vissza a cimoldalra
2017-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6264)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6426)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2415)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1176)
Franz Schmidt (2954)
Erkel Színház (8509)
Kedvenc magyar operaelőadók (1010)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (561)
Operett, mint színpadi műfaj (3347)
Kodály Zoltán (347)
Élő közvetítések (6681)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (364)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Verdi-felvételek (530)
Kocsis Zoltán (640)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

830   Búbánat • előzmény829 2017-09-19 13:42:27
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1] - IV., befejező rész

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

Itt következik kritikai kiadásom Lady Kavanagh naplójának válogatott részleteiből.

Részletek Lady Kavanagh naplójából
[55. oldal]

[Június] 28-a.
Délelőtt elmentem Mr. Leist [sic] hangversenyére az Orosz Nagykövetség palotájába. Csodálatos zongora-előadása inkább megdöbbentett, mint gyönyörködtetett bennünket. Ebéd után Hoddy,[ 32] Mr. Wood és jómagam, hoteltulajdonosunk, Distimioni vezetésével evezős csónakkal felmentünk az Aranyszarvon át az Ockmeidanihoz, a Szultán íjászó mezejéhez[ 33] – sétálgattunk és csodáltuk a naplemente látványát, majd holdfénynél hazaeveztünk a Szultán hajói között áthaladva.

[Június] 29-e.
Reggeli után utazó társainkkal elmentünk, hogy megnézzük a hét komor dob hangjára táncoló derviseket; mintegy harminc legkülönfélébb korú, magas fekete sapkás, igen bő szoknyába öltözött férfi égre emelt karokkal körbe forgott, s közben mély hangú, először lassú, aztán egyre gyorsuló énekkel kísérte magát, míg végül félelmetesen szédítő forgás lett az egészből, és sokan közülük teljesen kimerülve rogytak össze.[ 34] [63. oldal, ld. a fakszimilét]

[Július] 8-a.
Ma csatlakoztak hozzánk a francia urak, és miután egy caique-on[ 35] átmentünk Scutariba, ott lovakat béreltünk, és fellovagoltunk a város fölötti magas halmokra, ahonnét a legszebb a kilátás Konstantinápolyra és Perára; aztán igen élvezetes utat tettünk lóháton a halmok gerincein, a temetőkön meg a ciprusligeteken át „Ázsia Édesvizei”-hez,[ 36] ahol egy kicsit megpihentünk, és ott egy lejjebb fekvő úton a falvakon keresztül a Boszporusz mentén visszatértünk Scutariba, és egy caique-on átkelve Perába, öt órai lovaglás után hazatértünk.

[Július] 9-e
Zamoiski gróf volt szíves meghívni bennünket és skót meg francia útitársainkat, hogy töltsünk vele egy napot Ázsiában a Fekete-tenger közelében lévő Lengyel Telepen; így reggeli után Arthur kivételével mindannyian felkerekedtünk szőnyeg-táskáinkkal, és Scutarinál átkelve a Boszporuszon, a legrövidebb utat választottuk „Ázsia Édesvizei”-hez – itt csatlakozott hozzánk Zamoiski gróf, barátja Jaika gróf [ 37] és Leist [sic!] úr, a nagy zongorista, akik vártak bennünket, hogy elvezessenek a Telepre. Mintegy négy órás további lovaglásunk odafelé a képzelhető legvadabb tájon át vezetett, a legterebélyesebb szelídgesztenyék és tölgyek vég nélküli erdeiben, amelyek alatt sűrű cistus[ 38] és csarab burjánzott, és alkalmanként cistus borította a mély vízmosásokat és magas dombokat, időnként távolból látni lehetett a Boszporuszt és a Fekete -tengert a nyiladékokon át – az erdő egyik részén egy kis tisztásra érkeztünk, amelyen pajták és házikók voltak – ez a lazarista szerzetesek farmja, akiknek a Szultán egy nagy darabot átengedett ebből az erdőből.[ 39] [64. oldal] Körülbelül egy órányira észak felé továbbmenve, elérkeztünk a lengyel kolónia tisztására, ahol a felügyelő és egy másik lengyel úr (akinek a nevét nem tudom) a fő háznál, egy alacsony, hosszú kunyhónál a lehető legkedvesebb szívélyességgel fogadott – Hoddy és én a felügyelő saját szobájában kaptunk szállást, amelyben köröskö- rül farm-szerszámok, puskák és kardok függtek.[ 40] – Az uraknak a többi szoba padlóján kellett aludniuk, ahogy tudtak – és az egyik telepes-feleség, aki egy kicsit beszélt olaszul, volt megbízva, hogy gondoskodjék rólam és Hoddyról. Rövid pihenés után mindannyian fölkerekedtünk, hogy meglátogassunk néhány közelebbi portát[ 41], amelyek körül kert és kis szőlőskert volt. – Ezután vacsorához ültünk. Az étkezés egy kis Konstantinápolyból hozott húsból állt, amelyet liszttel, tejjel és a farmok termékeivel savanyú lengyel étellé főztek össze, amit igen rossznak kellett volna gondolnunk, ha nem lettünk volna igazán éhesek, és ha a valódi vendégszeretet és kedvesség nem adott volna ízt mindennek. – Vacsora után kiültünk a kunyhó elé, és későig beszélgettünk a Telep történetéről és ügyeiről. Az itt letelepedett lengyelek nagy része Oroszországból menekült a Kaukázus bányáiból,[ 42] és elmondhatatlan megpróbáltatások és nehézségek után találtak utat Grúzián és Kaukázián át a török birodalomba, ahol az üldözéstől biztonságban voltak, de teljes szegénység várt rájuk. Mintegy négy évvel azelőtt Czartoriski herceg pénzt gyűjtött és [65. old.] a lazarista atyák kongregációjától jogot szerzett a letelepedésre és erdőirtásra, s néhány szerény kunyhó épült – minden telepesnek egy kunyhót adtak és mintegy nyolc acre[ 43] földet, amiért egy csekély bért fizettek a lazaristáknak, és jogot kaptak, hogy legeltessék a marháikat az erdőben – letelepedéskor minden telepes kapott egy kis összeget marhavásárlásra, amelyet egy bizonyos idő múlva vissza kellett fizetniük. A Telep gyorsan felvirágzott: jelenleg mintegy negyven személyből áll, 16 csinos farmház van, egy ház a felügyelőnek, egy kis ká- polna és két pap – sok telepes már gazdag farmer, nyolc-tíz főnyi marhával, a nekik juttatott földterület megtisztítva, megművelve szépen termi a gabonát és a krumplit, és kunyhóik mellett kis kertek vannak és számos méhkaptár.[ 44]

