vissza a cimoldalra
2019-10-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Beethovenről - mélyebben (695)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7224)
Momus-játék (5748)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4585)
Kedvenc előadók (2841)
Élő közvetítések (8193)
Egyházi zene (220)
Simándy József - az örök tenor (630)
Bende Zsolt (157)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3451)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2679)
Opernglas, avagy operai távcső... (20323)
Rost Andrea (2047)
Erkel Színház (10327)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1778)
Franz Schmidt (3434)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Jó-e, ha a Don Giovannit rockosítják? - 2 (Szüts Apor válasza Kovács János nyílt levelére)
Szüts Apor, 2018-08-03 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Tisztelt Kovács János!

Szücs Apor Nagyon sok minden eszembe jutott az Ön nyílt levelével kapcsolatban. Én pontosan tudom, hogy saját magam alatt vágom a fát azzal, ha szembemegyek, vagy megpróbálom a saját igazamat, vagy igazamnak vélt gondolataimat bizonyítani egy olyan kaliberű művésszel "szemben", mint Ön. (Azért írtam idézőjelesen, mert nem vagyunk egymásnak ellenségei, sőt.) Bár az "alkotók" név nélkül szerepelnek az Ön nyílt levelében, semmi titok nincs abban, hogy az egyik alkotó én vagyok.

A "klasszikus zene közelebb hozatala" címszó alatt nagyon sok mindent megélt már a zenetörténet. Legyünk őszinték, nem volt mindegyik olyan, sőt, talán a legtöbbje nem volt olyan, amire érdemes volt szakmai szemmel odafigyelni. Tény, hogy akadtak nagyszerű próbálkozások, de a különböző átdolgozásokat elég rosszul fogadja, és fogadta a zenész, és a zeneszerető közösség, nem ok nélkül.

Sokszor, sok helyen elmondtam: Mozartnak nincs szüksége arra hogy BÁRKI feldolgozza, és az én részemről sem azért történt mindez, mert hiányérzetem lenne a Mozart művel kapcsolatban. Azt szoktam erre mondani: az ember két dolgot csináljon szükségből; írjon új operát, vagy menjen ki oda, "ahová a király is gyalog jár".
A RockGiovanni című projekt egy új nézőpont, mondhatjuk úgy, hogy humoros zenei megközelítéssel történt zenei újragondolás, amely igazán azok számára volt szórakoztató, akik ismerik az eredeti művet. Ebben a koncepcióban minden típusú zenének volt helye. Richard Strausstól a balkáni zenén át Prokofjev groteszk zenei világán keresztül a jazzen át, igen, a rockig. Nem azért, mert kellett. Azért, mert ez is egy lehetőség volt. Az ilyen típusú "hogyan tegyük érthetővé a mai ember számára a komolyzenét" típusú projektek két ponton válnak általában hiteltelenné.

Az egyik az az, hogyha az alkotó az eredeti művel szembeni alázat helyett fontosabbnak tartja a saját koncepcióját, és saját maga érvényesítését. A másik, hogyha túlságosan komolyan gondolja saját magát.
Mi megpróbáltunk minden lehetőséget a legtöbb öniróniával, és humorral felfogni - bízva abban, hogy az ilyen típusú csínytevésekben talán Mozart is benne lenne - már ha lehet hinni az ő karakteréről szóló legendáknak - hozzátéve, a humor mellett nem lebecsülendő a Don Giovanni karatereinek tragédiája.

A kérdés feltevése talán jogos - Jó-e, ha a Don Giovannit rockosítják?

Most azon túl, hogy szívesen belemennék abba, hogy miért ilyen provokatív a kérdés, már csak azért is, mert a címe ellenére (RockGiovanni) a legkevésbé sem ez történt. De akkor én is felteszek egy kérdést:
jó-e, ha olyan előadásokról, és zeneművekről alkotunk véleményt, amelyből egyetlen hangot sem hallottunk?
Nekem is le kell szögeznem. Az Ön megnyilvánulásáról alkotott véleményem nem az Ön személye ellen szól. Volt alkalmam Önnel dolgozni, valóban az egyik legkiválóbb karmesterként, és fantasztikus emberként ismerhettem meg, nekem volt a megtiszteltetés. A véleményem Önnel kapcsolatban most sem változott. Még azt is meg tudom érteni, hogy a koncepció Önnek nem tetszik, azt is el tudom fogadni, hogy a hallott, és ismert alkotás nem nyeri el a tetszését. De nem mindegy, Ön egyáltalán találkozott-e a művel, vagy a csak a címe alapján vont le messzemenő következtetéseket. Mert az Ön elmondása alapján egy - amúgy meglehetősen pozitív - kritika alapján mondta el a véleményét.

