér vissza az Opera Kárpátaljára

/opera.hu/

Bánk bán tavalyi nagy sikerű előadását követően 2019. szeptember 1-jén Erkel Hunyadi László című operája csendül fel a Beregszászi Amfiteátrumban. A regisztrációhoz kötött, ingyenes koncertszerű előadás egy héttel később azonos formában a Tatai Szabadtéri Színpadra is ellátogat.

„Az előadásban, ahol az elmúlt évad gyakorlatát követve a szólisták jelmezben lépnek színpadra, a főbb szerepeket Pataky Dániel (Hunyadi László) Kolonits Klára (Szilágyi Erzsébet), Horváth István (V. László), Kelemen Zoltán (Gara nádor) Kriszta Kinga (Gara Mária) Kun Ágnes Anna (Hunyadi Mátyás) és Sándor Csaba(Cillei Ulrik) énekli.”

„A Hunyadi László-előadás ezt követően október 9. és 20. között az Erkel Színházba költözik, ahol a diákok számára meghirdetett OperaKaland-sorozattal búcsúzik Szűcs Gábor 2012 szeptemberében bemutatott rendezésre. A több mint 23 ezer iskolás sok esetben első operaélményét a már említett művészek mellett olyan népszerű énekesekkel szerezheti meg, mint László Boldizsár, Boncsér Gergely, Sümegi Eszter, Miklósa Erika, Rácz Rita, Szappanos Tibor, Cser Krisztián, Szvétek László, Kovács István vagy Haja Zsolt.”


10311 IVA 2019-08-07 18:38:30 [Válasz erre: 10310 Búbánat 2019-08-07 12:22:01]

Kedves Búbánat, A Nyugat lánya régi előadásairól szóló korábbi beszélgetések egyikében is jeleztem: feljegyzésemben Ciro Pirrotta néven szerepel a tenorista. A Google-ban is így található.


10310 Búbánat 2019-08-07 12:22:01 [Válasz erre: 10308 IVA 2019-08-07 04:16:07]

Bennem is régi, szép operaházi (Erkel Színház)  előadás-emlékeket idéztél fel, olvasván  érzékletes leírásodat Puccini remekéről: 

Minnie szerepében Házy Erzsébet is említve lett, most kiemelek és ideírom általa abszolvált néhány előadás-dátumot, szereposztással:

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya – Minnie – 1966. április 16. - a felújítás első bemutatója

Magyar fordítás: Nádasdy Kálmán

Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Szeitz Gizella
Karigazgató: Németh Amadé

Rendező: Mikó András
Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

MINNIE: HÁZY ERZSÉBET
Jack Rance, sheriff: Jámbor László
Dick Johnson (Ramerrez): Ilosfalvy Róbert
Nick, a „Polka” pincére: Kishegyi Árpád
Ashby, a Wells Fargo aranyértékesítő társaság ügynöke: Domahidy László
Sonora, aranyásó: Palócz László
Trin, aranyásó: Erdei Gyula
Sid, aranyásó: Kövesdy Károly
Bello, aranyásó: Pálfy Endre
Harry, aranyásó: Somogyvári Lajos
Joe, aranyásó: Göndöcs József
Happy, aranyásó: Bódy Tivadar
Larkens, aranyásó: Dene József
Billy, indián: Veress Gyula
Wowkle, Billy asszonya: Szabó Anita
Jake Wallace, énekmondó vándor: Reményi Sándor
Jose Castro, mesztic Ramerrez bandájából: Katona Lajos
Postás: Palócz Béla


1966. május 29.:
Tóth Péter - Házy Erzsébet, Radnay György, Ilosfalvy Róbert, Külkey László,…

1966. szeptember 30.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Radnay György, Mátray Ferenc,…

1966. október 6.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Radnay György, GIOVANNI GIBIN mv. (Nápolyi Operaház magánénekese),…

1968. május 22.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Radnay György, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Domahidy László, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, Bordás György, Veress Gyula, Barlay Zsuzsa, Reményi Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

1969. május 31.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Jámbor László, Vadas- Kiss László, Külkey László, Várhelyi Endre, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, … , Szabó Anita, , Reményi Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla

1970. március 8.:
Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Jámbor László, CIRO PIRROTTO mv. (Olaszország), Kishegyi Árpád, Domahidy László, Varga András, Erdei Gyula, Kövesdy Károly, Rajna András, Somogyvári Lajos, Göndöcs József, Bódy Tivadar, Dene József, Veress Gyula, Szabó Anita, Sebestyén Sándor, Katona Lajos, Palócz Béla