[Július] 10-e
Kora reggel az urak közül többen felkerekedtek abban a reményben, hogy gazellákat lőnek az erdőben, de reggelire visszatértek anélkül, hogy jó étvágyon kívül mást találtak volna.[ 45] Én is korán elindultam egymagamban, és hosszú, kellemes sétát tettem a Telep körüli gesztenye- és tölgyerdőkben, amelyekben ösvényeket vágtak a marhák terelésére. – Jó reggeli készült a Telep kenyeréből és vajából, valamint kávéból nyolc óra körülre. Utána valamennyien együtt elindultunk, hogy meglátogassuk a kunyhókat és a farmokat. Zamoiski grófot, jótevőjük, Czartoriski herceg unokaöccsét minden telepes a …. jeleivel fogadta [itt megszakad a Napló]

[Lady Kavanagh levele fivéréhez, Lord William Thomas Le Poer Trench, Clancarty 3. hercegéhez (1803-1872), 1847. július 15 /N.L.I. Pos. 7156, 140-143.]

10-én jöttünk ide [Therapiába],[ 46] miután tettünk egy nagyon érdekes kétnapos kirándulást Kis-Ázsia igazán vad tájain a lengyelek egy kis kolóniájára, akik az erdőben telepedtek le. – Zamoiski gróf hívott meg bennünket erre a kirándulásra [Adamkojba],[ 47] ő Czartoriski herceg unokaöccse, aki útitársunk volt Bayreuth [Beirut] óta. Ő és társai mintegy négy évvel ezelőtt hozták létre ezt a kolóniát, és letelepülési jogot szereztek az erdőben, hogy gondoskodjanak néhány nyomorult lengyelről azok közül, akik naponta szöknek meg a Kaukázus bányáiból, és útra kelnek Grúzián és Kaukázián át a török birodalom felé. Minden telepes kap tíz acre erdőt, amelyet magának kell kiirtania, segítséget kapnak egy kis kunyhó felépítéséhez, és egy kis pénzkölcsönt, hogy gabonát és marhákat vásároljanak, legeltetési joggal az erdőben. Mintegy ötven telepes van most,
[ 48] sokan közülük már megtisztították a földrészüket, és igen kényelmes házakat készítettek, egészen jómódú farmerek lettek, s amikor bejártam házaikat, farmjaikat és tejgazdaságaikat, amelyeket a legnagyobb büszkeséggel mutattak, mindig újra meg újra a te Kilclooney
[ 49] telepes fiaid jutottak eszembe, akik saját munkájukkal ugyanilyen nehézségeket küzdöttek le, és igen hasonló függetlenséget szereztek. Minket a telepfelügyelő házában Zamoiski gróf, a Telep felügyelője fogadott és szállásolt el, és bár szállásunk és étkezésünk olyan volt, amilyet a szegény Lengyel Telep ki tudott jelölni nekünk, mégis mindannyian azt gondoltuk, hogy ezek a napok a legkellemesebbek közé tartoztak Keleten töltött napjaink között…

Jegyzetek:

