Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

4064 Edmond Dantes 2018-10-08 08:43:58 [Válasz erre: 4063 Pristaldus 2018-10-08 08:07:32]

Az "arcberendezés" szót -ha valaki nem észlelte volna- eufemisztikus célzattal használtam. Jobb lett volna, ha azt írom: "csúnya"? Tekintetét és arcát több kiló smink ékesítette, gratula azoknak, akik a smink alatt -lelki szemükkel- meglátták "buta" és "kifejezéstelen" tekintetét. A new yorki közönség nyilván vak és süket. Ők ugyanis előadás végén szétszedték a Házat, amikor az énekesnő kijött a függöny elé. (Talán még Netrebkónál is nagyobb tapsot kapott.) Vagy csupán elfogadták és tudomásul vették azt, -amit itt nem mindenki- hogy pl. a szünetben felidézett Homert, Cossottót, Simionatót már nem hallgathatják meg a szerepben. (Ahogyan pl. Obrazcovát sem, aki ugyanott éppen Amnerisszel debütált.)

PS: Ég óvjon a "szakavatottabbaktól"! Operát, koncertet, színdarabot -horribile dictu- nem "szakavatottabbaknak" sőt, nem (nem elsősorban) kritikusoknak játszanak, hanem közönségnek. Persze a közönség vak, süket és buta (ja, és le van fizetve), ha nem a "szakavatottabbakkal" azonos a véleménye. Én csak közönség vagyok. Lehet, hogy vak, süket és buta, de lefizetett biztosan nem.


4063 Pristaldus 2018-10-08 08:07:32 [Válasz erre: 4059 tiramisu 2018-10-07 16:56:01]

Rachvelishvilinek nem az arcberendezésével van a baj, hanem azzal a hót buta tekintettel, amivel a közönségre, no meg a partnereire bámul! Kifejezés dupla nulla, méghozzá olyan szinten, amire lehetetlen korábbi példát hozni. Mintha egyáltalán nem érdekelné, vagy nem értené, hogy miről énekel! A hangmatériája szép, de a szakavatottabbak már meghallhatják a fiatal mezzó túlterhelésének jeleit! 


4062 tiramisu 2018-10-07 22:39:00 [Válasz erre: 4060 Edmond Dantes 2018-10-07 21:44:35]


4061 tiramisu 2018-10-07 22:38:48 [Válasz erre: 4060 Edmond Dantes 2018-10-07 21:44:35]


4060 Edmond Dantes 2018-10-07 21:44:35 [Válasz erre: 4059 tiramisu 2018-10-07 16:56:01]

Radames részéről biztosan ;-)


4059 tiramisu 2018-10-07 16:56:01 [Válasz erre: 4058 Edmond Dantes 2018-10-07 11:09:26]

Micsoda szerencséje volt Anita Rachvelishvilinek, hogy Ön megbocsátotta “nem túl előnyös külsejét és arcberendezését” egy szempillantás alatt!  Assszta! Nem semmi!  Szépségverseny is volt, nemcsak operaelőadás?


4058 Edmond Dantes 2018-10-07 11:09:26

Eljött hát a nagy pillanat a new yorki Metropolitan közönsége számára és az én számomra is. Tavalyi salzburgi bemutatkozása után Anna Netrebko most a Lincoln Centerben is elénekelte Aidát, talán immár végleg belépve a drámai szoprán fach szerepkörbe. A színpadi keretek nem éppen újak, bár nehezen támadhatók:  Sonja Friselli régi rendezésének látható célja ma is érvényes lehet: a világ első számú operaházának színpadán legyen a leghatalmasabb díszlet, ott mozogjon a legnagyobb kórus és statisztéria, lehetőleg nyílt színi taps fogadja a színpadképeket (fogadta), szóval minden legyen superb. Gianni Quaranta díszletei és Dada Saligeri jelmezei is ennek a legaidább Aidának a készséges szolgálatában állnak. Talán igazuk van: nem ismerek még egy olyan operát, ami annyira ellenállna bármiféle értelmezésnek, újításnak, mint az Aida. Elefánt ugyan nem jelent meg, de lovak igen, meg seregnyi "egyiptomi" és "etióp" katonaság és népség, udvartartás és papok, mindenféle rendű és rangú szereplők sokasága. Nicola Luisotti nem kimagaslóan és/de a Netrebko-feast fényét nem elhalványítva irányította zenekarát (remek fúvós szólókat hallhattunk!) és kórusát. Az ítélkezési jelenetben számomra újdonság volt, hogy Ramphis és csapata csak a verdiktre jön elő, a vádak háromszori ismertetése a színfalak mögött, hangszórókon keresztül hullik Radames fejére. A papnők tánc helyett csupán harci díszekkel ékesítették fel a csatába induló hadvezért és az etióp gyerekek táncát is egyetlen felnőtt táncospár lejtette el. Amnerist bizonyára nem hódította meg a kissé pocakos férfi szólista. A nagy balettbetét viszont -részben felülről vetítve- hatásos volt.

