vissza a cimoldalra
2020-07-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Operák, amelyeket utálunk (276)
Operett, mint színpadi műfaj (4368)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3956)
Társművészetek (1769)
A MET felvételei (597)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4674)
Pantheon (2677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20518)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4846)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2375)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1970)
Régizene (3395)
Franz Schmidt (3629)
Kortárs zene (90)
Kimernya? (3684)
Momus-játék (5857)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Bánk bán (Sándor cár, 2003-03-28 14:16:41)
 Búbánat üzenete:
"Magyarorszsági Szent Erzsébet mint romantikus operahősnő"

"Újkori Erkel-bemutató Pesthidegkúton"

(Új Ember, Pallós, 2007. augusztus 19-26.)

"[....] A Nyári Művészeti Fesztiválon (Pesthidegkút- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ) augusztus 26.-án este hét órától a kultúrkúria színháztermében egy zenetörténeti kuriózum előadására kerül sor. Paróczay Balázs rendező a Széchényi Könyvtár archívumából és a feledés homályából emelte ki Erkel Ferenc és a Doppler fivérek - Czanyuga József librettójára komponált - Erzsébet című ünnepi dalművét, amelyet 1857. május 6-án a pesti Nemzeti Színházban mutattak be az idelátogató császári pár, Ferenc József és Erzsébet tiszteletére.
Az újkori bemutató zenei vezetője, Dargay Marcell szerint a mű 'alkalmisága' azonnal kiderült a zenei szövet egyenetlenségeiből, a 'kora romantikus' cselekmény naív logikai kuszaságából. Míg a két szélső felvonásért felelős Doppler Ferenc és Károly egy könnyedebb hangvételű daljátékban gondolkodtak, és Donizettit tekintették példaképnek, addig a második felvonásban Erkel drámaibb formában, Verdi stílusában 'szólalt meg', miközben hagyományos magyaros - verbunkos elemeket is felhasznált. Dargay szerint Doppler 'része' hatásosabb, Erkelé komorabb, összetettebb - nemesebb. Érdekes, hogy Erkel az általa megzenésített Himnuszt egy az egyben belefoglalta a művébe, amely így prozódiailag megőrizte az utókornak nemzeti imádságunk első változatának eredeti ritmizálását.
Paróczay Balázs tudatosan csak az opera igazán érdekes első, illetve második felvonását állítja színpadra, méghozzá a történet időtlenségét hangsúlyozó puritán rendezésben. Elmondása szerint az Erzsébet ősváltozatának utolsó része valójában egy cselekménytelen, táncokkal, karjelenetekkel fűszerezett lovagi torna és népünnepély volt, amely - a második felvonásvég pogányok lemészárlására buzdító kórusát 'ismétlő' - harsány fináléval zárult. A rendező az eredeti, archaikus jellegű szöveg megtartásával a dramaturgiailag 'széttartó' műnek akart keretet, a címszereplőnek pedig valódi karaktert adni a húzásokkal.
A félreértésekkel tűzdelt meglehetősen történelmietlen cselekmény két álruhába bújt - egymást tudtukon kívül próbára tevő - pár, Erzsébet és Thüringiai Lajos, valamint szolgálóik, Gunda és Kuno egymásra találásáról szól. II. Endre magyar király, a keresztesek vezetőjeként, a lánya nászára áldást adó atyaként jelenik meg a színen.
Az operaritkaság nem illeszkedik a 'szokványos' Szent Erzsébet-ábrázolások közé, de a királylány ismert erényei - hűsége, kitartása, a koldusokhoz, nélkülözőkhöz való figyelmes odafordulása - itt is hangsúlyos szerepet kapnak. Paróczay szerint az opera Erzsébet 'kifosztását' sejteti, hiszen ő az, aki mindig, minden körülmények között AD, aki mindig szeret, akit szinte felfal az őt körülvevő 'kozmikus éhség'. Erzsébet lelki érése során rájön, hogy hogyan kell 'helyesen táplálnia' az embereket. A fejlődéstörténetet sugalló rendezői beállítás kísérletet tesz annak bemutatására, hogy válhatott a bájos királylány, a gondtalan arisztokrata azzá a szent asszonnyá, akit ma is tisztelünk.
A 'felújítás' alkotói Erzsébet imáját átemelték az első felvonásból, ezzel intimebb, emelkedettebb, az 'eredeti' Erzsébet-képhez közelebb álló befejezést adva a darabnak.
Az Erzsébetet november 10-én a szent szülőhelyén, Sárospatakon is előadják majd, aztán várhatóan Pesthidegkúton lesz újra látható és hallható a dalmű a fiatal operisták (Bucsi Annamária, Kóbor Tamás, Simon Krisztina, Rezsnyák Róbert és Gogolyák György) előadásában."

Sajnos - jelentős földrajzi távolságomból kifolyólag - nem lehetek jelen a ma esti előadáson. Remélem, noha a mai ajánló nem tér ki a produkcióra, lesznek "bátor", "vállalkozó kedvű" fórumozó látogatói is ennek, az Erkel-életműben kuriózum dalmű "újkori' bemutatójának, a pesthidegkúti kies kúria dísztermében, ma este 7-kor - akiktől valamiféle beszámolót is kaphatunk a produkcióról.
A rádió Új Zenei Újság-ja Kovács Sándor szerkesztésében egy kapcsolódó interjúval és a próbáról bejátszott zenei részlettel igyekezett felcsigázni a műre és annak zenei szépségeire az operaritkaságok iránt amúgy is érdeklődő - 'vevő' - opera(zene)barátok táborát...
 Kérjük, üzenete elküldése előtt vegye figyelembe a
"Tudnivalók a fórumozáshoz"-ban foglaltakat!
üzenet:
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi

PUCCINI: Bohémélet - MET-felvétel
A mai nap
született:
1714 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző († 1787)
1923 • Melis György, énekes († 2009)
elhunyt:
2007 • Beverly Sills, énekes (sz. 1929)
2016 • Tréfás György, operaénekes (sz. 1931)