vissza a cimoldalra
2018-05-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60802)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7198)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (845)
Erkel Színház (9289)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2529)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (580)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2732)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)
Kolonits Klára (1066)
Jonas Kaufmann (2255)
Operett, mint színpadi műfaj (3604)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

770   Ardelao • előzmény769 2017-05-07 11:39:52

Liszt még élő tanítványai a Stúdióban

A Rádió vezetősége felkérte Papp Viktort, hogy a mikrofon előtt is szólaltassa meg Liszt Ferenc, még élő magyar tanítványait. Akkoriban 9 személyről volt tudomásuk. Közülük néhányan külföldön éltek, vagy a rádióműsor idején nem tartózkodtak Budapesten, Thomán István pedig betegsége miatt nem lehetett jelen.

Végül négy hiteles Liszt-tanítvány vállalta a rádiószereplést:
Forster Stefánia, Kramer Ernesztin, Varga Vilma és Vaszilievits Olga.

Megemlítjük még, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban díszes emlékkiállítást rendeztek és a megnyitó ünnepségen a 76 esztendős Göllerichné Voigt Gizella, Liszt kedves tanítványa játszott a mester zongoráján.

769   Ardelao 2017-05-07 11:31:37

Papp Viktor: „Liszt Ferenc élő magyar tanítványai”



„Liszt Ferenc zongoratanítványai közül mindenképpen említésre méltó Schuk Anna, akit Liszt tréfásan, „kis forradalmárnak” nevezett, mert a zongoratanításnak új módszerével kísérletezett.

Sokféle zongoratanítási módszerről hallottunk, azóta is, de legtöbbjét megsemmisítette az idő. Ez a találmány azonban annyira egyszerű és logikus, hogy érdemes vele megismerkedni. Liszt tetszését is megnyerte s az akkori sajtó meleg rokonszenvvel fogadta.

Lényege az, hogy a zongoratanítást kéz és ujj tornával kapcsolja össze. A kéz anatómiai szerkezete alapján álló módszerrel a kezet és az ujjakat a hangszertől függetlenül mozgékonyabbá, ügyesebbé, hangszerjátszásra alkalmassá, alkalmasabbá teszi. A módszer feltalálója Schuk Anna nagyatyja, dr. Fischer József kiváló pedagógus, ki – jóllehet maga nem zongorázott – helytelen eljárásnak találta, hogy a növendékkel órák hosszat gyakorlatokat játszattak anélkül, hogy a kezeket és az ujjakat, melyek szervi alkatuknál és helyzetüknél fogva különböző mozdulatokra nem egyenlő mértékben alkalmasak, előbb erre külön kiképezték volna. Ő tehát egy egész sorozat elmésen kombinált kéz- és ujjgyakorlatot állított össze s unokáján és másokon kipróbálta. De adjuk át a szót Schuk Annának, aki nagyatyja módszeréről, melyet ő tovább fejlesztett, ’A zongoratanítás reformja’ címen egy kis füzetet adott ki, 1897-ben.”

»Brahms egyik hangversenye után – írja Lukácsné Schuk Anna - a halhatatlan Liszt Ferenc mester azzal tüntetett ki, hogy távozáskor, karját nyújtva, nyájasan kérdezte, mi a véleményem Brahms játékáról? Dicsértem a művész szabatos, klasszikus előadását, érces hangadását és megjelöltem bizonyos részeket, melyeket Brahms, felfogásom szerint, utánozhatatlan tökéllyel interpretált.«

~ Lám, ez a tizenkét órai gyakorlás eredménye és mindenkinek, aki zongoraművész akar lenni, mindennap 10-12 órán át gyakorolnia kell, úgy, amint én is tettem ~ szólt Liszt.

»Erre én félénken azt a megjegyzést kockáztattam, hogy a kész zongoraművészre ez valóságos gyötrés lehet. Minthogy csak arról lehet szó, hogy a művész kezei és ujjai kellő mozgékonyságukat megtartsák, vagy tökéletesítsék, úgy vélekedtem, hogy erre a célra talán elegendő volna naponként végzendő rendszeres kéz- és ujjgimnasztika, amely nagyon kevés időt venne igénybe. Felhoztam nagyatyám erre vonatkozó elméletét, és hogy én az ő kéz- és ujjgimnasztikáját gyakorolni szoktam. Hozzátettem, hogy mióta -gimnasztikálok,- azóta igen kevés időt fordítok etűdök játszására s mindamellett nagyon észrevehető haladást teszek a zongorajáték technikájában.«

»Vallomásom végére érve, a mester nagyot nézett. Attól tartottam, hogy szigorú megrovás lesz merészségem következése. E helyett azonban a mester tréfásan kis ~ forradalmárnak ~ nevezett s miután elgondolásomat a maga egészében körülményesebben elmagyaráztatta magának, azt mondta, hogy az ügyet komoly megfontolásra érdemesnek tartja és arra más alkalommal még rá fog térni.«

