Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

4365 Edmond Dantes 2019-09-08 10:34:22

A MüPa közleménye szerint az Izraeli Filharmonikus Zenekar ma esti koncertjén Mahler III. szimfóniájában az énekszólót a megbetegedett Mihoko Fujimura helyett Gerhild Romberger német mezzoszoprán adja elő.


4364 IVA 2019-08-10 20:43:58

A Müpa és a Boráros tér közötti területen, 60 évvel ezelőtt:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2344490708970640&set=gm.1680452508751547&type=3&theater


4363 Edmond Dantes 2019-08-06 09:43:55

Kritika a margitszigeti aug. 1-jei ParBaj-ról (Mezei Néző blog) itt olvasható.


4362 Edmond Dantes 2019-06-21 16:08:18

Helyszínváltozás! Fontos információ!

A június 21-i Giselle balettelőadás a mai napon az Erkel színházban lesz megtartva! A június 20-án elmaradt Giselle balettelőadást június 22-én az Erkel Színházban pótoljuk.

 

Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a Novoszibirszki Állami Akadémiai Opera és Balettszínház 2019. június 21-én, pénteken 20 órára a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra meghirdetett Giselle balettelőadását a Szabad Tér Színház a közönség biztonsága érdekében az Erkel Színházban 20.30-as kezdettel tartja meg. A megváltott jegyek érvényesek, de az eltérő nézőtéri kiosztás miatt szükséges a jegyeket az előadás előtt a helyszínen, az Erkel Színházban becserélni. Kérjük tisztelt nézőinket, hogy az érkezés időpontját a fentiekre való tekintettel válasszák meg!


4361 Búbánat 2019-06-14 20:58:19

Június 29.: Operagála! Idén nyáron a Co-Opera Szentendrén tartja évfordulóját és az 50 éves Szentendrei Teátrummal együtt ünnepel.

A hazai és nemzetközi operaszínpadok kivételes tehetségeit felvonultató gálán népszerű részleteket hallhatnak Mozart, Rossini, Verdi és Puccini operáiból.

A formabontó koncert rendezője, a fiatal művészgeneráció kiváló képviselője, Szabó Máté.

Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház társulata, a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatta el a közönséget kiváló produkcióival határon innen és túl.

PREMIER: június 29., 21.00 óra
Esőnap: június 30.

Fellépő művészek:
Balczó Péter, Bátki Fazekas Zoltán, Bordás Barbara, Busa Tamás, Cseh Antal, Farkasréti Mária, Fischl Mónika, Fodor Beatrix, Frankó Tünde, Hanczár György, Kálnay Zsófia, Kendi Lajos, Keszei Bori, Kiss András, Kolonits Klára, Laki Péter, Mester Viktória, Pataki Bence, Rálik Szilvia, Schnöller Szabina

Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dinyés Dániel

Rendező: Szabó Máté

Belépőjegyek:

https://szentendreiteatrum.jegy.hu/
Zsöllye vacsora nélkül: 10.000 Ft
Helyek vacsorával: 13.000 Ft
V.I.P. helyek vacsorával: 20.000 Ft

Vacsora: 19 órától 20:30-ig


4360 Klára 2019-06-14 18:41:25 [Válasz erre: 4358 Edmond Dantes 2019-06-14 15:14:42]

Ha jól vagyok értesülve, a kritikusok mindig mindent lehúznak, ami nem tetszik nekik, és ebből élnek. Gondolom, nem irosszul, mert különben más foglakozást választanának! Az operák újrarendezése nem probléma, ha ez az eredeti mű szellemiségének, mondanivalójának, a SZERZŐ szándékának tiszteletben tartásával történik, A probléma az újraértelmezés, a helyszín, a tartalom, a mondanivaló, sőt nem egy esetben a befejezés megváltoztatása. Pl a Tosca fináléjában felbukkanó Scarpia,, hogy emlékeztessem egy korábbi levélváltásunkra! Amikor az önmagát megvalósítani akaró rendező a saját "koncepcióját" teszi bele a műbe, ahelyett, hogy a mű koncepcióját állítaná színpadra. Ez pedig nem évszám, hanem egész egyszerűen ízlés - és bocsánat - tisztesség kérdése.


4359 Héterő 2019-06-14 16:27:05

A Bartók Plusz 2019 műsorfüzetei letölthető formában

           Judit: Rost Andrea   Judit


4358 Edmond Dantes 2019-06-14 15:14:42 [Válasz erre: 4351 Klára 2019-06-09 08:57:36]

Esedezem, ne ítélkezzünk in completo a "mai", "kortárs", "rendezői színházas" rendezés(ek) fölött! Miből élnének pl.a kritikusok, ha egyszer lehúznák...nem, nem a WC-n, csak "úgy"... pardon, szóval csak úgy egyben lehúznának mindent, ami nem tetszik nekik, oszt' kész, jó napot!? Apropó, a múltkor már kérdeztem: nagyjából melyik évben, na jó, melyik évtizedben húzná meg azt a vonalat, ahol le kell vagy le kellett volna állítani operák újrarendezését? Cakkpakk, egytől-egyig netán.


