Jól tudod! Az egyes nyelveket beszélő népesség megoszlási arányát tekintve német, francia, olasz és rétoromán a sorrend. És ha azt vesszük alapul, hogy rétorománul a lakosság alig 1 %-át kitevő kisebbség beszél, akkor kezdhet fogalmunk lenni a demokrácia lényegéről!
Igaz, de olaszul beszélnek (énekelnek) a szereplők, és olasz nevük van.
Svájci nyelv nincs, a hivatalos nyelvek tudomásom szerint az olaszon kívül a francia, a német és a rétoromán.
Miből gondolod, hogy olasz lenne az a falu? A libretto csak Svájcra utal:
In Elvezia non v'ha rosa fresca e cara al par d'Amina:
è una stella mattutina, tutta luce, tutta amor.
Egy svájci olasz faluban :-)
...'Némedi rendezése ezúttal is jó ízléssel és kulturáltan egyensúlyoz a modern és a hagyományos között, és bár a művet az olasz faluból egy balettiskolába helyezi át, ez az aktualizáló-modernizáló megoldás egyáltalán nem volt zavaró.' ...
(Ld. pl. Történik: egy svájci faluban.)
Azért én megnézném még egyszer, hogy is írják a köpenyt franciául.
Én már lejjebb kidühöngtem magam a Figaro szereposztásán! Lövésem sincs, hogy mitől lehet kedvenc egy Rácz Rita kaliberű gyengébbnél gyengébb énekes, pedig ő csak egy a sok érthetetlen szerepbitorlóból.
on Anno én is, itt is kiujjongtam magam Schrott Don Giovannijától, a Figaró-szériát kihagytam, pedig terveztem. Akkor azt írtam: nagy estét csinált, visszavárjuk. Teljesült.
off Nem védem a mostani vezetést (ahogyan -egyesek véleményével ellentétben- támadni sem szoktam "csak úgy"), de meg kell jegyeznem, hogy fiatal korom vendég világsztárjai mellé is sokszor, nagyon sokszor pályájuk és ami nagyobb baj, hangjuk hanyatló szakaszában lévő énekeseket írt(ak) ki az akkori vezetés(ek) vagy delegálták ők saját magukat. És visszaolvasva régebbi, "ante ED"-kori kritikákat, nem volt ez másként még régebben, a 60-as években sem. A nagy itthoni nevek mögött már nem volt meg a korábbi nagy hang...legalábbis a színpadon nem. Nem sorolnék itt példákat max. privátban ...
Kedves Lujza,
azt gondolom józan ésszel, hogy az ilyen kiemelt előadásokra - már a vendégművész miatti fokozott érdeklődés miatt is - az Operaháznak igyekeznie kéne a legjobb szereposztást összeállítani.
Az "eredményből" viszont arra következtetek, hogy komoly gond lehet a döntéshozó(k) zenei értékítéletével, s ezt nem most érzem először... :-(
Kedves Zéta, szokás szerint megint a szívemből szóltál! Kár, hogy Figaróként nem hallgattad meg Schrottot, pedig ott se volt kutyaütő! Ugyanolyan természetességgel mozgott a színpadon, Úgy is énekelt, attól függetlenül, hogy milyenek voltak a partnerei. De tényleg azt gondolod, hogy az Opera vezetősége szándékai szerint a legjobb szereposztást igyekezett találni mellé? Nem inkább csak a szokásos kedvenceket? Kis megeröltetéssel bármelyikünk össze tudna szedni ennél sokkal jobb partnereket Schrott mellé.
Nálam a TV hangja egy külső erősítőn és hangfalakon szól...
Mindazonáltal a legjobb hangminőség sem versenyezhet az elő előadással. Ifjú koromban sokkal kevesebb lehetőségem volt jó koncertre eljutni - mondjuk akkor, a hetvenes-nyolcvanas években eleve szűkebb volt a kínálat - akkor lelkesen "hifiztem". Ma alig érdekel, mert van jobb és rosszabb géphang, de ha lehet úgyis élő előadásra megyek...
Igy igaz. Az én tv-m kb két éves, és rendszeresen hallgatok rajta zenét - akár a magyar csatornákat, akár a mezzo tv közvetítéseit, mert az még éppen fogható,- de sajnos gyakran tapasztalom a hazai adók közvetítésének hiányosságait. Mert ha számítógépen fogom be a mezzo adását, érezhető a különbség. Annak ellenére is, hogy én a saját gépemen semmi renkívüli beállítást nem követtem el, csak símán bekapcsolom és szól.