32. „Hoddy” (Harriet) Margaret Kavanagh (?-1876), Lady Kavanagh egyetlen leánya volt.
33. Okmeydani, „íjászmező”, a Boszporusz európai oldalán fekvő terület, Beyoglutól két kilométerrel Északra, ahol II. Mehmed szultán felépítette íjász tanyáját és gyakorló terepét.
34. Liszt is látott 1847 nyarán táncoló derviseket. Lásd bejegyzését az N6 vázlatkönyv 75r oldalán: „Derviche”. Mueller ezt írja: „A 75. fol. versóján van egy „Derviche” feliratú vázlat (70. szám), amely egy grottóra és régi temetkezési helyre utal Buyukderében, ahol látványosan táncoló dervisek őrizték a bejáratot. […] Liszt nyilvánvalóan kiélvezte az összes turista-látványosságot, amelyek némelyike zenei vázlatokra ihlette, mint ez esetben is.” MLTS, 286. p.
35. A „caique” (kaik) könnyű, keskeny evezős, vitorlás csónak volt, amely kompként a Boszporuszon szállította át az utasokat. Ld. https:// en.wikipedia.org/wiki/Ca%C3%AFque#Bosporus_light_skiff (a ford. jegyzete).
36. „The Sweet Waters of Asia” az ottomán időkben férfiak és nők közkedvelt találkozóhelye volt Küçüksu Kasri mellett a Boszporusz ázsiai partján, a Göksu és Küçüksu mellékfolyók összefolyásánál.
37. Jaika gróf, akiről nem tudunk közelebbit, valószínűleg a konstantinápolyi Lengyel Követségen lakott: ebben az időben az Ottomán Birodalom volt az egyetlen világi hatalom, amely a lengyel diaszpóra számára követségi státust engedélyezett.
38. Cistus, magyar nevén szuhar. A szuhar a mályvavirágúak rendjébe sorolt szuharfélék családjának névadó nemzetsége mintegy két tucat eredeti és szá- mos hibrid fajjal. A mediterrán térség sziklás területeinek örökzöld virágos növényét sziklarózsának is nevezik (a ford. jegyzete).
39. Mivel a „Lazarista Misszió” közel volt a lengyel enklávéhoz, továbbá Liszt július 17-i, Marie d’Agoult-nak írt levele alapján valószínű, hogy a zeneszerző felújította kapcsolatát Boréval a Misszióban, ahol talán néhány napot együtt is voltak. Liszt 1834 szeptemberében találkozott először Boréval, amikor néhány hetet együtt töltöttek Félicité Lamennais abbéval La Chénaie-ben, Bretagne-ban.
40. Zamoiski felügyelő nyilván saját kunyhójában tárolta a település fegyvereit.
41. Wright olvasata szerint: „impressment” – „toborzás”, ennek értelme nem lévén, „porta” szóval helyettesítettük (a ford. jegyzete)
42. A Kaukázus hegyeiben máig bányásszák az aranyat, ezüstöt, rezet és vasat.
43. 0,40 hektár, 0,703 katasztrális hold, 1125 négyszögöl (a ford. jegyzete).
44. Abból, ahogy Lady Kavanagh részletesen leírja a lengyel közösséget, nyilvánvaló, hogy társaival együtt megismerte az egész települést rövid otttartózkodása során. A Buszporusz térképe (Pallas Lexikon) Bosphorus map (Encyclopaedia Pallas)
45. Liszt részvétele a kora reggeli vadászatban valószínűleg újabb „terápiás tapasztalat” lehetett számára, amely a kreativitás még nagyobb magaslataihoz adhatott erőt neki.
46. A dátum memóriahiba. – Konstantinápoly körüli kirándulásai idején Lady Kavanagh egy szállodában lakott Therapiában [Tarabya], amely hagyományos nyári üdülőhely volt a Boszporusz ritkásan lakott európai partjának északi végén – abban az időben egyike a kevés jelentősebb településnek. Ld. National Library of Ireland, Pos. 7156.
47. Lady Kavanagh és társai július 11-én tértek vissza a telepről (amelyet naplója 66. oldalán Lady Kavanagh „Adamskoi”-nak nevez, „Mr. Leist”-ről azonban nem tesz további említést). Lehetséges, hogy Liszt is július 11-én távozott a telepről. Így elég ideje maradt volna, hogy búcsút vegyen Franchiniéktől, mielőtt július 13-án Konstantinápolyban a „Nagy Péter” nevű gőzössel elindult Galac felé..
48. A Naplóban még „negyven telepes” és „nyolc acre” föld szerepel.
49. Kilclooney: járás Írország Galway megyéjében; híresek Kilclooney More megaltikus sírjai (a ford. jegyzete).
829   Búbánat • előzmény828 2017-09-19 13:33:16
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1] - III. rész

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

„ Liszt „ázsiai kirándulása”

