vissza a cimoldalra
2019-12-07
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4174)
Franz Schmidt (3469)
Élő közvetítések (8270)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (115)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1818)
Simándy József - az örök tenor (637)
Opernglas, avagy operai távcső... (20362)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61995)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2952)
Társművészetek (1518)
A díjakról általában (1077)
Pitti Katalin (826)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3528)
Kolonits Klára (1145)
Kedvenc magyar operaelőadók (1149)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2690)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

7054   bermuda • előzmény7053 2019-07-27 00:10:51

Valószinű kivétel vagyok, 62-től jártam operába, s mindent magyarul énekeltek.Érdekes módon mindent értettem, főleg a tenor és a bariton minden szavát, de a szopránokét is , Ha nem igy lett volna , akkor nem tudnám kivülről a Bohémélet, a Manon, a Nyugat lánya, A Végzet, az Álarcos  a Carmen  etc. operákat még ma is, és nem a zárt és ismert áriákat, a többit is értettem.Igaz, h csak akkor mentem amikor Ilosfalvy, Melis, Házy , Déry,  Komlóssy szerepeltek.Az ő énklésüket minden szavukat tökéletesen értettem s 3-4 előadás után már kivülről tudtam is.... sőt máig a nagyrészét..

7053   Franca • előzmény7052 2019-07-26 08:10:15

De miért ne lenne magyar felirat? Akinek nincs rá szüksége, az nem nézi. Ahogy már írtam, idén MIskolcon feliratozták a Hunyadit és akivel csak beszéltem, mint nem operába járó nézők (bérlet részeként adták), hálásak voltak érte. 

Nekem több, mint 35 év operába járás után nincs szükségem feliratra, az a fajta vagyok, aki egyébként is felkészül előre. De küldetéstudatból számos alkalommal próbáltam barátaimmal megszerettetni a műfajt. Az egyikkel a Bánk bánt néztük meg először Budapesten és noha nyilván tanulta a történetet az iskolában, rendkívül zavarta, hogy nem érti, éppen mit énekelnek, mi történik a színpadon. A zene el sem jutott hozzá, mert figyelme kimerült abban, hogy próbálta megérteni az énekelt szöveget. Sokat segített volna önként vállalt küldetésemnek a felirat. Így viszont nem mentünk többet együtt.

7052   IVA • előzmény7051 2019-07-25 23:26:13

Vajon amikor minden opera-előadás magyar nyelven ment, miért nem gondolt senki sem a magyar feliratozás szükségességére? Akkor is léteztek ehhez technikák, feliratok készültek a külföldi filmekhez (sőt már a némafilmekhez is), lehetett villanyújságot olvasni a Lenin körúton.
Az az intézmény, amelyről beszélünk (a Magyar Állami Operaház) egyáltalán nincs pénzszűkében. Sok tekintetben tetten érhető a pazarlás is. A Gioconda locsi-pocsis Velencéje sem lehetett olcsó (csak éppen rossz, sőt kellemetlen).
A jó díszletnek, ha szép, ha nem, mindvégig játszania kell a drámában. De nem mindenki figyelmes mindenre, zárójeles megjegyzésed kulcsfontosságú.
(OFF: Nemrég a Facebook valamelyik budapesti témájú csoportjában az egyik tag azt állította, hogy a kilátás nem tényezője egy ingatlan értékének. Évekig lakott Buda legszebb helyén, hegyekre, a Dunára néző kilátással. Egy hétig érdekesnek találta, aztán soha többé nem nézett ki az ablakon, hiszen mindig ugyanazt látta. Az én kilátásom, bár nem jelentéktelen, nem kívánkozik anzixra, de 44 éve nem tudok betelni vele, lépten-nyomon bámulok kifelé, sosem unom meg. A változatosságról gondoskodnak az év- és napszakok, az időjárás, az élet. Az is igaz, hogy a pazarnál szerényebb látnivalók erősen kötődnek az életemhez és az érzelmeimhez. Valahogy ilyen szerepet játszanak a jó díszletek, bármilyen koncepció szerint és technikával készülnek is, akár A bahcsiszeráji szökőkút festett díszleteinek pompájáról, amely a véres tragédiákat ellenpontozza , akár a (régi) Porgy és Bess füstlepte, fülledt, nyomorúságos udvarának atmoszférájáról, akár A lombardok vetített, többnyire a zene érzékfeletti hatásait hangsúlyozó képeiről van szó.
Szóval ennyire nem vagyunk egyformák, eltérően hatnak – vagy nem hatnak – ránk a látványok ingerei és üzenetei.)

