vissza a cimoldalra
2019-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2418)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4588)
Simándy József - az örök tenor (632)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3458)
Erkel Színház (10335)
Élő közvetítések (8204)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1781)
Franz Schmidt (3437)
Gioacchino Rossini (1027)
Erkel Ferenc (1066)
Kimernya? (3253)
Lisztről emelkedetten (965)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4401)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Polgár László (268)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kovács, Neralić, Matačić – Richard Wagner: Die Walküre I & III act
- zéta -, 2017-12-27 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

Richard Wagner: Die Walküre I & III act Richard Wagner: Die Walküre I & III act

Siegmund - Hermin Esser
Hunding - Franjo Petrušanec
Wotan - Tomislav Neralić
Sieglinde - Božena Ruk-Fočić
Brünnhilde - Eszter Kovács
Gerhilde - Elena Hristova
Ortlinde - Branka Beretovac
Waltraute - Veselinka Ančevska
Schwertleite - Gordana Marić-Šir
Helmwige - Blaženka Milić
Siegrune - Dubravka Zubović
Grimgerde - Jasna Podolšak
Rossweisse - Nina Čangalović

Zagreb Philharmonic Orchestra
vez. Lovro von Matačić

CANTUS
98905203062

A kultúra 50 %-a maga az alkotás, a teremtés, azaz a létrehozás, a másik 50 % viszont a fenntartás, a megőrzés, azaz az ápolás. Mert mit érnénk a festmények és szobrok puszta létezésével, ha nem láthatnánk újra és újra őket? Mi értelme lenne az irodalmi alkotások létrehozásának, ha nem tudnánk folytonosan reprodukálni őket egy-egy könyv olvasásával vagy színmű megtekintésével? Mi maradna az utókornak egy hegedűversenyből vagy operából, ha azokat nem játszanánk rendszeresen?

Az előadó-művészet sokáig tétován állt ebben a nagy tolongásban, mert, ahogy Jászai Mari mondta, „a színész, ha lemegy a színpadról, olyan, mint a tavalyi hó…” A hang- és képfelvételek létrejöttével azonban valami változott, bár a megőrzés, a megtartás, azaz a reprodukció még a mai napig erősen függ attól, aki az élmény rögzítésére és „újrahasznosítására” utasítást ad(hat).

Jutott mindez eszembe Lovro Matačić Alapítvány kiadványát forgatva. A dupla CD és a vaskos kísérő booklet (nem is füzet, tényleg inkább könyv) az 1985-ben elhunyt jeles karmester pályaképét vázolja fel. Gyakorlatilag bejárta a világot, Bayreuth-tól Londonig, Bécstől Buenos Airesig, Milánótól Berlinig mindenütt ünnepelték, de mégis mindvégig megmaradt horvát (és nem jugoszláv!) művésznek, aki gondosan ápolta zágrábi kapcsolatait, s rengeteg időt töltött hazájában. Számos honfitársát juttatta el a nagyvilág zenei pódiumaira, s nagyszámú világsztárt csábított horvátországi koncertjeire. (Még egy gondolat motoszkált bennem: mi magyarok szintén rendelkeztünk egy Matačić-csal majdnem párhuzamos – egyszerre nemzetközi és magyar – pályát befutó, hasonló kvalitású magyar dirigenssel, vajon ápoljuk-e úgy az emlékét és a hagyatékát, mint a horvátok?)

Az említett dupla CD pedig Richard Wagner Walkürjének (helyesebben annak két felvonásának) 1974-es zágrábi előadásának hangfelvétele. Kicsit sajnálhatjuk, hogy a koncertszerű produkció csak a zenedráma első és harmadik felvonását tartalmazta, de így is fantasztikus látlelet.

