A Janacek operákat mikor kapták így fel nemzetközileg? Elvileg ilyen alapon Erkel is ismert lehetne külföldon.
Te nézted a jegyeladásokat Amerikában? Úgy tudom a Sába királynője, a Bánk Bán és a Kékszakállú herceg vára operákból volt egy-egy előadás. Melyikre vitték és melyikre nem a jegyeket? Hogy fogadta a kinti közönség az egyes darabokat?
Őszintén szólva ő az egyetlen cseh énekes akit ismerek. Ti tudtok még valakit?
Nem feldkeztem el Petrovics Emilről, korábbi hozzászólásomban említettem is a nevét, nem ismerem operáit, én csak arra emlékszem, hogy gyermekkoromban rengeteg tehetségkutatóban zsűrizett, de akkor még komolyabb személyek végeztek ilyen munkát, mint manapság.
Az a lista amit írtam, a wikipedia adatbázisa, tehát abba nem szerepel Petrovics Emil a magyar operaszerzők között, de ezeket a listákat lehet bővíteni. Elvileg van német nyelvü oldala, ha elég rövid is. Angol viszont nincsen, tehát ezért nincs benne a listában.
https://de.wikipedia.org/wiki/Emil_Petrovics
Hangosan teszem hozzá:
Škoda lásky
Beer Barrel Polka
;-)
A magyar opera, egy kis képzavarral megkockáztatom, sohasem törte át tartósan a nemzetközi repertoár ingerküszöbét. A Kékszakállút, ezt az egyetemes remekművet én pl. mindig is pódiumon (és nem színpadon) érzem-hallom élvezetesebbnek. Mindazonáltal jó, hogy külföldön is előadják színpadon. Kodály két dalműve enyhén szólva sem örvend a határokon túl sűrű játszottságnak és régóta MÁO sem a Háryt viszi külföldi vendégszerepléseire, mert a meghívók nem kérik/mást kérnek. Mondjuk nekem legjobban az a Háry-változat tetszett, amit lecsupaszítottak a sok prózai párbeszédtől, és a zene az "úr" + a nagyszerű Háry-szvit. A Székelyfonót Failoni elvitte a Scalaba a 30-as években, ennyi. Dohnányi operái itthon is elég nyögvenyelősen mennek (ha mennek), a Sába királynője -bármilyen nyelven- vagy nyolcvan-száz éve kiment a divatból. Remélhetőleg a Bánk bánt sem fogják horribilis (magyar adófizetői forrásból finanszírozott) költséggel rátukmálni az amerikai (?) vatta-közönségre, és/mert remélhetőleg okultak a legutóbbi "turné" keserű anyagi-erkölcsi tapasztalataiból. Kortárs operáink jövöje ma még nem látható. Megjegyzem, kihagytad a felsorolásból Petrovics Emilt, csak pár éve láttam a C'est la guerre-t és a Lysistratét, mindkettő élvezetes, jól hangzó alkotás.
Csöndben teszem hozzá, hogy a cseh klasszikus zene nemzetközi népszerűsége sem elsősorban a cseh operákon nyugszik: Janácek ugyan divatba jött egy ideje, de ez a divathullám lefuthat és nem Az eladott menyasszony, még kevésbé a Ruszalka és még náluknál is kevésbé a többi cseh dalmű viszi el a vállán a cseh klasszikus zenét.
https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Hungarian-language_operas
Pages in category "Hungarian-language operas"
The following 10 pages are in this category, out of 10 total. This list may not reflect recent changes (learn more).
Hát itt összesen a Háry János és a Kékszakállú herceg vára szerepel az Erkel darabok mellett, igaz a Sába királynője az német nyelvű darab.
Köszi
https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Hungarian_opera_composers
Z
Néhány operettszerző is ide került:Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Vincze Zsigmond, Jacobi Viktor, Erdélyi Mihály. viszont Lehár nem
Eötvös Péter: Az Aranysárkány - 2019. június 16., vasárnap 19:00 h
Miskolc, Bartók Plusz Operafesztivál - Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház
Eötvös Péter
Wikipedia:
Czech-language operas
Ezt az Jaromir Weinberger:Svenda a dudás c. operát két színházban játszák mostanában vagy a közeljövőben, Németországban és Csehországban is egy-egy színházban. Őszíntén megvallva és soha sem hallottam róla.