Amikor a romániai Galac kikötőjéből Liszt kétnapos gőzhajón való utazás után június 8-án megérkezett Konstantinápolyba, csaknem azonnal megjelent audiencián Abdul-Medzsid szultánnál a Csiragan palotában, ahol két alkalommal is játszott.[ 17] Igen valószínű, hogy Liszt több éjt töltött Buyukderében, egy faluban a Boszporusz nyugati partján,[ 18] tizenkét mérföldnyire az ottomán nagyvárostól, ahol a Franchinicsalád vízparti yali-jában vendégeskedett már azt megelőzően is, hogy ott június 18-án hangversenyt adott.[ 19] Liszt Tasso vázlatkönyvéből[ 20] megtudjuk, hogy Liszt Buyukderében, június 14-15-én írta át Giuseppe Donizetti Marche du Sultan Abdul Mehjid című indulóját (LW A137), és ugyanott, ugyancsak június 15-én fejezte be a „Cujus animam” tenor ária zongoraátiratát Rossini Stabat Materéből (LW A141).[ 21] Mivel a Franchini-klán több Buyukderében élő tagja jelentős befolyással rendelkezett nemcsak az orosz nagykövetségen, de 1816-tól az ottomán udvarban is, lehetséges, hogy Liszt ebből a faluból tette a másik ismert kirándulását a Boszporuszon át Ázsiába, ahol a mai Üszküdar mellett a török tábornok és államférfi, Fethi pasa „Rózsaszín Yali”-jában játszott.[ 22] A Franchini-testvérek, Antoine és Francis, akik velencei konzulként kezdték pályafutásukat, francia védelem alá kerültek mint „kiváló kémek Perában”, mielőtt Francis át nem tért a város orosz kémszolgálatába, amelyben 1816-tól legalább 1829-ig működött.[ 23] Liszt azonban viszonylag szabad maradt a politikától, és elfogadta a meghívást, hogy játsszék a Franchini-yaliban 1847. június 18-án, tíz nappal később pedig az Orosz Nagykövetségen; játszott továbbá Carolina Dantan, Testa bárónője (1795-1888) otthonában is, aki „a Dantan dinasztia egyik sarja” volt, megözvegyült második felesége Gaspar Testának, az Ottomán Holland Nagykövetség rezidens hivatalnokának, Hollandia első örökös bárójának.[ 24] Liszt valószínűleg még szintén erdei tartózkodása előtt járt Alexander Kommendinger zongorakészítőnél Perában, a Nurüziya utca 19-ben is, ahol Ernani-fantáziáját felvázolta.[ 25] Dmitri Yerofeevich Osten-Sacken (1792-1881), aki 1847-1853 között katonai hírszerző volt Konstantinápolyban, valószínűleg hallotta Liszt fellépését az Orosz Nagykövetségen, mielőtt meghívta volna, hogy néhányszor játsszék Elisabethgradban a színházban, három hónappal később.[ 26] A Franchini-család egy másik tagja, „Franchini tábornok” lett Osten-Sacken utódja katonai ügynökként az ottomán fővárosban, mielőtt az orosz hadsereg dandártábornoka lett.[ 27] Míg Liszt „jó karban tartotta orosz kapcsolatait” (akárcsak Londonban 1841-ben), később sikerült ugyanolyan erős, titkos kapcsolatot fenntartania a Keleten tartózkodó lengyel száműzöttekkel. Varsó 1831-es eleste után számos kiváló lengyellel barátkozott össze Párizsban, köztük Chopinnel, Adam Mickiewicz költővel, a nagy hazafi Wojciech Grzymalával és számos, Lengyelországból elmenekült jelentős alakkal. Közeli barátja volt a patrióta Maria Nesselrode Kalergisnek, Karl Nesselrode orosz kancellár unokahúgának, s briliáns diplomáciai húzás volt az az elhatározása, hogy neki ajánlja 1847-es Ernani-fantáziáját, amelyet június 24-én vázolt fel, amikor valószínűleg tudta, hogy az asszony addigra már orosz informátor volt vagy készült lenni.[ 28]


Míg Londonban 1841-ben Liszt jótékonysági koncerten lépett fel a száműzetésben élő lengyel kolónia javára, vigyázott, hogy ne sértse meg Cryptovich grófot, a londoni Orosz Nagykövetség titkárát, aki gyanakodhatott volna, hogy Lisztnek az eseményen való részvétele újra feléleszthetné az oroszellenes, lengyelbarát érzelmeket Nagy-Britanniában, amelyek még 1830-31-ig nyúltak vissza, amikor orosz haderők leverték a Czartorisky által vezetett varsói felkelést.[ 29] 1844-ben, egy évvel azután, hogy Párizsban az Hôtel Lambert lett a lengyel ellenállás és kulturális törekvések központja, Liszt nyíltabban állást foglalt azáltal, hogy Czartorisky hercegné megtisztelt vendégeként ott fellépett; Zamoiski, az asszony unokatestvére a párizsi lengyel emigráció feje volt. Negyvenegy évvel később, amikor Liszt megdorgált egy zongoristát Chopin op. 53. Asz-dúr polonézének híres oktávmenetei előadásáért, ezt mondta: „Nem azt akarom hallani, hogy maga milyen gyorsan játszik oktávokat. Amit hallani akarok: a lengyel lovasság vágtája, mielőtt erőt gyűjtenek és megsemmisítik az ellenséget!”, ezzel bizonyosan sokkal többet árult el, mint azt az óhaját, hogy tanítványaiban meggyökeresedjék az interpretáció tudatossága.[ 30] Tekintettel Oroszországnak Konstantinápolyban mind diplomáciai, mind katonai szempontból domináns helyzetére Liszt nyári törökországi tartózkodásának idején, nem meglepő, hogy kapcsolatba lépését egy negyven-ötven tagú lengyel kolóniával és csaknem biztosan a lazarista papok egy kongregációjával az erdő egy másik részén[ 31] a legnagyobb titokban kellett megszervezni. (Liszt egy hétig vagy még tovább is tartózkodhatott az egyik telepen, vagy mindkettőn.) Továbbá talán nem érthetetlen, hogy több mint százhatvan év is eltelt azóta, mielőtt Lady Kavanagh naplójából ismertté váltak a most következő részletek és egy fakszimile (ld. a 28. oldalon), amelyek fényt vetnek Liszt életének erre a titkos epizódjára.

