Bejelentkezés Regisztráció

Balett-, és Táncművészet


5335 IVA 2017-04-25 04:51:22 [Válasz erre: 5331 Cilike 2017-04-24 00:02:51]
Úgy látom, a főbb szerepek azonosak, olaszos névváltozattal. A bonyodalom és a megoldás eléggé eltérő. Egy rövid tartalomismertetőből úgy tűnik, a Verdi műve tisztább és átélhetőbb lehet.

5334 nickname 2017-04-24 21:07:20 [Válasz erre: 5332 IVA 2017-04-24 00:18:13]
Köszönöm a pontosítást. Én csak a könyvvégén, az adott évadokban előadott darabokat lajstromozó listákban keresgéltem adatokat a balett előadásokról a múltkor.

5333 Búbánat 2017-04-24 10:29:05
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170423-interju-apati-bence-karrierjenek-folytatasarol-apati-bencevel-es-solymosi-tamassal.html; Apáti Bence: Bennem nincs hiányérzet – interjú az Origón [/url] VERASZTÓ ANNAMÁRIA2017.04.23. 13:30 „Apáti Bence saját magáról azt vallja: ha megmássza a Mont Blanc-t, nem szeret ott sütkérezni, máris egy új csúcsot keres. A balettművész márciusban jelentette be, hogy feladva korábbi státuszát az Operaházban, csak vendégművészként lesz jelen a Magyar Nemzeti Balett társulatában. A döntés hátterében az állt, hogy a magántáncosnak annyira megszaporodtak az egyéb felkérései - többek között a tévés szereplései is - hogy ezt egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a korábbi feladataival. Apáti Bencével és Solymosi Tamás balettigazgatóval arról beszélgettünk, hogy mindössze néhány - de annál eseménydúsabb - hét után hogyan látják a döntést és a jövőt. Szóba került régi álomnak számító balettelőadás, a balettművészek helyzete, film, média és kommentelés - de természetesen a TV2 show-ja, A Nagy Duett is, ahol éppen múlt héten ért véget Apáti Bence és párja, Vincze Lilla szereplése.”

5332 IVA 2017-04-24 00:18:13 [Válasz erre: 5330 nickname 2017-04-23 15:47:19]
1899-ben nem a teljes darabot mutatták be. Nem azért mondom, mert Nálad jobban emlékszem a műsorra, hanem mert a könyv 157/158. oldalain ez olvasható: „1899 júniusában a Mariinszkij Színházból, tehát az orosz cári balett első számú társulatából érkezett 10 napos vendégjátékra az a harminc tagú, alkalmi fellépésre kiválasztott együttes, amelynek élén jó néhány vezető szólista állt. (...) A vendégművészek koncertműsorokat mutattak be. Kisebb-nagyobb részleteket Marius Petipa legjelentősebb alkotásaiból és felújításaiból: A fáraó lánya, A kalóz, Coppélia, Paquita, valamint a Táncegyveleg, Lovasság szálláson és a Krakkói lakodalom című balettekből.” Különben minden megállapításoddal egyetértek.

5331 Cilike 2017-04-24 00:02:51
Operában a Verdi által alkotott Il corsaro egy csuda érdekes, szép darab. Láttam, hogy a balett ugyanazt a témát dolgozza fel. Csak a híres pas de deux-t ismerem belőle.

5330 nickname 2017-04-23 15:47:19 [Válasz erre: 5329 IVA 2017-04-22 02:15:20]
Sőt! A Budapesti Operaház Száz éve c. könyv szerint 1899-ben mutatták be a Házban a darabot. Egyébként nekem nem tetszett. A moszkvai előadáshoz képest - ami a tubuson is fenn van teljes terjedelmében- jelentősen meghúzták. Ezenkívül a díszleteket is szépek, mutatósak, de nekem nem az igazaik. A vendég karmester elég színtelenül, érzelmekben szégényen vezényelte az előadást, ami számomra minden igazi drámát, jól végig gondolt dramaturgiát nélkülözött. Semmi igazi feszültség. Úgy mellesleg van egy történet is, de csak úgy mellesleg. Mondjuk Sereginél a történet sohasem csak mellesleg volt. A régi Diótörő esetében szintén, a régi Hattyúktavák esetében sem úgy emlékszem, hogy tánc-show volt mellesleg egy kis szerelmi dráma. Számomra sorozatban az összes balett premier nagy csalódás az elmúlt években. A következő évadban nem is lesz nagy, egész estés balett premier és nem is sajnálom. Inkább nézem a régi A bahcsiszeráji szökőkútat és a számomra még nem nagy csalódás legutóbbi A rosszul őrzött lányt, mint az elmúlt évadok elfuserált Csajkovszkij-balettjeit vagy A kalózt. Szerencsére a Csodálatos mandarinnál megtartották Seregi koreográfiáját, és a három darabot, a Bartók-baletteket, Kovács János fogja vezényelni.