Az is érdekes, hogy a wikipediában Ruszalka (Dvořák) és a Brundibár c. gyermekoperán kívül egyetlen cseh darabnak sincs honlapja, szemben az olasz, német, orosz, francia operákkal, amelyekből még az ismeretlen műveket is részletesen ismerteti pl. Rossininak 38 operájáról készült honlap. Hát nem tudom mivel ismertebbek ezek, mint a Janacsek Jenufája, amit pár éve az operaház is játszott....
A Brundibar 1 helyen megy USA-ban, Bonn-ban és Kassel-ben Németországban, és Cardiff-ben az Egyesült Királyságban, tehát van még egy további jegyzett cseh operaszerző, ő már az 5. ha jól számolom.
Dohnányi operáiból külföldön egyet se ismernek, de még Magyarországon se igen játszák, bár pár éve feltették a Tenort és jövő évadban a Simona néni is lesz. Az ő operáiról tudtok valamit milyenek? Dohnányi inkább a szimfonikus műveiről ismert külföldön.
Kodálynak egy jegyzett operája/daljátéka van a Háry János, bár az se igen megy Magyarországon kívül esetleg Erdélyben. A Székelyfonót azt itthon néha előveszik pl. tavaly, egyszer én is láttam.
Kurtág György operáiról még semmit sem hallottam, csak annyit írt valaki a fórumon, hogy nemrég írt egyet és nagy sikerrel ment Olaszországban.
Erkel pedig csak az operaház jóvoltából ment most Amerikában, őt sem játszák máshol, pedig megérdemelné.
Az igazat megvallva nem állunk jól nemzetközileg opera téren. Sőt már Goldmark Károly Sába királynőjét se igen veszik külföldön elő, annak ellenére, hogy régen ez egy nagy siker volt.
Ligeti Györgynek van egy külföldön is játszott modern operája, és Eötvös Péternek három is.
Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Ránki György operái szintén sehol se szerepelnek a külföldi repertoárban, nem is ismerik azokat.
Vagy fordítva. Ízlés szerint, Stanci fia:)
Wagnernél azért - leginkább a Trisztán kivételével - érdekes dolgok történnek a színpadon, amelyek megkönnyítik a legtöbb néző által dögunalomként/üresjáratként értékelt jelenetek túlélését. (Gondolok pl. a Rajna kincse jelentős részére, a Valkűr Fricka-jelenetére, a Mesterdalnokok templomi gyűlésére.) A Cosiban az egyetlen változatosságot a 2 vőlegény maskarában való megjelenése hozza, oszt csókol anyád, Stanci.
En is kíváncsi vagyok Lajos barátunk véleményére.Nagyon orulok, hogy újra itt van kozottunk.
Kedves Edmod, itt van még Bohuslav Martinů és Josef Suk. 20. század második felében át vették a stafétát a szlovák zeneszerzok. Eugen Suchoň, Ján Cikker, Alexander Moyzes, Ladisav Holoubek- u.n. szlovák modern iskola./ Suchoň Krútňava cimu operáját Orvény címmel a MAO 1959 május 3.-kan mutatta be az Erkelben. Katrena szerepében Házy E. remekelt./
En is kíváncsi vagyok Lajos barátunk véleményére.Nagyon orulok, hogy újra itt van kozottunk.
