vissza a cimoldalra
2018-08-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61025)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2245)
Élő közvetítések (7346)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6683)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (985)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

789   Búbánat • előzmény786 2017-06-07 09:26:36
Az öreg Liszt – Hétköznap este

Egy másik – ugyancsak szájhagyományként fennmaradt Liszt-emlék talán még elevenebben őrizte meg a nagy muzsikus alakját. Olyan arckép ez is, amelyet csak szavakban festettek meg.
Élt a múlt század nyolcvanas éveiben Budapesten egy csodagyermek, aki Mendelssohn g-moll zongoraversenyének előadásával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Nemcsak kiváló pianista lett belőle, hanem igen becsült karmester és zeneszerző is. Beretvás Hugó volt a neve. Oratóriumait és dalait a század elején gyakran játszották. Egyik szép művét 1926-ban a salzburgi ünnepi játékok keretében mutatták be.
Amikor mintegy tíz esztendős volt, megkérte édesanyját, hogy mutassa meg neki Liszt Ferenc bácsit. Közelről szerette volna látni a híres mestert. Az idős abbé életének akkoriban három fókusza volt: Róma, Weimar és Budapest között utazgatott, s az év jelentős részét a magyar fővárosban töltötte, ahol Erkel Ferenccel együtt az általa alapított Zeneakadémiát irányította.
Az öreg Liszt szigorú napirendet követett. Ehhez hozzátartozott az esti kocsizás is. Minden nap ugyanabban az órában érkezett meg egyfogatúján (konflison) a Wurm utcai Szenes Ede-féle csemegeüzlet elé. A kocsist beküldte az üzletbe, ahol már előkészítették a mester megszokott szerény vacsoráját: tíz deka prágai sonkát. Amíg az ügylet lezajlott, Liszt a kocsiban ülve breviáriumát olvasta vagy pedig valamilyen kottalapot tanulmányozott. Ez volt körülbelül az egyetlen alkalom, amikor idegenek a nyilvánosság előtt magánemberként láthatták.
Az anya kisfiával elsétált a Szenes-féle üzlethez és ott megvárta Liszt kocsiját. Késő ősz volt már, a fiúcska nagy bánatára hamar besötétedett. Attól tartott, hogy a zárt konflisban nem látja meg Liszt abbét. A véletlen azonban úgy hozta, hogy Liszt olyan kottakéziratot hozott magával, amely nagyon érdekelte. Nem is várt hazáig, hanem már a kocsiban elkezdte silabizálni, s amikor besötétedett, gyertyát kért a kocsistól. Az üveges kocsilámpából kivett szövetnek gyér világánál olvasta a kéziratott, s annyira elmerült benne, hogy észre sem vette az ablakon bekukucskáló gyermekarcot.
Rembrandt ecsetjére méltó kép volt: markáns arc, bozontos fehér szemöldök, oroszlánsörény és a sötét háttérrel egybeolvadó fekete papi öltözet.
Ilyennek látta a kis Beretvás Liszt Ferencet élő valóságában és így írta le később, valahányszor szóba került.

/Ormay Imre: A gróf a vízbe fúl… - Budapest, Zeneműkiadó, 1971/
786   Búbánat 2017-06-01 13:31:22
Liszt-hangverseny Munkácsyéknál

„Bruck Jeann-tól, az egykori magyar genre- és arcképfestő, Bruck Lajos leányától hallottam ezt a történetet. Bruck Lajos annak idején ugyanolyan híres festő volt Angliában, mint Munkácsy Párizsban, vagy utódja, László Fülöp, aki szintén udvari festőnek számított, Londonban. Bruck meghitt barátja volt Munkácsi Mihálynak, aki akkoriban pályája delelőjén állott. Párizsi palotájában a francia szellemi és társadalmi előkelőségei találkoztak. Sok kiváló író, művész, muzsikus, államférfi fordult meg Munkácsyéknál. Egyik gyakori vendégük Liszt Ferenc volt, akit bensőséges barátság fűzött a nagy festőhöz.
Munkácsy egy-egy újabb alkotásának bemutatása valóságos társadalmi esemény volt. Célie, a festő felesége nagyon értett az efféle ünnepségek megrendezéséhez. Amikor elkészült a rekviemjét vezénylő Mozartot ábrázoló hatalmas festmény (amely több fogalmazásban is megvan), Munkácsyné meghívta Párizs előkelőségeit. Egyházfejedelmek, tábornokok, miniszterek, külföldi diplomaták, zenészek, festők, szobrászok, tudósok, hölgyek tarka tömege gyűlt össze az emeletnyi magas teremben, ahol fekete drapériák között állott a rejtett lámpáktól megvilágított kép. Áhítatos csönd uralkodott.
A termet elzáró festőállvány és a fekete leplek mögött ekkor megszólalt egy zongora: Liszt Ferenc játszott, Mozart Requiemjének motívumaiból a pillanat hangulatának megfelelően rögtönzött – sajnos, soha le nem írt – művet. Bruck Lajos elbeszélése szerint olyan meghatottság uralkodott a jelenlévőkön, hogy amikor a terem gázfényei kigyúltak, sokan könnyeiket törölgették.
Manapság alig tudnánk efféle - színpadi rendezésre emlékeztető, érzelgős – bemutatót elképzelni. Mégsincs okunk fölényeskedő véleményre. Gondolkodjunk az akkori idők módján! A későromantika ezekben az években, sőt évtizedekben uralkodó közízlése kedvelte a tragikumot, a pompás jeleneteket, a túlméretezett festményeket és szobrokat. Munkácsy termének kandallóján például valódi, kitömött ló állott dísztárgyként, s rajta egy beduin életnagyságú szobra ült.
Mindezt őszintén gondolták. A Mozart-kép látása nyomán támadt meghatottság is őszinte volt, a hölgyek igazi könnyeket ejtettek. A Munkácsy-kép és a Liszt-zene hatásának mélységét és fokát pedig leginkább a vernissage befejezése jellemzi. Amikor a csillárok már teljes fényükben ragyogtak – Bruck Lajos másodkézből továbbított elbeszélése szerint – a fekete függöny mögül kilépett Liszt Ferenc. Egyszerű papi köntöse élesen elütött az estélyi ruhás, ékszerektől csillogó hölgyek, aranyhímzéses frakkba öltözött akadémikusok és diplomaták, díszruhás magyar nemesek, püspöklila és kardinálispiros főpapok viseletétől. A vendégek sorfalat alkottak, s Liszt – szinte álomjáróként – lassú léptekkel elindult a kijárat felé. A hölgyek mélyen bókoltak előtte, sokan kezét csókolták…
Ez a szájhagyományként fennmaradt s itt első ízben leírt történet szavahihető szemtanútól származik. Ha mai szemmel és felfogással túlzottnak és mesterkéltnek érezzük is, ne ítéljünk elhamarkodottan a késő romantikáról. Meg kell becsülnünk azt a kort, amely fejedelmeknek kijáró hódolattal ünnepelte Munkácsyt, az egykori asztalosinast és Liszt Ferencet, az egyszerű gazdatiszt fiát, mert mind a kettő – zseni volt.”