7051   Franca • előzmény7048 2019-07-25 16:52:55

Annyival egészíteném ki, hogy a magyar nyelvű előadásokhoz is szükséges a magyar felirat szerintem. 

A leegyszerűsített díszletekkel - különösen, ha az intézmény pénzszűkében van - teljesen egyetértek. Életem egyik legemlékezetesebb előadása egy berlini Alvajárók volt, ahol a díszletet egy vászonra festett kétdimenziós tehén és néhány szék, ajtó, válaszfal képezte. Az énekesek - nyilván megfelelő rendezői instrukciók alapján - olyan jól játszották a szerepüket, hogy nem is hiányzott más, remekül szórakozott mindenki. Láttam olyan fatasztikus Don Giovanni előadást , ahol a díszlet egy pad és egy mozgatható, több részből álló kerítés volt. A kiváló rendezés és játék miatt sokkal emlékezetesebb maradt, mint az azóta látott jó néhány, korhű és nem korhű, de gazdag látványvilágot felvonultató Don Giovanni előadás. Rá kellett jönnöm, hogy - legalábbis nekem -  a díszlet vajmi keveset segít, ha nincs mögötte rendezői koncepció, énekelni és játszani tudó karizmatikus szereplők. Az ember megcsodálja, amikor meglátja, de utána már nincs sok szerepe, nem sok nyomot hagy maga után (számomra természetesen). 

7048   zöldszemű 2019-07-24 16:35:05

„Temetni veszélyes” – és „elpártoló nézők”.

Csak lesem, mikor rukkolhatok elő régóta keringő eretnek gondolataimmal.
Szóltak ilyenekről  előttem  itt már többen, többször is. 

Az opera lényege ugye a ZENE,  a zeneszerző és a szövegíró  forgatókönyve szellemének megfelelő tálalásban. 

A HÁZ, a Magyar Állami  Operaház Európa egyik legszebb neo-reneszánsz  dalszínháza.  Ebben a gyönyörű  épületben „hagyományos”, természetesen magas művészi színvonalú előadásokat  kellene tartani.

Mire gondolok, sok évtized  operalátogatási élményei és tapasztalatai alapján?

- A szerepeket a műben szereplő személyek énekeljék, a zeneszerző által írt szólam/ok/ban.
- Idegen nyelvű előadáshoz vetítsék a szöveg igényes magyar fordítását, magyar mű előadása esetén német, vagy angol szöveg vetítése kívánatos.  
- Az énekesek mozgása, viselkedése legyen összhangban  a mű cselekményével.
- A díszleteket -  ha az elemeiknek  nincs döntő szerepük  -   a végletekig le lehet egyszerűsíteni. (Egy fal, egy-egy ajtó, egy-két  függöny, egy fél ülőgarnitúra, esetleg egy kerevet, stb.  -  a legtöbb opera előadható így.  Ami még szükséges, a mai fantasztikus technikával a hátsó falra vetíthető.)  
- A jelmezek is lehetnek szerények, a korhűség illúzióját keltők, mindenképpen a darab mondanivalójával összhangban. 

Nem térek ki a repertoárra és az előadóművészekre; egyébként lennének elképzeléseim. 
Általam látott, minden szerzői instrukcióval szembe menő megoldások garmadájának  idézésétől  itt szintén eltekintek.  