Kedves Edmod, itt van még Bohuslav Martinů és Josef Suk. 20. század második felében át vették a stafétát a szlovák zeneszerzok. Eugen Suchoň, Ján Cikker, Alexander Moyzes, Ladisav Holoubek- u.n. szlovák modern iskola./ Suchoň Krútňava cimu operáját Orvény címmel a MAO 1959 május 3.-kan mutatta be az Erkelben. Katrena szerepében Házy E. remekelt./
A cseh trió, Smetana-Dvorák-Janácek "mintájára" Magyarország is kis spéttel ugyan, de kitermelte a maga nagy trióját, Bartókot, Kodályt és Dohnányit. Érdekes, de a cseh zene tudtommal ilyen kaliberű mestereket többé nem produkált az önálló cseh(szlovák) állam(ok) idején, de ezt pl. Heiner doktor úr erősítheti vagy cáfolhatja meg. E tekintetben mi szerencsésebbek vagyunk, mert a 20. szd. második felében -ha nem is teljesen egy időben- egy második zeneszerző triónk lett nemzetközi, sőt, világviszonylatban is elismert: Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter és mindhárman, legutóbb immár Kurtág György is írtak nemzetközi érdeklődést kiváltó operát a nem túl gazdag, külföldön ismert és elismert magyar operatermés nagyobb dicsőségére.
Ez az opera nagyon népszeru volt a két világháboru kozott / kozel 2000 eloadást élt meg/. Brmutatták a Metropolitanban is - 1931.
Jaromír Weinberger. Az említett Svanda, a dudás az ő operája.
https://www.youtube.com/watch?v=Ki3LXPA5qZI&t=4445s
Az operavision feltette Ábrahám Pál. 3:1 a szerelem javára c. operettjének német verzióját a Komische Oper Berlinből, ROXY UND IHR WUNDERTEAM címmel, pár napon belül pedig lesz hozzá automatikus magyar fordítás is. Ráadásul itt még a téma is magyar focicsapatról szól és tornász lányokról az angolok ellen.
Nemrég a Bánk Bán is fent volt az Erkel színházból, már azóta leszedték.
Jó de az még Trianon előtt volt.
Van nekünk is pár nemzetközileg játszott szerzőnk, ne elégedetlenkedjünk.
Bartók, bár nem tudom, hogy a Kékszakáll mellett játszák e balettjait.
Nagy néha Goldmark Károly Sába királynője, bár ez inkább csak múlt időben, az utóbbi időben csak egyszer ment Németországban.
Ligeti Györgynek is van egy operája amit játszanak
Eötvös Pétert is kedvelik külföldön
És hát az operettszerzők közül Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál is játszott azokon a részeken, ahol van operett egyáltalán.
Az eladott menyasszonyt MAO is bemutatta 1893-ban, Nikisch Artur vezenyelt, majd 1913-ban felujitottak, ifj.Abranyi Emil vezenyletevel. Sot, egy masik Smetanat, a Dalibort is bemutattak 1909-ben, annak a produkcionak Kerner Istvan volt a karmestere.
Bárcsak nekünk, magyaroknak lenne három olyan, mint akiket felsoroltál.
Csodás például Josef Mysliveček, Il divino boemo.
Milyen cseh operaszerzők vannak még?
Janacek, Smetana, Dvorak. Mahler is csehnek számít, bár nem írt operát.
Dvoraktől szinte csak a Rusalka megy, meg még 2 helyen az Ördög és Kata.
Smetana-tól pedig csak az Eladott menyasszony.
https://www.operabase.com/home/hu
Janacektől viszont sok operát játszanak:
Jenufa, Makropulosz ügy, Katja Kabanowa, The Cunning Little Vixen
https://www.operabase.com/home/hu
Nem vagy egyedül, mert például az alább emlegetett menyasszony is érthetőbb,
talán igazabb is ÍGY ..., a cseh tartalommal azonosan!
Pótolhatatlan Ladislav barátunk segítségével egyébként a rókás příchod-ra is fény derült, tehát helyesen:
příhoda _ (historka ap.) történet, (zážitek) esemény
Laco, köszönöm! :-)
No, ilyenféle eszement rendezések fogják eltemetni az operát. Rusalka legyen mese. Nem kell itt belemagyarázás, pszeudofilozofia, aktualizácio.
Ha van egy jo fordítás, az opera nyugodtan mehet magyarul. De én mégiscsak a csehet preferálom.
Ami jó, minek bántani... De ez a színlap így félreveztő.
https://www.oper-leipzig.de/de/programm/rusalka/75646
Lipcsében pedig egy valódi sellő fetreng, ráadásul mellbimbóit is megcsodálhatja a nagyközönség.
A Rajnai sellőknél is valami ilyet vártam, de azért szép volt az Offenbach zene és a díszlet is.