/Ormay Imre: A gróf a vízbe fúl… - Budapest, Zeneműkiadó, 1971/
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Kecskés Mónika (orgona)
"J. S. Bach összes orgonaműve / 3."
Partiták, Prelúdium és fúgák
a-moll prelúdium és fúga BWV 543
Partite diverse sopra Ach, was soll ich Sünder machen BWV 770
c-moll prelúdium és fúga BWV 549
D-dúr Alla breve BWV 589
Partita diverse sopra Sei gegrüsset, Jesu gütig, BWV768
Partite diverse sopra O Gott, du frommer Gott, BWV767
D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek Virágh Andrással"
11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes koncertje
GRIEG: Zwei symphonische Stücke / Két szimfonikus darab Op.14
I. Adagio cantabile
II. Allegro energico
GRIEG: Norwegische Tänze / Norvég táncok Op.35
I. Allegro marcato
II. Allegretto tranquillo e grazioso
III. Allegro moderato alla Marcia
IV. Allegro molto
GRIEG: Zwei Walzer-Capricen / Két keringő-capriccio Op.37
I. Tempo di Valse moderato
II. Tempo di Valse
DEBUSSY: Six épigraphes antiques / Hat antik felirat
Pour invoquer Pan, dieu du vent d’été / Pánnak, a nyári szél istenének megidézése
Pour un tombeau sans nom / Egy névtelen sírra
Pour que la nuit soit propice / Hogy az éj kedvező legyen
Pour la danseuse aux crotales / A kasztanyettás táncosnőhöz
Pour l’Égyptienne / Az egyiptomi lányhoz
Pour remercier la pluie au matin / Köszönet a reggeli esőért
DEBUSSY: Petite Suite / Kis szvit
I. En bateau / Csónakon
II. Cortège / Felvonulás
III. Menuet / Menüett
IV. Ballet / Tánc
LISZT: Zweiter Mephisto-Walzer / Második Mefisztó-keringő
A szerző által készített négykezes változat

17:00 : Bodrogkisfalud
Patricius Borház

Seres Borbála (gitár)
"Zempléni Fesztivál"
Három évszázad hat húron
SCARLATTI: A-dúr szonáta K.208.; A-dúr szonáta K. 533
J. W. DUARTE: Idylle pour Ida
GIULIANI: Rossiniana No 5. Op. 123.
MANUEL M. PONCE: Sonatina Meridional
BARRIOS: Julia Florida – Barcarola; Vals Op. 8 No. 4
ROLAND DYENS: Tango en Skäi

18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ (Zsinagóga)

Sass Magdolna (hegedű), Zentai Károly (zongora)
"Zempléni Fesztivál"
BRAHMS: G-dúr szonáta Op. 78
DVOŘÁK: Sonatina Op. 100

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest" – Cseh est
JANÁČEK: Szonáta hegedűre és zongorára
Enrico Pace (zongora), Baráti Kristóf (hegedű)
DVOŘÁK: Terzetto Op.74
Sayaka Shoji, Alexandra Conunova (hegedű), Veit Hertenstein (brácsa)
DVOŘÁK: A-dúr Zongoraötös Op.81
Kirill Troussov, Sayaka Shoji (hegedű), Veit Hertenstein (brácsa), Várdai István (cselló), Enrico Pace (zongora)

20:00 : Tokaj
Fesztiválkatlan

Rálik Szilvia, Boncsér Gergely, Rácz Rita, Hábetler András, Haja Zsolt, Balga Gabriella,Wiedemann Bernadett
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Budafoki Dohnányi Zenekar
Duna Táncműhely - koreográfus: Juhász Zsolt
Vezényel: Hollerung Gábor
"Zempléni Fesztivál"
KÁLMÁN IMRE: Marica grófnő
A mai nap
történt:
1876 • Az istenek alkonya bemutatója (Bayreuth)