5329 IVA 2017-04-22 02:15:20 [Válasz erre: 5328 Búbánat 2017-04-21 11:49:20]
Kedves Búbánat, a MÁO honlapja szerint „először látható Magyarországon A kalóz című balett”. Ez valóban nem így van, finoman szólva nem pontos. A Budapesti Operaház 100 éve című könyv szerint A kalózt 1960. augusztus 13-án, 14-én és 16-án a Moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Opera- és Balettszínház balettegyüttesének vendégjátékában láthatta a magyar közönség. A helyszín közlését mellőzi a kiadvány, vélhetően az Operaház lehetett. Hanem ennek már több, mint öt és fél évtizede...

5328 Búbánat 2017-04-21 11:49:20
Tegnap este megnéztem A kalóz c. balett-újdonság főpróbáját az Operaházban. Közel öt és fél évtizede nem játszották nálunk ezt a romantikus, nagyszabású balett-kompozíciót. Kíváncsi vagyok IVA fórumtársunk értékelésére – ő szokott az opera mellett balett-előadásokat is véleményezni. A baletthez és főleg a koreográfiához nem értek; számomra minden balett ilyen vonatkozásban egyforma; csak az összlátvány, az összhatás tekintetében döntöm el: mi tetszik vagy nem tetszik; befolyásolhat a zene dallamossága, lüktető ritmikájára táncolók kecsessége, ügyessége, jókiállása; leköti a figyelmem a díszlet-jelmez, a világítás is. Elsősorban a romantika korszakának és az orosz-balett nagyszabású alkotásairól van némi fogalmam ( s persze az operák balettbetéteiről). A kalóz Adam élete utolsó évében keletkezett balettkompozíciója (1856), a sokkal ismertebb – és szerintem jobb "Giselle" színpadi művéhez képest gyengébb alkotásnak tartom. Talán az első felvonás és az öt képből az utolsó hatott rám leginkább; a színpadi megvalósítás/kiállítás helyenként gyönyörködtet, a második felvonás és a záró rész látványa – színes-festett papír/vászon díszletelemeivel együtt – „festői” hatást kelt bennem. A jelmezek is tetszenek – egyáltalán, ami „kosztümös” darab, mindig elvarázsol – függetlenül a megvalósítás mikéntjétől, valóságos értékétől vagy értéktelenségétől. Az orosz karmester tempója a zenekarával olykor mintha nem lenne szinkronban a táncművészek lépéseivel; de – főpróba: - mintha bizonytalanul állt volna meg lábán egyik-másik táncos, mikor az ugrásból visszaérkezett a deszkára a záró, utolsó ütemre.

5327 IVA 2017-04-09 23:26:34 [Válasz erre: 5325 flavia 2017-04-09 21:38:19]
Köszönöm, erre gondoltam elsősorban.

5326 flavia 2017-04-09 21:38:24 [Válasz erre: 5323 IVA 2017-04-08 00:31:46]
T.Melnik anyai örömök elé néz,valószínű ezért mondta le a további előadásait.

5325 flavia 2017-04-09 21:38:19 [Válasz erre: 5323 IVA 2017-04-08 00:31:46]
T.Melnik anyai örömök elé néz,valószínű ezért mondta le a további előadásait.

5324 IVA 2017-04-08 04:37:20 [Válasz erre: 5323 IVA 2017-04-08 00:31:46]
Továbbá (vagy inkább előtte) Medora szerepét sem táncolja A kalózban.

5323 IVA 2017-04-08 00:31:46
Nem tudom, mi okból, az április 8-i és 9-i Manon-beli szereplése után Tatiana Melniknek ebben az évadban már nincs több feladata az Operaházban. A szereposztási előrejelzés szerint táncolta volna A hattyúk tava kettős főszerepét, de úgy tűnik, valamennyi fellépését Aliya Tanypayevára osztották át.

5322 Apàti Bence 2017-03-31 10:50:08 [Válasz erre: 5320 joska141 2017-03-31 08:26:04]
A "jobb a békesség" jegyében,én kérlek -tisztelettel- hogy ne osztd meg a rólam írt bulvàrcikkeket. Làthatólag pàr fórumozót rendkívüli módon irritàlja,ha írnak rólam az újsàgok. Köszönöm.

