vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3934)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Élő közvetítések (6918)
Pantheon (2180)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (639)
Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Lehár Ferenc (618)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

829   Búbánat • előzmény828 2017-09-19 13:33:16
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1] - III. rész

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

„ Liszt „ázsiai kirándulása”

Amikor a romániai Galac kikötőjéből Liszt kétnapos gőzhajón való utazás után június 8-án megérkezett Konstantinápolyba, csaknem azonnal megjelent audiencián Abdul-Medzsid szultánnál a Csiragan palotában, ahol két alkalommal is játszott.[ 17] Igen valószínű, hogy Liszt több éjt töltött Buyukderében, egy faluban a Boszporusz nyugati partján,[ 18] tizenkét mérföldnyire az ottomán nagyvárostól, ahol a Franchinicsalád vízparti yali-jában vendégeskedett már azt megelőzően is, hogy ott június 18-án hangversenyt adott.[ 19] Liszt Tasso vázlatkönyvéből[ 20] megtudjuk, hogy Liszt Buyukderében, június 14-15-én írta át Giuseppe Donizetti Marche du Sultan Abdul Mehjid című indulóját (LW A137), és ugyanott, ugyancsak június 15-én fejezte be a „Cujus animam” tenor ária zongoraátiratát Rossini Stabat Materéből (LW A141).[ 21] Mivel a Franchini-klán több Buyukderében élő tagja jelentős befolyással rendelkezett nemcsak az orosz nagykövetségen, de 1816-tól az ottomán udvarban is, lehetséges, hogy Liszt ebből a faluból tette a másik ismert kirándulását a Boszporuszon át Ázsiába, ahol a mai Üszküdar mellett a török tábornok és államférfi, Fethi pasa „Rózsaszín Yali”-jában játszott.[ 22] A Franchini-testvérek, Antoine és Francis, akik velencei konzulként kezdték pályafutásukat, francia védelem alá kerültek mint „kiváló kémek Perában”, mielőtt Francis át nem tért a város orosz kémszolgálatába, amelyben 1816-tól legalább 1829-ig működött.[ 23] Liszt azonban viszonylag szabad maradt a politikától, és elfogadta a meghívást, hogy játsszék a Franchini-yaliban 1847. június 18-án, tíz nappal később pedig az Orosz Nagykövetségen; játszott továbbá Carolina Dantan, Testa bárónője (1795-1888) otthonában is, aki „a Dantan dinasztia egyik sarja” volt, megözvegyült második felesége Gaspar Testának, az Ottomán Holland Nagykövetség rezidens hivatalnokának, Hollandia első örökös bárójának.[ 24] Liszt valószínűleg még szintén erdei tartózkodása előtt járt Alexander Kommendinger zongorakészítőnél Perában, a Nurüziya utca 19-ben is, ahol Ernani-fantáziáját felvázolta.[ 25] Dmitri Yerofeevich Osten-Sacken (1792-1881), aki 1847-1853 között katonai hírszerző volt Konstantinápolyban, valószínűleg hallotta Liszt fellépését az Orosz Nagykövetségen, mielőtt meghívta volna, hogy néhányszor játsszék Elisabethgradban a színházban, három hónappal később.[ 26] A Franchini-család egy másik tagja, „Franchini tábornok” lett Osten-Sacken utódja katonai ügynökként az ottomán fővárosban, mielőtt az orosz hadsereg dandártábornoka lett.[ 27] Míg Liszt „jó karban tartotta orosz kapcsolatait” (akárcsak Londonban 1841-ben), később sikerült ugyanolyan erős, titkos kapcsolatot fenntartania a Keleten tartózkodó lengyel száműzöttekkel. Varsó 1831-es eleste után számos kiváló lengyellel barátkozott össze Párizsban, köztük Chopinnel, Adam Mickiewicz költővel, a nagy hazafi Wojciech Grzymalával és számos, Lengyelországból elmenekült jelentős alakkal. Közeli barátja volt a patrióta Maria Nesselrode Kalergisnek, Karl Nesselrode orosz kancellár unokahúgának, s briliáns diplomáciai húzás volt az az elhatározása, hogy neki ajánlja 1847-es Ernani-fantáziáját, amelyet június 24-én vázolt fel, amikor valószínűleg tudta, hogy az asszony addigra már orosz informátor volt vagy készült lenni.[ 28]