4357 Edmond Dantes 2019-06-14 15:08:21 [Válasz erre: 4350 nickname 2019-06-08 21:40:45]

Nagyítóval sem látom sehol, hogy Kovalik darabjáról beszélne valaki, legkevésbé ő maga. A belinkelt cikkben is "Turandot-rendezését" illetve annak "átbuherálását" sérelmezi. 


4356 Heiner Lajos 2019-06-14 12:47:14 [Válasz erre: 4350 nickname 2019-06-08 21:40:45]

Én meg azt hittem, Verdi írta.


4355 Búbánat 2019-06-14 10:53:53

AZ IDEI BARTÓK PLUSZ OPERAFESZTIVÁL programjairól - Miskolc

minap.hu - 2019. április 11. csütörtök 16:02

Operagálával indul június 14-én a Bartók Plusz Operafesztivál. A résztvevők többek között láthatják Puccini Bohéméletét és Bartók A kékszakállú herceg várát is. A tíznapos fesztivál Három tenor gálával zárul – hangzott el csütörtökön, a rendezvény programhirdető sajtótájékoztatóján a Városligeti Műjégpálya Dísztermében.

 

A mai nyitó Operagála, június 14. péntek, 20:00

Műsoron  Aldo FINZI, Erich Wolfgang KORNGOLD, Dmitrij SOSZTAKOVICS, Giacomo PUCCINI és Albin FRIES, az operafesztivál 2018-as operaíró versenyének győztesének művei.

Szólisták: Molnár Ágnes, Kele Brigitta, Boros Csilla, Brickner Szabolcs, Nutthaporn Thammathi

 


4354 nickname 2019-06-09 09:06:00

Ja és Szilveszterék személyeskednek - hát ez meg őket minősíti, ennyire futja tőlük, mondjuk én nem lepődöm meg.


4353 nickname 2019-06-09 09:03:04 [Válasz erre: 4352 nickname 2019-06-09 09:01:40]

És ne feledjük az a nagyszerű új Hunyadit se, ami pályázhatna nemzeti operánk legsemmitmondóbb színpadra állítására. Én visszasírom a Szinetár-féle rendezést a 2012-es premier óta.


4352 nickname 2019-06-09 09:01:40

Az is jó, hogy Szilveszterék perrel fenyegetnek és most elkezdték fikázni Kovalik rendezését. Hahaha kacag a májam - remélem egyszer a sok többi, Szilveszterünk által jóváhagyott sz@r rendezés hibáit is elkezdi majd soroloni, mert igazgatói regnálása alatt a szar rendezések megsokszorozódtak a dalsznházban. Poda Otellójához, Anger Traviátájához, az új Giocondához vagy Menzel Cosijához - é még lehetne sorolni -  képest Kovalik akármelyik rendezése tisztességes munka, mert legalább van valami elképzelése a darabról és van bennük logika. 


4351 Klára 2019-06-09 08:57:36 [Válasz erre: 4350 nickname 2019-06-08 21:40:45]

Sajnos, az utóbbi években, de lassan évtizedekben kialakult az ügynevezett "rendezői színház", melynek keretében némely rendező valóban saját szerzeményének tekinti a darabot, és szemrebbenés nélkül változtat meg helyszínt, cselekményt, befejezést, stb. Csak pár példa: Otello egy szobába bezárva, A Nyigat lánya betongyűrűs homeless-ek között, Gioconda, stb.  És nem nagyon akad senki, aki ennek gátat tudna szabni, mert ugye az ALKOTÓI -SZABADSÁG!


4350 nickname 2019-06-08 21:40:45 [Válasz erre: 4349 Edmond Dantes 2019-06-07 13:04:06]

Kovalik darabját játsszák? Na hát, eddig azt hittem, hogy a Turandotot Puccini írta és Alfano, meg mások fejezték be a komponista idő előtti halála miatt. De buta is vagyok - mostmár tudom, hogy egy-egy opera mindig az aktuális rendező darabja....


4349 Edmond Dantes 2019-06-07 13:04:06 [Válasz erre: 4348 Edmond Dantes 2019-06-07 09:41:16]

Frissítés

Szappanopera-ház – Brutálisan nekimegy Kovaliknak az Ókovács vezette Opera

Kovalik Balázs sérelmezte, hogy nélküle „buherálták át” a Turandot-rendezését a Margitszigeten. A fesztivál igazgatója szerint büszke lehetne a rendező, hogy játsszák a darabját, az Operaház a rendezés hibáit sorolja, és perrel fenyegetőzik – jó szórakozást az esti előadáshoz. További részletek hvg.hu-n itt.