Jegyzetek:
17. Ld. Alan Walker: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811-1847, ford. Rácz Judit, Budapest: Zeneműkiadó 1986, 447-448. p.
18. http://www.iwasinturkey.com/blog/buyukdere-an-erstwhile-cosmopolitan-enclave-on-bosporus-878 (a ford. jegyzete).
19. A koncertről ld. „Belgium in the Ottoman Capital: From the Early Steps to ’La Belle Epoque’ ”, in: The Centenary of ’La Palais Belgique’ 1900-2000, Istanbul: Consulate General of Belgium, 2000. – „Yali” a vízparti villák speciális típusának török elnevezése.
20. Klassik Stiftung Weimar, Goethe- und Schiller-Archiv, 60/N 5.
21. Ld. még Rena Charnin Mueller: „Liszt’s Tasso Sketchbook: Studies in Sources and Chronology”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 28 (1986), (a továbbiakban: MLTS), 273-293. p.
22. Andrew Finkel: „The Pink House” in: Cornucopia, Issue 111, Vol. 1, 1992/93, 45-53. p.
23. Charles Swan: „Essay on the Fanariotes”, in Journal of a Voyage up the Mediterranean, vol. 2, London: C and J Rivington 1826, 318. p.
24. CLMA, 1179. p.
25. Sirin Akbulut Demerci: „Franz Liszt in the Ottoman Empire”, International Journal of Social Sciences & Humanity Studies 3/2 (2011), 426. p.
26. Christopher H. Gibbs & Dana Gooley ed.: Franz Liszt and His World, Princeton & Oxford: Oxford University Press, 2006. 410. p., és Container List, , Microfilm 5, „1. General intelligence on the Turkish army, and on the domestic and foreign policy of the country.”
27. Ld. Container List, , Microfilm 10.
28. Ernani – Paraphrase de concert, LW A138. Buyukdere
29. Ld. Pauline Pocknell: „A Temporary Fellowship: Franz Liszt and Adelaide Kemble’s Symbiotic Relations, Socio-Critical Aspects and Aftermath of Their Concerts in London, Liège and the Rhineland in 1841”, Liszt Society Journal 26 (2000), 61-90. p.
30. LMFL, 68. p.
31. Lazaristák: a Páli Szent Vince által 1625-ben alapított, papokból és testvérekből álló Congregatio Missionis (Misszióstársaság) egyik népies elnevezése. A rend a 18. század vége óta Törökországban is élénk tevékenységet folytatott. Eugène Boré, Liszt barátja, akivel találkozott az ottomán birodalomban való tartózkodása idején (CLMA 1177. p., ld. a 12. jegyzetet), szintén szoros kapcsolatban állt a lazaristákkal, sőt később be is lépett a rendbe. (A ford. jegyzete.)

(folytatom)