Ez attól függ... Én pont az általad feltett részletek alapján tapasztaltam, hogy a rendszeres zenehallgatásra "berendezett" számítógépem mennyivel jobb hangminőséget produkál, mint az erre nem használt öreg tv-m. Vagyis nemcsak az adón, a vevőn legalább annyi múlik.
Visszaolvasva a Netrebko-topikban (a Toscáról történetesen elsőként) elhelyezett beírásomat (2952), tulajdonképpen örömmel konstatálom, hogy saját szakképzetlen és akkori friss vagyis utólagos, többszöri meg- és visszahallgatás nélküli véleményem sok pontban találkozik a szakkritikában írottakkal. Én biztosan nem vagyok Netrebko-rajongó ... semmilyen "rajongó" nem vagyok, minden produkciót sine ira et studio, előzetes rokon- és ellenszenv nélkül hallgatok-nézek. A "leg"-ekkel takarékosan bánok, de kétségtelen, hogy Netrebko+Tosca+Scala = színháztörténeti esemény: azért is néztem meg; amúgy ritkán nézek teljes közvetítéseket. Ha nem is értek egyet Till Géza ismert, a cikkben idézett nézetével, az biztos, hogy Netrebko aztán tényleg "értelmet adott" a szerepnek és az egész estének. Melit továbbra is csak a 3. felv.-ban tarto(tta)m egyenrangú partnernek, de ott aztán tényleg (ld. fent idézett beírásomat), ahogyan Salsit továbbra is megnézném valamelyik zsíros-intrikus Verdi-baritonszerepben. A kórus és a zenekar teljesítménye ilyen alkalommal és helyen kötelező, hogy elsőrangú legyen és Chailly maestrónak sem okozhatott gondot semmi, ha Netrebkóval már létrejött a "művészi kémia" (copyright E.D.). A rendezésről írtam már, nem ismétlem, rendben volt és/de számomra "a színpadtechnika egyfajta túlhasználata, és a statisztéria túlmozgatása" (copyright -ppp-) sem volt problematikus, sőt: tévé előtt ülve még fel is dobta a produkció mozgalmas részeit.
Kilóg a lóláb ... de vajon kinek a lába és miért lóg ki? Hogy valaki hol s hogyan hallgatta a Toscát, az a magánügye és szerencse kérdése. Ott volt-e a Scalában, tévében nézte (mint én), rádión hallgatta vagy más hanghordozón rögzítve. Aligha e technikai kérdés vagy a közvetítés minőségén való elmélkedés vált ki dühöt nemtetszést. Akkor vajon mi? A beírásban lévő egyik mondatot kölcsönvéve: Vajon a tartalom vagy a forma indította a cikk bejegyzés íróját a kifakadásra? Ugye nem jön el ismét az az idő, amikor "felháborodott munkáslevelezők" követeltek mindenféléket a Szabad Népben, pl. ki-, le- és eltiltást. Lehet vitatkozni azon, milyen ma Magyarországon a sajtószabadság vagy sajtószabadság-hiány, de ott talán még nem tartunk, hogy szakkritikákat vagy azok egy részét olvasóként töröltetni óhajtjuk. Óhajtani ugyan mindent szabad, legfeljebb szembeszökő és/vagy nem túl ízléses; megfogadni nem ajánlatos. Veszélyes precedens lenne. Cikkek, beírások befogadása-törlése a szerkesztő(k) kizárólagos joga. Nem először írom le s félek, nem utoljára.
Sok helyen vitába lehetne szállni ppp kritikájával, ami olybá néz ki, mintha Netrebko feltétlen rajongója nem akarta volna meghallani a díva problémáit. Mert, hogy voltak ilyenek, az nem kétséges! Nem sötétíti a hangját? Dehogynem! A középhangokat teljesen hátul képzi, míg a tetején tiszta lírai szoprán hangon énekel, ami csak egy szempontból dicséretes, hogy nem forszíroz. De nem is tudna, mert neki ott annyi van. A szerepben való elmélyülés is hiányos, nem Toscáról hanem Netrebkóról szól, de ezt már más szerepeiben is észrevehettük. A tenort sincs miért ennyire magasztalni, igaz, voltak jó pillanatai. De ne feledkezzünk el egy apró tényról, ez a Scala, mégpedig annak az évadnyitó premierje! Ennél mindenéppen többet várna az ember.
