vissza a cimoldalra
2019-08-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11424)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4541)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3391)
A nap képe (2140)
Opernglas, avagy operai távcső... (20294)
Pantheon (2377)
Operett, mint színpadi műfaj (4042)
Kedvenc előadók (2838)
Wagner (2620)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1740)
Franz Schmidt (3408)
Társművészetek (1342)
Lehár Ferenc (677)
Milyen zenét hallgatsz most? (25035)
Kedvenc magyar operaelőadók (1139)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (821)
Kortárs zene (66)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Így kell működnie… - Az Oslói Filharmonikus Zenekar hangversenye
Heiner Lajos, 2019-06-18 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Oslo Filharmonien2019. május 24.

Oslo, Hangversenyterem
Oslói Filharmonikus Zenekar
Véronique Gens – szoprán
vez. Vasily Petrenko

Néhány nappal a hangverseny előtt e-mailben fordultam a zenekar sajtóosztályához. Bemutatkoztam, bemutattam a Momus-t, és sajtójegyet kértem a május 24-i koncertre.
Két órán belül megérkezett a válasz: rendben van, a jegyet az esemény napján délután 4-től a jegyirodában vehetem át, a nevemen lesz. A koncert előtt két nappal e-mailben megkaptam a programot részletes ismertetővel, az előadók életrajzával.

A hangverseny után pedig megköszönték, hogy látogató voltam. - Ennek így kell működnie.

Az est dirigense a koncert előtt mintegy negyedórában beszélt a felcsendülő művekről – angolul, tömören és szellemesen, érthetően, ám hallhatóan nem dilettánsokat megcélozva. Főleg hasonlatai tetszettek – a Római ünnepek utolsó tételét focimeccshez hasonlította (köztudottan nagy Liverpool-szurkoló), míg szerinte Rimszkij-Korszakov Spanyol capriccióját egyetlen szóval lehetne legjobban jellemezni: „Olé!”

Vártam ezt az estét. Az orkesztert élőben sosem hallottam, - zéta - szíves közlése szerint Magyarországon még nem jártak – de Európa egyik vezető együtteseként tartják őket számon.

Idén épp száz esztendősek. Gyökereik még régebbre, 1879-re nyúlnak vissza, Edvard Grieg és Johan Svendsen ekkor alapították a Christiania Musikerforeninget, a Filharmónia Társaság elődjét.

1899-től az abban az évben megnyílt Nemzeti Színház zenekaraként működtek, majd 1919-ben kapták a Filharmonisk Selskaps Orkester nevet – ez a mai együttes szorosabb értelemben vett elődje.

A kezdetektől világhírű művészek közreműködésével adták koncertjeiket: Nikisch, Stravinsky, d’Albert, Fritz Busch, Erich Kleiber, Bruno Walter csak néhány név a tekintélyes listáról.

Már 1923-ban közvetítette a Norvég Rádió egyik hangversenyüket, két évvel később a közvetítések heti rendszerűségűvé váltak.

A zeneigazgatók közül Herbert Blomstedt, Okko Kamu, André Previn, Jukka-Pekka Saraste nevét kell kiemelni, és mindenekelőtt Mariss Jansonsét, aki közel negyedszázadon állt az együttes élén. A nagy nemzetközi áttörés, számos, díjakat, elismeréseket hozó lemezfelvételek is az ő közel negyedszázados regnálásának köszönhetők.

Jansons volt a jelenlegi direktor, Vasily Petrenko egyik mestere is.

Petrenko a 2013-14-es évad óta áll a zenekar élén – és a jövő koncertszezon végével távozik. Sajnos, sajnos, nagyon sajnos.

Johanna, váteszként, bő tíz éve nagy jövőt jósolt az akkor a harmadik X-et épp csak átlépett karmesternek („Ketten a legtehetségesebbek közül”).

A zenekarról az első élmény természetesen vizuális: a zenészek úgy fele, legalább, saccperkábé, hölgy. És XX-kromoszómás a koncertmester(nő) (és a menedzser is).

Az első darab, Rimszkij-Korszakov Nagy orosz húsvét nyitánya, már képet adott a zenekarról, és ez a későbbiekben sem változott meg. Hihetetlen rézfúvósok, jó fafúvósok, hozzájuk képest egy árnyalattal sápadtabb vonóskar. Természetesen „takkra” játszanak, egyetlen hamis hangot, „lötyögést” nem vettem észre, szemben a másnapi operaelőadással – da arról majd máskor.

Az est szólistája Véronique Gens szoprán énekesnő volt, a barokk repertoár és Debussy, Ravel műveinek ismert tolmácsolója.

Ravel Seherezádé-ciklusát énekelte. Szép hangon, muzikálisan, ám sokszor alulról megfogva egy-egy hangot.

A siker mérsékelt volt, bár ez talán részben a darabnak is betudható.

Szünet után ismét Rimszkij-Korszakov, a Spanyol capriccio. Svunggal, ezernyi színnel, hihetetlenül hatásosan.

Végül Respighi, a Római ünnepek. Számomra a trilógia legkevésbé érdekes darabja, sok helyen túl zajosnak, sőt, vulgárisnak tartom.

De ez az előadás! Itt realizáltam, hogy Petrenko nem egyszerűen egy jó, egy nagyon jó karmester – hanem katartikus dirigens. Mozgáskultúráját illetően utalok Johanna beszámolójára – a darab legvégén még a levegőbe is ugrott – de ezek a gesztusok nem tűntek hatásvadásznak, külsőségesnek, valahogy arra szolgáltak, hogy a zenekarból minden tudásukat kisajtolja.

Johannának igaza volt. Ez a csibészes mosolyú, kamaszos alkatú dirigens, karmester-életkorban még zöldfülű, persze csak évei számát tekintve, rendkívüli művész, a legnagyobbak közé fog emelkedni.

A Respighi-opus után őrjöngő publikum. Mert ez így kellett, hogy működjön.

Köszönetünket fejezzük ki David Sitkin Røsler úrnak a beszámoló megírásához nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Miklósa Erika, Janicsák Veca, Sándor Péter, Szemenyei János, Gábor Géza, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Kórusa, Tolcsvay László rock együttese, Tiszta Forrás Zenekar
vez.: Werner Gábor


Tolcsvay László-Tolcsvay Béla: Magyar Mise
Tolcsvay László: Új Magyar Rapszódia - ősbemutató
TOLCSVAY LÁSZLÓ-TOLCSVAY BÉLA: Magyar Mise
TOLCSVAY LÁSZLÓ: Új Magyar Rapszódia - ősbemutató
20:00 : Dörgicse
Landhaus

Érdi Tamás (zongora)
A mai nap
született:
1937 • Bogár István, zeneszerző, karmester († 2006)
1974 • Maxim Vengerov, hegedűs
elhunyt:
1611 • Tomás Luis de Victoria, zeneszerző (sz. 1548)
2016 • Daniela Dessi, operaénekesnő (sz. 1957)