Első helyen mindjárt a karmestert, Lovro von Matačić-ot kell említeni. Elképesztően mai értelmezést hallunk. Nem a korszakban megszokott grandiózus építkezést, hanem a nagyon is kifinomult, érzéki muzsikálást, amit a wagneri köztudatba a Matačić-nál bő három évtizeddel fiatalabb Carlos Kleiber hozott be. (A horvát Maestro életkorban pont Karl Böhm és Herbert von Karajan között volt félúton, a koncert idején éppen elhagyta a háromnegyed évszázadot.) Valami élményszerű szenvedéllyel száguld át az első felvonáson, de időnként szinte megállítja az időt. Ez a felvonás egyébként minden általam ismert felvételnél rövidebb a maga 58:36 percével, de mégsem érezzük egy pillanatig sem sietősnek a tempót. Nem tudjuk, mennyit próbáltak az előadásra, de a Zágrábi Filharmonikusok a legnagyobbakkal versenyben vannak a hangzás pontosságát és kifinomultságát illetően. A harmadik felvonásra Matačić érezhetően csökkent a tempón, ami elsősorban Wotan jeleneteihez kötődik. Itt helyenként szándékoltan extrém lassúságot is választott (pl. Wotan búcsújánál) a kifejezés szolgálatában.

Az énekesek közül a négy főszereplő nemzetközi minőség, bár nem ugyanazon a szinten. Hermin Esser a kor egyik vezető Wagner-tenorja volt (épp a Windgassen-korszak után vagyunk). A szólamot rettentő drámaian indítja, igen, valahogy így énekelhette volna Mario Del Monaco Bayreuthban Siegmundot, ha elvállalja (de nem vállalta). Azután, ahogy telik az idő, Esser fokozatosan fárad, a nagymonológra („Ein Schwert verhiessmir der Vater”) már csak annyi ereje marad, hogy korrektül teljesítse a szólamot. Kár érte!

Sieglinde szólamát a horvát Božena Ruk-Fočić énekli. Szép és kifejező deklamációval, de sajnos már hallhatóan túl a pálya csúcsán (bár akkor még csak a negyvenes évei közepén járt), elsősorban a mélyebb régióban volt zavaró a voce kopottassága. Ezt ellensúlyozza a drámaiság, ami az énekesnő produkcióját oly élővé teszi.

Wotan szerepét szintén horvát énekes alakította, Tomislav Neralić – lenyűgöző összetettséggel. A hang bámulatosan fiatalnak tűnik, ami azért is érdekes, mert az énekes 1974-ben már erősen közeledett a hatodik x-hez. (Neralić szép, hosszú nemzetközi pályát futott be, a második világháború idején már a bécsi Staatsoper tagja volt, utána a világ legnagyobb helyein lépett fel és még 70 éves kori felvételébe is belebotlottam, tavaly hunyt el 99 éves korában.) Wotanja egyfelől ellenmondást nem ismerő, félelmetes és mennydörgő főisten, másik oldalról meg nagyon is esendő és gyenge ember, aki éppen elveszíti egyetlen szeme fényét, a lányát. Az énekes nem riadt vissza a szélsőséges megnyilvánulásoktól sem, Wotan búcsúját még sosem hallottam ennyire gyöngéd, lágy és könnyesen megható előadásban, nyilván ezért is tudta Matačić annyira lelassítani a zenekart a jelenetben. Nincs mit szépíteni, a CD meghallgatása óta Tomislav Neralić nagy rajongója lettem, szerencsére az archívumok mélyén sok szép felvétel maradt utána.

Az előadás másik igen nagy értéke Kovács Eszter Brünnhildéje. Kovács a felvétel idején a Magyar Állami Operaház tagja, számos főszerep gazdája volt, a hazai Walkűr-előadásokon viszont Sieglindét énekelt. Ha lehet így fogalmazni, korai visszavonulása a magyar operaélet egyik legnagyobb vesztesége volt. Ő sem a szokványos „heroina-megoldások” felől közelít. Brünnhildéje gyengéd és törékeny, de mégis kitartóan szívós. Súlyos hangon érzékelteti a drámát, isten-mivoltának elvesztését, de mégis a gyengédséget érzem a meghatározónak. A voce nemes csengésű, gyakorlatilag minden érzés közvetítésére alkalmas. A zárójelenetben egyszerre drámai, mély és érzelemben gazdag.