5321 Edmond Dantes 2017-03-31 09:21:37
Felkészül: Duna Duna World M1 M2 M3 M4 M5...Echo... Kossuth Petőfi Bartók Dankó... Magyar Idők Magyar Hírlap Figyelő... 888.hu faktor.hu origo.hu hirado.hu figyelo.hu mandiner.hu...

5320 joska141 2017-03-31 08:26:04
A mai Apáti Bence cikk itt található: http://www.lokal.hu/2017-03-apati-bence-a-nullarol-kezdett-uj-eletet/

5319 IVA 2017-03-31 01:13:13 [Válasz erre: 5318 flavia 2017-03-30 22:57:49]
Miért félrevezetés?

5318 flavia 2017-03-30 22:57:49 [Válasz erre: 5316 IVA 2017-03-30 04:25:35]
A nézők félrevezetése.Szánalmas.

5317 joska141 2017-03-30 10:18:49
A mai Apáti Bence cikk itt található: https://ripost.hu/cikk-elhagyja-az-operahazat-apati-bence-eloszor-szolalt-meg-dontesenek-okairol/?source=hirkereso

5316 IVA 2017-03-30 04:25:35 [Válasz erre: 5273 IVA 2017-01-27 01:43:03]
Valóban megtisztelő, hogy kérdésfelvetésem nyomán igazgatói szinten érkezett országos tájékoztatás. (Ld. Álmodó 5312. sz. hozzászólását.)

5315 IVA 2017-03-30 04:14:26
Elmaradt ebben a topicban a 2017. március 15-i ünnepi évforduló alkalmából kitüntetetteknek szóló gratuláció. Általam ismertségük okán csak a Magyar Állami Operaház volt és jelenlegi tagjait sorolom fel: [u]Harangozó Gyula-díj[/u] Leblanc Gergely, a Magyar Állami Operaház – Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, balettművésze [u]Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat[/u] Bán Teodóra balettművész, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője Kékesi Mária Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester, Érdemes és Kiváló Művész [u]Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata[/u] dr. Macher Szilárd, Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, szakíró, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének főiskolai tanára, a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművészképző Intézet igazgatója [u]Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat[/u] Boros Ildikó Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház magántáncosa