Míg Londonban 1841-ben Liszt jótékonysági koncerten lépett fel a száműzetésben élő lengyel kolónia javára, vigyázott, hogy ne sértse meg Cryptovich grófot, a londoni Orosz Nagykövetség titkárát, aki gyanakodhatott volna, hogy Lisztnek az eseményen való részvétele újra feléleszthetné az oroszellenes, lengyelbarát érzelmeket Nagy-Britanniában, amelyek még 1830-31-ig nyúltak vissza, amikor orosz haderők leverték a Czartorisky által vezetett varsói felkelést.[ 29] 1844-ben, egy évvel azután, hogy Párizsban az Hôtel Lambert lett a lengyel ellenállás és kulturális törekvések központja, Liszt nyíltabban állást foglalt azáltal, hogy Czartorisky hercegné megtisztelt vendégeként ott fellépett; Zamoiski, az asszony unokatestvére a párizsi lengyel emigráció feje volt. Negyvenegy évvel később, amikor Liszt megdorgált egy zongoristát Chopin op. 53. Asz-dúr polonézének híres oktávmenetei előadásáért, ezt mondta: „Nem azt akarom hallani, hogy maga milyen gyorsan játszik oktávokat. Amit hallani akarok: a lengyel lovasság vágtája, mielőtt erőt gyűjtenek és megsemmisítik az ellenséget!”, ezzel bizonyosan sokkal többet árult el, mint azt az óhaját, hogy tanítványaiban meggyökeresedjék az interpretáció tudatossága.[ 30] Tekintettel Oroszországnak Konstantinápolyban mind diplomáciai, mind katonai szempontból domináns helyzetére Liszt nyári törökországi tartózkodásának idején, nem meglepő, hogy kapcsolatba lépését egy negyven-ötven tagú lengyel kolóniával és csaknem biztosan a lazarista papok egy kongregációjával az erdő egy másik részén[ 31] a legnagyobb titokban kellett megszervezni. (Liszt egy hétig vagy még tovább is tartózkodhatott az egyik telepen, vagy mindkettőn.) Továbbá talán nem érthetetlen, hogy több mint százhatvan év is eltelt azóta, mielőtt Lady Kavanagh naplójából ismertté váltak a most következő részletek és egy fakszimile (ld. a 28. oldalon), amelyek fényt vetnek Liszt életének erre a titkos epizódjára.

Jegyzetek:
17. Ld. Alan Walker: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811-1847, ford. Rácz Judit, Budapest: Zeneműkiadó 1986, 447-448. p.
18. http://www.iwasinturkey.com/blog/buyukdere-an-erstwhile-cosmopolitan-enclave-on-bosporus-878 (a ford. jegyzete).
19. A koncertről ld. „Belgium in the Ottoman Capital: From the Early Steps to ’La Belle Epoque’ ”, in: The Centenary of ’La Palais Belgique’ 1900-2000, Istanbul: Consulate General of Belgium, 2000. – „Yali” a vízparti villák speciális típusának török elnevezése.
20. Klassik Stiftung Weimar, Goethe- und Schiller-Archiv, 60/N 5.
21. Ld. még Rena Charnin Mueller: „Liszt’s Tasso Sketchbook: Studies in Sources and Chronology”, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 28 (1986), (a továbbiakban: MLTS), 273-293. p.
22. Andrew Finkel: „The Pink House” in: Cornucopia, Issue 111, Vol. 1, 1992/93, 45-53. p.
23. Charles Swan: „Essay on the Fanariotes”, in Journal of a Voyage up the Mediterranean, vol. 2, London: C and J Rivington 1826, 318. p.
24. CLMA, 1179. p.
25. Sirin Akbulut Demerci: „Franz Liszt in the Ottoman Empire”, International Journal of Social Sciences & Humanity Studies 3/2 (2011), 426. p.
26. Christopher H. Gibbs & Dana Gooley ed.: Franz Liszt and His World, Princeton & Oxford: Oxford University Press, 2006. 410. p., és Container List, , Microfilm 5, „1. General intelligence on the Turkish army, and on the domestic and foreign policy of the country.”
27. Ld. Container List, , Microfilm 10.
28. Ernani – Paraphrase de concert, LW A138. Buyukdere
29. Ld. Pauline Pocknell: „A Temporary Fellowship: Franz Liszt and Adelaide Kemble’s Symbiotic Relations, Socio-Critical Aspects and Aftermath of Their Concerts in London, Liège and the Rhineland in 1841”, Liszt Society Journal 26 (2000), 61-90. p.
30. LMFL, 68. p.
31. Lazaristák: a Páli Szent Vince által 1625-ben alapított, papokból és testvérekből álló Congregatio Missionis (Misszióstársaság) egyik népies elnevezése. A rend a 18. század vége óta Törökországban is élénk tevékenységet folytatott. Eugène Boré, Liszt barátja, akivel találkozott az ottomán birodalomban való tartózkodása idején (CLMA 1177. p., ld. a 12. jegyzetet), szintén szoros kapcsolatban állt a lazaristákkal, sőt később be is lépett a rendbe. (A ford. jegyzete.)

