vissza a cimoldalra
2019-09-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3209)
Opernglas, avagy operai távcső... (20312)
A nap képe (2154)
Társművészetek (1400)
Élő közvetítések (8125)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1753)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1087   Búbánat • előzmény1086 2018-09-04 10:28:48

:))

1086   tiramisu • előzmény1081 2018-09-04 07:44:35

Kedves Búbánat!                                                                                               Megint elolvastam, köszönöm szépen!                                                        Szeretettel üdvözöllek , tiramisu

1081   Búbánat 2018-04-20 00:47:33

Tegnap (csütörtökön) délután Érden voltam, hogy jelen legyek azon a művész – közönség-találkozón, melynek kiemelt vendége a Kossuth-díjas Kincses Veronika opera-énekesnő volt.  

A helyszín a Csuka Zoltán Városi Könyvár Zenei Klubjának könyvtárhelyisége, ahol már több hasonló beszélgetésre került sor az elmúlt évek során – hogy csak két nevet említsek: Palcsó Sándor és Kocsis Zoltán.

Ezúttal, nagy örömünkre, az elmúlt évtizedek nagyszerű szopránja, Kincses Veronika tisztelte meg látogatásával- jelenlétével a Könyvtárat; a zenei könyvtárterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik mind azért jöttek el oda, hogy fizikai valójában is (viszont) láthassák és – ha énekszóban nem, de legalább „prózában” – megint hallhassák a Magyar Állami Operaház és a „Halhatatlanok Társulatának” örökös tagját, régi kedvencünket,  aki évtizedeken át szolgálta az ének-zene –zenés színház nemes ügyét: az Opera színpadáról főleg Mozart- és Puccini -operák egész sorát,  a drámai/lírai hősnők alakításainak sokaságával; a koncerttermek pódiumáról  az oratóriumokban,  hangversenydarabokban,  gálákon, operett- és más esteken a szólókban vagy  együttesekben  „csupán” a szépséges énekhangjával;  a számtalan hanglemez-, rádió- és televíziós felvételéről is megismerhető ragyogó művészetével.

Világhírnevet szerzett és ezzel együtt hazánk kulturális misszióját országhatárainkon, sőt az óceánon túlra is elvitte - nemcsak azért, hogy örömet és szépséget nyújtson nagyon sokaknak, hanem hogy megismertesse az idegen ajkúakkal is a magyar kultúra örökségét, a magyar muzsikát és képviselőit, hogy gyarapítsa ismeretüket rólunk, az itthon élőkről. Nem véletlen, hogy a legmagasabb és a legfontosabb állami és szakmai díjakkal ismerték el Kincses Veronika énekművészetét. 

Ezen a találkozón ill. beszélgetésben  – melynek moderátora a könyvtár szakmai vezetője, Lehotka Ildikó volt -,  minderről és sok minden másról szó esett. Kincses Veronika mesélt, és emlékeinek tárházából sorra vette elő azokat az eseteket, amelyek vele megestek, amikről valami érdekes, humoros történet az eszébe jutott: szerepekről, kollégákról, pályatársakról, tanárairól, karmesterekről, operai direktorairól, külföldi fellépéseiről, beugrásairól, énektechnikai kérdésekről, szerepvisszaadás nyomós indokairól. Megosztotta velünk gyermekkora történéseit, hogy a zene iránt már egész kiskorban fogékony volt, milyen korán megmutatkozott a tehetsége, és miképp terelgették, irányították és indították el szülei őt ezen a rögös, sok küzdelmekkel teli úton.  Milyen hangszeren tanult, hogy váltott át énekre, és végzősként, hogy került be az Operába, mit énekelt először ott.  Még főiskolás volt, amikor áldott állapotba került, majd megszülte egyetlen fiát és ez neki mennyivel fontosabb volt annál, hogy mint azok a megjegyzések, „visszhangok”, melyek a művész-kollégák köréből hozzá visszajutottak… Beszélt az operaénekesi pályája végéről,  hogy mióta befejezte, már nem énekel többé. Említette a pécsi egyetemet is, ahol az énektanszakon hét évig tanított, és idővel megkapta a professzori kinevezését. Kincses Veronika „önvallomásában” kitért már felnőtt gyermeke, a neves karmester-muzsikus-zeneszerző, Vajda Gergely életútjának és zenei pályájának felvázolására; lelkesen és szeretettel ecsetelte unokáinak zenei tehetségét. 