5314 IVA 2017-03-30 03:15:35
Karenina Anna (főpróba) – Operaház, 2017. március 10. A balettnek két alkotója okán is elfogult lehetnék, pozitív irányban. Csajkovszkij a kedvenc balettzene-szerzőm és egyik kedvenc zeneszerzőm. Akkor is kedvenc balettkomponistám lenne, ha csak A hattyúk tavát írta volna meg, vagy csupán annak bármelyik számát. Ám hogy még A diótörőt és a Csipkerózsikát is megírta nekem, kétségtelenné tette választásomat. Hát ha még ideszámítom Vonósszerenádját, amelyet ugyan nem táncszínpadra alkotott, de [u]George Balanchine[/u] olyan koreográfiát készített rá, amely megingat a zeneszerző szándékában. Pártay Lilla egyik kedvenc balerinám a magyar balett aranykorából. Későn érett szólistává, és hamarosan első balerinává. Az aranykor óta tudjuk, hogy olyan nagy színházban, mint a Magyar Állami Operaház, elsőből, vagyis prímabalerinából is több lehet(ett). Minden karakternek, minden szerepnek megvolt a maga elsője. Pártaynak abban az időszakban sikerült kiugrania, amikor [u]Lakatos Gabriella[/u] még táncolta A hattyúk tava kettős főszerepét, immár vele felváltva, amikor [u]Kun Zsuzsa[/u] és [u]Orosz Adél[/u] pályája zenitjén járt, és legfeljebb előbbinek a sérülése vagy utóbbinak a családi öröme engedett lehetőséget az új és újabb trónkövetelőknek. A meghódítandó karakterszerepek várait sem volt könnyű bevenni, mert azokat is kiemelkedő, jogos tulajdonosok védték, [u]Menyhárt Jacqueline[/u], [u]Szumrák Vera[/u], [u]Kékesi Mária[/u] személyében, miközben már újabb trónkövetelők is megjelentek a színen, a szakma mindentudásával felvértezve: [u]Csarnóy Katalin[/u], [u]Pongor Ildikó[/u], [u]Szőnyi Nóra[/u], [u]Szabadi Edit[/u]. Pártay Lillának az egyébként sem hosszú szólistakarriernél is rövidebb idő szabatott ahhoz, hogy sorra beálljon szinte valamennyi szólista-feladatba, gyors egymásutánban követték egymást a főszerepek. Alighanem kigyűjtés nélkül is felsorolhatók azok a fontos főszerepek, amelyek hiányoznak a prímabalerinai ouvre-ből: A diótörő színészileg kevésbé igényes Mária hercegnője, valamint a Párizs lángjai nőalakjai, amelyek elmaradásáért kárpótolt bennünket Pártay bensőséges Zarémája A bahcsiszeráji szökőkútban. Nem táncolt A fából faragott királyfiban, ám A csodálatos mandarin Leányát négy koreográfiai változatban is. [u]Seregi László[/u] Spartacusában megformálta mindhárom szólószerepet (Claudia, Júlia, Flavia) szerepet, A cédrusban a Fehér asszonyt és a Fekete asszonyt is. Ha élvezetes, sőt megrázó alakítása közül ki kell emelnem a legemlékezetesebbet, nemzedékem számára Pártay volt a meghatározó Giselle, illetve a Lány [u]Béjart[/u] Le Sacre du Printemps-jában. Késői kiugrása miatt lekéste a Rómeó és Júlia Lavrovszkij-féle változatának hősnőjét – mígnem Seregi László Rómeó és Júliájában Capuletné szerepe jutott neki, amiért én – a pályáját végiggyönyörködő nemzedék nevében – megsértődtem. Pártay azonban ezután sem adta fel a táncművészi karriert, alkotói fantáziája a koreografálásra ösztönözte. Izgalmas kérdésnek ígérkezett, hogy a szinte minden stílusban jártas és annyi karaktert hitelesen megformáló balerina a Giselle érzelmes, romantikus, illetve Seregi neoklasszikus világát teremti-e meg az őt követő nemzedék táncosai számára, vagy Béjart XX. századi, modern mozdulatvilágát. Első, egész estét betöltő, cselekményes balettje már témaválasztásában is határozottan azt a választ adta, hogy Pártaynak – noha a Tavaszünnep főszerepében szinte az azonosulásig rezonált mind Sztravinszkij, mind Béjart hullámhosszára, és nemhogy Seregi balettjeit, de a klasszikusokat is egyéni, modern hatású mozgás- és játékstílusba öntötte –, művészi–emberi közege a romantika. Hogy az Anna Karenina ma mégsem tűnik az orosz–szovjet, sem a magyar klasszikus balettirodalom méltó folytatásának, annak okát elsősorban mégis a téma, valamint a zenei anyag kiválasztásában látom. Menti-e az Anna Karenina című balettet – pontosabban annak nem remek voltát –, hogy sem olyan (prózai) színpadi változatával, sem filmfeldolgozásával nem találkoztam, amelyek éreztették volna, hogy az alapanyag a világirodalom egyik remekműve? Talán azért, mert az epikus alkotás ellenáll a drámai feldolgozásoknak. A balett esetében talán azért, mert a korhűséget idéző és szép jelmezek (Schäffer Judit) nem engedik ékesen szólni a testbeszédet. Vagy ez a testbeszéd kevés a bonyolult érzelmek és helyzetek ábrázolásához. Pártay ugyan igyekezett ezek kifejezéséhez oldani a lineáris történetvezetést, bár korántsem olyan merészen, mint Seregi László a Spartacus szövegkönyvében. Szintén a Spartacus mozgásvilágába épített akrobatikus elemeivel szemben alul marad az Anna Karenina koreográfiai nyelve, szenvedélyességében és színességében is. Az egyenes történetet oldó és misztikussá emelő elemek – a darab fontos alakjainak megjelenése a szülő-, illetve a nászágy körül – kissé iskolásan magyarázóak, a Halált megszemélyesítő muzsik ötletének erősségéhez minimális színpadtechnika és ihletettebb világítás hiányzik. Nagyjából e kifogásaim miatt számomra az Anna Karenina az Operaház műsorán előforduló azon baletteknek egyike, amelyeknek irodalmi alapanyaga nem színpadra, főleg nem balettszínpadra született: Manon, Karamazov testvérek, Anyegin. Egyúttal azon balettek egyike – és ezt tartom sajnálatosabbnak –, amelyek zenéje, alkalmasint kiváló zenéje nem a konkrét balettalkotáshoz, illetve nem is balettszínpadra íródott (az előző három opusz mellé sorolom a Víg özvegyet). Csajkovszkij persze kézenfekvő választás (lenne) Tolsztoj regényéhez, ám a különböző zeneművek (Patetikus szimfónia, Olasz capriccio) ismert részéletei, bár felhasználásuk nem védett – hogyan mondjam? – más terepeket, dimenziókat, kimondom, privát dimenziókat foglaltak már el a hallgató életében. Ami pedig a Vonósszerenádot illeti, Balanchine után, a Szerenád koreográfiájának ismerői számára: istenkísértés. Pedig a már kiragadott részletében talán majdnem olyan sötét színek vannak, mint a színpadon játszódó tragédiában… és mégsem, mégsem áll össze a zene, a cselekmény és a tánc egysége. Kézdy Lóránt díszletei kellően és monoton komorak. Régimódiak, de nem festőiek, hiányzik a hangulati ellenpontozás az egyes képek és azok elemei között is, még az itáliai szín is fukarkodik a fénnyel, a melegséggel: a jégvirágszerű ezüst lombok sem kecsegtetnek az élet ígéretével. Sohasem fogom megtudni, mind e kifogásaimmal szemben hogyan hitelesítenék a népes szereplőgárdára írt balettet olyan táncosok, akiknek a drámai erejét már megtapasztaltam. De őszintén megvallva, az előadás utóéletében nem is csábultam arra, hogy egykori kedvenceimet képzeljem el ebben az alkotásban, például Pártay Lillát a címszerepben. Őt talán azért sem, mert az Annát megformáló Aleszja Popova tűnt a szereposztás legerősebb pontjának: szép megjelenése, technikai tudása és partneri minősége egyaránt meggyőző. Ha a nagyságot hiányolom belőle, lehet, hogy a szerepből vagy a műből hiányolom. Karenin alakját balettszínpadra sem kitalálni, sem kiosztani nem lehetett könnyű. A dáma szerelmespárjánál határozottan idősebb úrról van szó, akinek viszont a kinézete és a mozgása sem lehet olyan, mint megannyi balett apafigurája. Mikalai Radziush, maszkja ellenére, a színpad mezőnyének legdaliásabb megjelenésével tűnt ki. A kiváló technikai tudásáról meggyőző Balázsi Gergő Ármint kamaszos arca és megjelenése, nem elegendő színészi eszközkészlete egyelőre nem predesztinálja Vronszkij megformálására, továbbá nem zárom ki, hogy adottságai jobban érvényesülnének a demi karakter szerepkörben. A regény sok és fontos alakja szerepet kap a balettben, leginkább sematikus balettszerepekké válva. A balett librettója gondot fordít a Kareninék kisfiát nevelő Lídia grófnő reménytelen törekvésének motívumára, hogy ti. elfoglalja Anna helyét. Ahogyan Karina Sarkissova alakításában Lídiának eleve nem látszik reménye erre, az epizódnak sem arra, hogy a darabba épüljön. Bármily kapóra jöhetett is, hogy a darab zenei anyagát szolgáltató Csajkovszkij-művek között akad egy éppen itáliai ihletésű és táncolható darab, az Olasz capriccio nem képes Anna és Vronszkij olaszországi utazásának drámai miliőjét szolgálni, csak mutatós betét marad. Ebben a tánckar és a tarantella szólóját lejtő Boros Ildikó és Mario Genovese hozta számomra a legboldogítóbb perceket.