(folytatom)

828   Búbánat • előzmény827 2017-09-19 13:29:13
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1] - II. rész

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

Az internet, mint mindig, pótolhatatlan kutatási segédletnek bizonyult. A „Glasgow Digital Library” „Who’s Who in Glasgow in 1909” rovatában a doktor rövid életrajza megerősítette a Burns/Liszt találkozót és ázsiai vadászatukat: „Mintegy háromnegyed századon át Burns of Brigton [Bridgeton] az egyik legismertebb név volt Glasgow orvosai között, és maga Dr. Burns több különös történet tárgya és elbeszélője volt, mint valószínűleg bármelyik kortársa.” Miután megszerezte orvosi és sebészi diplomáját 1846-ban, „külföldi utat engedélyezett magának, amelynek során medvevadászaton vett részt Liszttel a Fekete-tenger mellékén.”[ 10]
Kutatásom további fejleménye a 2004-es kiadású The Oxford Dictionary of National Biography-ban a fogyatékos „Mr. Kavanagh” következő ismertetése volt: Arthur Macmorrough Kavanagh (1831-1889), politikus, szül. Borris House, Carlow megye. […] Thomas Kavanagh és második neje, Lady Harriet Margaret Le Poer Trench […] második fia erősen alulfejlett karokkal és lábakkal született, […] de fékezhetetlen elhatározással és kitartással győzedelmeskedett testi nehézségein, és csaknem mindent legalább olyan jól, vagy még jobban megtanult, mint az ép testűek. Csináltatott egy olyan mechanikus széket, amellyel mozogni tudott a szobában. Széles mellkasa volt, de keresztezni tudta előtte a karcsonkjait, amelyeket hosszas gyakorlással olyan hajlékonnyá, erőssé és érzékennyé tett, hogy a gyeplőt köréjük tekerve, ugyanolyan jól tudott egy lovat irányítani, mintha a gyeplő az ujjai között lett volna. […] Amikor lovagolt, egy szék-nyereghez volt szíjazva, kutyákkal vadászott, és ugyanolyan merészen ugratott át kerítéseken és falakon, mint bárki más. Tapasztalt horgász is volt, és jó lövész. […] Édesanyjával utazásokat is tett […] Egyiptomban […] és Kisázsiában.”[ 11] Marie d’Agoult-nak írt 1847. július 17-i levelében Liszt megemlített egy „elég hosszú kirándulást Ázsiában”, amelyet a lengyel hazafi, Ladislas Zamoiski társaságában tett meg.[12] Ez felvetette bennem a lehetőséget, hogy Burns és Kavanagh Liszt és Zamoiski társaságában utazhatott Ázsiában. Visszatértem a számítógépemhez, és begépelvén a keresőmbe: „Liszt Constantinople Asia 1847”, az alábbi jelent meg a képernyőn: „Polonezkoy vagy Adampol kis falu Isztambul ázsiai részén. […] Adampol krónikáiban olyan hírességek látogatásairól vannak feljegyzések, mint Liszt Ferenc (1847), a francia író, Gustave Flaubert (1850) […] és Angelo Roncalli [érsek], a későbbi XXIII. János pápa (1941).”