10309 Klára 2019-08-07 08:39:05 [Válasz erre: 10308 IVA 2019-08-07 04:16:07]

Azt hiszem a titok kulcsa abban rejlik, hogy Minnie nem igazi drámai szerep, legalábbis kezdetben nem! Igaz, hogy kordában  tartja a Polka férfi-népségét, de vígasztalja őket bánatukban, felolvassa leveleiket, sőt levelet is ír egyik-másik helyett. Biblia-órát tart nekik, stb, és még egyáltalán nem drámai hangot üt meg, sőt visszaemlékezése gyermekkorára, egymást szerető szüleire, vágyakozása valami hasonlóra kifejezetten lírai hangvételű áriákban nyilvánul meg. Drámai csak a későbbiekben lesz, de a fináléban, mikor az aranyásóknak Ramerrez életéért esdekel, és felidézi Polka-.beli közös életük, ismét lírai. Ezért nehéz szerep, mert ötvözni kell a kettőt. És - nem az én véleményem - azért kapott erősen vegyes kritikákat néhány orgánumban az egyébként kiváló drámai szoprán, Nina Stemme, mert kezdettől fogva drámaira vette a szerepet és a lírai vonalak nem jelentek meg nála.


10308 IVA 2019-08-07 04:16:07

Kedves Laci, Klára, Bermuda, köszönöm szépen! Örülök, hogy vagyunk páran, akikben ilyen elégedettség és szép emlék él A Nyugat lánya egykori előadásairól, és érdeme szerint rajongunk ezért a darabért is.
Hadd közelítsek ennek az emléknek a zenei oldalához is, ahhoz a polémiához kapcsolódva, melyet az évek során többen is felvetettek a fórumon, hogy mennyire hanggyilkos szólam a Minnie-é, az énekesnők jobban tartanak tőle, mint a Turandottól. Gyakorlati érvekkel nem tudom alátámasztani az ellenkezőjét, nem is akarom, de tiszteletben tartva ilyen tapasztalatokat is, hozzáfűzök még egy észrevételt az 1960-as évek előadásaihoz.
Házy Erzsébet nem drámai szoprán volt, kevés törekvése a fach felé (Salome) nem is bizonyult pályája legsikeresebb állomásának. Moldován Stefánia drámaibb szerepkörben működött, de Lady Macbeth, Abigél, Turandot sohasem lett a szerepe, Wagnertől is csupán Sentát énekelte. Ilosfalvy Róbert csak Ramerrez után vett fel hőstenor szerepeket, Mátray Ferenc határozottan lírai tenor volt. Hogy mégis rájuk esett az Operaház választása, és nem emlékszem olyan panaszra, miszerint nem lehetett hallani őket, márpedig Puccini sűrűn szövött, erőteljes zenekara akkor is megszólalt, annak okát abban sejtem, hogy Erdélyi Miklós karmester (a másik szereposztásban Tóth Péter) valószínűleg olyan mesterien keverte a zenekar hangzását, hogy az énekesek se valljanak kudarcot.
(1969 és 1972 között az előadások irányítását Oberfrank Géza és Pál Tamás vette át, Ramerrez szerepét abban az időben már szinte csak Vadas Kiss László énekelte – sajnos akkoriban nem látogattam a produkciót. Feljegyzéseimet végignézve, úgy látom, A Nyugat lánya közreműködői közül egyedül Pál Tamás van köztünk.)


10307 bermuda 2019-08-06 23:52:23 [Válasz erre: 10306 Klára 2019-08-06 14:51:23]

Jómagam  1966-ban 10x láttam a Nyugat lányát.,Házy és Ilosfalvy  előadásait néztem meg.Számomra örök élmény, s azóta -nagyon ritkán-próbálom  újból , de egyetlen előadás sem múlta felül. Köszönöm IVÁnak  a kiváló elemzést, örülök, h  azóta az egyik legkedvesebb Puccinim lett.Nekem is etalon..


10306 Klára 2019-08-06 14:51:23 [Válasz erre: 10304 IVA 2019-08-06 03:21:23]

Nagyon komoly elemzés, mellyel az utolsó sorig egyetértek! Nem Házy Erzsébet "szőke hajzuhataga" ragadott meg annak idején, hanem az egész előadás! Rendezéstől, szereplőstől, mindenestől. Számomra máig ez az etalon, még a bécsi és a MET-beli előadás sem múlta felül.