Rögzíteném, hogy a koncert második fele tehát Kovács, Neralić és Matačić jóvoltából a zeneirodalom ritka csillagos órája volt. Az első felvonásban Franjo Petrušanec személyében grandiózus, egy tömbből faragott Hunding állt rendelkezésre, s a walkürlányok híres jelenete is homogén előadásban szólalt meg. Minden Wagner-rajongónak szívből ajánlom ezt a felvételt!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Térszínház

Búcsúfia - 1956
Bucz Magor szerzői hangversenye a Corvin köz hőseinek emlékére

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László

18:00 : Budapest
FUGA

Kéringer László (ének) és Borbély László (zongora)
"Kunst in dem FUGA"
MOZART: Abendempfindung
SCHUBERT: Im Frühling
CSAJKOVSZKIJ: Ily hamar elfeledni...
MAHLER: Kis rajnai legenda
STRAUSS: Halk dalokat éneklek neked
RACHMANINOV: Ne énekelj, kedvesem
BIRTWISTLE: Komachi szomorúsága
Részlet - Ibn Jafaya Alzira „Az elveszett kert” című verséből, andalúz hagyomány alapján
RAVEL: Vocalise-étude Habanera formában
AVINU MALKEINU: zsidó ima isztambuli kántorhagyomány alapján
RAVEL: Kaddisch
Wa habibi - libanoni arab nyelvű keresztény ének
KODÁLY: A virágok vetélkedése
Szépen veri az eső a virágot - válaszúti népdal Kallós Zoltán gyűjtéséből

19:00 : Budapest
Budai kapucinus templom

Elekes Zsuzsa (orgona)

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton)
Savaria Barokk Zenekar
vez.: Németh Pál
H. Purcell és G. F. Händel művek

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Axel Porath (brácsa), Philip Mayers (zongora, cseleszta), Schlanger Tamás (ütőhangszerek)
RIAS Kammerchor Berlin
Amadinda Ütőegyüttes
Vezényel: James Wood
"Klang der Stille"
CAGE: Imaginary Landscape No. 2
CAGE: Three²
FELDMAN: Rothko Chapel
JAMES WOOD: Khamush

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Pólus László (gordonka), Varga Gábor (klarinét), Pálfalvi Tamás (trombita),
Varga Zoltán Mihály (vibrafon), Janca Dániel (ütőhangszerek), Szent Efrém Férfikar (karigazgató: Bubnó Tamás)
"Mini-Fesztivál • 4.4"
DUBROVAY LÁSZLÓ: Három tétel trombitára és ütőhangszerekre - magyarországi bemutató
TORNYAI PÉTER: fiori sfiorati (b) - ősbemutató
BÁNKÖVI GYULA: Vízjelek - ősbemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sentimental
SZOKOLAY SÁNDOR: Missa Brevis per coro maschile
HOLLÓS MÁTÉ: Szilencium (Áprily Lajos versére)
HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: O vos omnes
SZŐNYI ERZSÉBET: Sicut cervus
SZŐNYI ERZSÉBET: Külvárosi elégia - Kassák Lajos versére
CSIKY BOLDIZSÁR: Moxa genezis (Kőrösi Csoma Sándor emlékére)
SÁRY LÁSZLÓ: Zsoltárkánon
17:00 : Békéscsaba
Csabagyöngye Kulturális Központ

Horti Lilla (szoprán), Kálmándi Mihály (bariton), Bándi János (tenor)
Nyíregyházi Cantemus Kórus, karnagy: Szabó Soma
Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
vezényel: Gál Tamás
PUCCINI: Lidércek – opera két felvonásban

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Weiner - Szász kamarazenekar
vez.: Drahos Béla
"Liszt Fesztivál"
CIMAROSA: G-dúr Versenymű 2 fuvolára km: Drahos Rebeka
MOZART: D-dúr fuvolaverseny kv 314 km: Drahos Béla
MOZART: A-dúr zongoraverseny kv 488 km: Szilasi Alex
MOZART: D-dúr Divertimento km: Weiner - Szász Kamarazenekar
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)