[ 13] Arthur Kavanagh és Liszttel, Zamoiskival vagy Burns-szel való esetleges kapcsolatai ügyében kutatásaim kiegészítésére 2009. február 9-én telefonkapcsolatba léptem Mr. Andrew Kanavagh-gel, a politikus egyik közvetlen leszármazottjával. Megkérdeztem tőle, hogy őse, Arthur Kavanagh járt-e vaddisznó-vadászaton a Fekete-tenger mellékén egy John Burns nevű, glasgowi születésű orvossal. Másnapi válasza ez volt: „Ükapám, Arthur, 1847-ben édesanyjával [Lady Kavanagh-gel] utazott. Az anyától van egy július 14-i vázlatrajzunk ’Castles of Genoa at the entrance of the Black Sea from the hills of Therapia’ [’Genoa kastélyai a Fekete-tenger bejáratánál, Therapia hegyeiről nézve’] címmel. Így hát [ükapám] akkoriban ott járt, és meg is vannak a naplói, amelyeket átnézhetek […]” Kavanagh még ugyanaznap megtalálta és átnézte a „Lady Harriet Kavanagh’s Journal of a tour in the Middle East including Palestine” [Lady Harriet Kavanagh naplója egy utazásról a Közel-Keleten, beleértve Palesztinát] című kiadatlan útinapló 180 oldalas, a Borris House-ban őrzött második kötetét, amely arról az utazásról tudósít, amelyet a hölgy huszonhat útitársa kíséretében Egyiptomtól Konstantinápolyig tett meg 1847-ben.[ 14] A társaság kairói indulásáról még a sajtó is hírt adott.[ 15] Naplója 41. oldalán, június 5-én a Lady megemlíti, hogy Jeruzsálemben találkozott Zamoiski gróffal és egy goromba skót doktorral meg annak a tanítványával, egy másik skóttal. A doktor a már említett John Burns volt, aki egy jeles üzletember személyes orvosaként vett részt a „Grand Tour”-on. A napló további vizsgálata felfedte, hogy Lady Kavanagh jelen volt Liszt 1847. június 28-i hangversenyén Perában az Orosz Nagykövetségen. A továbbiakban az is kiderült, hogy Zamoiski gróf javaslatára együtt látogatták meg a lengyelek ázsiai kolóniáját, és Liszt egy vadászaton is részt vett az urakkal. Ez meglepőnek tűnhet, de egy másik forrásból, Zichy Géza gróf Emlékeim című, magyarul és németül is kiadott munkájából kiderül, hogy Liszt nem ekkor hódolt először ennek a tevékenységnek. „Budapest, 1876. december 26-án: Liszt és Augusz báró nálunk ebédeltek. Ebéd alatt elmondta Liszt, hogy mint gyermek, ő is eljárt vadászatokra. Beethoven is vadászember volt, de rendkívül veszedelmes vadász, mert mindég és mindere lőtt s ennek folytán valóságos réme lett vadásztársainak. ’Amikor egyszer herceg Esterházynál ebédeltem, – folytatá Liszt, – a herceg elbeszélte nekem Beethoven néhány vadászkalandját s odafordúlva egyik öreg vadászához, a legkomolyabban kérdezé: «Ön abban a szerencsében részesült, hogy Beethoven úrtól sörétlövést kapott?» «Parancsára kegyelmes uram! Mai napig is hordom néhány sörétjét legszentebb emlék gyanánt.» A herceg szigorúan kérdezé: «Hol?» «Engedelemmel legyen mondva. – felelé, – lent, hol a hátam végződik!»”[ 16]

Jegyzetek:

10. „Who’s Who in Glasgow in 1909”, .
11. The Oxford Dictionary of National Biography, Oxford: Oxford University Press 2009, Vol. 30, p. 920 és Donald McCormick: The Incredible Mr. Kavanagh, New York: Devin-Adair Co. 1961.
12. „Deux personnes que j’ai eu grand plaisir à y retrouver, c’est E. Boré – et le Comte Zamoisky (Ladislas) avec lequel j’ai fait une assez longue excursion en Asie. Vous savez que le Cte L. Z. est la tête de l’Émigration polonaise à Paris.” [„Két személy volt, akiket ott nagy örömömre viszontláttam: E. Borét – és Zamoisky (Ladislas) grófot, akivel egy elég hosszú kirándulást tettem Ázsiában. Mint tudja: L. Z. gróf a párizsi lengyel emigráció vezetője.” Ld. az 1. jegyzetet.
13. „Istanbul – Polonezkoy / Polish culture – Polonezkoy”, http:///www.polonezkoy.com/culture.html.
14. A napló első kötetét, amely az utazás 1846. október 1 és 1847. május 6 közötti szakaszáról számol be, a National Library of Ireland (Dublin) őrzi, míg a második kötet a család tulajdonában, a Borris House-ban található.
15. The Times, 1847. március 23, 6. p.
16. Zichy Géza gróf: Emlékeim. Második kötet, Budapest: Franklin-Társulat 1913, 29. p.

(Folytatom)
827   Búbánat 2017-09-19 13:25:27
Liszt „elég hosszú kirándulása Ázsiában” [1]

Liszt magyar szemmel - XXVII. szám - 2017. április ● The Hungarian View of Liszt - Nr. 27 - April 2017 ( Liszt Ferenc Társaság honlapjáról)

„Az alábbi tanulmány hosszabb, részletezőbb verziója 2013-ban az Amerikai Liszt Társaság, 2014-ben az Angol Liszt Társaság lapjában jelent meg (Journal of the American Liszt Society Vol. 64, 5-18. p.; The Liszt Society Journal Vol. 39, 2-15. p.). Különleges újdonsága miatt azonban érdemesnek tartottuk lapunk olvasóival is megismertetni. Az általunk közölt, kissé rövidített, revideált, új illusztrációkkal és a fordító (Eckhardt Mária) néhány új jegyzetével ellátott szöveg a brit Liszt-kutató szerző, William Wright jóváhagyásával kerül kiadásra.

„Ha csak a puszta tényeket vesszük sorra, már akkor is könnyen az a vád érhet bennünket, hogy elszaladt a fantáziánk.”[2 ] E tanulmány fő célja, hogy először publikáljon elsőrendű forrásanyagot Liszt 1847 nyarán Ázsiába tett utazásáról: elbeszélje kirándulását és az azt követő tartózkodását lengyel menekültek Konstantinápolytól mintegy harminc kilométerrel keletre fekvő erdei településén. Az elbeszélés Lady Harriet Kavanagh-től, Liszt ír útitársától származik.[3 ] Öt évvel Liszt látogatása előtt, Törökország beleegyezésével Adam Czartoryski herceg „Lengyel Telep”-et hozott létre gyakorló terepként menekült lengyel katonák számára, akik Varsó 1831-es orosz megszállását kívánták visszafordítani.[4 ] Neal Ascherton szerint „az első 12 telepes család […] olyan katonák – főként tisztek – voltak, akik 1830 -ban harcoltak, és családjaikkal külföldre menekültek.”[5 ] Mindeddig nem jelent meg részletesen alátámasztott beszámoló arról a két hétről, amelyet Liszt június 28-a, a konstantinápolyi Orosz Nagykövetségen adott koncertje után az ottomán fővárosban és környékén töltött.[6 ] És talán soha nem is jelenhetett volna meg, ha nem döntöttem volna úgy, hogy a skót zongoraművész és zeneszerző, Frederic Lamond Liszt-tanítvány életéről végzek kutatásokat.[7 ]