4348 Edmond Dantes 2019-06-07 09:41:16

Kovalik Balázs: "Elhatárolódom a nevemmel kitűzött Turandot szakmai és művészi színvonalától"

"Aljas sunyiságnak" nevezi levelében Kovalik Balázs rendező, hogy a Budapesti Nyári Fesztivál pénteken és vasárnap az ő tudta nélkül, "átbuherálva" állítja színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott Turandot rendezését. Részletek + Kovalik teljes levele hvg.hu-n itt. (Megjegyzés: a fenti lead pontatlanul fogalmaz. Mint a cikkből kiderül, levelében a rendező valójában a 25 évvel ezelőtti, a szegedi operában színpadra állított Turandot-rendezésének, annak díszletének, koreográfiájának az alkotók beleegyezése nélküli önkényes átalakítását kifogásolja - ED)  "Kovalik Balázs büszke lehet az előadásra, amiért az évtizedek múltán is színpadon van" – így reagált Bán Teodóra a rendező levelére a hvg.hu-nak...neki semmi dolga nem volt a művésszel, "nem állunk vele jogviszonyban". További részletek ugyanott.


4347 perempe 2019-05-27 20:05:27

volt vki a Budafoki Zenekar koncertjén pénteken? a gitár szerintem zavaróan halk volt. 2 éve Miskolcon hallottam a Concierto de Aranjuezt (Rodrigo) a Zenepalotában, ott jóval jobban ki volt hangosítva, pedig a terem jóval kisebb.

 

a koncert 2. fele nagyon tetszett (Dvorák IX.).


4346 Búbánat 2019-05-13 11:22:09

A Pannon Filharmonikusok egy művészzenekar – Horváth Zsolt a Mandinernek

Mandiner.hu - 2019. május 11. 19:15

Írta:  Csapodi Márton

"Nekünk nem dolgunk népszerű és unásig játszott műveket háromezerszer eljátszani vagy stadionkoncerteket adni, de feladatunk, hogy a magyar alkotóművészetnek terepet biztosítsunk, kortárs zenét játsszunk – mondja Horváth Zsolt a Mandinernek. A pécsi székhelyű Pannon Filharmonikusok igazgatójával a zenekar fejlődésének lépcsőfokairól, a vidéki és a fővárosi, no és a nemzetközi szereplés lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettünk."

 


4345 Búbánat 2019-05-08 14:50:50 [Válasz erre: 4323 Búbánat 2019-04-20 11:56:35]

Az ember a saját hangjának rabja

szerző: Reviczky Katalin

Új Ember Hetilap - 2019. 05.05.

[…] Joseph Calleja második alkalommal járt Budapesten. 2007-ben Miklósa Erika vendégeként szerzett benyomásokat a magyar közönségről. „Nem is tudtam, hogy a magyarok szigorú szakértő bírálók. Hallottam, hogy egyszer még Carusót is kifütyülte a magyar közönség.”

„Megtisztelő, hogy a több mint hétezer éves máltai kultúra képviselője, kulturális nagykövete lehetek. Ha csak a Keresztelő Szent János barokk katedrálisra gondolok, benne Ca­ra­­­vaggio világhírű festményével, amely a világ egyik legnagyobb csodája, a lelkemet büszkeség tölti el. Örülök a diplomata-útlevélnek, s igyekszem meghálálni ezt a címet. Évekkel ezelőtt beindítottam a mára turisztikai látványosságot és vonzerőt jelentő nyári koncerteket. Sok tehetséges fiatal énekesünk van, akiket az alapítványomon keresztül is támogatok. Szívesen lépek fel számomra idegen zenés műfajok kiemelkedő képviselőivel is, mint például Zucchero, Anas­tasia, Bolton, Dion­ne Warwick, vagy Bo­celli és Ra­mazzotti, akikkel idén már másodszor állok színpadra. Ezzel is támogathatom Málta zenei életét. A nagyköveti szerepkörből a gazdasági kapcsolatok, a filmes, televíziós aktivitások és a promóció sem hiányzik. Nekünk nincs híres csokoládénk, nincsenek nemzetközi sportversenyeink, exportunk ereje az embereinkben rejlik.”

Gondoljon csak Nicholas Monsarrat The Kappillan of Malta című regényére – fogalmaz az operaénekes. – Ez a könyv a szigetország II. világháború alatti kiszolgáltatottságáról, kiéheztetéséről, szenvedéséről szól. Egy nép lelke, érzésvilága fejeződik ki benne, ugyan­akkor kellő humorral viszonyul az élethez. Itt van például a húsvét ünnepe. Mélyen vallásos nemzet vagyunk, böjtölünk is, ha kell, de még böjtidőben sem vetjük meg a nyalánkságokat. Minden egyes napban próbáljuk megtalálni azt, ami szép, örömteli. És igyekszünk bizonyítani a szorgalmunkat, hiszen ez minden kis nép közös sorsa.”

Tekinthetjük ezt akár az énekes ars poeticájának is, akinek a világ legjobbjai, többek között Domingo, Hampson, Garanča, Netreb­ko a partnerei. Milyen érzést mindez? „Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem nagyszerű. Jó érzés nagy művészekkel együtt dolgozni, baráti gesztusok részesévé válni. Nem lehet azonban hosszan fürdeni a dicsőségben, elidőzni egy-egy sikernél. Az ember a saját hangjának a rabja és kiszolgálója. Az énekhang érzékeny jószág, egyszer mindent lehetővé tesz, máskor sztrájkol. Vigyázni kell rá, ápolni, de mindenekelőtt művelni. És persze van, akinek tetszik, van, akinek nem. A kritikákat mindig fontosnak tartottam, igaz, ma már kevesebb időm jut az olvasásukra. Örök igazság azonban, hogy a sikerért keményen kell tanulni, dolgozni.”