5313 Búbánat 2017-03-27 11:32:54
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170324-okovacs-szilveszter-irasa-az-origonak.html; A külföldizésről, avagy már megint a balett 3. [/url] - -2017.03.24. 16:26 ORIGO Ókovács szerint az opera - 2/17. levélária.

5312 álmodó 2017-03-27 11:16:11
http://tv2.hu/musoraink/mokka/232305_megdobbento-apati-bence-otthagyja-az-operahazat.html

5311 ebera 2017-03-12 00:57:43
A mai (illetve tegnapi,vagyis 03.11-i) Anna Karenina csodálatos volt! Óriási köszönet és gratuláció Kozmér Alexandrának!

5310 Edmond Dantes 2017-03-10 11:48:15 [Válasz erre: 5309 Momo 2017-03-10 11:25:41]
Derék őspesti gyerek ő, úgy bizony ;-)

5309 Momo 2017-03-10 11:25:41 [Válasz erre: 5308 Edmond Dantes 2017-03-10 11:23:51]
:-))) És Edmond Dantès hova való...? :-)

5308 Edmond Dantes 2017-03-10 11:23:51
Valóban: Bayer Friderika a Társművészetek topikba való. A MoMo viszont tényleg politika...akkor hová is való? ;-)

5307 Momo 2017-03-10 11:18:10
Az lenne a kérdésem, hogy mi köze van mindennek a Táncművészethez...???? Semmi szükség a politikára ebben a topicban!

5306 Edmond Dantes 2017-03-10 11:13:08 [Válasz erre: 5302 álmodó 2017-03-09 21:22:34]
Ő lenne az?: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bayer_Friderika Mert én mást n e m ismerek ezen a néven..