Nem ismerek másik énekelhető magyar fordítást, hacsak te nem álltál neki titokban... Az angol feliratot emlegettem a magyarul-éneklés mellett.
Abban viszont nagyonis igazad van, hogy szeretik lefelejteni a fordítókat.
Arra, hogy a linkelt YouTube videón a Blum-féle szöveget énekli a kórus, igaz egyedül a fordító nincs feltüntetve a színlapon. Ez Debrecenben már csak így szokás...
A miskolci előadás hirdetésén pedig ez olvasható:
Vígopera három felvonásban, magyar nyelven
Libretto: Karel Sabina
Fordítás: Jánszky Lengyel Jenő
Sajnos nem értem, mire gondolsz.
A miskolci előadásra új magyar szöveget tanultak a debreceniek?! A YouTube-on még a Blum Tamásét éneklik.
Rusalka, mint az elrabolt Natascha Kampusch.
Itt meg a papa "kedvére tett", a napi haladagját dolgozta le éppen.
Az opera iránti érdeklődés apadt úgy általában, pár kivétel van pl. Carmen, Porgy és Bess, Traviata, Hunyadi László, Bánk Bán, Rigoletto, Álarcosbál, Turandot, Pillangó kisasszony, a Wagner darabok közüll talán a Bolygó Hollandi meg a Tannhauser.
A kevésbé ismert Puccini operákon is lézeng a közönség, de a mai Trichotonon sincs meg a félház, pedig abban is van egy nagy ária.
Nemcsak nálunk van ez így, hanem a németeknél is. Ott néztem az operaelőadásokat és az olasz darabok is üresek, sőt gyakran még Mozart is. Az operett viszont népszerű, Kálmán Imre Csárdáskirálynője vagy Ábrahám Pál Bál a Savoybanja, vagy Strauss Denevérje, Benatzky-Stolz: Fehér lója mindenütt telt vagy majdnem teltházakkal megy, és persze az ismertebb musicalak is, amiket szintén játszanak a nagy operaházak.
A Ruszalkát milyen nyelven kell énekelni, csehül vagy németül vagy magyarul? Lehet, hogy lenne rá közönség, mert Dvořák neve azért jól hangzik komolyzenei körökben. Kérdés milyen közönséget célozna meg a sellő mese, gyerekeket vagy felnőtteket?
Prodaná nevěsta – Magyarul... :-) (Miskolcon angol nyelvű felirattal.)
"most éppen a csah operák divatosak": Csak a die verkaufte Braut-ot ütöttem be a yt-ba, az alábiak jöttek fel: Fritz Wunderlich 1966, KomischeOper berlin 1985, Lucia Popp Wien 1982, Münster, 2014, Frankfurt 2006, stb. De van 1932-es felvétel is.
Az eladott menyasszony koncertszerűen ment a Rádiózenekarral, Pál Tamás dirigált - Gregor J., Kincses V., Kalmár M., Korondy Gy., Gáti I. - cca. 25- 30 éve!
Az eladott menyasszony koncertszerűen ment a Rádiózenekarral, Pál Tamás dirigált - Gregor J., Kincses V., Kalmár M., Korondy Gy., Gáti I. - cca. 25- 30 éve!
Tendencia, hogy egy-egy nép szerzőinek művei kapnak kiemelt figyelmet. Most épp a cseh stb operák a divatosak.
Különben a Svanda, a dudás remek opera!
Uránia MET közvetítések:
https://urania-nf.hu/esemenyek/1489/2019/10/12/metropolitan-opera-live-in-hd-kozvetitesek-2019-2020
A Janáčekekről már nem is szólva...bevallom, magam is gyalázatos elmaradásban vagyok -egyebek közt- a cseh operák terén.
Igen, az 1991-ben bemutatott produkciót újítják fel három előadás erejéig, természetesen cseh nyelven, új szereplőkkel, a nemrég elhunyt Jiří Bělohlávek pálcáját Lothar Koenigs veszi át. A MüPa 2019/2020-as MET-közvetítési tervében jelenleg nem található a Káťa Kabanová. Az Uránia mozi MET-(köz)vetítési tervét még nem látom a honlapjukon.
