Bejelentkezés Regisztráció

Nagy zeneszerzők

A pofonok hölgye - Papp Laci

2005-01-21 11:10:00 - kegy -

Legnagyobb sikerét az Egyik öklöm Rókus kórház, másik öklöm köztetmető című művével aratta. Nincs olyan tizenéves fiú, aki legalább egyszer el ne énekelné, az iskola valamelyik elhagyott zugában, olyan huszonéves, aki rá ne zendítene valamelyik kocsmácska füstjében.

Papp Laci Angyalföldön született. Eredetileg vasesztergályos vagy üzemi portás szeretett volna lenni, de a pályaválasztási tanácsadóban így okoskodott: ha ez az angyalok földje, akkor nekem küldetésem van. Azzal leült a zongorához. Első műve, a Pofonok hölgye című szerelmes dal, amelynek zenei világa Schubertet, szövege pedig Rejtő Jenő regényeit idézi: még erőtlen kissé, de már tapintható képet fest Angyalföld fiatalságáról. Nem csoda, hogy később nagy hatással volt olyan komponistákra, mint Radics Béla, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Ganxta Zoltán.

Alig csengett le a Pofonok hölgye sikere, amikor a fiatal mester újabb művel állt elő. A bluesos ritmusú Járom az utam című kompozícióban a nagyvilág elé tárja, milyen csodálatos is a macskakő a Váci út és a Lehel út között. A dal tomboló sikerét annak is köszönhette, hogy ősbemutatójára a kor bálványozott énekművészét, Vámosi Jánost kérte fel.

Tehetsége azonban szétfeszítette a dal kereteit. Egy Vasas sportcsarnokbeli hangversenye után úgy érezte, szerzeményeinek fokozottabb erőre, új karakterre van szüksége. Úgy döntött, több ütőst alkalmaz. Az új hangzást az Ilyen a boksz című dalban teremtette meg, amelynek bemutatóját a vasutasoktól meghívott zenészekkel a Tabánban, szabad téren tartotta. A közönség annyira el volt ragadtatva, hogy más előadót nem is engedtek színpadra, így Török Ádám aznap este nem játszhatta el a Gőzhajót.

Papp Laci a sikereken felbuzdulva nagyszabású zenemű komponálásába kezdett. A premiert a Kisstadionban tartották egy májusi vasárnap reggel fél hét és éjfél között. A Ring a mai napig a legemlékezetesebb műve ennek a kiváló alkotószemélyiségnek.

Nem szóltunk még arról, hogy a mester számos hangversenyen vett részt, amelyeket rendre meg is nyert. Kiváló sikerrel szerepelt zenei Európa- és világbajnokságokon, valamint olimpiákon. Egy rövid időre belekóstolt a profi zenei versenyzésbe is, de mivel külföldön nem lehetett rendes babgulyást kapni, hazajött.

Idősebb korát zenésznövendékek trenírozásával töltötte. Elve volt, hogy a zeneszerző akaratát a sok futás és a favágás edzi. Komplett erdőket írtottak ki szorgalmas tanítványaival, viszont megszülethettek olyan öregkori remekművek, mint a Nem látom a fától az erdőt, a Más szemében a szálkát, A baltás gyilkos, ráadásul e növendékek közül került ki a ma is népszerű Favágók elnevezésű zenei műhely néhány tagja.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.