5305 Myway 2017-03-10 08:42:00
Leblanc Gergő http://magyarnarancs.hu/szinhaz2/ugrani-nagyon-szeretek-102562

5304 IVA 2017-03-10 02:56:36 [Válasz erre: 5303 álmodó 2017-03-09 21:24:58]
Egyetértek Veled, kedves Álmodó. Ezért – hogy a keresőbe beírt név mégse vezesse csupán illetéktelen helyekre az érdeklődőt, elmondom, hogy a következő évadban újból fogják adni az Erkel Színházban Humperdinck Jancsi és Juliskáját, s míg egyfelől örvendetes, hogy a teljes változatot, másfelől sajnálom is, hogy nem azt a rövidítettet, amelyet gyerekkoromban láttam. Mert a húzott változat kiegészítéseként kaptuk a kisopera mellé Josef Bayer Babatüntér című balettjét, amelyre úgy emlékszem, mintha tegnap láttam volna. Nem csoda, hiszen az első, tán még túl korán érkezett balettélményem, A diótörő után a Babatündér az első balettszerelmem lett. Nem is csak egyszer láttam, és ha már ilyen emlékezetessé tették számomra, hálásan említem meg a fellépő, csupa nagyszerű művész közül Maros Éva, Róna Viktor, Orosz Klára, Menyhárt Jacqueline, Perlusz Sándor nevét, és még egyszer a bájos muzsika szerzőjéét: Josef Bayer.

5303 álmodó 2017-03-09 21:24:58
Ha az akire gondolok, én úgy gondolom nem szükséges sem idézni, sem karikírozni.

5302 álmodó 2017-03-09 21:22:34
Bayer?

5301 Apàti Bence 2017-03-08 13:18:24 [Válasz erre: 5299 Edmond Dantes 2017-03-08 13:00:22]
Az egy irónikus tàrca volt,Bayer stílusàban. Az ő szavajàràst karikiroztam. Sajnàlom,ha ez gyomorbàntalmakat okoz/ott. Üdv

5300 Edmond Dantes 2017-03-08 13:10:02 [Válasz erre: 5298 Apàti Bence 2017-03-08 12:46:23]
"...ez nem egy politikai topik." Pont ezért írtam egy másik fórumtársnak, akit nem ismerek, hogy "Én is láttam, de nem mertem belinkelni a cikket." A gyomromról nem tehetek, olykor elszabadul, önjáróvá válik. A díjak odaítéléséről, annak vélt vagy valós hátteréről pedig egy árva szót sem írtam. "Különben is közeledik március 15-e, ünnepi a hangulat." Ez az árta(lma)tlan (és objektív) megállapítás lenne sérelmes? Ugyan miért és kinek?

5299 Edmond Dantes 2017-03-08 13:00:22 [Válasz erre: 5297 Apàti Bence 2017-03-08 12:22:07]
A felsorolt művészekhez nincs semmilyen hozzáférésem, de ha olyan stílusban nyilatkoznának vagy írnának mint pl. a 2017. február 8-án "Egy balett-táncos" aláírással megjelent "Zsolt! Elmész te...!" c. (be)írás szerzője, valószínűleg megkísérelném elérni őt/őket. Közszereplő -márpedig a művész az!- nyilvános fórumon szerintem így nem nyilatkozhat meg. Ehhez képest a minap a Transparency még olcsón megúszta egy relative barátságos "...menj haza, részeg vagy!" intelemmel. A fogorvos vagy a szobafestő nem közszereplő = e tekintetben más az elbírálása, kisebb a felelőssége, de úgy gondolom, ha egy szobafestő vagy egy fogorvos küld(ene) el bárkit a ...szóval oda, akkor beírását valószínűleg kimoderálnák onnan, ahova beírta. Vagy-vagy. Illetve sem-sem. Üdv. ED

5298 Apàti Bence 2017-03-08 12:46:23 [Válasz erre: 5296 Edmond Dantes 2017-03-08 11:48:12]
De mint azt mondtam: ez nem egy politikai topik. A jószàndékú gondolkodàst egyébként némileg hiteltelenítí a felfordult gyomor és a feltételezés,hogy én közéleti téméjú publicisztikàim és nem a szerepeim miatt kapok díjakat.

5297 Apàti Bence 2017-03-08 12:22:07 [Válasz erre: 5296 Edmond Dantes 2017-03-08 11:48:12]
Elírtam. Megesik. Ahogyan az is,ha egy művész politizàl. Vagy egy fogorvos. Esetleg egy szobafestő. Vagy egy balettművész. Alföldit,Gàlvölgyit,Kulkàt,vagy Zsótért is ilyen aggódva szokta figyelmeztetni?

