vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5894)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4397)
Élő közvetítések (8196)
Kimernya? (3244)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Jonas Kaufmann (2413)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1779)
Franz Schmidt (3435)
Simándy József - az örök tenor (631)
Lisztről emelkedetten (961)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kelemen 25 év, 70 szerep – Hangok, amelyekhez nem lehet hozzászokni
- operatikus -, 2018-10-16 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Kelemen Zoltán Operaénekesi pályájának 25. jubileumát ünnepelte Szegeden Kelemen Zoltán. A Szegedi Operabarátok Egyesülete köszöntötte őt, a koncertről Búbánat a Fórumban részletesen beszámolt. Most valami általánosabbat szeretnék elmesélni.

A kitűnő bariton a Debreceni Csokonai Színházban 1993-ban előzetes énektanulmányok nélkül lett a kórus tagja, nem sokkal később pedig alkalma adódott, hogy kisebb szerepekben szólistaként is bemutatkozzon. Két év múlva – miután Mohos Nagy Évával tréningeztek - a Parasztbecsület Alfiója volt első főszerepe. 1996-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, azóta is ennek a társulatnak a tagja, bár 2012 óta nagyon sok szerepet énekel az Operaházban és az Erkel Színházban is.

Ő azon ritka énekesek egyike, akiknek egész pályafutását nyomon követhettem. Ott voltam 1996 tavaszán a szegedi Bartók Művelődési Házban, amikor először mutatkozott be a város publikumának. Nem tudom, véletlen-e de akkor is elénekelte azt a két áriát, amelyet most, 22 év után. Gerard (Andrea Chénier) és Macbeth azóta színpadon is legjelentősebb sikerei közé tartoznak. Akkor egyébként Farkasréti Mária és egy fiatal lírai tenor, Kovácsházi István is bemutatkozott a nagy sikerű koncerten, amelyet meghallgattak a színház akkori vezető énekesei is. Kelemen a tenoristával pompás Nemorino-Dulcamara duettet adott elő. Amikor viszont a bájital maga került volna elő, egy doboz dezodort vett elő, befújta magát és így szólt: „E Old Spice non elisir”. A hatás frenetikus volt. Akadtak egyéb sziporkázó improvizációi is. Akkori beszámolómban úgy fogalmaztam: „Amikor Kelemen Zoltán a duettben fölpattant az asztalra, Gregor József elsápadt.” Szegedre maga Gregor ajánlotta Kelement, aki előtte megnyert egy Szerelmi bájital-versenyt. Nagy basszistánk nem volt irigy természet, a mondat jelképes volt, nem valóságos.

Kelemen Zoltán 25 év alatt 70 szerepet énekelt. Hogy ez az évi három és fél új feladat sok vagy kevés, azt nehéz megmondani. Ha azt vesszük, hogy Simándy József pályafutásának jó 40 éve alatt megelégedett 39-cel, akkor sok. Igaz, Simándy a kezdeteket leszámítva, csak főszerepeket énekelt, Kelemen pedig sok kisebbet is. Volt Fiorillo a Sevillaiban (Figaro azóta se), a Pillangóban Bonzó (ma Sharpless), a Don Pasqualéban Jegyző (ma Malatesta), a Bánk bánban Biberach (ma Petúr és Tiborc). Pályáján voltak zajos és csöndesebb évek.

Az utolsó 20 az egyenes emelkedés korszaka. 2008-ban José Cura Otellója mellett mutatkozott be Jagóként kiemelkedő sikerrel. Ráadásul – váltótársának lemondása miatt - 9 nap alatt 6-szor énekelte le a szerepet, közülük az utolsó 4-et egymást követő napokon, váltott Otellókkal és Desdemonákkal – határozott személyes élményeim szerint egyre jobb formában! A nagy teherbíró készség imponáló, ám ilyent csak kitűnő technikával, alapos fölkészüléssel, sportszerű életmóddal lehet megcsinálni. Ahogy Pál Tamás karmester fogalmazott az esten: legfontosabb énekmestere önmaga, hisz sok énekest hallgat, és a legnagyobbaktól Cappuccillitől és Renato Brusontól sikeresen vette át az olasz technika fortélyait. Pál jelentős szerepet játszott Kelemen karrierjében. Annak idején ő szerződtette Szegedre, 2008-ban ő dirigálta a nevezetes Otellót, s azóta is számtalan nagyszerű előadásban működtek együtt a Rigolettótól, a Simon Boccanegrán, a Macbethen vagy a Hoffmann meséin keresztül a Bánk bánig.

Kelemen életét kitölti az éneklés, mindent ennek rendel alá. Többek között ennek is köszönhető, hogy szinte soha nem mond le előadást, szerepeit idejében, alaposan megtanulja és karban is tartja. Többször ugrott be főszerepekbe próba nélkül. Így énekelte például Scarpiát, a Falstaff Fordját is egy hét alatt tanulta meg, a Nabuccót pedig úgy énekelte el a takarásból a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hogy a premier énekese nem jött ki a főpróbára. Őt pedig a nézőtérről rángatták föl, hogy ugyan mentse már a menthetőt a. Persze ez nem véletlen a pár ezer spontán 'érdeklődő' néző előtt. A debreceni kórusban töltött évei alatt hét főszerepet tanult meg önszorgalomból, amelyekbe aztán bármikor gyorsan be tudott állni. ”Persze szerencse is kell ehhez a pályához, de a sült galambot nem árt tátott szájjal várni.” - mondta.

De nem is ezt akartam elmondani róla. Mindez lényeges, de nem alapvető.

Az opera az a színpadi műfaj, ahol egy-egy előadást, produkciót többször is meg lehet nézni, egy énekest sokszor meg lehet hallgatni. Vannak jó énekesek, akiket szeretünk hallgatni, vannak rosszak, akiktől fintorgunk és akadnak sajnos olyanok is, akiket nem tudunk végighallgatni. Aztán vannak persze a nagy művészek, akik föllelkesítenek bennünket.

Van azonban egy sajátos hang-, vagy énekestípus. Kevesen tartoznak ide, nem mondom, hogy ők a legnagyobbak, az sem biztos, hogy föltétlenül a legragosabb helyeken énekelnek, de ők a legtitkosabb tünemények ezen az álomszínpadon. Ők azok, akiket jól ismerünk egy-egy szerepben, sokszor hallottuk már őket – mégis időről időre, újra elbűvölnek! Úristen, milyen szép ez a hang! Micsoda kirobbanó erővel szólal meg! Milyen gazdagon zendül meg az a magasság! Nos, Kelemen Zoltán hangját és éneklését én 20 év után is ilyennek hallom.

Amikor például a Macbeth első felvonásában bejön a királygyilkosság után, „Tutto e finito” a piano frázis olyan szépséges tónusban szólal meg, hogy mindig megborzongok. Vagy amikor legutóbbi szerepében, az Ernani Don Carlosaként a harmadik felvonás nagy áriájában előre lép, hogy „E vincitor de secoli” - a felhangok parádéja minden este az újdonság erejét hozza. Egyszerűen nem lehet hozzászokni. Persze tudom, azt a típust képviseli, amit én minden hangfajban a legjobban szeretek: sötét színű erőteljes orgánum, amely a magasabb régióban sem világosodik ki és nem veszti energiáját. Éneklése kiegyenlített. kifejező, biztonságos.

Ez végül is fizika.

Ami ezen túl van, az ennek az érzéki műfajnak a varázslata.

Kelemen Zoltán
Pál Tamás, Kelemen Zoltán, Gyémánt Csilla (a Szegedi Operabarátok Egyesület elnöke) és Barnák László (a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)