Rövidített Don Giovanni Gödöllőn
- zéta -, 2007-12-12
www.momus.hu - komolyzene az interneten
http://www.momus.hu/article.php?artid=4460
 

Don Giovanni 2007. december 9.
Gödöllő
A Királyi Kastély Barokk Színháza

MOZART: Don Giovanni

Don Giovanni - Gaál Csaba
Donna Anna - Kovács Ágnes
Donna Elvira - Heiter Melinda
Don Ottavio - Honinger László
Leporello - Hercz Péter
Masetto, Kormányzó - Matis Kelemen
Zerlina - Szmirnov Krisztina

Opera Viva Kamarazenekar és -kórus
Vezényelt: Sándor Szabolcs
Rendezte: Kürthy András

Ha azt mondja valaki, hogy menjünk el egy barokk színházba, az ember azonmód előveszi a bőröndjét, hiszen úgy hiszi, határokon belül úgysem oldható meg a dolog. Annál meglepőbb, amikor (peremkerületből indulván) alig húszpercnyi autózás után kiszállhat a kocsijából, Gödöllőnél. Mert bár még nem igazán került vissza a köztudatba, de működik a felújított Grassalkovich-kastély részeként a valamikori Barokk Színház.

Persze ne gondoljunk operaházi méretekre, a szervezők állítása szerint 95 néző fér be a nem túl díszes, de igazán hangulatos és igényes színházterembe. A színpadnyílás 5-6 méter lehet, ami - érthetően - korlátot szab nemcsak a darabválasztásnak, de mindenféle rendezői féktelenségnek is. Mindenesetre a "kukucska-színház" rajongói szép csöndben egy újabb területet vehetnek olykor birtokba.

Ezen az estén a Don Giovanni ment, s Mozart remeke igazán ideális erre a helyszínre (is). A kis létszámú zenekar (23 főt számoltam) a színpad előtt, a nézőtér szintjén foglalt helyet, amiből volt is némi gond, de erről később.

A kedvező helyszínszemlét követően a rossz hír a zenekar első hangjánál ért, a nyitány ugyanis elmaradt. Később az igényes szórólap egyik igazán apró betűs részéből kiderül, hogy "rövidített változatot" hallunk. Addigra szomorúan a némiképp érthetően meghúzott recitatívók mellett a beáldozott részletekhez sorolhatjuk még Donna Anna és Don Ottavio mindkét, s Zerlina egyik áriáját is. Érdekes módon a többiek jóval kedvezőbben jártak, a címszereplő és Leporello gyakorlatilag a teljes szólamot végigéneklik, s Donna Elvira egy kimaradt áriáját máshol is gyakran húzzák. A csonkítás a mű szerkezeti egységét megbontotta - nem is kicsit. Donna Anna például átmenet nélkül kezdi el gyűlölni Don Giovannit, hiszen a felismerési jelenet és az azt követő ária kikerült az előadásból. A rendezés szellemesen segít, amikor tud, de a hiány ettől még igazán fájóan sajnálatos és érthetetlen.

Kürthy András rendezése nem bolygatta fel a darabról alkotott eddigi világképünket (ez nem feltétlenül baj), viszont nagyszerűen alkalmazkodott a helyszín specialitásaihoz, s alapjaiban élvezetes előadást hozott létre. Munkájában elsősorban a figurák egymáshoz való viszonyait helyezte előtérbe. Donna Anna és Ottavio (már a húzások miatt is) háttérbe került, míg Donna Elvira és Zerlina oldala fontosabbá vált. Ügyes eszközökkel mutatja be az egyes jellemek legfőbb tulajdonságait, s jó ötlet volt a záró képben a Komtúr szerepét "láthatatlanul", az erkély tetejéről énekeltetni.

Hercz Péter
Leporello - Hercz Péter
 
A címszerepet Gaál Csaba énekli. A dongiovannis kiállású fiatalember hangilag is a szerepre termett. Markáns, férfias és homogén hangon jól közvetíti a nőhódító figurát. Kellemes játék számára az élet, s az okozott tragédiák a legkevésbé sem viselik meg.
Remek partnerre talált Hercz Péter személyében, aki - negyedszázados operai működéssel a háta mögött - rutinosan könnyed Leporellót teremt. Ez a Hercz-féle kedves csirkefogó méltó szolgája a szoknyabolond lovagnak. Szeretne persze gazdája nyomába jutni, de eredendő gyávasága megakadályozza ebben. Hercz nevéhez fűződik az este legszínvonalasabb jelenete, a Regiszteráriát tán még sosem hallottam ennyire precíz és kifejező előadásban.

Matis Kelemen szintén remekelt a kicsit ügyefogyott parasztfiú, Masetto szólamában, és a hangilag jelentősen különböző Kormányzó szerepét is korrektül tolmácsolta.
Honinger Lászlónál (Don Ottavio) nem tudtam eldönteni, hogy a szerep jelentős kurtításával tulajdonképpen károsultunk-e vagy jól jártunk? Bár hangadásban a figura tisztességesen megszólalt, a magasságokban intonációs bizonytalanságok jelezték a voce terhelhetőségének határait.

Gaál Csaba, Heiter Melinda
Don Giovanni Donna Elvirával...
...és Zerlinával:
Gaál Csaba, Szmirnov Krisztina
A hölgyeknél elsőként Donna Elvira alakítóját, Heiter Melindát kell említeni. Nagyszerű színpadi jelenség, bár mozgása némiképp feszélyezettnek hat. Valamelyest tart a magasságoktól, ettől eltekintve viszont szép színű, egészséges orgánum birtokosa.
Kovács Ágnes Donna Annaként áriáitól megfosztva, csak a jelenetekben működött közre - hibátlanul. Vivőerős hangján izgalmas lehetett volna Anna "Or sai chi l'onore" kezdetű áriája.
Szmirnov Krisztina (Zerlina) énekesi teljesítménye partnerei fényében iskolásnak tűnt, folyamatos hamiskásság mellett magasságainak élessége okozott zavart.

Lehet, hogy azzal kellett volna kezdeni, hogy az énekesek mind-mind elismerést érdemelnek, amiért az Opera Viva Kamarazenekar folyamatos forte üzemmódja ellenére is tisztességgel állták a sarat. S itt utalnék vissza a zenekari árok hiányára, melyet csak tapintatos közreműködéssel lehet(ne) ellensúlyozni.

A zömében fiatalokból álló együttes az elviselhető mennyiségű hanghibát leszámítva elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy gyakorlatilag dinamikai színek nélkül, egysíkúan zakatolta végig Mozart remekét. Persze ebben leginkább a dirigens, Sándor Szabolcs volt a ludas.
Sosem hittem volna, hogy a pizzicato kíséretes Don Giovanni-szerenádnál előfordulhat, hogy a zenekar elnyomja az énekest.

Mindent egybevéve azért mindenképpen érdemes 28 kilométert áldozni egy különös operai kirándulásra.


A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.