5296 Edmond Dantes 2017-03-08 11:48:12 [Válasz erre: 5295 Edmond Dantes 2017-03-08 11:47:47]
...én...

5295 Edmond Dantes 2017-03-08 11:47:47 [Válasz erre: 5294 Apàti Bence 2017-03-08 10:44:15]
Bence: van Egmont és van Edmond...é (A. Dumas óta) az utóbbi vagyok. Ez van kb màsfél éve/ez lesz: nem örülök. Nem vagyok ezzel egyedül. Díj/ak: türelem! L e s z n e k. És ha művészi teljesítményért lesznek, annak nagyon fogok örülni. Éppen emiatt viszont szerintem nem szabad(na) a politika -és a gyanú- árnyéka közelébe se kerülni. De ez részemről csak hangos és jó szándékú gondolkodás.

5294 Apàti Bence 2017-03-08 10:44:15 [Válasz erre: 5291 joska141 2017-03-07 08:12:58]
Ez szerintem sem feltétlenül idevaló. Ez nem egy politikai topik. Edmont: igen ez lesz. Meg ez van kb màsfél éve. Zúdulnak is a dijak.

5293 Edmond Dantes 2017-03-08 09:11:28 [Válasz erre: 5291 joska141 2017-03-07 08:12:58]
Én is láttam, de nem mertem belinkelni a cikket. Beleolvastam és felfordult a gyomrom mint a februárinál. Mostantól havi (heti? napi?) rendszerességgel remélhetünk ilyesmiket? Ha mégis közkinccsé tettem volna, akkor azt A díjakról általában c. topikba másoltam volna, kommentár nélkül...most se kommentálok semmit, mert nincs rá szükség. Különben is közeledik március 15-e, ünnepi a hangulat.

5292 IVA 2017-03-07 23:35:14 [Válasz erre: 5289 IVA 2017-03-07 04:47:58]
[url]http://www.opera.hu/musor/megtekint/a-bahcsiszeraji-szokokut-2017/;A bahcsiszeráji szökőkút alkotógárdájának jelenlegi tervezete[/url] az Operaház honlapjáról Mária – Melnik Tatiana / Felméry Lili Waclaw – Leblanc Gergely / Timofeev Dmitry Girej kán – Apáti Bence / Bakó Máté Zaréma – Sarkissova Karina / Tanykpayeva Aliya Nurali – Lagunov Ievgen / Kerényi Miklós Dávid Potoczki – Bajári Levente / Szakács Attila Karmester – N.N. Koreográfus: Rosztyiszlav Zaharov Zeneszerző: Borisz Vlagyimirovics Aszafjev Puskin azonos című műve alapján a szövegkönyvet írta: Rosztyiszlav Zaharov Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Színpadra állító balettmester: Tahir Baltacsejev Próbavezető balettmester: Dózsa Imre, Kövessy Angéla, Pongor Ildikó, Sebestyén Csaba

5291 joska141 2017-03-07 08:12:58 [Válasz erre: 5282 IVA 2017-02-10 07:41:38]
És a mai napon sem: http://mandiner.hu/cikk/20170306_apati_bence_transparency_reszeg_vagy

5290 IVA 2017-03-07 04:50:14
[u]A Seregi László Emlékoldal friss posztja a Facebookról[/u] »Ide süllyedtünk. Sajnos – a halálát követő öt éven belül – már megkaptuk azt a szomorú évadtervet is (2017-18), amelyben a repertoár lista szerint egyetlen Seregi balettet sem láthat a közönség. Az egyáltalán nem mentség, hogy kevesebb lesz a játszóhely (megnézem majd, hogy az Erkel színház mikor, mennyire lesz tele azokkal a ”műalkotásokkal” amelyek a tervek szerint ott jövőre szerepelni fognak). A Sylvia és a Spartacus évekig ment az Erkel színházban, tehát az sem magyarázat, hogy nem lehet ott semmit játszani a zseniális táncalkotó remekművei közül. Ez a hír nemcsak egy a ”Magyar” Nemzeti Balett részére kiállított szegénységi bizonyítvány, de mindent alulmúló, lesújtó vélemény az egész Operaházról, mint intézményről is. Siralmas, hogy a tiszteletére alapított díjat már idén májusban feltehetően egy olyan estén fogják átadni, amikor nem Seregi balett lesz műsoron. Ezt a szégyent meg nem történtté talán nem lehet tenni, de a keservet némileg enyhítenék a három Shakespeare újbóli előadásai az Operaház felújítását követően, főként a Szentivánéji álom, amelyről akkor már elmondhatjuk, hogy tíz éve nem volt műsoron.«