De mit számít mindez, amikor mindenki Annája énekel, játszik és él a színpadon!? Amennyire meg tudtam ítélni, a díva mostanra valamennyit (vissza)karcsúsodott, többnyire ólomsúlyú énekestársaihoz viszonyítva látványosan. A Ritorna vincitor-ária nagyobb részét sajnos teljesen "elmosta" a technika ördöge, a service error azaz a közvetítés szünetelése miatt belépője értékelhetetlen. Remekbe sikerült viszont a szinte végigénekelt harmadik felvonás, az O patria mia-végi cé -ha nem is Leontyne Price-i súllyal és terjedelemben, de- megvolt és a II. felvonás concertatójában is szépen átszólt hangja az együttesekben. Jelenléte hangsúlyos, színészi játéka most is sugárzó. Számomra a (másik) nagy reveláció Anita Rachvelishvili Amnerise. A nem túl előnyös külsőt és arcberendezést egy szempillantás alatt megbocsátottam neki, amint először megszólalt. Ezt az éjfeketén izzó, de ha kell, puhán olvadékony, minden regiszterében tökéletesen kiegyenlített, gyönyörű hangot nem lehet kifejleszteni: ezzel születni kell, ha még van hová,  továbbfejleszteni és karbantartani. Rachvelishvili szereplése minden percében uralja a színt, akár több száz szereplő között ül vagy áll, de még a III. felvonásban is érezzük jelenlétét, amit pedig csak elindít és bezár egy-egy mondatával. IV. felvonásbeli duettje Radamesszel majd szóló nagyjelenete életre szóló operai élmény! A közönség falrengető ovációval honorálta teljesítményét.  Netrebko és Ő, Ő és Netrebko: értük érdemes sokadszor is megnézni Verdinek a Boccanegra mellett e tán legplebejusabb művét. Aleksandrs Antonenko januári pesti Otellójáról akkor a legnagyobb elragadtatással szól(hat)tam: annál keserűbb volt csalódásom tegnapi Radamese hallatán. Az Otellóban megcsodált erényei itt teljesen hiányoztak vagy érvényüket veszítették: a hatalmas, nyers hang nemcsak a nyitó áriát rontotta le (a végén zavaró fortéban kivágott magas bével), hanem későbbi megszólalásait is, az alakítás a záró O terra addio-ban -talán még pár hamis hanggal is súlyosbítva?- érte el mélypontját. A végén gyéren tapsoló, itt-ott búzó, dermedt közönséggel ő maga is dermedten nézett farkasszemet...erre senki nem számított, ő sem, a hallgatóság sem, mellesleg én sem. Indiszpozíció? Szereposztási tévedés? Hanyatlás? Tegnap este nem derült ki. Nem tetszett különösebben Quinn Kelsey nagy, de fakón zörgő, dobozból jövő-kellemetlen hangú Amonasrója sem. Az etióp királynak nem muszáj sem szépnek, sem szép hangúnak lennie, de ő számomra mindkét vonalon alulteljesített. Dmitrij Beloszelszkij korrekt, de nem kimagasló Ramphist hozott, Ryan Speedo Green megfelelő Király. A két debütáns Gabrielle Reyes (Papnő) és Arseny Jakovlev (Hírnök) volt.
Anna és Anita, Anita és Anna: két csoda. két csoda.
 
Verdi: Aida, MET, 2018. október 6. élő közvetítés a MüPa Fesztivál Színházából

 


4057 Búbánat 2018-09-25 22:03:47

KÖZELEBB AZ ÉGHEZ”

„ZENE – KULTÚRMISSZIÓ A FELEDÉSBE MERÜLT HÄNDEL-OPERÁK NÉPSZERŰSÍTÉSE”

Magyar Idők, 2018. szeptember 24. Hétfő 19:39 

Tóth Ida

Tóth Ida

Baráth Emőke, Philippe Jaroussky és az Ensemble Artaserse koncertje, Müpa, 2018. szeptember 13.

Már előre az év koncertjeként emlegették Baráth Emőke, Philippe Jaroussky és barokk zenekara, az Ensemble Artaserse múlt heti koncertjét, amelynek a jó akusztikájú Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adott otthont a Müpában. A hang minősége közvetlenül is hozzájárult a historikus kamaraegyüttes korhű előadásmódjának befogadásához, erre jött ráadásként, hogy a művészek intim környezetet teremtettek Händel muzsikájával az 1800 férőhelyes palotában. Telt ház volt, de közel hozták a zenét.” [...] 

„Jaroussky ötlete volt, hogy korábbi Orfeo-lemezükhöz hasonlóan most Händel operáinak részleteiből állítsanak össze egy történetet. Kultúrmisszió a feledésbe merült Händel-operák népszerűsítése, de több is történt ennél a barokk esten: az eredeti közegből kiemelt duettek és áriák kiáradásával megszületett az örök szerelem története. Hét operából válogattak az énekesek.