828   Búbánat • előzmény827 2017-09-19 13:29:13
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1] - II. rész

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

Az internet, mint mindig, pótolhatatlan kutatási segédletnek bizonyult. A „Glasgow Digital Library” „Who’s Who in Glasgow in 1909” rovatában a doktor rövid életrajza megerősítette a Burns/Liszt találkozót és ázsiai vadászatukat: „Mintegy háromnegyed századon át Burns of Brigton [Bridgeton] az egyik legismertebb név volt Glasgow orvosai között, és maga Dr. Burns több különös történet tárgya és elbeszélője volt, mint valószínűleg bármelyik kortársa.” Miután megszerezte orvosi és sebészi diplomáját 1846-ban, „külföldi utat engedélyezett magának, amelynek során medvevadászaton vett részt Liszttel a Fekete-tenger mellékén.”[ 10]
Kutatásom további fejleménye a 2004-es kiadású The Oxford Dictionary of National Biography-ban a fogyatékos „Mr. Kavanagh” következő ismertetése volt: Arthur Macmorrough Kavanagh (1831-1889), politikus, szül. Borris House, Carlow megye. […] Thomas Kavanagh és második neje, Lady Harriet Margaret Le Poer Trench […] második fia erősen alulfejlett karokkal és lábakkal született, […] de fékezhetetlen elhatározással és kitartással győzedelmeskedett testi nehézségein, és csaknem mindent legalább olyan jól, vagy még jobban megtanult, mint az ép testűek. Csináltatott egy olyan mechanikus széket, amellyel mozogni tudott a szobában. Széles mellkasa volt, de keresztezni tudta előtte a karcsonkjait, amelyeket hosszas gyakorlással olyan hajlékonnyá, erőssé és érzékennyé tett, hogy a gyeplőt köréjük tekerve, ugyanolyan jól tudott egy lovat irányítani, mintha a gyeplő az ujjai között lett volna. […] Amikor lovagolt, egy szék-nyereghez volt szíjazva, kutyákkal vadászott, és ugyanolyan merészen ugratott át kerítéseken és falakon, mint bárki más. Tapasztalt horgász is volt, és jó lövész. […] Édesanyjával utazásokat is tett […] Egyiptomban […] és Kisázsiában.”[ 11] Marie d’Agoult-nak írt 1847. július 17-i levelében Liszt megemlített egy „elég hosszú kirándulást Ázsiában”, amelyet a lengyel hazafi, Ladislas Zamoiski társaságában tett meg.[12] Ez felvetette bennem a lehetőséget, hogy Burns és Kavanagh Liszt és Zamoiski társaságában utazhatott Ázsiában. Visszatértem a számítógépemhez, és begépelvén a keresőmbe: „Liszt Constantinople Asia 1847”, az alábbi jelent meg a képernyőn: „Polonezkoy vagy Adampol kis falu Isztambul ázsiai részén. […] Adampol krónikáiban olyan hírességek látogatásairól vannak feljegyzések, mint Liszt Ferenc (1847), a francia író, Gustave Flaubert (1850) […] és Angelo Roncalli [érsek], a későbbi XXIII. János pápa (1941).”[ 13] Arthur Kavanagh és Liszttel, Zamoiskival vagy Burns-szel való esetleges kapcsolatai ügyében kutatásaim kiegészítésére 2009. február 9-én telefonkapcsolatba léptem Mr. Andrew Kanavagh-gel, a politikus egyik közvetlen leszármazottjával. Megkérdeztem tőle, hogy őse, Arthur Kavanagh járt-e vaddisznó-vadászaton a Fekete-tenger mellékén egy John Burns nevű, glasgowi születésű orvossal. Másnapi válasza ez volt: „Ükapám, Arthur, 1847-ben édesanyjával [Lady Kavanagh-gel] utazott. Az anyától van egy július 14-i vázlatrajzunk ’Castles of Genoa at the entrance of the Black Sea from the hills of Therapia’ [’Genoa kastélyai a Fekete-tenger bejáratánál, Therapia hegyeiről nézve’] címmel. Így hát [ükapám] akkoriban ott járt, és meg is vannak a naplói, amelyeket átnézhetek […]” Kavanagh még ugyanaznap megtalálta és átnézte a „Lady Harriet Kavanagh’s Journal of a tour in the Middle East including Palestine” [Lady Harriet Kavanagh naplója egy utazásról a Közel-Keleten, beleértve Palesztinát] című kiadatlan útinapló 180 oldalas, a Borris House-ban őrzött második kötetét, amely arról az utazásról tudósít, amelyet a hölgy huszonhat útitársa kíséretében Egyiptomtól Konstantinápolyig tett meg 1847-ben.[ 14] A társaság kairói indulásáról még a sajtó is hírt adott.[ 15] Naplója 41. oldalán, június 5-én a Lady megemlíti, hogy Jeruzsálemben találkozott Zamoiski gróffal és egy goromba skót doktorral meg annak a tanítványával, egy másik skóttal. A doktor a már említett John Burns volt, aki egy jeles üzletember személyes orvosaként vett részt a „Grand Tour”-on. A napló további vizsgálata felfedte, hogy Lady Kavanagh jelen volt Liszt 1847. június 28-i hangversenyén Perában az Orosz Nagykövetségen. A továbbiakban az is kiderült, hogy Zamoiski gróf javaslatára együtt látogatták meg a lengyelek ázsiai kolóniáját, és Liszt egy vadászaton is részt vett az urakkal. Ez meglepőnek tűnhet, de egy másik forrásból, Zichy Géza gróf Emlékeim című, magyarul és németül is kiadott munkájából kiderül, hogy Liszt nem ekkor hódolt először ennek a tevékenységnek. „Budapest, 1876. december 26-án: Liszt és Augusz báró nálunk ebédeltek. Ebéd alatt elmondta Liszt, hogy mint gyermek, ő is eljárt vadászatokra. Beethoven is vadászember volt, de rendkívül veszedelmes vadász, mert mindég és mindere lőtt s ennek folytán valóságos réme lett vadásztársainak. ’Amikor egyszer herceg Esterházynál ebédeltem, – folytatá Liszt, – a herceg elbeszélte nekem Beethoven néhány vadászkalandját s odafordúlva egyik öreg vadászához, a legkomolyabban kérdezé: «Ön abban a szerencsében részesült, hogy Beethoven úrtól sörétlövést kapott?» «Parancsára kegyelmes uram! Mai napig is hordom néhány sörétjét legszentebb emlék gyanánt.» A herceg szigorúan kérdezé: «Hol?» «Engedelemmel legyen mondva. – felelé, – lent, hol a hátam végződik!»”[ 16]

Jegyzetek:

10. „Who’s Who in Glasgow in 1909”, .
11. The Oxford Dictionary of National Biography, Oxford: Oxford University Press 2009, Vol. 30, p. 920 és Donald McCormick: The Incredible Mr. Kavanagh, New York: Devin-Adair Co. 1961.
12. „Deux personnes que j’ai eu grand plaisir à y retrouver, c’est E. Boré – et le Comte Zamoisky (Ladislas) avec lequel j’ai fait une assez longue excursion en Asie. Vous savez que le Cte L. Z. est la tête de l’Émigration polonaise à Paris.” [„Két személy volt, akiket ott nagy örömömre viszontláttam: E. Borét – és Zamoisky (Ladislas) grófot, akivel egy elég hosszú kirándulást tettem Ázsiában. Mint tudja: L. Z. gróf a párizsi lengyel emigráció vezetője.” Ld. az 1. jegyzetet.
13. „Istanbul – Polonezkoy / Polish culture – Polonezkoy”, http:///www.polonezkoy.com/culture.html.
14. A napló első kötetét, amely az utazás 1846. október 1 és 1847. május 6 közötti szakaszáról számol be, a National Library of Ireland (Dublin) őrzi, míg a második kötet a család tulajdonában, a Borris House-ban található.
15. The Times, 1847. március 23, 6. p.
16. Zichy Géza gróf: Emlékeim. Második kötet, Budapest: Franklin-Társulat 1913, 29. p.