10305 ladislav kozlok 2019-08-06 10:36:37 [Válasz erre: 10304 IVA 2019-08-06 03:21:23]

Ez nagyon szép írás. Gratulálok.


10304 IVA 2019-08-06 03:21:23 [Válasz erre: 10303 fbcs 2019-08-05 13:05:02]

A westernt nem értelmezésként, hanem a miliő vállalásaként ajánlom. A Nyugat lánya nem western-történet, amelyben csípőből tüzelnek a kocsma galériájára, ahonnan a rozoga mellvéddel együtt potyognak alá a hullák, mígnem a legtöbb embert lepuffantó és legsármosabb igazságtevő nyeri el a nyilván nem ártatlan csaposlány kegyeit. Csak a történelmi kor és a környezet azonos benne a (többnyire víg) westernfilmekével, melyek látványa (díszlet és jelmezek formájában) ma is kedvelt, „fogyasztható” a nem operarajongók számára is, ráadásul egyedi a Puccini-életműben, sőt az operairodalomban is. A lovaglást is idézi Puccini zenéje, amikor a III. felvonásban, halljuk közeledni Minnie-t – bizony nem sámánosdit játszik!
De egyáltalán miért is kellene értelmezni ezt a darabot, amelynek oly világos a cselekménye (szerelem, szerelmi háromszög), a zene pedig nem az értelemre, hanem az érzelmekre kíván hatni, meglehetős sikerrel? Azt nem tudom, hogy az írás- és kottabeliség előtti kultúrákban hogyan alapfogalmazódott meg a szerelem, az én életemben feltétlenül a művészet, elsősorban a zene megismerésének kölcsönhatásában. Szerintem a szerelem Puccini korában is azt jelentette, amit most, és csak azért merem állítani ezt a jelenkor képviseletében is, mert halálomig nem szeretném lezárni ezt az életélményt; mindenkinek ajánlom.
Az aranyásók világa is csak dekoratív háttér az operában, dokumentumértéke nincs. A Nyugat lányának minden alakja szerelmes a maga módján, még az indián szolgapár is. Az aranyásók a távolban hagyott párjukba, és törvényszerűen mindegyikük egy kicsit Minnie-be is. Rance, talán hatalma folytán, a rajongásnál többet követel ettől a kapcsolattól, de üzleti szemléletű alamizsnakoldulása nem nyeri meg Minnie-t, aki szerelem-eszményét a szülői házból hozta, valamint egy májusi találkozás felejthetetlen pillanatának emlékéből. A bandita Ramerrezt olyan hősként ábrázolja a zene és a librettó, akitől a szerelem terén a férfierő mellett gyöngédség is remélhető. Még azt a sajátos „szereplőt”, akit nem ismerünk meg, csupán többször említik nevét az operában, Nina Micheltorenát is hajlamosak vagyunk olyan nőnek képzelni, aki szerelemmel várja vissza Ramerrezt valahol. Puccini kitárulkozó vallomása a szerelem érzéséről és működéséről persze itt is elsősorban a szoprán hősnő, Minnie szólamában fogalmazódik meg (a Manon Lescaut-ban jellemzően a tenoréban), és ez szerintem „a most szerelemnek nevezett dologgal” is azonos. Megismerünk valakit, akinek vakon adunk bizalmat, többet látunk benne a valódinál, hiszen mentegetjük magunkat előtte a kevesebb iskolánk és a szerény otthonunk miatt, felelőtlenül azonnal meghívjuk vacsorára, majd amikor rendre csalódnunk kellene benne, rendre megbocsájtunk és elvárjuk mások megbocsájtását is, és készek vagyunk feladni érte egész eddigi világunkat. Szerintem ennél több értelmezésre nem szorul ez az opera, átértelmezésre különösen nem.

Az 1966-os Erkel Színházi felújítás (r.: Mikó András; d.: Forray Gábor; j.: Szeitz Gizella) vállalta a darab eredeti meséjét és miliőjét, de gondosan kerülte, hogy a látvány külön szereplővé váljék. Mellőzött bármilyen szépelgést, még azt a „ziccert” is, hogy az elsősorban szőke szépség imázsával ismert címszereplő szőke hajzuhatagos primadonnaként jelenjen meg. (Házy Erzsébet világosbarna Minnie volt.) Az előadás ízlésvilága példaértékű.