Vajon mit tesz Joseph Calleja a sikerért? Veleszületett adottságának köszönhetően könnyen az ölébe hullik, vagy meg kell küzdenie érte? Ösztönös művész, vagy inkább olyan, aki szorgalmasan elsajátítja a művészi interpretáció titkait? A művészet számára játék, vagy a szívét-lelkét is beleadja a produkcióba?

 „Úgy gondolom, a kettő együtt igaz. Teljes szívemmel, lelkemmel jelen vagyok a szerepben, a munkában. Tudja, a hang olyan, mint a jó francia vagy olasz bor. Idő kell, hogy igazán beérjen. Manapság azonban a zenei képesség nem elég, a rendezők színészi alakítást is várnak az énekesektől. Kétségtelenül előnyt jelent a szerencsés külső, a jó fellépés, de a színészi készséget is fejleszteni kell. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki mozdulatlanul állva énekeljen a színpadon. Úgy gondolom, egy kis dráma jót tesz, mert a leküzdése kihívást, motivációt jelent. A túl sok dráma azonban, bár művészként naggyá tette Callast, aki valóban egyetlen volt a történelemben, borzasztóan meg is nehezítette az életét.”


Hogy lehet, hogy Callast, s ké­sőbb Pavarottit is még látványosan ünnepelték, bármerre jártak a világban?

„Callas olyan volt, mint egy amerikai filmsztár;­ bár­hova utazott, százak, ezrek várták. Rólunk ilyen szempontból tudomást sem vesz a világ. A publikum elkényelmesedésével magyarázható ez, vagy az azzal, hogy túl sokan vagyunk mi, operaénekesek? Nem tudom.”


Joseph Calleja otthonosan mozog a romantikus olasz operazenei repertoárban, és elsősorban a belcanto művésze, jóllehet nem igazán ért egyet a lírai tenor, a drámai tenor és az egyéb hangfaji-stílusbeli megkülönböztetésekkel.

 „Verdinél megvan a Donizetti-féle belcanto vonal, mégis ugyanolyan tenor hangra komponálta a Rigolettót, mint a Traviatát vagy A trubadúrt. Mindehhez hozzáadódik még a tenorok korábbinál jóval nagyobb interpretációs szabadsága. A lényeg azonban – és a belcanto igazi jelentése is – a szép éneklés!”

Lehet, hogy Joseph Calleja azért sem szereti a drámai tenor megjelölést, mert pozitívan gondolkodó vérbeli máltaiként kevésbé kedveli a negatív karaktereket. Természetéhez tartozik az optimizmus, az örök máltai nyár.

 „Arra gondol, hogy elégedett vagyok-e? Igen, az vagyok. Persze főképpen akkor érzem ezt, amikor elégedett vagyok a teljesítményemmel. Nem nevezném meg a legkedvesebb partnereimet, mert a többiek esetleg megharagudnának. De számtalan nevet említhetnék, kiváló partnereim és karmestereim voltak és vannak. Úgy érzem, a munkakapcsolatokban a legfontosabb a kölcsönös tisztelet és elismerés. Pier Giorgio Morandi például, akivel most Budapestre érkeztem, kedves barátom és a romantikus olasz operazene kiváló specialistája. A legfőbb vágyam az életben az, hogy lássam egészségben felnőni és kiteljesedni a gyermekeimet. Az sem volna ellenemre, ha még egyszer annyi színpadon töltött idő adatna meg számomra, mint amennyit eddig megéltem. A legközelebbi tervem pedig a Giocon­dából Enzo szerepének megformálása, amire 2020-ban kerül majd sor. Az élet rövid, már elmúltam negyvenéves. Igyekeznem kell, amennyire csak lehet!”


4344 alef 2019-04-28 00:42:34 [Válasz erre: 4333 telramund 2019-04-22 15:35:56]

Tényleg, tényleg, köszönöm az információt. Azon a Puritánokon én is ott voltam pedig, és azóta is az elmúlt három év legjobb általam látott (itthoni) operaelőadásaként emlékszem rá, pedig kb. százat láttam. Valamiért Demuro és Jessica Pratt jobban megmaradt bennem, pedig nagyon lelkesen írtam akkor Markovról is...


4343 Edmond Dantes 2019-04-24 19:33:18 [Válasz erre: 4342 telramund 2019-04-24 19:26:51]

Igen, ezért írtam utóiratot ld 4339.


4342 telramund 2019-04-24 19:26:51 [Válasz erre: 4339 Edmond Dantes 2019-04-24 16:23:50]

ld 4333

 


4341 nickname 2019-04-24 17:25:26 [Válasz erre: 4338 telramund 2019-04-24 16:07:40]

És ami énekelt szerepet az is bariton - elírtam, bocsánat. A lényeg, hogy a két nagyobb szerepet alakító férfi énekes közül ő volt a jobb, ő kapott nagyobb tapsot, holott a tenor a férfi főszerep. Bocsánat.