(Folytatom)
827   Búbánat 2017-09-19 13:25:27
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1]

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

„Az alábbi tanulmány hosszabb, részletezőbb verziója 2013-ban az Amerikai Liszt Társaság, 2014-ben az Angol Liszt Társaság lapjában jelent meg (Journal of the American Liszt Society Vol. 64, 5-18. p.; The Liszt Society Journal Vol. 39, 2-15. p.). Különleges újdonsága miatt azonban érdemesnek tartottuk lapunk olvasóival is megismertetni. Az általunk közölt, kissé rövidített, revideált, új illusztrációkkal és a fordító (Eckhardt Mária) néhány új jegyzetével ellátott szöveg a brit Liszt-kutató szerző, William Wright jóváhagyásával kerül kiadásra.

„Ha csak a puszta tényeket vesszük sorra, már akkor is könnyen az a vád érhet bennünket, hogy elszaladt a fantáziánk.”[2 ] E tanulmány fő célja, hogy először publikáljon elsőrendű forrásanyagot Liszt 1847 nyarán Ázsiába tett utazásáról: elbeszélje kirándulását és az azt követő tartózkodását lengyel menekültek Konstantinápolytól mintegy harminc kilométerrel keletre fekvő erdei településén. Az elbeszélés Lady Harriet Kavanagh-től, Liszt ír útitársától származik.[3 ] Öt évvel Liszt látogatása előtt, Törökország beleegyezésével Adam Czartoryski herceg „Lengyel Telep”-et hozott létre gyakorló terepként menekült lengyel katonák számára, akik Varsó 1831-es orosz megszállását kívánták visszafordítani.[4 ] Neal Ascherton szerint „az első 12 telepes család […] olyan katonák – főként tisztek – voltak, akik 1830 -ban harcoltak, és családjaikkal külföldre menekültek.”[5 ] Mindeddig nem jelent meg részletesen alátámasztott beszámoló arról a két hétről, amelyet Liszt június 28-a, a konstantinápolyi Orosz Nagykövetségen adott koncertje után az ottomán fővárosban és környékén töltött.[6 ] És talán soha nem is jelenhetett volna meg, ha nem döntöttem volna úgy, hogy a skót zongoraművész és zeneszerző, Frederic Lamond Liszt-tanítvány életéről végzek kutatásokat.[7 ]

Lady Kavanagh naplójának felfedezése

Mivel a skót muzsikusnak szülővárosában, Bridgetonban töltött éveit (ez a hely akkoriban egy falu volt Lanarkshire-ben, ma Glasgow egyik kerülete) szerettem volna jobban átlátni, mint amennyit ő maga közölt az emlékirataiban, többet akartam tudni azokról, akik fiúként ismerték: szüleiről, rokonairól, s különösen „a család egyik barátjáról, a közismert általános orvosról, Doktor John Burnsről.”[8 ] Glasgow város egyik legfontosabb folyóirata, a The Bailie 1904-es évfolyamának „Men You Know” [„Ismert emberek”] rovatában találtam egy cikket a doktorról. Nagy meglepetésemre ezt olvastam benne: „Konstantinápolyban a doktort bemutatták Lisztnek, a nagy zongoristának és Mr. Kavanaghnak, a kar- és lábnélküli ír M. P.-nek [Member of Parliament = országgyűlési képviselő], s velük együtt vaddisznó- vadászatra ment a Fekete-tenger mellékén.”[9 ] Kezdeti reakcióm erre a teljesen bizarr állításra hitetlenkedésből rövidesen elbűvöltséggé, majd olthatatlan vággyá változott, hogy mindent megtudjak a komolyan fogyatékos Mr. Kavanaghról, az Ír Parlament tagjáról és Liszttel való kapcsolatáról.

Jegyzetek:
1. „[…] une assez longue excursion en Asie.” Serge Gut & Jacqueline Bellas ed.: Correspondance Franz Liszt - Marie d’Agoult, ed., Paris: Fayard 2001 (a továbbiakban: CLMA), 1177. p.
2. Alan Walker: Reflections on Liszt, Ithaca & London: Cornell University Press 1983, XIV. p. Magyarul: Liszt reflexiók, ford. Fejérváry Boldizsár, Budapest: l’Harmattan 2015, 12. p.
3. Lady Harriet Margaret Le Poer Kavanagh (1799-1885) Richard le Poer Trench, Clancarty 2. hercegének leánya volt. Ő lett a második felesége Thomas Macmorroguh Kavanagh (1767-1837) politikusnak, aki közvetlenül Leinster régi katolikus királyaitól származott. Lady Kavanagh azonban hű tagja volt az „Established Church of Ireland”-nak, jótékony segítője a helyi falusi közösségeknek; a csipkeverés meghonosításával („Borrisi csipke”) sok szegény nőnek adott kenyeret a kezébe.
4. Adam Jerzy Czartoryski (1770-1861) herceg, lengyel hazafi, korábban II. Sándor cár külügyminisztere. A róla elnevezett „Adamkoj” („Ádámfalva”), a Liszt által meglátogatott „Lengyel Telep” gondnoka Wladyslaw Zamoiski (1803-1861) gróf volt, az 1830/31-es felkelés hőse, Czartoryski unokaöccse és segítőtársa a lengyel száműzöttek ügyében.
5. Neal Ascherton: „The Broader Picture / The Poles who didn’t go home” [A szélesebb kép / A lengyelek, akik nem mentek haza], The Independent (1992. július 26), 1-5. p.
6. Liszt 1847. június 8-án a romániai Duna-deltában fekvő Galacból érkezett Konstantinápolyba. Július 16-án indult vissza ugyanonnét Galacba, ahová 16 -án érkezett meg. Mintegy öt hétnyi tartózkodásáról az ottomán fővárosban és környékén mindeddig igen sporadikus híradásokkal rendelkeztünk (a ford. jegyzete).
7. Frederic Lamond (1868-1948) visszaemlékezéseit felesége adta közre, ld. Irene Triesch Lamond ed.: The Memoirs of Frederic Lamond, Glasgow: Maclellan, 1949 (a továbbiakban: LMFL), 18., 110. és 111. p.
8. John Burns (1816-1910) volt a legidősebb gyakorló orvos Skóciában: élete utolsó két esztendejéig gyakorolta a mesterségét.
9. The Bailie, 1904. január 13, 1. p. Ugyanez a forrás megjegyzi: „1847-ben őt [Burns-öt] választották ki, hogy egy helyi malomtulajdonos fiát elkísérje az akkoriban ’A Nagy Túrá’-nak nevezett útra.”