Baráth Emőke és Philippe Jaroussky előadásmódja nem attól professzionális, hogy vegytiszta és kiszámítható. A barokk estet nyílt gesztusok, őszinte és hiteles mozdulatok jellemezték, még az énekesek táncszerű mozgása is hozzátett a történethez, pedig jelmez sem volt – a hangverseny bizonyította, két énekes önmagában elegendő, ha a párkapcsolat megidézéséről van szó. Nem is jó szó a hangverseny a látottakra, hallottakra: nem volt ebben semmi verseny, sem Baráth Emőke, sem Philippe Jaroussky nem akart a másik fölébe kerekedni, inkább egymásért szóltak a hangok.”

 


4056 Matyus 2018-09-15 19:31:02

Érdemes volt Győrbe utazni, mert az Opera társulata egy nagyon szép, színvonalas Turandotot adott elő. Nagy dicséret Lukács Gyöngyinek, aki kiváló hangi adottságai legjavát mutatta meg, és a Kalafot éneklő László Boldizsár szintén nagyon odatette magát. Liú szerepében Kriszta Kinga mutatkozott be, még nem teljesen kész állapotban, de így is meggyőző énekléssel. A zenekart Dénes István vezényelte. 


4055 Klára 2018-09-13 16:45:41 [Válasz erre: 4054 Edmond Dantes 2018-09-13 09:12:24]

Csak az a zsebredugott kezű ünnepi szónok az elején, "csak azt tudnám feledni".

A film valóban érdekes és értékes volt, nekem elsősorban a régi MET és a korabeli előadások, művészek kissé kopott, de múzeális értékű fényképei és filmfelvételei tetszettek. És persze az a társadalmi összefogás és összeadakozás, amiből az  első MET a maga idején, majd a jelenlegi MET létrejöhetett! Sir Rudolf Bing mint ember és mint "intézmény"  külön fejezet a MET történetében. Kár, hogy ezt a filmet már nem érhette meg, és róla csak korabeli felvételek kerültek bele. De az, hogy az épület a sok költség-lefaragás mellett végül ilyen lett, nem kis részben az ő érdeme.


4054 Edmond Dantes 2018-09-13 09:12:24

Opera- és MET-rajongóknak igazi csemegével szolgált tegnap a Művészetek Palotája: évadnyitó programként a Müpa+ hűségprogram keretében levetítették a The Opera House - A New York-i Metropolitan Opera című dokumentumfilmet. A csaknem kétórás filmben régi híradórészletekkel, előadásokon készült bejátszásokkal, régi és mai beszélgetésekkel, visszaemlékezésekkel illusztrálva követhettük végig a régi MET utolsó másfél évtizedét, az új MET helyszínének véglegesítése, a Lincoln Center megtervezése és felépítése körüli csatározásokat és láthattuk a megvalósult álmot, ami -mint az a filmben is elhangzott- az USA-nak a kultúra, a művészetek iránti elhivatottságát is megjeleníti. Rudolph Bing igazgató kulcsszereplője volt az új MET-koncepciónak, ő többször szerepel a bejátszásokban. Külön élmény volt látni-hallgatni a 91. életévét betöltött, tökéletes szellemi-fizikai kondícióban lévő  Leontyne Price-szal készült beszélgetéseket, rajta kívül a meginterjúvolt énekesek közül még Rosalind Eliasra és Justino Diazra emlékszem. Köszönet a MüPa-nak a vetítésért!


4053 Búbánat 2018-08-28 08:21:50

Opera is lesz a pécsi Zeneszüret Fesztiválon

Opera-vilag.net 2018. augusztus 23.

Méghozzá Verista operagála

Több tucat komolyzenei és ahhoz kapcsolódó kulturális programot kínál a 8. Zeneszüret Fesztivál, amelynek idei központi témája a billentyű lesz. A rendezvényt szeptember 6. és 9. között rendezik meg Pécsett. Szamosi Szabolcs orgonaművész, a szervező Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője az esemény szerdai sajtótájékoztatóján a fesztivál és a Filharmónia szlogenjére utalva kiemelte: legfontosabb hivatásuk, hogy közel vigyék a komolyzenét az emberekhez.

Idén 17 helyszínen, több mint 250 előadó közreműködésével több tucat programot tartanak – közölte. A részletekre térve hangsúlyozta, hogy az operairodalom gyöngyszemeit a Magyar Állami Operaház művészei keltik életre szeptember 7-én a Kodály Központban a Verista operagála elnevezésű esten. A koncerten verista szerzők – köztük Catalani, Giordano, Leoncavallo, Mascagni és Ponchielli műveinek részleteit hallgathatja meg a közönség Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével.

 


4052 Búbánat 2018-07-11 12:02:52 [Válasz erre: 4051 Búbánat 2018-06-30 11:57:26]

A V4 Operettgála (2018. június 30.)  hangfelvételét ma este sugározza a Bartók Rádió, 19:35 – 20.57

  "Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán."

Közvetítés a Művészetek Palotájából

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Az operett-gála közreműködői:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Peter Valentovič

Rost Andrea, szoprán

Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán

Richard Samek, tenor

Clemens Unterreiner, bariton

 

Műsorvezető:  Bősze Ádám

 

(A meghirdetett műsor után egyetlen ráadás-számot kaptunk: 

Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)

.(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel -  hangoztak el.  Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)


4051 Búbánat 2018-06-30 11:57:26

V4 Operettgála A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

 

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán.