4340 Edmond Dantes 2019-04-24 16:32:49 [Válasz erre: 4332 telramund 2019-04-22 15:31:16]

Atlantov, Mazurok...és Visnyevszkaja, Obrazcova: ők énekeltek a pesti Bolsojos Pique Dame-ban, amin ott voltam, "mindössze" 48 éve. A karmesterre, Grófnőre és Tomszkijra már nem emlékszem. Nagy előadás volt. Itt is ugyanazt írhatom mint ez alatt: rohan az idő.


4339 Edmond Dantes 2019-04-24 16:23:50 [Válasz erre: 4338 telramund 2019-04-24 16:07:40]

Így igaz. Gondolkodtam, mert ismerősnek tűnt a neve, aztán rátaláltam: a 2017-es pesti Puritánokban énekelte a bariton Riccardot és annak alapján, amit beírtam róla,  eléggé tetszhetett ld Nemzeti.../3573

Bocsánat, miután elküldtem a beírást, rátaláltam arra is, hogy már megelőzött a fenti hírrel, de most már nem törlöm :-) viszont nem tavaly, hanem két éve volt az az előadás...rohan az idő.


4338 telramund 2019-04-24 16:07:40 [Válasz erre: 4336 nickname 2019-04-22 21:31:58]

Alekszej Markov nem tenor ,hanem bariton.


4337 Hangyász 2019-04-24 12:24:09 [Válasz erre: 4336 nickname 2019-04-22 21:31:58]

Ez így van. 


4336 nickname 2019-04-22 21:31:58 [Válasz erre: 4335 Hangyász 2019-04-22 16:06:41]

Engem a kisebb hibák nem érdekelnek. Netrebkot nem hallottam élőben a szerepben, de Csurilova élben nagyobb hatást tett rám Jolántaként, mint Netrebko felvételről - ugyanakkor a pécsi Manont megtekintve kijelenthettem, hogy Gruberova Manonként felvételről sokkal nagyobb hatást tett rám, mint a pécsi Manon élőben :-). Alekszej Markov valóban vitte a pálmát a két tenor közül s őt ünnepeltük jobban, de Nazsmiddin Mavljanov se volt rossz. Sokkal rosszabbakat is hallotunk már, akiket világhírűként adtak el nekünk.


4335 Hangyász 2019-04-22 16:06:41 [Válasz erre: 4326 alef 2019-04-22 01:48:33]

Trofimov mintha az elején egy helyen hamisan énekelt volna, Csurilova pedig nyilvánvalóan Netrebkot utánozza, legalábbis ami a megjelenését illeti. Amúgy meg aki fanyalog ezen a darabon, hallgasson valami kortárs rémséget.


4334 Hangyász 2019-04-22 16:03:36 [Válasz erre: 4327 -zéta- 2019-04-22 09:11:22]

Úgy van, akkor Rimszkij: Mozart és Salieri c. egyfelvonásosával együtt adták elő. Szerintem ez is olyan egyfelvonásos a maga 96 perc körüli előadási idejével, amely kitölt egy estét. Így a Kékszakállúval egy estén játszása túlságosan megterheli mind a zenekart, mind a közönséget. (Tudom, milyen hosszúságúak Wagner remekei stb.!!!)


4333 telramund 2019-04-22 15:35:56 [Válasz erre: 4326 alef 2019-04-22 01:48:33]

Alekszej Markovg énekelte tavaly. Riccardot a Müpában előadott Puritánokban  nagyon nagyon jól.


4332 telramund 2019-04-22 15:31:16 [Válasz erre: 4327 -zéta- 2019-04-22 09:11:22]

így igaz Kalinyina, Atlantov és Mazurok énekelték a főbb szerepeket


4331 alef 2019-04-22 13:14:26 [Válasz erre: 4327 -zéta- 2019-04-22 09:11:22]

Ezért is fogalmaztam óvatosan... :-) Mindenesetre köszönöm a tájékoztatást (Héterőnek és nickname-nek is). Ezzel együtt az látszik, hogy Magyarországon eddig csak 1-2 alkalmas, vendégfellépők által prezentált előadásai voltak a Jolantának. Miközben csak az operabase adatbázisában szereplő helyeken és csak a tavalyi (2017-2018) szezonban 30 különböző Jolanta-produkció volt a világon összesen 93 előadással, amivel épp az ötvenedik volt a rangsorban (alig elmaradva a Pikk dámától, és olyan műveket megelőzve, mint a Parsifal (sőt a Hollandit kivéve az összes Wagner!!), a Manon Lescaut, vagy A végzet hatalma és a Simon Boccanegra. Szóval ez engem meglepett.


4330 Héterő 2019-04-22 12:09:45 [Válasz erre: 4329 -zéta- 2019-04-22 10:05:40]

                 Bartók + Csajkovszkij 2004
2004. június 13. vasárnap 19.30 óra, Nyári Színház, Miskolc
Jolanta - a Belorusz Állami Nagyszínház (Minszk) vendégjátéka


4329 -zéta- 2019-04-22 10:05:40 [Válasz erre: 4328 nickname 2019-04-22 09:59:57]

Persze, Bartók + oroszok... 