Kilóg a lóláb: "a youtube-ra is feltöltött RAI közvetítést... ...hallgassa okvetlenül fejhallgatóval."
Ha egy szakmában járatlan írna ilyesmit, az ember csak elnézően mosolyogna. Most azonban másról van szó: az elképesztő javaslat nyilvánvaló célja a pontok közötti gyűlölködő megjegyzés.
Érthetetlen, hogy a szerkesztőség részt vállal a hitelrontásban, hiszen nem sima hozzászólás, hanem a "Legfrissebb írásunk" rovat tartalmazza az elítélő véleményt, mégpedig minden magyarázat nélkül, ami meglehetősen tisztességtelen.
Helyes lenne azonnal törölni a nemtelen kiszólást, erre meg is kérem a szerkesztőket.
Technikai oldalról nézve is agyrém összehasonlítani a két közvetítés minőségét:
M5:
Video: MPEG4 Video (H264) 1440x1080 (16:9) 25fps [V: h264 high L4.0, yuv420p, 1440x1080]
Audio: MPEG Audio 48000Hz stereo 128kbps [A: Hungarian [hun] (mp2, 48000 Hz, stereo, 128 kb/s)]
Audio: Dolby AC3 48000Hz stereo 384kbps [A: Hungarian [hun] (ac3, 48000 Hz, stereo, 384 kb/s)]
Audio: Dolby AC3 48000Hz stereo 384kbps [A: Multiple languages [mul] (ac3, 48000 Hz, stereo, 384 kb/s)]
Youtube - RAI
Video: VP80 512x288 57fps [V: vp8, yuv420p, 512x288 [default]]
Audio: Vorbis 44100Hz stereo [A: vorbis, 44100 Hz, stereo [default]]
Ráadásul a RAI-felvételt néhány óra elteltével levették a youtube-ról...
Vajon a tartalom vagy a forma indította a cikk íróját a kifakadásra? Ne tudná, hogy egy élő adás mindig tartogat meglepetéseket? Bizony, a RAI-közvetítés sem tudott mit kezdeni azzal, hogy az isteni díva elvétette a szövegét, és partnere kényszerűségből utána ment, amint itt látható-hallható.
Hitelrontás egy főcikkben? Ez nem fejlődés, hanem hanyatlás, kedves momus.
Mégha egy ilyen szomorú apropó kapcsán is, de annyira jó olvasni a soraidat Miklós...
Azt én javítottam...;-)
A sorváltást köszönettel javítottam - "tizenharmadig" századot viszont sehol nem találok. Kérhetek egy kis segítséget?
Üdvözlettel: dni
Nem Gobbi és nem bariton, ebbe igyekszünk belenyugodni, ami könnyebben esne, ha a tizenharmadig század megmaradna k-val, és ha már arra jár a Szerkesztő, kiirtaná a példaértékű és a tudomásom közé furakodott sorváltást.
.Egyik legjobb írásod, kedves doktor! Tömör, lényegretörő, érdekfeszítő.
...és asszociációt kelt, mert nekünk is van – talán nem eléggé megbecsült – csodálatos művésznőnk:
VIOLA D'AMORE - EGY KÜLÖNLEGES VONÓS
Ez a különleges hangszer kiemelt szerepet kapott Erkel Bánk bánjában is, melynek New York-i előadásán a színpadon szólaltatta meg a "szerelem hegedűjét" Botos Veronika zenekari művész. Produkciója még Plácido Domingót is lenyűgözte, aki a színfalak mögött külön gratulált a teljesítményhez.
Ráadásul kissé kalandos előadás volt, amint hallhatjuk...
Igazad van. Még jo, hogy a pozsonyi bedeckereket tobben olvassák mint a Szlovák Filharmonia honlapját.
Megéri kissé elmélkedni a pozsonyi Vigadó történetéről.
A visitbratislava turisztikai tájékoztató így ír:
Reduta je postavená podľa návrhov budapeštianskych architektov D. Jakaba a P. Komora.
"A Redutát (Vigadót) budapesti építészek, Jakab D. és Komor P. (sic) tervei szerint építették."
Pontosabban:
Jakab Dezső (1864-1932) és Komor (Kohn) Marcell (1868-1944) volt a két tervező.
Ők - amúgy mellesleg - az Erkel Színházat és a budapesti (régi) Nemzeti Színházat is megépítették, több tucatnyi egyéb, méltán híres épületen kívül.