Az esten Rost Andrea szoprán, Katarzyna Kuncio lengyel mezzoszoprán, Richard Samek cseh tenor és Clemens Unterreiner osztrák bariton szólaltatja meg a legnagyobb operettslágereket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretében – közölte a Müpa az MTI-vel. Mint írták, az operett soknemzetiségű műfaj, tény azonban, hogy Közép-Európa különösen gazdag repertoárral büszkélkedhet. Ennek mindmáig népszerű slágereiből áll össze a gálakoncert programja  Lehár Giudittájától A víg özvegyen, A mosoly országán és a Csárdáskirálynőn át Strauss A cigánybárójáig.

Az  M5 televíziós csatorna ma este fél nyolctól élőben közvetíti a gálát! (A Müpa előtti térségben,  óriás kivetítőkön is látható lesz a műsor az érdeklődők számára)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezen a héten többször is felhívta erre az operett-gálára a rádióhallgatók figyelmét – különös tekintettel arra is, hogy a műsor vendége Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – őt erről az ünnepi eseményről is kérdezte.


4050 Edmond Dantes 2018-06-26 16:06:13 [Válasz erre: 4049 társalgó 2018-06-26 12:06:37]

:-)


4049 társalgó 2018-06-26 12:06:37 [Válasz erre: 4044 Edmond Dantes 2018-06-25 19:13:00]

Köszönet a beszámolóért. Abszolút hiánypótló az ilyen értő recenzió megjelenése.

Köszönet érte a Momus nak is, hogy teret ad zenerajongók, komolyzene iránti lelkesedéstől vezérelt „civilek” önzetlen (értsd ingyen) megnyilvánulásainak. Nagyon szép este volt, és jó volt értő összefoglalást olvasni róla!

Azt hiszem, máshol tartana a hangverseny/opera életünk népszerűsége, nívója, ha az egyes eseményekről kritikákat olvashatnánk napilapokban, magazinokban. Rossz, hogy ez eltűnt, vagy csak nagyon sporadikusan érhető el. Nyugat- Európa nagy részén mind a mai napig fontosnak tartják, hogy akár a legkisebb város komoly zenei eseményeiről kritika jelenjen meg a helyi lapban. A zeneszerető, de nem zenész közönség számára ez mindig sokat idézett fogódzót jelent, a zenészek számára pedig nagyon fontos visszajelzés.


4048 Edmond Dantes 2018-06-26 09:35:40 [Válasz erre: 4047 -zéta- 2018-06-26 09:23:06]

Köszönöm! Közben én ugyanitt a zenével bibelődtem...nem hiába :-)


4047 -zéta- 2018-06-26 09:23:06 [Válasz erre: 4046 Edmond Dantes 2018-06-26 08:02:04]

Javítva...;-)


4046 Edmond Dantes 2018-06-26 08:02:04 [Válasz erre: 4045 eccerű 2018-06-25 23:13:55]

Köszönöm a pontosítást, a gyermekkar természetesen a Bernstein-szimfóniában énekelt.


4045 eccerű 2018-06-25 23:13:55 [Válasz erre: 4044 Edmond Dantes 2018-06-25 19:13:00]

Egy dolgot pontosítanék. A Kaddishban van gyerekkar, nem Milhaud művében. Tulajdonképpen ott sem annak kéne lennie, hanem fiúkórusnak.


4044 Edmond Dantes 2018-06-25 19:13:00

Rendhagyó helyszínen, rendhagyó műsorral tartotta ebben az évadban utolsó  "zárthelyi" koncertjét a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikusok: a Dohány utcai zsinagógában. A műsor és a helyszín kiválasztása szorosan összefügg: Darius Milhaud itthon szinte ismeretlen Ani Maamin című kantátája és Leonard Bernstein III. "Kaddish"-szimfóniája igazi "zsidó koncertté" tette a produkciót, nem pusztán a két zeneszerző származása okán, hanem mert mindkét mű a zsidó valláshoz legszorosabban kötődő íráson-szövegen alapul. 

 
Az Ani Maamin (magyarul kb. "Hiszek") címe azonos Maimonidész XII. században élt zsidó rabbi, orvos és filozófus alapvetésével, aki 13 pontba tömörítve foglalta össze saját s egyben a zsidóság máig érvényesnek tartott hitvallását. Bővebben erről itt és itt. E 13 pontból választotta ki a kantáta szövegírója, a magyarországi gyökerekkel rendelkező Elie Wiesel a tizenkettedik pontot (Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása), hogy azután a műben a narrátor és a nagyapa-apa-fiú azaz Ábrahám, Izsák és Jákob gyakran e hitvallással "feleselve" állítsák szembe a Holokauszt rémségeit. ("Ha létezik Isten, hogyan engedhette meg mindeme szörnyűséget?") A kantáta vége egyfajta megoldás vagy kevésbé profán kifejezéssel: felold(oz)ás: a földi halandó pátriárkák távoznak, tudomásul véve a megfellebbezhetetlen felső akarat létezését, miközben Isten könnyezik...a Messiás eljövetelét mégis mindennap várjuk, hisszük. HiszekAni maamin, suttogja a kórus még egyszer. Milhaud e kései műve igen nehéz szellemi kirándulásra invitál, hosszúak és fárasztóak a prózai részek (narrátor: Lisztes László, a három pátriárka: Szaszák Zsolt, Tassonyi Balázs, Tóth Dominik), a zenekari tételek szépek, de nem ragadtak különösebben magukkal, a kórus szólama és a női énekszólók (előadók: Bódi Zsófia, Kristófi Ágnes, Széll Cecília)  gyönyörűek, áhítatosak.
 