4328 nickname 2019-04-22 09:59:57 [Válasz erre: 4327 -zéta- 2019-04-22 09:11:22]

Mintha egyszer a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon is lett volna belőle egy vendégelőadás. 


4327 -zéta- 2019-04-22 09:11:22 [Válasz erre: 4326 alef 2019-04-22 01:48:33]

Winkler adatait némi fenntartással kéne kezelni: 1987-ben a Bolsoj vendégjátéka során kétszer is előadták Pesten ... 


4326 alef 2019-04-22 01:48:33 [Válasz erre: 4325 nickname 2019-04-20 23:42:30]

Szerintem is remek előadás volt. Nem ismertem a darabot, és Matthew Boyden más esetekben jó iránymutatást adó kézikönyvében csak annyit találtam róla,hogy "kevéssé sikerült". Ehhez képest ugyanolyan érzékenységű zenének találtam, mint mondjuk a Pikk dámát, sőt a történet is rendesen meg van írva (attól eltekintve, hogy nincs igazi konfliktus benne, mert tulajdonképpen mindenki mindvégig Jolánta javát akarja).

Egyébként még az is lehet, hogy magyarországi ősbemutató volt a darab, legalábbis WInkler Gábor operakönyve szerint 2003-ig nem volt hazai bemutatója. Érdekes ugyanakkor, hogy mostanában máshol is kezdhetik felfedezni, mert az operabase.com adatbázisa szerint az utóbbi években az 50. hely körül van az előadásszáma alapján az operák-operettek gyakorisági listáján, idén például a Met is játszotta.

Viszont nekem nem tetszett minden énekes, merthogy a férfi főszereplőt alakító üzbég tenor (Najmiddin Mavljanov, ha jól írom) számomra felejthető, legfeljebb közepes szintű volt (a MÜPA szakértő közönsége is elég visszafogott tapsban részesítette). A tulajdonképpen mellékszereplő Róbert herceget alakító Alekszej Markov simán "leénekelte", ő kapta az est legnagyobb tapsát, teljesen megérdemelten. (Otthon utánanéztem, hogy ki is ez az énekes, és kiderült, hogy a szereplők közül ő futotta eddig a legnagyobb nemzetközi karriert, a Met idei Jolanta-előadásain is ő volt Róbert és összességében már 61. Met-szereplésénél tart.) Rajta kívül a René királyt alakító Sztanyiszlav Trofimov egészen kitűnő lírai basszus volt, és jól megfelelt feladatának a címszereplőt alakító Irina Csurilova is, szerintem ők hárman "vitték a prímet", bár a mellékszereplőkre se lehetett különösebb panasz.


4325 nickname 2019-04-20 23:42:30

A mai Jolanta egy gyönyörű előadás volt! Egy újabb orosz ritkaság szólalt meg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben s nekem kivétel nélkül minden énekes tetszett. A zenekar is nagyszerű volt és a darab is gyönyörű! Sajnálhatja, aki lemaradt.


4324 telramund 2019-04-20 15:00:13 [Válasz erre: 4322 alef 2019-04-20 11:48:01]

Érdekes nekem pont most tetszett jobban,Anno volt szerencsém egy berlini Puritánokban ,mint bel-canto operában kibúzni a teljesírtménye miattMég mindig kissé forszírozottan énekel,de ég és föld az akkor mondjuk 15 ezelőtti énekléséhez képest.


4323 Búbánat 2019-04-20 11:56:35 [Válasz erre: 4322 alef 2019-04-20 11:48:01]

Örültem az adott két ráadásnak: 

Verdi: Requiem  - "Ingemisco"

César  Franck: "Panis Angelicus"

Calleja az áriaestje  után a Müpa első emeleti folyosóján dedikált.

A rádió mellett a  televízió is felvette a műsorát.


4322 alef 2019-04-20 11:48:01 [Válasz erre: 4321 Búbánat 2019-04-19 09:34:29]

Néhány korábbi felvételét meghallgatva nagy várakozásokkal ültem be Calleja koncertjére, és némi csalódással távoztam. Az "élő" koncert után is tartom, hogy elképesztő hangi adottságokkal rendelkezik, és mind hangszíne, mind megjelenése, mind az erőlködésmentes éneklése (sőt, még színpadi fellépése, személyisége is) valóban Pavarottira emlékeztet. Ugyanakkor, bár láthattuk-hallhattuk, hogy bravúros pianókra is képes, de alapvetően mintha kicsit túlságosan is bele lenne szeretve a saját hangjába, és több esetben ott is kezdettől fogva nagyon "nyomta", ahol nem kellett volna (pl. Recondita armonia), egyszóval az énekesi intelligenciát hiányoltam néhol. Emellett több esetben (legdurvábban mindjárt a belépő számban - a mantuai herceg áriája a Rigoletto első felvonásában - magasan intonált.). De egyébként abszolút színpadképes, megnyerő egyéniség, akinek szerintem nem Puccini, de még csak nem is Verdi, hanem a bel canto szerepek állnak a legjobban.