A  vajh miért(?)  távol maradó zenebarátoknak  először,  legalább egyszer!  az eredeti formájukban kellene megismerkedniük az operákkal,  azért, hogy az egész világon dívó ilyen-olyan átértelmezéseket később legyen  mihez viszonyítaniuk.
(Lehet, hogy sántít, de példa:  a karikatúrát csak az érti, aki  ismeri a szóban forgó személyt vagy helyzetet.)

Véleményem szerint az ilyen Operaházba  szívesen menne a közönség, vidékről is, több alkalommal is. Meg az érdeklődő,  zeneszerető fiatalok is, mert ha elolvassák az Operák könyvét, előre tudhatják,  mi  vár rájuk  – természetesen megfizethető árakon. 
Aki ma egy korábbi ismertetőből készül, az Operába beülve úgy érezheti magát  egyik-másik előadáson, mint aki (már bocsánat) tévedésből egy idegen temetésen van.  

Mivel a klasszikus szerzőknek nem jár jogvédelem, a jelenkori beavatkozásoknak csak a jó ízlés szabhat(na) határt. Egyre abszurdabb értelmezésekkel Dunát lehet rekeszteni, miközben  világszerte nagyítóval is alig találni hagyományos  előadást. 
Ezért megkockáztatnám, hogy a fent javasolt  vállalás  európai ritkáság lenne.
Az opera műfaját valóban kedvelő  külföldi turisták  megfizetnék a nem államilag támogatott jegyárakat is.  Szervezés kérdése.

Természetesen lehet  helye kísérletezésnek, próbálkozásnak, átértelmezésnek,  rendezői önmegvalósításnak, „modernizálásnak”, stb. -  más, arra alkalmas  helyszíneken.  
De nem Budapest világörökségi ranggal elismert útvonalán, a város legelegánsabb  klasszikus  játszóhelyén, „eszi-nem eszi-mást-nem kap” alapon, és nem mellesleg: az adófizetők pénzén.

Majd a közönség eldönti, mire vevő. 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Balogh Ádám (zongora)
HAYDN: Asz-dúr szonáta, Hob XVI:46
RAVEL: Szonatina
BEETHOVEN: Asz-dúr szonáta, No.12, op.26

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Hambalkó Edit emlékkoncert
Rektor Asszony, Eckhardt Gábor beszél
MOZART: 3. (d-moll) fantázia, K. 397
MOZART: D-dúr menüett, K. 355
Eckhardt Gábor (zongora)
MOZART: D-dúr zongoraszonáta, K. 381 – 2. Andante
Baráth András, Kiss András (zongora)
KISTÉTÉNYI: Editnek – Szomorúság két szólamban
Baráth András (zongora)
J.S. BACH: d-moll zongoraverseny, BWV 974 – 2. Adagio (Alessandro Marcello oboaversenye alapján)
J.S. BACH-BUSONI: C-dúr toccata, adagio és fúga, BWV 564 – Adagio
Pless Attila (zongora)
HAYDN: 33. (c-moll) zongoraszonáta Hob. XVI:20 – 1. Moderato
Kiszely Deborah (zongora)
CHOPIN: Noktürn
Wehner Krisztina (zongora)
DEBUSSY: Képek, 1. füzet – 1. Tükröződések a vízen
Bizják Dóra (zongora)
JANÁČEK: A frýdeki Madonna
Radnóti Róza (zongora)
LISZT: Recueillement
Ránki Fülöp (zongora)
LISZT: Via crucis (négykezes változat)
Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Csőke Flóra (cselló) Hámori Angelika (zongora)
"Hangulatkoncert"
SCHUMANN: Adagio és Allegro, op. 70
CSAJKOVSZKIJ: Noktürn, op. 19, No. 4
POPPER: Magyar rapszódia, op. 68
BRAHMS: 1. (e-moll) cselló-zongora szonáta, op. 38
FAURÉ: Elégia, op. 24