Budapesten Leonard Bernstein 1985-ben vezényelte Kaddish-szimfóniáját, aminek a szövegét is ő írta. A Kaddisról talán sokan tudják, hogy a zsidóság legnagyobb gyászimája, noha benne egyetlen szó nem esik halálról, gyászról, az eltávozott hozzátartozóhoz intézett búcsúról. Bővebben minderről itt. Valamiképpen a Milhaud-műre emlékeztet a Kaddish tematikája: Isten magasztalása -csakúgy mint amott- ebben az alkotásban is szembemegy a Holokauszt borzalmainak felelevenítésével. Teljes feloldozás, feloldódás nincsen, a kétely mindvégig ott lebeghetett a szerzőben és ott lebeg a zeneműben. Persze Bernstein hangzásvilága, ritmusai és a zenének a próza fölötti "túlsúlya" sokkal fogyaszthatóbb -elnézést az ismét profán kifejezésért- szimfonikus-oratorikus táplálék mint a francia mester kantátája. A narrátor Dunai Tamás volt, a szopránszólót gyönyörűen énekelte Sümegi Eszter.
 
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikusok a nagy eseményhez illő felkészültséggel, tudásuk legjavát adva járultak hozzá,  a Bernstein-műben közreműködött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc).
Ahogyan értő bevezetőjében a művek szövegét, vallási hátterét ismertető Frölich Róbert főrabbi mondta, a hangverseny szellemi atyja, megálmodója: Hamar Zsolt zeneigazgató volt. Az ő ihletett, biztos vezénylése, szellemi irányítása, művészi alázata foghatta össze a két nagyon eltérő zeneiségű, nehéz és szerteágazó, nagy apparátusokat megmozgató alkotást.
 
A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar hangversenye a budapesti Dohány utcai zsinagógában - 2018. június 21. 

4043 Búbánat 2018-06-25 12:44:43

Ezen a héten Káel Csaba a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége, beszélgetőtársa a Dankó Rádió operettműsorában.

A Müpa vezérigazgatója Éric Fournier budapesti francia nagykövettől május 10-én ünnepi fogadás keretében vette át a francia Becsületrend lovagja című elismerést.

A film- és operarendező a francia–magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért, a kulturális diplomácia területén intézményvezetőként és alkotóként elért eredményeiért, a területen végzett kiemelkedő tevékenységéért, elkötelezett munkájáért kapta meg a francia állam legmagasabb kitüntetését.

Mint a rendező most elmondta: az őt ért megtisztelő kitüntetést olyan nagy magyar elődök, művészek kapták meg mint Liszt Ferenc, Lehár Ferenc és Bartók Béla… örömteli érzés belegondolnia, hogy most e nagyságok mellé került neve ezen a listán…

Káel Csaba szólott első operafilmje, a Zsigmond Vilmos operatőr közreműködésével felvett Bánk bán hazai és nemzetközi fogadtatásáról, sikeréről; Los Angelesben a film bemutató vetítése után egyesek rendkívül lelkesen áradoztak róla és úgy fogalmaztak: „milyen szomorú musical”; a másik két operarendezését, a Szöktetés a szerájból (Mozart) és Attila (Verdi) produkciók bemutatóit pedig Kínában, Sanghajban fogadta igen értőn az ottani, más nyelvű és kulturális közeg.


4042 Búbánat 2018-06-25 00:21:43

Itt is jelzem: Káel Csaba film- és operarendező, a Müpa vezérigazgatója lesz mától egy héten át Nagy Ibolya vendége a Dankó Rádió operettműsorában: „Túl az Óperencián” (de. 9-10; az ismétlés aznap 18-19)


4041 Búbánat 2018-06-25 00:21:41

4039 Búbánat 2018-06-22 20:28:57

V4 Operettgála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2018. június 30. szombat 19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködők:
 

Rost Andrea - szoprán
Katarzyna Kuncio - mezzoszoprán
Richard Samek - tenor
Clemens Unterreiner – bariton


Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Peter Valentovič

Egy szünettel

  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

  Lehár: Giuditta - Szép itt az élet és oly vidám

  Kálmán: Csárdáskirálynő - Sylvia belépője

  Kálmán: Marica grófnő - Hej, cigány!