Lady Kavanagh naplójának felfedezése

Mivel a skót muzsikusnak szülővárosában, Bridgetonban töltött éveit (ez a hely akkoriban egy falu volt Lanarkshire-ben, ma Glasgow egyik kerülete) szerettem volna jobban átlátni, mint amennyit ő maga közölt az emlékirataiban, többet akartam tudni azokról, akik fiúként ismerték: szüleiről, rokonairól, s különösen „a család egyik barátjáról, a közismert általános orvosról, Doktor John Burnsről.”[8 ] Glasgow város egyik legfontosabb folyóirata, a The Bailie 1904-es évfolyamának „Men You Know” [„Ismert emberek”] rovatában találtam egy cikket a doktorról. Nagy meglepetésemre ezt olvastam benne: „Konstantinápolyban a doktort bemutatták Lisztnek, a nagy zongoristának és Mr. Kavanaghnak, a kar- és lábnélküli ír M. P.-nek [Member of Parliament = országgyűlési képviselő], s velük együtt vaddisznó- vadászatra ment a Fekete-tenger mellékén.”[9 ] Kezdeti reakcióm erre a teljesen bizarr állításra hitetlenkedésből rövidesen elbűvöltséggé, majd olthatatlan vággyá változott, hogy mindent megtudjak a komolyan fogyatékos Mr. Kavanaghról, az Ír Parlament tagjáról és Liszttel való kapcsolatáról.

Jegyzetek:
1. „[…] une assez longue excursion en Asie.” Serge Gut & Jacqueline Bellas ed.: Correspondance Franz Liszt - Marie d’Agoult, ed., Paris: Fayard 2001 (a továbbiakban: CLMA), 1177. p.
2. Alan Walker: Reflections on Liszt, Ithaca & London: Cornell University Press 1983, XIV. p. Magyarul: Liszt reflexiók, ford. Fejérváry Boldizsár, Budapest: l’Harmattan 2015, 12. p.
3. Lady Harriet Margaret Le Poer Kavanagh (1799-1885) Richard le Poer Trench, Clancarty 2. hercegének leánya volt. Ő lett a második felesége Thomas Macmorroguh Kavanagh (1767-1837) politikusnak, aki közvetlenül Leinster régi katolikus királyaitól származott. Lady Kavanagh azonban hű tagja volt az „Established Church of Ireland”-nak, jótékony segítője a helyi falusi közösségeknek; a csipkeverés meghonosításával („Borrisi csipke”) sok szegény nőnek adott kenyeret a kezébe.
4. Adam Jerzy Czartoryski (1770-1861) herceg, lengyel hazafi, korábban II. Sándor cár külügyminisztere. A róla elnevezett „Adamkoj” („Ádámfalva”), a Liszt által meglátogatott „Lengyel Telep” gondnoka Wladyslaw Zamoiski (1803-1861) gróf volt, az 1830/31-es felkelés hőse, Czartoryski unokaöccse és segítőtársa a lengyel száműzöttek ügyében.
5. Neal Ascherton: „The Broader Picture / The Poles who didn’t go home” [A szélesebb kép / A lengyelek, akik nem mentek haza], The Independent (1992. július 26), 1-5. p.
6. Liszt 1847. június 8-án a romániai Duna-deltában fekvő Galacból érkezett Konstantinápolyba. Július 16-án indult vissza ugyanonnét Galacba, ahová 16 -án érkezett meg. Mintegy öt hétnyi tartózkodásáról az ottomán fővárosban és környékén mindeddig igen sporadikus híradásokkal rendelkeztünk (a ford. jegyzete).
7. Frederic Lamond (1868-1948) visszaemlékezéseit felesége adta közre, ld. Irene Triesch Lamond ed.: The Memoirs of Frederic Lamond, Glasgow: Maclellan, 1949 (a továbbiakban: LMFL), 18., 110. és 111. p.
8. John Burns (1816-1910) volt a legidősebb gyakorló orvos Skóciában: élete utolsó két esztendejéig gyakorolta a mesterségét.
9. The Bailie, 1904. január 13, 1. p. Ugyanez a forrás megjegyzi: „1847-ben őt [Burns-öt] választották ki, hogy egy helyi malomtulajdonos fiát elkísérje az akkoriban ’A Nagy Túrá’-nak nevezett útra.”

(Folytatom)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)