Más épület-ismertetőkhöz viszonyítva meglehetősen szokatlan, hogy a Slovenská filharmónia Historia Reduty - (A Vigadó története) címszava alatt nincs - stílusosan szólva - egy árva hangnyi említés sem a tervezők-kivitelezők személyéről; még annyi sem, mint a turisztikai tájékoztatóban.
A tervezők elhallgatása mellett ráadásul ez a sor már-már bosszantó:
Na výzdobe fasády a interiérov sa podieľali mnohí slovenskí i zahraniční majstri.
= Sok szlovák és külföldi mester vett részt a homlokzat és a belső terek díszítésében.
Nemyslím si, drahý Laco, že Slovenská republika, oslavujúca sté výročie, alebo Slovenská filharmónia by znížili slávu, ak by tieto údaje boli zahrnuté do opisu Redutovej histórie.
Priateľu, Tvoje vysvetlenie prijímam a dakujem.
Engem megkapott ez a gyönyörű, esti felvétel. L. K. fórumtársunk nemrég invitált minket a pozsonyi „ékszerdobozba”, az Óvárosba. Én 15 évvel ezelőtt jártam ott, már akkor szépítgették, a Duna parton üldögélve várakoztam valakire, és ebéd után visszajöttünk.
Azóta ismét készülök oda, hogy ellátogassak Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) szülővárosába –, aki valamikor réges-régen talán pont ott üldögélt, és kedvtelve nézegette a Dunát – akkor talán majd átélhetem az éjszaka fényeit is.
Addig is elmentettem ezt a képet.
H.L. fórumtársunk salzburgi és pozsonyi koncertélményeit jóleső érzéssel olvastam. Köszönöm a pozsonyi bejegyzéseket.
Pri všetkej úcte, milý Laco, nie je tu žiadny dôvod na zlomyseľnosť.
Dr. H.L. cikkére vonatkozó három mosoly-jelem kizárólag a szerző SZÓHASZNÁLATÁRA vonatkozott és semmi összefüggésben nincs az előadás minőségével. Attól tartok, ez a félreértés okozza, hogy védőbeszédedet rossz címre irányítottad.
Hogy a fényképpel mi a bajod, azt végképp nem értem. A Duna látszik, a kivilágítás szép, ha a képre duplán kattintasz, teljes képernyőn, sőt, tovább nagyíthatóan jelenik meg a nagyfelbontású nézet.
Talán a történelmi háttér miatt zúgolódsz?
Mária Terézia 1773-ban magtárnak építtette a Vigadó épületét; 1911-1915 között budapesti építészek tervei alapján épült újjá a Vigadó. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton-szerkezetekből építettek föl.
A Vigadó az 1950-es évek elején a Szlovák Nemzeti Filharmónia otthona lett.
www.stateopera.sk
Dr.Unger,szlovák operakritikus, így ír a besztercei Otellorol -
operaslovakia.sk/odkaz-z-banskej-bystrice-zdolatelna-je-aj-rossiniho-osemtisicovka/
Én egy 2-es számjegyet kérek a képaláírás dátuma kezdetéül, különben 3019-ben hajlamosak leszünk jelenkorinak vélelmezni a Pozsonyi Nemzeti Színház mostani kinézetét.
Banská Bystrica nincsen olyan messze fovárosodtol, november van egy repríz, tessék elmenni, meghalgatni, aztán értékelni e darab nívoját.
Ezt melegen ajánlom neked, mert ezt az aloadást ma sehol sem láthatod. Kappan hang ide, kappang hang oda - mondjatok 1 magyar tenort aki biztonsággal, teljes volumennel kiénekli a 3 vonalas eszt mint a kínai tenor aki valojánan drámai tenor.
Pri všetkej úcte milý Hétero v Tvojom príspevku cítim značnú dávku zlomyseľnosti. Co sa týka vybratia fofgrafie našej prvej hudobnej inštitúcie, teda budovy Slovenskej filharmonie je úbohé. Skoda.
- a tenorista meghallgathatatlan, a rendezés egy óvodás szellemi képességeit tükrözte :-)
- végtelen dallamuszály :-))
- kissé kappanszínű magas hangokkal rendelkezik :-)))
Egyébként Reduta = Vigadó.