  J. Strauss: A denevér

  - Quadrille

  - Orlovszky áriája

  Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  Lehár: A mosoly országa - Vágyom egy nő után

 

  Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

  Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

  Lehár: A víg özvegy

  - Vilja-dal

  - Danilo belépője

  Moniuszko: Halka - Mazurka

  J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata

  Lehár: Giuditta - Giuditta belépője

"Az operett soknemzetiségű műfaj: ismerünk francia és angol operetteket, de olasz, spanyol vagy orosz műveket is e műfajhoz sorolhatunk. Mégsem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy Közép-Európa népei számára különösen kedves közös kulturális kincset jelentenek az e régióban keletkezett operettek."

 


4038 telramund 2018-06-21 17:55:39 [Válasz erre: 4031 Héterő 2018-06-21 00:03:56]

Tételezd már fel,hogy tudom  1959 nem a  XIX század.De azok a fordítások ,amiket kitettél a XIX sz-ban készültek és én elég sok magyar nyelvű Wagner előadást hallottam nem ezekkel a  szövegekkel.Sőt a legtöbb szövegkönyve a birtokomban is van.


4037 Edmond Dantes 2018-06-21 11:08:52 [Válasz erre: 4035 -zéta- 2018-06-21 09:08:10]

Tényleg nem kicsi, köszönöm :-)


4036 Klára 2018-06-21 09:37:15 [Válasz erre: 4031 Héterő 2018-06-21 00:03:56]

1959 valóban nem a XIX, század, de az érintett fordtások többnyire akkor készültek, az akkori ébredező magyar öntudat követelte meg, hpgy az operákat nemzeti nyelven adják elő, persze az akkori, ma már kicsit kacifántosnak tűnő nyelvezettel,  - ahogy ez akkortájt Európa egyéb országaiban is így volt. Számos nagy osztrák-magyar, esetleg morva ! (a mai generáció azt se tudja, hol keresse  a korabeli térképeken pl, Morvaországot), vagy német énekes  felvétele található a yt-n, ékes, és tökéletesen érthető németséggel, olasz vagy francia operák részleteivel! A mai magyar előadók sokszor magyarul sem érthetők, tisztelet a kivételnek! Ha pedig annyira aggódunk - egyébként jogosan - Wagner irdalmi értékű alkotásaiért, akkor tisztességes, korrekt magyar fordítás kellene, és elsődlegesen az adott mű tartalmának és szellemiségének megfelelő rendezés, színpadkép, stb, nem pedig valami modernizálz förmedvény!


4035 -zéta- 2018-06-21 09:08:10 [Válasz erre: 4034 Edmond Dantes 2018-06-21 08:26:03]

Meg még Escamillo, Petúr bán, Tonio, Amonasro, Jago, Marcello (Bohémélet), Lescaut hadnagy, Guglielmo, A kérő (Székelyfonó), Anyegin,... még biztos van... nem is olyan kicsi ez a közös halmaz...


4034 Edmond Dantes 2018-06-21 08:26:03 [Válasz erre: 4032 lujza 2018-06-21 01:49:43]

Losonczy Györgyöt már nem láttam színpadon, de ismereteim szerint nagyon kicsiny lehetett a közös "halmazuk" = szerepeik Melis Györggyel. Az említett Tiborcon kívül Don Juan, akkor még így becézték Don Giovannit, más nem nagyon.


4033 Edmond Dantes 2018-06-21 08:19:35

Kedvezményes jegyvásárlási lehetőség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben június 30-én megrendezésre kerülő V4 Operettgálára.

A programra 2018. június 20. és 26. között a Müpa jegypénztárakban a korlátozott számban rendelkezésre álló szabad helyekre vásárolhatók kedvezményes jegyek az alábbi jegyárakon:

Felnőtt jegy: 1.000 Ft/db, helyre szóló diákjegy (diákigazolvánnyal): 500 Ft/db


4032 lujza 2018-06-21 01:49:43 [Válasz erre: 4025 telramund 2018-06-20 15:33:43]

Mátyás Mária meglep, mert emlékeim szerint már 68 előtt is tudott hamisan énekelni, sőt, ki is fütyülték. Delly Rózsi félelmetes Ortrudjára nagyon is emlékszem, nem is szerettem őt emiatt. Szellőt, Járayt, Tarnayt, Kövecsest is hallottam, bár nem mindig örültünk, ha ők szerepeltek a bérletes előadásokban. Losonczy György fantasztikus Tiborc és Mefisztó volt, Melis később elhomályosította az emlékét, bár Losonczy hangja nekem jobban tetszett.


4031 Héterő 2018-06-21 00:03:56 [Válasz erre: 4029 telramund 2018-06-20 21:34:47]

Kedves telramund, helyesbítenem kell. Vedd figyelembe, hogy 1959 nem a XIX. század, bár a fordítót eltaláltad.
Továbbá most nem énekelték, hanem kiírták a német szöveg mellé, ezért ami 70 éve - jelentős engedékenységgel - esetleg elfogadható volt, az ma már tűrhetetlen.
Nem tetszés-nem tetszés kérdéséről van szó, hanem Wagner irodalmi értékű alkotásának eltorzításáról. Aki először látja a darabot, nem is tudja, hogy megfosztják valami nagyon fontos dologtól: az eredeti drámától.