»Rövid idő múltán Lisztnek egy élvezetes és tanulságos előadása után, társaimmal a tanteremből távozni készülve, a mester ezekkel a nyájas szavakkal marasztalt:«

~ Most pedig, kicsikém, szíveskedjék nekem azt a bizonyos kéz- és ujjgimnasztikát bemutatni, mert engem az nagyon érdekel. Remélem, - jegyezte meg tréfásan – hogy a gyakorlatok nem valami nyaktörő természetűek? ~

»Készséggel engedelmeskedtem kívánságának. A mester látható érdeklődéssel figyelt mutatványaimra és mikor elvégeztem, így szólt hozzám:«

~ Adja át, kérem, kedves nagyatyjának ismeretlenül is szívélyes üdvözletemet és mondja meg neki nevemben, hogy ha nem is tud zongorázni, mégis a legjelesebb zongoratanítók egyikének tartom őt. Mihelyt időm engedi, majd felkeresem és ezt a zongoratanítás jövőjére nagy fontosságú rendszert behatóbban fogom vele megbeszélni.~

»Lelkendezve siettem azonnal nagyatyámhoz és örömrepesve mondtam el neki a történteket.«

»Nagyatyám nem várta be a nagymester látogatását, hanem a legelső alkalommal tiszteletét tette Lisztnél. A mester kitüntető nyájassággal fogadta őt; azonnal rátértek a gimnasztikára s Liszt élénk érdeklődést tanúsított a rendszer iránt, mely még fokozódott, mikor a részletekkel jobban megismerkedett.
Ez időtől fogva nagyatyám többször találkozott ebben az ügyben a mesterrel. Egyik alkalommal egy amerikai zongoramesternek szintén kéz- és ujjgimnasztikát tárgyaló művét mutatta be nagyatyámnak, melyet időközben meghozatott. Praktikus tanító adta elő ebben tapasztalatát, melyeket hosszú évek során a zongoratanítás terén szerzett. Liszt már abban a körülményben, hogy két egymást nem ismerő férfi – egyik itt Budapesten, a másik Amerikában, az egyik teljesen járatlan a zongorajátékban, bár jeles pedagógus, a másik egy tapasztalt, hírneves zongoratanár, - egy irányban törekednek a zongoratanítás reformálására, csalhatatlan jelét látta annak, hogy a reform nemcsak szükséges, hanem üdvös és sikeres lesz.«

»A mester abban egyezett meg nagyatyámmal, hogy az 1886/87-ik iskolaév elején a Zeneakadémia minden egyes évfolyamából a leggyengébb növendékeket kiválasztja s azokat a nagyatyám által ajánlott mód szerint taníttatja, úgy, hogy magát a zongoratanítást az illető osztálytanár, a kéz és ujjgimnasztikát pedig nagyatyám adná elő.«

~ Ily módon csattanósan be fogjuk bizonyítani az új tanmódszer csalhatatlanságát, mert meg vagyok győződve, hogy a gyengébb növendékek, akik e módszer szerint fognak tanulni, csakhamar meghaladják a régi módon tanított legjobbakat is.~
̶ Most pedig, ~ folytatta Liszt ~ az egész dolgot egyelőre titokban akarjuk tartani s csak tényekre és biztos sikerekre támaszkodva lépünk majd a nyilvánosság elé, mert csak így remélhetjük, hogy a régi iskolának, mely minden újítást ellenez, makacskodását legyőzzük! ~

»Kedvelt tervének kivitelében a nagymestert gyászos halála megakadályozta.«

„Schuk Anna nemcsak kitűnő zongorista volt, de vérbeli pedagógus is. Egész életét a zenetanításnak szentelte. Ma (1936-ban, megj. A.), leánya dr. Káldorné Lukács Edit zenetanárnő folytatja pedagógiai módszerét.

Schuk Anna Budapesten, 1863. október 13-án született. Atyja Schuk N. Nándor kereskedő és gyáros, anyja Fischer Terézia, aki kitűnően zongorázott. Anna nyolc éves korában kezdett tanulni zongorázni egy zongoramestertől, kinek nevét már elfelejtette. Két év után édesanyja vette át tanítását. Az 1882. június 14-iki zeneakadémiai vizsgán, Bach egyik ’Fúgáját’ és Chopin ’Rondeau á la Mazurját’ játszotta.
Harmadéves korában Liszt Ferenc legfelsőbb osztályának tanítványai közt találjuk (1883/4. Évkönyv 9. oldal), Az 1884. június 27-én tartott vizsgálati hangversenyen Rubinstein D-dúr zongora-gordonka szonátájának zongorapartiját játszotta (a gordonkát Kauders Emil). Osztályzata a zongorából mindvégig kitűnő.