Én minden véleményt, és megnyilvánulást elfogadok, és tudomásul veszek. Az egyáltalán nem baj, ha valaki a mű ismeretében megfogalmaz egy negatív kritikát. Ugyanis én is abból tanulok.
Az sem baj, ha teoretikusan fogalmazunk meg egy véleményt egy általános jelenséggel kapcsolatban. De akkor azt talán érdemes egy olyan előadásra példaként levezetni, amit ismerünk.

Tisztelt Kovács János!

Önnek is értenie kell azt, hogy az Ön bármilyen megnyilvánulása 2018-ban (de valószínűleg még 2038-ban is) sokkal súlyosabb értékű, mint bármi, amit én alkotok - hát persze: ki az hitelesebb? egy még nincs 25 éves fickó, akire könnyen rá lehet aggatni, hogy Mozart vállára állva akar nagy lenni, vagy egy olyan életművet a háta mögött tudható karmester, amely életműről én még csak most, de valószínűleg évtizedek múlva is csak álmodhatok?
A kritikát elfogadom, és tisztelettel veszem. Már csak azért is, mert Ön mondja. De kérem, hogyha valóban rossz érzése van egy művészi produktummal kapcsolatban, azt akkor fogalmazza meg, ha ismeri az adott művet.
Egy nappal ezelőtt telefonon beszélgettünk az Ön nyílt leveléről, és barátsággal váltunk el egymástól. Egyetértettünk abban, hogy nem értünk egyet, de ez sem szakmailag, sem emberileg nem határozza meg az egymáshoz való viszonyunkat.
A rengeteg levél amit az elmúlt néhány órában kaptam, a "hallod milyen igaza van", meg "most már látod hogy mennyire **** amit csináltál?", és egyéb, hasonló tárgyú levelek mellett most egy kicsit szerettem volna én is elmondani hogy mit gondolok.

Bízom abban, hogy gondolataim, ha egyetértésre, és elfogadásra nem is, de megértő fülekre találnak. A zene - mint minden művészeti ág - attól igazán szép, hogy nem ugyanúgy gondolkodunk róla. Ebben az egyetértésben, és egyet nem értésben, de továbbra is a legnagyobb tisztelettel várom következő találkozásunkat.
Barátsággal:

Szüts Apor

U.i.: linkelem a cikket, amire K.J. reagált, valamint egy saját, 20 perces összefoglalót a műből.

don-rocker-giovanni-avagy-egy-regi-uj-mozart-opera/
mi-tortenik-ha-don-giovannibol-rockgiovanni-lesz-137242.html

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland
ismétlés: 16:00

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szabady Ildikó (fuvola)
Bellus Csilla (zongora)
"Hangulatkoncert"
MOZART: C-dúr Andante, K. 315
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821
DEBUSSY: Suite bergamasque - 1. Prélude, 3. Clair de lune, 4. Passepied
MENDELSSOHN: Rondo capriccioso, op. 14

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Meláth Andrea tanszékvezető növendékei:
Topolánszky Laura, Fenyvesi Gabriella, Erdős Róbert, Gulyás Bence, Katoh Hiroko, Finszter Eszter, Tuznik Natália
Zongorán közreműködnek: Alter Katalin, Harazdy Miklós, Szabó Ferenc János
"A dal mint műfaj különböző korokban"
Zenés, prózai este zeneakadémistákkal


19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Miksch Adrienn (ének), Fülep Márk (altfuvola), Varga Gábor (klarinét), Ambrózy Attila (fagott), Benedekfi István, Dragony Tímea, Kéry János (zongora), Bábel Klára (hárfa)
Kruppa Vonósnégyes
"Mini-Fesztivál • 4.2"
DOBOS DÁNIEL: Drumul Dracului (Az ördög útja)
OLSVAY ENDRE: Kabala - ősbemutató
SUGÁR MIKLÓS: Kettősjáték
NYITRAI LÁSZLÓ: Leggiero
MADARÁSZ IVÁN: In memoriam...
HUSZÁR LAJOS: Sanctus, op. 46
BARTA GERGELY: Felix namque
DRAGONY TÍMEA: Lángrózsa - ősbemutató

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Horti Lilla, Horváth István, Hámori Szabolcs (ének)
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58
BEETHOVEN: Krisztus az Olajfák hegyén, op. 85
A mai nap
történt:
1926 • A Háry János bemutatója az Operaházban
született:
1952 • Szigeti István, zeneszerző
1962 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes († 2017)
elhunyt:
1621 • Jan Pieterszoon Sweelinck, zeneszerző (sz. 1562)
1982 • Mario Del Monaco, énekes (sz. 1915)
1983 • Jakov Gotovac, zeneszerző (sz. 1895)
1986 • Arthur Grumiaux, hegedűs, zongorista (sz. 1921)