Bejelentkezés Regisztráció

Interjúk

A szegedi Dóm tér idei külföldi sztárjai

2012-07-27 12:21:12 Operatikus

A Bajazzók vendégszopránja litván édesanya és örmény apa gyermeke. A Caniót éneklő tenor Kazahsztánból származik, de orosznak tartja magát. Mindketten muzsikuscsaládból származnak, és mindketten énekelték már ezt a szerepet. A próbák közben csíptük el őket.

Asmik Gregorian és Avgust Amonov Asmik Gregorian Vilniusban nőtt föl, a Litván Állami Operában indult a karrierje. Szülei is énekesek, apja a híres tenor, Gegham Grigorian, aki többször is föllépett a Miskolci Bartók+ Operafesztiválon. Ő ma már teljesen visszavonult, így lánya csak néhány koncerten énekelhetett vele. Asmik fiatalon máris széles repertoárt birtokol, énekli a Traviata címszerepét, a Köpeny Georgette-jét, Michaelát a Carmenből és a Wozzeck Marie-ját.
Avgust Amonov 37 éves, de már 45 főszerep van mögötte. Énekelte többek között a Turandot Kalafját, A végzet hatalma Alvaróját, az Álarcosbál Riccardóját, Radamest az Aidában, az Otelló címszerepét, és Siegmundot A walkürben. Karrierjét az Alma Ata-i Operában kezdte, manapság főleg Moszkvában a Bolsojban és a szentpétervári Marinszkij Színházban énekel.

Egyikük sem tartja veszélyesnek, ha valaki fiatalon is drámai szerepeket énekel.
– Nem veszélyes, ha az ember megfelelő zenei képzést kapott. Akkor mindegy, hogy Wagnert énekel, vagy Mozartot. Az eszeden, a torkodon és a jó iskolán múlik – mosolyog Amonov.
– Bárhova megyünk, veszélyes dolgokkal találkozunk. Ez is személyiség kérdése. Van, aki 100 évig elvan öt szereppel, és van, aki minden alkalmat megragad, mindent kipróbál, aztán gyorsan elég. Én talán ebbe a típusba tartozom. Szeretem a veszélyt, szeretem a kockázatot, azért csinálom azt, amit csinálok
– véli Grigorian.

Amonov most Wagner Parsifaljára készül, és szívesen elénekelné Trisztánt is. A Momus fórumozói által vitatott jövő évi metropolitanes Otelló rejtélyét is föloldja: egyelőre cover lesz New Yorkban. Kedvenc szerepe azonban az Aida Radamese, ezt alakította legtöbbször. Először 23 éves korában énekelte Moszkvában, ami valószínűleg világcsúcs. Ez a szerep lett a névjegye, és a védjegye. Canio azért érdekes szerep a tenoroknak, mert nagyon sokszínű, van benne dráma, líra, és még humor is.
– Nagyon rövid szerep, és azért nehéz, mert erősen kell kontrollálnia az embernek az érzelmeit. Hideg fejjel, és forró szívvel kell énekelni – véli.

Gregorian Neddát erős, függetlenségre vágyó nőnek képzeli. Szerinte Silvióval nem nagy szerelmet él meg, csak a vágy erős köztük, és arra használná a férfit, hogy szabaduljon a vándorkomédiás társulatból.
– Nem keresem a túl lírai figurákat, mert azokat nekem nehéz megformálni. Más energiák vannak bennem, mások az élettapasztalataim. Akkor énekelek csak szívesen lírai szerepet, ha az előadást kifejezetten rám szabják, és megmutathatom az alak drámai oldalát is. A szerep, amire vágyom, Puccini Pillangója. Egyszer már elénekeltem, de az nem volt az igazi, mert gyorsan jött, be kellett ugranom, nem volt időm megcsinálni azt, amit én szeretnék. A legjobb, amit idáig énekelhettem, Marie volt Kölnben.

Amonovtól arról is érdeklődtünk, milyen Kazahsztánban a zenei élet és a zenei oktatás.
– Nagyon magas színvonalú a zenei oktatás. A sztálini elnyomás alatt sok kitűnő professzor menekült oda, vagy oda száműzték őket. Ők aztán ott ragadtak, és így rengeteg híres énekes, zongorista és hegedűs került ki onnan, akik világszerte ismertek.
Amonov szerint manapság a volt Szovjetunióból származó énekesek nem költöznek nyugatra vagy Amerikába. Kényelmesebb nekik, hogy otthon laknak, szabadon utaznak és énekelnek bárhol a világon, majd visszatérnek, és otthon költik el azt a pénzt, amit külföldön kerestek.

Asmik Gregorian és Avgust Amonov






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.