A Tristant pedig német közönség német énekest hallgatva sem érti, magam tapasztaltam. Hacsak nem tudja kívülről, hiszen ilyen is van.


4030 Edmond Dantes 2018-06-20 22:06:20 [Válasz erre: 4025 telramund 2018-06-20 15:33:43]

És az ön szerepét ki bitorolta-énekelte a Lohengrinben? ;-)


4029 telramund 2018-06-20 21:34:47 [Válasz erre: 4028 Héterő 2018-06-20 20:43:00]

Mi a probléma?,Ezek XIX századi fordítások,de volt szerencsém például Blum Tamás opera fordításaihoz és azok nagyszerűek,jól énekelhetőek és megpróbálnak az eredetihez hasonlítani.Nem  fél óra alatt  készült nyersfordítások..Nyilván nem tetszene,ahogy  énekelnék ,hogy megszólalt  az "égi karán"mondjuk  1884-ben.

A minden szavuk érthető pedig arra vonatkozik,hogy a mai énekesek 9o%nál nem érteni mit énekelnek.Jó példa erre a Bánk bán vagy a Kékszakállú előadások.

Ez az én véleményem,hogy ez tetszik-e valakinek vagy sem számomra mellékes...

 


4028 Héterő 2018-06-20 20:43:00 [Válasz erre: 4025 telramund 2018-06-20 15:33:43]

...magyarul énekelnek és minden szavuk érthető, és a föld sem mozdult ki a helyéből.
Meglepne, ha még ezt is rendbenlévőnek találnád.
Erre talán még IVA is elhümmögné magát. :-)


4027 telramund 2018-06-20 20:16:44 [Válasz erre: 4026 nickname 2018-06-20 18:48:40]

Szellő Lajos1964-1982 között volt az Operaház tagja,korábban a Debreceni Csokonai Színháznál működött.Bánk bánt ,Radamest,Végzet Alvarot,Don Jose-t stb énekelt.Nem volt rossz tenor,de abban az időben is votlak néhányan,akik később visszavonultak és nevük feledésbe merült pl Király Sándor,Tarnay Gyula,korábbról Kövecses Béla a külföldről visszatért Járay józsef stb.Aztán egyikük sem tenor imitátor volt.A nagy sztárokat pedig nem kell felsorolnom.,mert azok nincsenek  elfelejtve.Volt idő ,amikor 3 Asszád is volt a Sába királynőjére.Kettő a felsoroltak közül.Most,ha  megerőszakoljuk a fülünket van egy.


4026 nickname 2018-06-20 18:48:40 [Válasz erre: 4025 telramund 2018-06-20 15:33:43]

Losonczy Györg nevével találkoztam már - Szellő Lajoséval nem. De mondjuk anno Fodor Géza Osváth Júlia és Moldován Stefánia Melindáit magasztalta az égig. Nekem mindkét énekesnővel hallgathatatlan Melinda, az ő hangfajuknak megfelelően átírt szólama. Nem kedvelem egyik művésznő előadásában se Melinda áriáit, vagy Melinda-Otto kettősét sem, a Tisza-parti jelenetet meg hagyjuk. Az abban a vátloztabn egy rossz vicc. Ettől még mindkét művésznő jó énekesnő volt, de Melindát nem az ő hangjukra írták. Nekem az igazi Melinda Ágai Karola, Szűcs Márta vagy Kolonits Klára. Moldovánnak és Osváthank nem kellett volna feltétlenül Melindát is eléneklenie. 


4025 telramund 2018-06-20 15:33:43 [Válasz erre: 4024 nickname 2018-06-19 20:54:27]

Felelevenitve Joviczky József nevét kezembe került egy 1968-as Lohengrin

harmadik felvonása vele  Mátyás Máriával,aki akkor még nem volt rossz sőt olyan C-t nyomott,,amilyenre ma egy  hasonló fachu szoprán sem lenne képes.Persze Delly Rózsi Ortrudja is elementáris.Uram bocsánat magyarul énekelnek és minden szavuk érthető.és a föld sem mozdult ki a helyéből.Szóval a műfaj megy lefelé ,de rendesen.(Ezért jobb nem régi énekeseket hallgatni) Aztán az adott felvételen még van egy Bánk bán részlet.Szellő Lajossal(tetszenek rá emlékezni?) és a kitűnő Losonczy Györggyel,mint Tiborc.Mindig Melis  elementáris Tiborca az etalon.Hát ez nekem  jobb.


4024 nickname 2018-06-19 20:54:27 [Válasz erre: 4022 telramund 2018-06-19 08:56:46]

Ez tök igaz - aki hallott másokat is élőben, annak van viszonyítási alapja, illetve aki behatóbban ismeri a darabot, a kottát stb., az támaszthat kifogásokat az emlegetett Wagner tenorral kapcsolatban. Elfogadom az is, amit itt mások Szabóki Tündéről írtak - de attól én még értekelm eme énekesek jó oldalait, erényeit és ezért szeretem őket. 