A Zeneakadémia elvégzése után a fővárosban és vidéken többször hangversenyezett, közben mindig tanított. 1897-ben nagyobb-szabású zeneiskolát alapított. Ez volt a legelső magán-zeneiskola az országban. Növendék-hangversenyei, vizsgái zenei körökben feltűnést és elismerést keltettek.
Legtehetségesebb növendéke Kálmán Imre.

Fiatalon férjhez ment. Első férje Lukács Vilmos bankigazgató volt, második Grünfeld Vilmos, Operaházunk versenymestere, a nagykultúrájú, elismert kamaramuzsikus (meghalt 1921-ben).

Emléktárgya Liszttől csupán egy lepréselt babérág, melyet a nagymester küldött neki kedves névjegy kíséretében.”



Papp Viktor:

Liszt Ferenc élő magyar tanítványai című könyvéből idéztem a történetet.
Dante Kiadás, Budapest. 1936.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Mikolaj Warszynski (zongora)
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 2. Il Penseroso
LISZT: Három koncertetűd – 3. Un sospiro
LSIZT: Két koncertetűd – 2. Gnomenreigen
LISZT: Liebesträume (Három noktürn) – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: 2. ballada
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 6. 123. Petrarca-szonett
LISZT: 10. magyar rapszódia
LISZT: 1. legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
LISZT: 12. magyar rapszódia

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
Közreműködik és vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: Hegedűverseny
DVOŘÁK: VIII. szimfónia

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Drahos Evelin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
J.S. BACH: Ich folge dir gleichfalls - ária a János passióból, BWV 245
HÄNDEL: Tornami a vagheggiar - részlet az Alcina című operából
PURCELL: Hark, the Ech'ing Air - részlet a Tündérkirálynő című operából
MOZART: Exultate, jubilate, K. 165 - Alleluja!
LISZT: In Liebeslust, S. 318
KODÁLY: Várj meg madaram, Op.14, No.3
PUCCINI: Quando m'en vo' soletta - részlet a Bohémélet című operából
DONIZETTI: Regnava nel silenzio - részlet a Lammermoori Lucia című operából

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar művészei
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 5
MENDELSSOHN: Oktett Op. 20
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 6
MENDELSSOHN: C-dúr szimfónia No. 13

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kruppa Bálint tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Az Indiana University rézfúvós kvintettje és a Zeneakadémia diákjai
DUKAS: La Péri - Fanfár
ROLAND BARETT: Three Frames
ANTHONY PLOG: 2. Mozaik rézfúvós kvintettre
DUKE ELLINGTON: It Don’t Mean A Thing If It Ain’t Got That Swing (David Kosmyna átirata)
HIDAS: Signal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Artemis Quartett:
Vineta Sareika, Anthea Kreston (hegedű), Gregor Sigl (brácsa), Eckart Runge (cselló)
MENDELSSOHN: 3. (D-dúr) vonósnégyes, Op.44/1
SOSZTAKOVICS: 5. (B-dúr) vonósnégyes, Op.92
SCHUMANN: A-dúr vonósnégyes, Op.41/3

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Kölcsey Kórus
Arte Semplice Kamarakórus
Vezényel: Duffek Ildikó
"Duffek Ildikó karvezetés DLA zárókoncertje"
WEELKES: The Nightingale, the Organ of Delight
WILBYE: Come Shepheard Swaynes
WEELKES: On the Plaines Fairie Traines
FARMER: Faire Phyllis I saw sitting all alone
BENNET: Weepe O Mine Eyes
MORLEY: April is in My Mistris Face
ORBÁN GYÖRGY: Come Away
JEAN BELMONT: The Passionate Shepherd to His Love
BRITTEN: Öt virágének, Op.47 – 4. The Evening Primrose
ARCADELT: Il bianco e dolce cigno
MONTEVERDI: Cor mio, mentre vi miro (a 4. madrigálkötetből)
CLAUSETTI: L’ombra dei boschi d’Aser
CLAUSETTI: Saltavan ninfe
KODÁLY: Négy olasz madrigál – 1. Chi vuol veder, 2. Fior scoloriti, 3. Chi d’amor sente
KOCSÁR MIKLÓS: Négy madrigál – 1. Alkonyi dal, 2. Elfojtódás
VAJDA JÁNOS: Álmok – 1. Álom pávákkal, 2. Szélnóta
PETROVICS: Hervadáskor
TÓTH PÉTER: Magyar madrigálok – 9. Elmehetsz már, 10. Magas hegyről foly le a víz, 12. Bordal (asszonycsúfoló)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"
A mai nap
született:
1926 • Miles Davis, jazz-muzsikus († 1991)
1938 • Teresa Stratas, énekes
elhunyt:
1999 • Paul Sacher, karmester (sz. 1906)