5289 IVA 2017-03-07 04:47:58
[url]http://www.opera.hu/v/az-opera-201718-as-evada/;Az Operaház következő évadjának műsorterve[/url] Az operaépület felújítása alatt nem kell az Eiffel-csarnokba járnunk. Jelenleg úgy körvonalazódik az évad, hogy – mint az 1980 és 1984 közötti elújítás idején – az Erkel Színházra oroszlánrész hárul a helyettesítésből. Jó ez azért is, mert az Erkel igazi színház, és minden tekintetben a legkényelmesebb és legbarátságosabb, és azért is, mert ennek az évadnak a precedenséből is nyilvánvaló, hogy még sok évtizedig nélkülözhetetlen színházépület. Remélem, 25–30 év múlva ismét sort tudnak keríteni az Operaház korszerűsítésére, és az Erkelre akkor is szükség lesz! No és persze addig is. Örülök annak, hogy – ha hinni lehet a honlapon olvasható tervezetek pontosságának – Solymosi Tamás korábbi nyilatkozatával ellentétesen, nem a Müpába költözik a színház Ybl-palotába központosított nagybalett-repertoárja, hanem az Erkel Színházba. (Lehet, hogy kiderült a Müpa játszóhelyeinek alkalmatlansága a műfajhoz, de lehet, hogy egyéb akadályok miatt hiúsult meg a terv.) A Müpa Fesztivál Színházában csak balett-estek lesznek. Az Erkelben megy majd A diótörő óriási decemberi szériája, ahová sokkal többen és több jó helyre válthatnak jegyet a darabra. Sajnos erre az elrontott Diótörőre, de ugyanakkor azt is remélem ettől, hogy szétfabrikálják a díszleteit, és a felújított Operaházban visszaállítják majd a balett értékes, klasszikus verzióját. Több okból is nagyon örülök A bahcsiszeráji szökőkút Erkel színházi felújításának! Legalább ötvenszer (ha nem százszor) reklamáltam ezt a remekművet ezen a fórumon. Ha ennek nyomán, büszke is lennék egy kicsit, de valószínűbb, hogy ettől függetlenül, és ez esetben ünnepelnünk kell a művészi alkotás, az időt álló érték és szépség diadalát. Igen nagy szó ez olyan időben, amikor a műsorba belenyomultak az angolszász és más nyugat-európai, tőlünk idegen ízlésvilág kétes értékű, de nyilvánvalóan költséges alkotásai. Nagy szó, hogy visszatérhet a színpadra egy szövegkönyvét, zeneszerzőjét és koreográfusát is tekintve szovjet balettmű – ahol természetesen nem egy történelmi korszak, hanem egy korszak magasrendű művészetét és csúcsalkotásait reprezentáló darab visszatérését üdvözlöm. Remélem, élvezhető színvonalú előadást láthatunk majd. Örülök, hogy – ezek szerint – a sok-sok éve mellőzött produkció díszleteit, jelmezeit nem semmisítették meg, újból gyönyörködhetünk Fülöp Zoltán és Márk Tivadar egykori remeklésében is. Ugyancsak ilyen megnyugtató, hogy – korábbi híreszteléssel ellentétesen – megvannak A rosszul őrzött lány díszletei és jelmezei is (vagy visszavásárolták azokat), illetve a hajlandóság e darab garantált sikerének felismerésére is.

5288 IVA 2017-03-07 04:35:28 [Válasz erre: 5285 flavia 2017-02-27 21:53:46]
Úgy gondolom, mára beérett a rendszerváltást követő, immár negyed évszázados kultúrarombolás és általános rombolás gyümölcse, a folyamat és az eredmény szemléletes indikátora a Magyar Operaház balettélete. Szerintem erről a húsba vágó problémáról a felelős vezetőknek komoly hangú interjúkban, sajtónyilatkozatokban kellene kommunikálniuk. A Tatjána nénémhez címzett levélforma egyszer lehetett szellemes, sorozatban már unalmas, és nem meggyőző. Jellemzően csípős, támadó hangvétele nem kelt túlzott bizalmat az olvasóban.

5287 ebera 2017-02-27 23:25:48 [Válasz erre: 5286 flavia 2017-02-27 21:53:49]
Ez elég szomorú, ha így igaz.

5286 flavia 2017-02-27 21:53:49
http://www.origo.hu/kultura/20170225-a-kulfoldizesrol-avagy-mar-megint-a-balett.html





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.