 


4023 Edmond Dantes 2018-06-19 09:03:27 [Válasz erre: 4017 parampampoli 2018-06-18 22:57:12]

Vadas Kiss László olyan kitűnő és versenyképes Tannhäuser lehetett első Wagner-operámon, hogy engem kb. 20 évre elriasztott a második Tannhäuseremtől, igaz, Mátyás Mária is "besegített" neki ebben.  


4022 telramund 2018-06-19 08:56:46

Más dolog  a Tannhausert énekelni-ezt a felsoroltak meg is tették.De az megint más dolog Tannhausernek megfelelni a szerep egészében ,minden hangjában.Na itt azért már nincsenek olyan sokan.A többször  emlegetett etalon wagner tenor jó énekes volt,de nekem a hangszínével és a drámai erővel volt problémám.Nem véletlen,hogy Bayreuthban csak kisebb szerepekben  tudott énekelni,még a" líraibb" művekben is.


4021 nickname 2018-06-19 08:37:52 [Válasz erre: 4017 parampampoli 2018-06-18 22:57:12]

2012-ben hallottam Molnárt utoljára élőben a Parsifalban. Ha jól emlékszem a következő évadban már nem énekelt. Azonban még pályája legvégén is figyelemreméltó Parsifalt énekelt. Kovács János vezényelt. Nekem ez volt az utolsó nagy operaházi Parsifal élményem Utána még láttam - hallottam párszor a darabot az Andrássy úton, de egyik se volt az igazi. A 2012-es előadásnak is voltak hibái, de azért még megcsillant benne a régi Parsifal előadások varázsa. 


4020 miketyson 2018-06-19 06:40:49 [Válasz erre: 4019 lujza 2018-06-19 03:17:29]

Azért nem olyan bonyolult. Az első felvonásban a víz felszínét látni, a másodikban a közepét, ahol a medúzák lebegnek, a harmadikban a tengerfeneket. Három felvonáson át süllyedünk. A probléma csak a darabbal van, meg a zenével, mert az mintha nem egyszeráen csak ennyit akarna mondani. 


4019 lujza 2018-06-19 03:17:29 [Válasz erre: 4010 Héterő 2018-06-18 14:52:06]

Ahogy látom, az Operában is, és itt is egyszerűen előveszik az egykor eléneklés céljára valahogy magyarított szöveget, és azt vetítik. De mivel a Müpában ott van mellette az eredeti német szöveg is, és hallani is lehet, tényleg kiderül, hogy a kettő alig van köszönőviszonyban egymással.

A Trisztán rendezésében tényleg az volt a jó, hogy nem sokat zavart, de azért a medúzákat megmagyarázhatnád, esetleg a ráját is...


4018 lujza 2018-06-19 01:04:32

A Tannhauser rendezése engem eléggé zavart, már évekkel ezelőtt is. Bizonyos értelemben jobban, mint a Hollandié, mert Kovaliknak legalább volt koncepciója, ha nehezen elfogadható is.

Itt már a nyitány alatti vetítés is zavaros volt, aztán a kamerázott ágyjelenet, a szörnyen merev és kevéssé ünnepélyes dalnokverseny, de leginkább a 3. felvonás koporsói borítottak ki. Hogy Tannhauser belövi magát, az csak a ráadás.

Gould és Koch hangjának dicséretével abszolút egyetértek, Örültem, hogy végre hallhattam Kochot élőben, de egy bajom mégis volt vele: hiányzik belőle Vénusz bujasága. Szabóki Tünde a premieren még csodásan énekelte Erzsébet szerepét, az eltelt évek alatt sajnos nem előnyére változott a hangja. Bretz Gábor már akkor is gyenge volt. Eichét én kevésbé éreztem gyengének, a Dal az esthajnalcsillaghoz-t olyan gyengén rendezett, méltatlan körülmények között kell énekelnie a színpadon, hogy szerintem még az is számított.


4017 parampampoli 2018-06-18 22:57:12 [Válasz erre: 4015 Edmond Dantes 2018-06-18 19:46:03]

Molnár minden szerepében abszolút versenyképes volt nemzetközileg, még Trisztánnak is, Tannhausernek meg egyenesen kitűnő. Ahogy jóval korábban Vadas Kiss László is, ha kellett, egy héten 3x is.


4016 nickname 2018-06-18 21:32:15 [Válasz erre: 4014 telramund 2018-06-18 19:31:41]

Köszönöm a kiegészítést. 


4015 Edmond Dantes 2018-06-18 19:46:03

Valljuk be, amit úgyis tudunk: Závodszky Zoltán és Joviczky József kivételével a súlyos Wagner-tenorszerepekre alig vagy inkább sosem akadt mifelénk énekes. (Pilinszky Zsigmond nem vagy csak rövid ideig volt állandó operaházi tag és talán nem is énekelte pl. Trisztánt sem.) 


4014 telramund 2018-06-18 19:31:41 [Válasz erre: 4013 nickname 2018-06-18 19:10:01]

Joviczky mellett ott volt az elfeledett Tarnay Gyula és az üzembiztos Király Sándor.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.