Bejelentkezés Regisztráció

Könyvek

Új ruhában (Kodály Zoltán: Utam a zenéhez)

2012-09-12 09:00:00 - eszbé -

Kodály: Utam a zenéhez KODÁLY ZOLTÁN:
Utam a zenéhez (Öt beszélgetés Lutz Besch-sel)
120 oldal
2500 Ft
Argumentum kiadó

*

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy születése után 130, halála után pedig 45 évvel mi újat lehet még kiadni Kodályról. Nos, bármilyen meglepő, van még bőven sajtó alá rendezésre váró feladat, zömmel levelezések. Kodály rendkívül tevékeny volt e téren (is), ha nem lenne a szónak pejoratív mellékzöngéje, akár grafománnak is nevezhetnénk.

Hogy az általánostól a konkrét felé közelítsek, a jelen írás tárgyát képező könyv nem tartozik ebbe a kategóriába. Az 1964-ben készült, később további négy beszélgetéssel bővült interjúsorozat eredeti, német nyelvű és (Kodály által jóváhagyott) szerkesztett formában már 1966-ban megjelent. Keresztury Mária általi magyar fordítása 1969-ben látott napvilágot nyomtatásban, majd a jelen kiadást is jegyző Bónis Ferenc új fordítást készített, mely Kodály Visszatekintésének III. kötetében kapott helyet.

A mostani kiadvány annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egyrészt nélkülözi az eredeti német szöveg magyar kultúrára és országunkra vonatkozó lábjegyzeteit, hisz aki a kezébe veszi e kötetet, valószínűleg tisztában van azzal, hogy például ki volt Arany János, vagy hogyan néz ki Kecskemét. Ugyanígy kimaradt belőle Szabolcsi Bence Kodály temetésén elmondott búcsúztatója is, mivel nem tartozik szorosan a könyv tárgyához, ugyanakkor nyomtatásban már máshol hozzáférhető. Belekerült viszont az eredetinél jóval részletesebb biográfiai áttekintés, és a kottapéldák is immáron hiánytalanul szerepelnek, egységes grafikával.
Természetesen a könyv külső megjelenése is a kor (igényes) elvárásaihoz igazodik.

Ami nem változott, az a tartalom.
Az öt beszélgetés szorosan kapcsolódik egymáshoz: mintha regény fejezetei lennének, úgy követik, kiegészítik egymást, nincs tartalmi átfedés köztük.
Ha tőmondatokban kéne meghatározni, az első a kezdetekről szól: hogyan lett a gyermek, majd ifjú Kodályból az, ami lett. A második a népdalgyűjtésről, magáról a magyar népdalról és annak rendszerezési lehetőségeiről. A harmadik a zeneszerző Kodályt mutatja be, a negyedik a magyar zeneoktatási, -nevelési koncepció megszületését és lényegét írja le, az ötödik pedig a klasszikus (vagy, hogy ne keveredjenek a fogalmak: komoly-) zene akkori helyzetén elmélkedik.

Hogy kik fogják elolvasni a könyvet, érdekes kérdés. Manapság egyre nagyobb divat a(z egyébként helytelenül emlegetett) Kodály-módszer kifejezés hallatán a könyökön kijövésről beszélni. Azért kíváncsi lennék, hogy ezek a „megcsömörlöttek” – akár pozitív, akár negatív előjellel mondják ezt – vajon mennyit olvastak, egyáltalán olvastak-e már eredeti Kodály-írást. Erős a gyanúm, hogy lesújtó adat jönne ki. Nos, ez a képekkel és életrajzi résszel együtt 120 oldalas könyvecske kiválóan alkalmas arra, hogy nekilássanak a pótlásra, már csak azért is, mert stílusa, nyelvezete élvezetes, az információk első kézből származnak, és magam nem olvastam még ennyire frappáns összefoglalást a huszadik század fordulójának és első felének magyar zenetörténetéről, a „kodályi koncepció” hátteréről.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.