Bejelentkezés Regisztráció

Főtéma

A Világnap!

2014-10-01 12:12:48 - dni -

Café Momus A Café Momust 1998-ban, még a múlt évezredben indítottuk útjára.

Nem csoda, hogy körülöttünk időközben megváltozott az egész világ. Bezzeg ha tudtuk volna! - De mit is?

Nem hiszem, hogy bármi visszatartott volna bennünket, hiszen önként vállalt feladatunkat a mai helyzet sem teszi fölöslegessé, vagy kellemetlenné.

Legfeljebb egy-két dologban alkalmazkodnunk kell. Az mindenesetre biztos, hogy ma már nagyon-nagyon másképp jutunk hozzá a napi betevő zenéinkhez, mint akkor.

A felvételek gyűjtésével kapcsolatos aggályaimról már 16 éve beszámoltam, és még mindig úgy gondolom, hogy a leírt kórkép többé-kevésbé ma is pontos, bár a pesszimista diagnózisban már nem vagyok annyira biztos.

Tényleg egyre kevesebb a hagyományos CD-bolt, de ma mégis nagyobb körből meríthetünk. Majdnem mindent megrendelhetek az Interneten, és a szállítási költség se túl nagy. Csak a hozzáértő házigazda hiányzik, aki köszönt, ha benyitottam és nem csak blokkot tudott adni, hanem tanácsot is...

Megnyíltak más források is, és szerencsére ezek egy részéből a legnemesebb élő-zenéhez férhetünk hozzá. Ma már biztos, hogy a MűPa megnyitása volt a legnagyobb fordulat. Természetesen nem az épületre gondolok, bármilyen jó is a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikája, sokkal többet profitáltunk a kiszolgáló koncert-szervező irodából. Ne felejtsük, felújítása előtt a Zeneakadémia is többnyire csak befogadó helyszínként működött, ahová például a Filharmónia, vagy a Tavaszi Fesztivál, és további kisebb-nagyobb ügynökségek szervezték eseményeiket. Most sokkal több a jó hangverseny, és megkockáztatom, hogy saját, hazai zenekaraink is sokkal jobbak, mint tizenöt, pláne húsz évvel ezelőtt.

Márpedig nincs az a "high end audio", ami fölvehetné a versenyt egy élő hangversennyel.

Tulajdonképpen ha a felvétel már nem zene-pótlék, hanem csupán ismeretszerési lehetőség, esetleg összehasonlítási alap, akkor már sokkal kevésbé vagyunk érzékenyek annak minőségére. Jöhet az mp3 és turkálhatunk a Youtube-on, az Interneten nézhetünk élő közvetítéseket, vagy akár próbákat. Manapság rádiót hallgatni is más, mint tizen-húsz éve. Számomra egyértelműen felértékelődött, hiszen ha saját lemez-gyűjteményemből kívánok meghallgatni valamit, egyszerűen nem választhatok mást, csak olyat, amit már ismerek. Talán a rádió az egyetlen, ahol még viszonylag gyakran előfordul, hogy meglepetés ér, hogy valami teljesen újat fedezhetek fel magamnak.

Számíthatok tucatnyi komolyzenei online-adásra, igaz, a legtöbb amolyan "light" zenét sugároz, viszonylag ritka a kortárs-zene, vagy a teljes operaközvetítés. (Ebből a szempontból a mi Bartók Rádiónk bármelyiknél jobb.)

És a Medici TV közvetítései, vagy a Berliniek Digitális koncertterme?

Beláthatatlan mennyiség, szinte követhetetlenül gazdag kínálat.

Talán érthető, ha ebben az új környezetben már nem nagyon működik az az "újság", amelyik kiszámíthatóan recenzeálja a havi két-három hangversenyt, valamint a boltokban megjelenő legfrissebb kiadványokat...

Mondjuk, mi eddig sem erre koncentráltunk.

Hogyan követhetnénk, hogyan ajánlhatnánk, kommentálhatnánk és beszélhetnénk meg ezt a nagyon színes világot? Csakis úgy, ha még tovább lazítunk a "Mi írunk, Önök olvasnak" szigorú modellen, ha jobban elmossuk a fórum-bejegyzés és a szerkesztőségi cikk közötti különbséget. Ha nem csak egy központi forrásból származhatnak a műsorajánlataink, ha lehetőséget adunk arra, hogy rátaláljunk a bennünket leginkább érdeklő kínálatra, és a legjobb beszélgető-partnerekre.

Azt hiszem nem kell magunkat féltenünk ettől az új világtól. Hiszek abban, hogy frissek tudunk maradni, hogy nem csak alkalmazkodunk és reagálunk, hanem elébe is tudunk menni a változásoknak.

A Café Momus ma tizenhat éve működik. Nem kerek szám, nem is ünnepelünk. Csak felmérünk, helyzetjelentést készítünk és ha egyelőre csak a következő tizenhat évre is, de tervezgetünk. Úgy tűnik, izgalmas lesz a jövőnk...






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.