Gabor fórumtárs szíves közlése:
Francesco Valentino A trubadúrban Szegeden 1935 márc. 28-án lépett fel, partnerei Gyenge Anna és Halmos János voltak, Beck Miklós vezényelt.
Nagyon jo írás. Csak gratulálni tudhatok.
Némi spéttel olvastam el most Zéta Szerepgondolatok – V. László: Horváth István a reveláció jegyében című tanulmányát, és nem tudtam nem jutni arra az elhatározásra, hogy megemlítsem Bartha Alfonz V. Lászlójának emlékét. Szerencsémre előbb visszanéztem egy 2013. június 13-i hozzászólásomra, amelyet a Hunyadi László októberben temetendő felújításakor írtam, és döbbenten láttam: egyszer már megígértem, hogy erről nem írok újból. Levonva a tanulságot (nem érdemes ígérgetni), elnézést kérek, amiért ismételten megemlítem:
„V. Lászlóról szólva még egyszer megteszem (aztán többé nem), hogy első Hunyadi-élményemet felidézzem. Bartha Alfonz volt első V. Lászlóm, olyan fiatalos, megejtő és csengő tenoron, amely sajnos hátrányos helyzetbe hozta a címszerepben fellépő Udvardy Tibort, akiről igazán nem mondhatni, hogy nem volt szép hang birtokosa, még ha pályájának leszálló szakaszában járt is már akkor. De Bartha óta szívesen fogadtam szinte mindenkit, akinek a hangja szolidabban csengett, hiszen az operaszínpadon hangja által lesz vonzó az énekes, V. Lászlóba pedig nem szükséges beleszeretnünk.”
Gondolatom végül is nem ellenkezik Zéta érdekes eszmefuttatásával V. László alakjáról. Remélem, egyszer hallhatom Horváth István V. Lászlóját is: egy majdani új Hunyadi-rendezés „nyíltkörű” előadásában.
Kedves -eszbé-, koszonom a prágai beszámolást. Enged meg egy javítást - Cseh Szimfonikus Zenekar nincs, a zenekar nevét angolul írják, hogy ne keverjuk ossze a nevesebb zenekarokkal.
Bohemian Symphony Orchestra Prague /BSOP/ www.bsop.eu
Nem szeretek politizálni, de ami igaz az igaz. Magyaország védi a cseh-szlovák határt is.
Hallom és olvasom, hogy Magyarország gazdaságilag jol teljesít, míg Szlovákia gazdasága lefelé tendál. / 5 millios ország évente 1 millio automobilt gyárt,pardon - osszeszerel./
Nagyon igaz!Én a helyükbe máe rég odacsaptama volna akkorát.hogy beledöglenek,hogy finom legyek!Majd csak figyelj!
Méghogy Magyarországon korlátozott lenne a sajtószabadság?
Ugyan, ne üljenek föl ennek a hamis hírnek, kedves Unió-társak!
Íme, komolyzenei lap hasábjain bátran, kitartóan lehet gúnyolni az ország miniszterelnökét. Mórickának ugyanis mindenről az jut eszébe.
Az sem számít, hogy ez sértő néhány millió hazánkfiára nézve.
Köszönöm a bókot, jólesik. De hát pont azért ragaszkodom az *****-hoz, mert mint írtam, minimum annyi (ki)jár "oda". Iskolában is a"csillagos ötös" = 5* volt a tuti csúcs.
Nem vagy te olyan buta fiú, szerintem egy csillagból is rájöttél volna, kire utalok. :O)))
Ha olvasok es erdekesnek, fontosnak gondolom, igen.
Rangon alul
https://www.dailymotion.com/video/x5fi0wt
Magyar film operabérletről, bérleti előadások abszolválásáról és negligálásáról, sőt arról is, hogy visszajövünk-e külföldről.
Valamennyi bérlő motivációiról fogunk kapni egy interjút?
Mindennek köze van mindenhez, dolgok összefüggnek. Nézetem szerint az Operaház nálunk mint csepp vízben a tenger, sokszor tükre a mindenkori magyar történéseknek, valóságnak. Hogy ne távolodjak el a topiktól: az énekes és balettszólisták távozása, külföldre szerződése, ebben talán mindenki egyetért, súlyosan összefügg azzal, amit itt és máshol leegyszerűsítve "válságnak" neveznek, in concreto -zéta- szó szerint morális, szervezeti -plusz művészeti- válságot ír. A kérdéses interjú alanya nem hasonló = pl. morális és szervezeti okokból távozik?