Annél is inkább, mert mindkét opera rendszeresen szerepel a Nyugat-európai színpadokon, sőt a MET -ben is előkerül időnként. Tehát az ottani vájtfülűek is látnak - bocs, - hallanak benne valamit!
Koszonom a választ. Azért az Eladott menyaszonyt /vígopera/ és Ruszalkát /meseopera/ elo lehetne adni, sot magyarul is. ( ;
Janácsekot csehul kell énekelni.
2020.májusában Kátya Kabanova bemutato lesz a Metropolitanban .Ha lesz mozikozvetítés, számolj be kérlek, hogy fogadta e remekmuvet a magyar kozonség.
Kedves Laci, velem nem muszáj egyetérteni, de a tényekkel muszáj egyetérteni és/vagy azokat elfogadni. A cseh operák itthoni csekély, majdnem semmilyen játszottsága, az irányukban megnyilvánuló közöny, csekély közönségigény nem okvetlenül e műveket minősíti, inkább az itthoni sajátos, beszűkült zenei ízlés következménye. Megjegyzem, nem látom sokkal jobbnak a cseh nem-operai zene iránti itthoni érdeklődést sem: Smetana Moldváján -és nem a komplett cikluson!-, Dvorák Csellóversenyén, Újvilág-szimfóniáján -jóval ritkábban a remek VII. és VIII.szimfónián-, és néhány -de csak néhány!- Szláv táncán kívül a közönség alig vagy nem ismer más cseh zenedarabot, olykor előadják Dvorák valamelyik oratorikus alkotását, nagyjából ennyi. A nagy cseh trió más műveinek előadása szinte missziónak számít nálunk, ha itt-ott előveszik valamelyiket.
PS Kiegészítés előzőmhöz: a Svandán kívül Radnai Miklós a zeneileg nyilván értékesebb Jenufát is tervezte, de a Janácek-mű bemutatásától is el kellett tekintenie politikai okokból.
.Edmondom, nagyon nem értek Veled egyutt. Vitába én most nem szálok, de kíváncsi lennék a tobbi forumtásaink véleményére.
Amikor Bystřice környékén etimitomonológiai szónyomozás folytattam,
egy erdei bisztróban a bysztrouštól a következő feladványt előételként kaptam:
a) ‘’Szemfüleske avagy egy rókalány történetei’’
b) ‘’Szemfüleske, a rókalány’’
c) ‘’Szemfüleske, a rókakissaszony’’
’d) ’Okoska, a rókalány’’
e) ’’Okoska, a rókakissaszony’’
f) ‘‘Okoska, a rókácska’’
...
Slussz-passz, nem lesz több fogás!
Azóta, eredeti magyar népdalokat dalolva, az eredeti morvai erdőket járom:
ilyen ravasz módon Bystrouška-t magyarul énekelni bysztosan megtanítom!
Repertoárba beleférne, csakhogy az Erkelbe meg túl sok ember fér(ne) bele akár egyetlen előadásra is, magyarul: kongana a Ház. Nálunk a cseh operák sosem tudtak tartósan gyökeret verni. A két világháború között már csak politikai okokból sem (kisantant, revizionizmus stb.). Tudni lehet, hogy pl. az ártalmatlan Svanda, a dudás bemutatóját le kellett mondani a Városi (ma Erkel) Színházban, mert valakik bombamerénylettel fenyegették meg az igazgatóságot. A szocializmusban pedig mint "csehszlovák" zeneszerzőkre nem volt kiváncsi a közönség a nagy trióra, pedig 1984-et, amikor mindhármójuknak kerek évfordulója volt, emlékem szerint az ENSz vagy az UNESCO a cseh zene évének nyilvánította. 1990 után sem változott e téren az operai közízlés (sőt!), a Jenufa az egyetlen kivétel, ami elcsordogál(t) a sokkal kisebb MÁO-ban. Maximum koncertáns formában vagy egyszeri előadással tudnám reálisan elképzelni a fölsorolt vagy egyéb cseh darabok sikeres = közönséget vonzó kitűzését.