4321 Búbánat 2019-04-19 09:34:29

19:35 – kb. 21.35 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

Joseph Calleja áriakoncertje

Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara 

Vez.: Pier Giorgio Morandi

Giuseppe Verdi:

 a) A szicíliai vecsernye – Nyitány,

 b) Rigoletto – a herceg áriája "Questa o quella"

 c) Macbeth – Macduff áriája "Ah, la paterna mano" 

 d) Attila – Előjáték

Giacomo Puccini: Tosca – Cavaradossi áriája  "Recondita armonia"

Jules Massenet: Werther – Werther áriája "Pourquoi me réveiller?"

 Giacomo Puccini:

a) Manon Lescaut - Intermezzo,

b) Tosca - Cavaradossi áriája "E lucevan le stelle" 

Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Intermezzo,

Pjotr Csajkovszkij: Hat románc, op. 6 - No. 6 "Ki kenyerét nem sózta soha könnyel"

Paolo Tosti:

a) Ideale,

b) A vucchella,

Giacomo Puccini: Lidércek - La tregenda,

Joseph Vella: Il-Kebbies tal-Fanali,

Stefano Donaudy: Vaghissmima sembianza,

Ruggero Leoncavallo:

a) Bajazzók - Intermezzo,

b) Mattinata

(Ism. május 1., 12.36)


4320 Edmond Dantes 2019-04-17 09:24:57 [Válasz erre: 4319 takatsa 2019-04-16 20:01:04]

Azt mondanám, hogy a Hovanscsina egy jelentős zeneszerző jelentős, szép, erős és/de túlírt operája. Hosszabb beírásomban is ezt írtam és fenn is tartom. Amikor -Dante szavait kicsit kifacsarva- t.k. azt írtam, hogy benne az "igaz gyönyört nem lelém", azzal azt akartam kifejezni, hogy nem került a kedvenceim közé és ez valószínűleg többszöri megtekintés után sem változna. Más kérdés, hogyha ezt a véleményemet -ami csak egy szubjektív vélemény- jó vagy rossz szándékkal félremagyarázzák netán belekötnek, jobb esetben félreértik. Vannak elszánt rajongók, vannak elszánt kötekedők.

Múltkori Anyegin-válaszoddal kapcsolatban: "fütyülős" zeneszám egy operában nálam nem azt jelenti, hogy tényleg úton-útfélen elfütyülik :-) hanem azt, hogy átlagos operalátogató/-szerető hallgató számára könnyen fölismerhető, közismert, a darab egyfajta "ujjlenyomata". Anyeginben ilyen pl. a napokban Kimernya-kérdés Tatjána-jelenet, ami már rövid zenekari előjátékában fölismerhető, legkésőbb a szoprán belépésekor vagy Lenszkij és Gremin áriája, a polonéz, és talán a párbaj-jelenet, utóbbi mindenesetre nagyon izgalmas, jó zene. És közben nem kevés üresjárat. Nekem (nekem!) ugyanez a helyzet  A bűvös vadásszal: jó néhány világsláger -nem sorolom- és jó néhány felejthető részlet + a próza is ront az eleve vegyes összhatáson. Ettől még Wagner valóban elődjének tekint(h)ette Webert, ami szintén nem Szentírás. Johann Strausst is nagyra tartotta (én is a maga pályáján), aztán talán nem túl sok mást. Mondhatnám, ha rosszat akarnék valakinek: dicsérjen téged a Wagner :-) de nem mondom. Csak azt mondom, hogy kedves maestrom ügyelt rá, hogy saját -élő, kortárs- konkurensei többségét alaposan meg- és leszólja, dicsérni inkább halottat (Weber) vagy más csapatban focizót (keringőkirály). És hát nem fogsz szeretni, de változatlanul úgy érzem, hogy a Boccanegra sem kerül kedvenceim közé, ahogyan a Hovanscsina sem és ahogyan a szélesebb közönség kedvenceivé sem válnak. Hiszen maga Verdi sem volt elégedett Boccanegrájával, többször átdolgozta, csiszolgatta. Amikor végre nagy siker lett, leszállt róla. Nagy siker pedig azért lett évtizedekkel első bukása után, mert Verdi addigra világelső lett olasz földön és ezért addigra a Boccanegra is "megszépült" már a közönség fülének. Később aztán ismét a "helyére" került = nem a kottatár felső polcára, hanem -jóindulattal- úgy a középmezőnybe. A világon mindennek vannak elszánt hívei és vannak elszánt ellenzői, rosszabb esetben ellenségei...és vannak "belgák", akik a saját fülükre és saját ízlésükre hagyatkozva, de közben kellően tájékozódva (!) szeretnek jobban vagy kevésbé műveket (...helyeket, ételeket, embereket, városokat stb.).


4319 takatsa 2019-04-16 20:01:04 [Válasz erre: 4313 nickname 2019-04-12 22:14:41]

Kedves Nickname, nem a vita kedvéért válaszolok, hanem azért, mert nagyon meghatott, hogy emlékszel a Bűvös vadászról írt véleményemre. 