(Folytatom)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

"A hangszerek világa" – MVM Koncertek
Vigh Andrea hangszerbemutató koncertje gyerekeknek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"Vokális univerzum"
KODÁLY: Liszt Ferenchez
KODÁLY: Akik mindig elkésnek
KODÁLY: Öregek
KODÁLY: Jézus és a kufárok
KODÁLY: Mátrai képek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Várjon Dénes, Roman Rabinovich (zongora)
Veronika Eberle (hegedű), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/4"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
SCHUMANN: Fantáziadarabok, Op.88
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) vonósnégyes, Op. 117
SCHUMANN: Meseképek, Op.113
SMETANA: g-moll zongoratrió, Op.15

11:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Énekeljen mindenki!"
KODÁLY: Háry János

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Parázsfuvolácska

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Bodó Antónia, Illési Erika, Molnár Noémi, Nagy Gabriella (hegedű),
Gálfi Csaba, Juhász Barna, Yamamoto Nao (brácsa), Kertész György,
Mód Orsolya (cselló), Jóföldi Anett (fuvola), Szitka Rudolf (klarinét),
Polónyi Ágnes (hárfa), Teraszova Brigitta (zongora)
"Vasárnapi Kamarazene"
ENESCU: F-dúr hangversenydarab brácsára és zongorára
MOZART: A-dúr klarinétkvintett, K.581
BAC: Elegiac Trio
DVOŘÁK: Esz-dúr vonósnégyes, Op.51, No.10

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Juhász István (tenorharsona), Veér Mátyás (basszusharsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Dobszay-Meskó Ilona
KODÁLY: Galántai táncok
HIDAS: Florida - kettősverseny
LAJTHA: VI. szimfónia, Op.61

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Környei Miklós (gitár), Pregun Tamás (zongora)
BEETHOVEN: G-dúr szonáta (Op.49, No.2)
TÁRREGA: Traviata fantázia
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
RAHMANYINOV: Etudes-Tableaux (Op.33)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Megyesi Zoltán (tenor), Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian (brácsa), Perényi Miklós (cselló)
Klenyán Csaba (klarinét), Radovan Vlatković (kürt)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/5"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
BRAHMS: Változatok egy Schumann-témára, Op.23
SCHUMANN: A költő szerelme, Op.48
WOLF: Olasz szerenád
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Cimbalom és tárogató, hagyomány és megújulás"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Kemény Krisztina és tanítványai (gordonka)
Fauré, Glazunov, Popper, Klengel, Csajkovszkij és Dvořák művei

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Solymári Tímea (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Musica Nostra Nőikar, Szekér Bernadett (zongora)
vez.: Mindszenty Zsuzsánna
Meláth Andrea (mezzoszoprán), Szabó Ferenc János (zongora)
Vass Lajos Kamarakórus, Baja Mónika (zongora)
vez.: Darázsdi Zita és Somos Csaba
Kolonits Klára, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Budapesti Monteverdi Kórus
Erdődy Kamarazenekar (koncertmester: Szefcsik Zsolt)
vez.: Kollár Éva
"A KÓTA ünnepi hangversenye Orbán György 70. születésnapja alkalmából"
ORBÁN GYÖRGY: Missa sexta
ORBÁN GYÖRGY: Kilenc dal Weöres Sándor verseire
ORBÁN GYÖRGY: Prédikátor-ének
ORBÁN GYÖRGY: Liber scriptus
ORBÁN GYÖRGY: Tószunnyadó
ORBÁN GYÖRGY: Zsoltárváltozat
ORBÁN GYÖRGY: Tavaszi szél
ORBÁN GYÖRGY: Stabat Mater
10:00 : Tatabánya
A Vértes Agorája

Tatai Ütőegyüttes:
Májer Dániel, Wéber Péter, Molnár Szabolcs
Szerkesztő, műsorvezető: Ocskai Gabriella
"Ráhangoló"
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)