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Bevezetőt mond Farkas Zoltán zenetörténész
Das Wohltemperierte Streichquartett VII. – 'E-moll'
BEETHOVEN: e-moll vonósnégyes, op. 59, no. 2 (“Razumovszkij”)
DARGAY MARCELL: Új mű
VERDI: e-moll vonósnégyes
FAURÉ: e-moll vonósnégyes, op. 121

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szent Efrém Férfikar:
Bubnó Lőrinc, Bubnó Márk, Balázs Edgár, Nagy Bertalan, Oláh Marcell, Papp Viktor, Pechan Kornél, Rácz Ambrus, Tóth Péter
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
"Wings – Lemezbemutató koncert"
Trishagion – Háromszorszent ének az Athos-hegyről
Archiminia – görög újévköszöntő ének
Aboun d’bashmayo – a Miatyánk arámi nyelven (Bubnó Tamás feldolgozása)
Mizmor Le David Ha’Melech – Ének Dávid királyhoz (Bubnó Tamás feldolgozása)
Dormi pizzinu – szárd altató
Mai mou te loulouda – görög húsvéti paraliturgikus ének (Bubnó Márk feldolgozása)
Malka moma – bolgár karácsonyi kántálás
Simera Christos Anesti – görög feltámadási ének
X. Bölcs Alfonz: Cantigák – Rózsák rózsája, Szeressük Szűz Máriát
Grigory Lvovsky: Gospodi pomiluj (Uram irgalmazz)
Shchedrik – ukrán karácsonyi kántálás (Philipp György és Silló György Béla feldolgozásai)
Stanislav Ludkevich: Nebo i zemlja – Az ég és a föld mostan ünnepelnek (karácsonyi kántálás)
Bubnó Tamás: Abaúji Karácsony (ruszin, cigány, magyar kántálóének-szvit)
Nuku nuku – egy finn altató és az „Enyhe világossága” kezdetű ének összekapcsolása (Bubnó Márk feldolgozása)
Jan Levoslav Bella: Tu es Petrus – Te Péter vagy (nyolcszólamú motetta)
Könyörögjünk Keresztyének – ének a 17. századi Eperjesi Graduálból
Bubnó Tamás: 127. zsoltár – Boldogok mindnyájan, kik az Urat félik
Kodály Zoltán: Esti dal
Sergei Ekimov: 136. zsoltár – Babilon folyóvizei mellett
Sáry László: Zsoltárkánon – Énekeljetek az Úrnak
As I Went Down – észak-amerikai keresztény himnusz (Bubnó Márk feldolgozása)
Mamao chveno – grúz Miatyánk-parafrázis
Raghupathi Raghava Raja Ram – hindu vallásos ének (Bubnó Márk feldolgozása)
Kae le lae – dél-afrikai sotho gospel (Bubnó Márk feldolgozása)
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Schnöller Szabina (szoprán), Juniki Spartakus (hegedű)
Nemzeti Énekkar
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
"Adventi Koncert"
POULENC: Gloria
MASSENET: Thais - Meditation
FRANCK: d-moll szimfónia

19:00 : Debrecen
Csokonai Színház

MOZART: Szöktetés a szerájból

19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci Templom

Horváth Márton Levente (orgona), ifj. Major István (gordonka)
Ars Oratoria Kamarakórus
Vezényel: Pad Zoltán
"Ki lesz ma?"
Eszmék és muzsika így egyben.
Aki kérdez: Bősze Ádám
Aki válaszol:
Altorjay András - Romhányi-díjas kardiológus, a Deák Dénes Alapítvány kuratóriumának tagja
Praetorius, Palestrina, Victoria, Fauré, Duruflé, Kodály, Bach, Bárdos, Farkas, ifj. Sapszon Ferenc művei
A mai nap
született:
1863 • Pietro Mascagni, zeneszerző († 1945)
1927 • Helen Watts, énekes († 2009)
1951 • Pitti Katalin, énekes
elhunyt:
1562 • Adrian Willaert, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1960 • Clara Haskil, zongorista (sz. 1895)
1983 • Molnár Antal, zenetudós, esztéta (sz. 1890)