Azt hiszem, ahogy engem, úgy az érdi „lokálpatrióták” mellett a távolabbról érkező meghívottakat vagy érdeklődőket is maximálisan kielégítette, lekötötte mindaz, amit Kincses Veronikától hallhattunk, amit magáról elmondott: közvetlen stílusban, oldottan, jókedvűen ontotta magából életének, művész pályájának emlékezetes epizódjait, pillanatait - gyorsan eltelt a két óra.   

 Kincses Veronikának sok interjúját, riportját olvastam, láttam, de ilyen részletes, érdekfeszítő, olykor érzelmessé is váló vallomással, kitárulkozással, mint amivel itt Érden nekünk megnyílt, még nem volt ehhez szerencsém.  Hálás köszönetem neki mindezért!

A beszélgetést meg-megszakította vetítés: laptop és projektor segítségével DVD-lemezekről bejátszásra kerültek egy-egy ária, duett – illusztrálva a közben elhangzottakat:

  • Mozart: Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőre (Km. Polgár László – koncertfelvételről)
  • Puccini: Pillangókisasszony – Csocso-szán áriája (az opera lemezfelvételéről)
  • Puccini: Bohémélet – Mimi áriája és kettőse Rodolfóval, I. felv. (Km. Luciano Pavarotti – Erkel Színház, 1986)
  • Puccini: Bohémélet – Mimi és Rodolfó kettőse, III. felv. (km. Peter Dvorszky – operafilm jelenete)
  • Francesco Sartori – Lucio Quarantotto: "Con te partirò" ("Time to Say Goodbye")   Kincses Veronika ének (olasz nyelven), Érdi Tamás – zongora, és zenekar – koncertfelvétel),  zenei rendező Benkő László és Gyarmati István.

Felemelő érzésben volt részem, hogy találkozásom Kincses Veronikával most ilyen bensőséges légkörű együttlétben egyáltalán megvalósulhatott!

 Köszönet ezért a Művésznőnek, de az interjúvoló Lehotka Ildikónak nemkülönben, aki rendkívül felkészülten, finoman a háttérben maradva hagyta Kincses Veronikát minél többet és tovább számunkra „kibontakozni”- a mindnyájunk legnagyobb örömére.  

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Szent Efrém Férfikar
"Visegrádi Imák"
Cseh, lengyel, szlovák és magyar motetták, himnuszok.

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztivál Színház

Peter Veale (oboa)
Ryoko Aoki (narrátor)
Musikfabrik Köln
Vezényel:
Eötvös Péter
ALEX NANTE: Las noches de las piedras - magyarországi bemutató
EÖTVÖS PÉTER: Secret Kiss - melodráma narrátorra és öt hangszerre; magyarországi bemutató. Japán nyelven, magyar felirattal. A szöveget Alessandro Baricco Selyem című regényéből Mezei Mari állította össze
MALIK KISHINO: Naki Ryu, Flutter echo oboaszólóra - magyarországi bemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sonata per sei - három zongorára és három ütőre
A mai nap
elhunyt:
1179 • Hildegard von Bingen (sz. 1098)
1762 • Francesco Geminiani, hegedűs és zeneszerző (sz. 1687)
1803 • Franz Xaver Süssmayr, zeneszerző (sz. 1766)
1966 • Fritz Wunderlich, énekes (sz. 1930)
1986 • Kórodi András, karmester (sz.1922)
2011 • Kurt Sanderling, karmester (sz. 1912)