Én - akárcsak Te - megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy azért lelkesedjek, ami valóban tetszik, ami valamilyen különleges élményt ad, ami meglep és lenyűgöz, mivel kimondva- kimondatlanul ezzel a céllal és ezzel a reménységgel megyek el minden előadásra. És örömmel mondhatom, az utóbbi években is több olyan előadásnak voltam tanúja, amely relevációval hatott, döbbenetes, felkavaró és egyszersmind felemelő élményt nyújtva. Köztük nem egy olyan darab volt, amit életemben előzőleg sohasem hallottam, mégis az első taktusoktól kezdve rabjává lettem. Ilyen volt pl. Shostakovich Kisvárrosi Lady Macbethje, vagy R. Strauss Árnyéknélküli Asszonya, vagy Thomas Ades Viharja. De régebbi élményeim közt is sok olyan opera van, ahol "meglátni és megszeretni" egy pillanat műve vot, pl. Verdi Othelója, vagy a Végzet hatalma, Simone Boccanegrája vagy Puccini Turandotja, Bohéméletje, Manonja, Csajkovszkíj Anyeginje vagy két Wagner mű: a Parsifal és a Trisztán és Izolda. Megvallom, jó pár operánál nem volt ez az érzésem (Pl. a Hugenottáknál, vagy A bűvös Vadásznál, vagy most, a Hovanscsinánál sem). Én elhiszem, hogy pl. a Bűvös vadász operatörténetileg egy fontos darab, és azt is elhiszem, hogy a német romantikus operaszerzők Weber köntöséből bújtak elő és azt is elhiszem, hogy Wagner akár Marschnertől is átvett zenei eszközöket. És ez így van rendjén, hiszen mindennek van előzménye, mindenkinek van előfutára, mindenki az elődök munkájára építkezik, erről szól nemcsak a zenetörténet, hanem az ember történelme, az emberi sors is. Az persze már egészen más kérdés, hogy a meglévő eszköztárral ki és mit tud alkotni, hiszen ugyanabból a festéktubusból, ugyanazzal az ecsetkezeléssel születhet remekmű, vagy fércmű is. Úgy gondolom, hogy egy remekmű születéséhez két dolog kell: az alkotó egyrészt rendelkezzen a technikai tudással, az alapokkal, az ősök által felhalmozott tudásanyaggal, másrészt pedig adja hozzá a saját zsenialitását. Bármelyik hiányzik e kettő dolog közül, nem születik remekmű. Marschnernél a zsenialitás hiánya, Musszorgszkijnál pedig az alapok, a technikai-mesterségbeli tudás fogyatékosságai miatt. Musszorgszkíj zsenialitását elismerem, és nagyon tetszenek a zongoradarabjai és a dalai. De a Hovanscsina más kategória.

De persze ez csak az én véleményem, magáról a zenéről, operáról, előadásokról. Ez egy szubjekítv vélemény, amit saját magam alkotok, csakis az élményeimre alapozva. És meg kell vallanom, ezt a véleményemet nem befolyásolja, hogy egyes kritikusok mit írnak, vagy karmesterek mit szeretnek. 

Úgy gondolom, hogy csak egy igazság létezik, viszont az igazságot egy nagy mozaikként képzelem el, amelynek csak kis darabkáival, apró részeivel  rendelkezünk. Nekem is van néhány igazság-darabkám és neked is, neked is igazad lehet, nekem is, aztán ezekből a kis rész-igazságokból áll össze az egész, amelyet a maga teljességében soha sem ismerhetünk, csak sejthetünk. :)


4318 lujza 2019-04-15 23:50:53

https://revizoronline.com/hu/cikk/7857/muszorgszkij-hovanscsina-btf-2019/

 


4317 nickname 2019-04-13 06:14:45

Jó hát nekem elég az, hogy Kovács János híve a Hovanscsinának és nem véletlen volt ő az április 5-i előadás karmestere. Abbado is Muzorgszkij híve volt. Most lehet vele jönni, hogy nem ez számít, csak akkor kérdem én mi? Abbado több helyen is sikerrel játszotta Muszorgszkij zenés színpadi műveit. 


4316 IVA 2019-04-13 01:59:41 [Válasz erre: 4314 Edmond Dantes 2019-04-12 22:50:48]

Muszorgszkij operái mindig nagy érdeklődést kiváltó, egzotikus csemegének számítottak Amerikában, nem csak az oda származott orosz eredetű lakosság jóvoltából.
Eredetileg a Moszkvai Nagyszínház hatalmas sikerű USA-beli Borisz Godunov-turnéjának emlékére szerettem volna rábukkanni a neten, de 5-6 perc alatt, amit erre szántam, hirtelenjében csak ezekkel a cikkekkel találkoztam:
https://www.upi.com/Archives/1985/10/15/New-Khovanshchina-at-Met-Opera/9815498196800/
http://archives.metoperafamily.org/Imgs/Khovanshchina.htm
https://newyorkarts.net/2010/10/mussorgsky-boris-godunov-metropolitan-opera-gergiev/
https://www.nytimes.com/2012/02/29/arts/music/khovanshchina-at-the-metropolitan-opera.html






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.