10303 fbcs 2019-08-05 13:05:02 [Válasz erre: 10301 IVA 2019-08-05 03:32:39]

(Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon. ) - Itt pongyolán fogalmaztam, a forszírozás pontosabb .Egyébként Bátori Éva megítélésében egyetértünk teljesen.

Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj.  - Pont ez viheti félre az értelmezést. A westernhez hozzákapcsolunk egyfajta hamis romantikát, lenyugvó nappal, és idilli tájakon lovagló cowboyokkal.  Ezt a darab nem akarja sugallni véleményem szerint.
A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. Ezzel viszont nem értek egyet. Az alapfogalmaink is (mint a szerelem) kulturálisan és időben változóak, a Puccini korában szerelemnek nevezett valami nem azonos a most szerelemnek nevezett dologgal.
Minnie alakja az,ami szerintem indokolja a modernizálást. Egy férfiközegben lévő nő, akinek már az adott helyen lévő megjelenése is megdöbbentő, nemhogy az, hogy még vezető szerepre is szert tesz (és a darab írásakor még a női szerepek is nagyon mások, mint most). A vadnyugati, eredeti közeg ezt nagyon tompítaná, vagy teljesen ki is lúgozná.
...még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.  Ezzzel egyetértek, elég bénácska az a jelenet.
Persze a modernizálás is tüntet el dolgokat (belegondolva igen, a hegyeket is, hiszen azok hideg szépsége jó kontraszt az aranyásók kemény világával).
Nem tudom, talán az ideális előadás az lenne, ha az eredeti környezetben és időben, de az aranyásók világát naturalistán bemutató rendezés lenne a legjobb (az aranyásók koszosan, vérző kezekkel, szakadt ruhákban, nyomorúságos kunyhókban, míg a háttérben a hegyek és fenyők).


10302 IVA 2019-08-05 03:43:51 [Válasz erre: 10300 Franca 2019-08-04 22:37:23]

Iluska gonosz mostoháját és a falu csőszét.


10301 IVA 2019-08-05 03:32:39 [Válasz erre: 10295 fbcs 2019-08-04 13:57:19]

Eddig az volt a tapasztalatom, hogy A Nyugat lánya egy jól megírt drámai anyagból készült, remek Puccini-zene, amelynek drámai, szenvedélyes dallamai kétszeri-háromszori meghallgatás után dúdolhatók, énekelhetők. Most kiderül, hogy valami kontrasztanyag egy emésztőszervi vizsgálathoz, amelyet „fogyaszthatóbbá” kell tenni. Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj. Sokkal kedveltebb, mint a nehéz sorsú emberek környezetében játszódó társadalmi dráma, aminek ugyancsak felfogható A Nyugat lánya. A felszabadító megoldással sincs igazi happy endje: tudjuk, hogy Minnie-nek ezután sem lesz könnyű élete.
Addio, mia California! Bei monti della Sierra, o nevi, addio!” – búcsúzik a szerelmespár ezekkel a szavakkal. Itt létező földrajzi nevek szerepelnek, ez a történet nem játszódhat máshol. Puccini egyik operájának a helyszíne sem esetleges. „A háttérben a fák meg a hegyek” jelen vannak A Nyugat lánya partitúrájában (éppúgy, mint a Pillangókisasszony III. felvonásának zenekari előjátékában). A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. És minden korban, ezért fölösleges hamisítás a XXI. századba helyezni, amikor már nem táncikálunk keringőritmusra, és még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.
A miliő transzponálásából, és főleg a III. felvonás átértelmezéséből következően nemhogy döccenők vannak a rendezésben, hanem izzadságszagot áraszt és vérzik száz sebből.
Azt nem állítom, hogy Bátori Évát a legjobb időben találta meg Minnie szerepe (mellesleg: nem most találta meg), de hangszíne ideális a Puccini-szólamhoz. Tudását és művészetét jelzi, hogy a nem mintaszerű és nem lemezre kívánkozó megoldásaival együtt hat, hiteles és élvezetes. Persze egy primadonnát is tudni kell megcsinálni a színpadon, ő sem lehet civil. (Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon.)


10300 Franca 2019-08-04 22:37:23 [Válasz erre: 10299 tiramisu 2019-08-04 20:33:59]

De azért lehet neki is véleménye, igaz? Nem egy operaénekest hallottunk már ordibálni és nem focimeccsen.  






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.