Bejelentkezés Regisztráció

Kamara

A pozsonyi Orfeusz (Kusser szvitjei)

2008-02-11 06:59:00 Varga Péter

\"JOHANN JOHANN SIGISMUND KUSSER
„Festin des Muses” – Zenekari szvitek II.

4. (C-dúr) szvit
5. (B-dúr) szvit
6. (a-moll) szvit

Aura Musicale
Művészeti vezető: Máté Balázs

Hungaroton
HCD 32552

Kusser János Zsigmond Pozsonyban született, 1660-ban, tehát joggal számít magyarnak, bár nem hazájában fejtette ki zenetörténeti jelentőségű munkásságát, amelybe például a hamburgi opera igazgatói tisztének rövidebb ideig való vitele, vagy a francia szvitmuzsika németországi meghonosítása is tartozik. Jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy ezek a szvitek valóban nagyon jók, a korabeli – tizenhetedik századi – legmagasabb színvonalat képviselik. A múzsák lakomája című, hat szvitet tartalmazó sorozata 1700-ban, Stuttgartban jelent meg, ahol a szerző akkor udvari muzsikusként működött.

Fontos, hogy Kusser valóban a legjobbtól, Lullytől tanulhatott Párizsban, ahol hat évet töltött. Ezek tehát nem franciás stílusú darabok németes akcentussal, hanem perfekt francia nyelven íródott zenék. A kötelező lassú-gyors(-lassú) Ouverture a nyitótételük, ezek körülbelül három percesek, az utánuk következő tízegynéhány kis tánc, színházba való karaktertétel sem hosszabb egy-két percnél, némelyik éppen meghaladja a fél percet. Trombiták, oboák, furulyák, fuvolák, ütőhangszerek, szélgép segítenek abban, hogy a kis darabok színesen, hatásosan idézzék fel azt a képet, amit ki akarnak fejezni. A démonok repülését, a nevetést és bájt, az elíziumi induló ritmusát.

Igazán bájos, könnyed muzsika, mert persze a démonok is csak annyira ijesztőek, amennyire egy színházban lenniük kell. Francia barokk zenét játszani ugyanakkor a legkényesebb feladat, amit csak egy régizenei együttes vállalhat. Ma már egy zenésznek kötelező tudnia tizenhetedik századi olaszul, kötelező jól beszélnie a tizennyolcadik század olasz-francia keverék német nyelvét és magát az olasz és a francia nyelvet, ha barokkból akar diplomát. Mert a francia zene speciális hangképzési, frazeálási módja, díszítéseinek stílusos kivitelezése külön tanulnivaló. De van már zenekarnyi zenészünk is itt Magyarországon, akik vállalkozhattak arra, hogy egy valóban érdemtelenül elfeledett zeneszerző biztos francia nyelvismeret nélkül előadhatatlan darabjait megismertessék velünk.

Az Aura Musicale biztos stílusismeret birtokában vágott bele a három szvit megszólaltatásának egyébként hálás feladatába. Könnyedén veszik az akadályokat, pontosan valósítják meg a címeknek megfelelő karaktereket, amelyeknek e zenei világ keretei között kell megjelenniük. Eltaláltak a tempók, felhívóan ritmikusak a tánctételek, bár a zenekari hangzás egésze lehetne még biztosabb, még nagyvonalúbb.

A Hungaroton ismeretlen zeneszerzőket felvonultató sorozatában megjelenő figurákkal kapcsolatban gyakran lehetnek kétségeink: valóban megérdemelték, hogy műveik lemezre kerüljenek? Kusser szülővárosa, de zenéje okán is mindenképpen olyan alak, aki kiemelten tarthat számot érdeklődésünkre.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.