vissza a cimoldalra
2019-04-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

László Margit (182)
Élő közvetítések (7826)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (5)
Egyházi zene (219)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1639)
Franz Schmidt (3312)
Requiem (454)
Abbado – az ember (155)
Kimernya? (3006)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4322)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3227)
Operett, mint színpadi műfaj (3885)
Pantheon (2340)
Erkel Színház (9929)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Lucia ragyogása a felkelő nap országában
-beatrice-, 2017-11-17 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

right 2017. november 12.
Osaka Festival Hall

Donizetti: Lucia di Lammermoor
A Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Lucia: Edita Gruberova
Edgardo: Balczó Péter
Enrico: Kelemen Zoltán
Raimondo: Kovács István
Arturo: Megyesi Zoltán
Alisa: Várhelyi Éva
Normanno: Újvári Gergely

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez.Peter Valentovič

A világhírű szoprán, Edita Gruberova a Magyar Állami Operaház társulatával közös színpadi produkcióban most lépett először közönség elé. Három Lucia-előadást énekelt Japánban (Tokió, Osaka, Nagoya) Szabó Máté rendezésében.

A Pesten bemutatott új produkciót tavaly érte néhány kritika, elsősorban az ideiglenes, nem túl esztétikus "csővázas" díszlet miatt (az eredetileg tervezett díszlet ugyanis nem készült el a bemutatóra, egy gyorsan összerakott renoválási állványzat vette át a helyét). Amikor kiderült, hogy a MÁO japán Lucia-vendégjátékának egyik Luciája a Japánban igen nagy népszerűségnek örvendő Gruberova lesz, Pesten megindultak a találgatások, hogy fog-e a hetvenéves díva az állványzaton mászkálni (illetve mi lesz az állványzat helyett), fog-e "tusolni" a forrást jelképező, bőven ömlő, a színpadot csúszóssá tevő szárazjégben, fog-e a duettben a tenorral a színpadon fekve ölelkezni, a tervezett házasság elhálását mímelve.

Nos, mindezeket nem tette, sikerült a rendezést a művésznő számára egy kissé tradicionálisabb irányba módosítani, ami szerintem egyáltalán nem vált kárára a produkciónak. Az új díszlet jól sikerült, kétoldalt két sötét, szögletes építmény, ami egyszerre modern is, meg fel is idézi a történelmi várakat, kastélyokat. Középen nincs díszlet, az üres hátteret különféle fények világítják meg a különböző jelenetekben. A díszletrészekben lépcsők vannak, a jobb oldali díszletben tíz lépcsőfokkal, ezeken a primadonna az őrülési jelenetben lassan lejön. Szárazjég nem volt. Lucia ezúttal a feldöntött asztalra se ült rá, minthogy Enrico fel se döntötte az asztalt.

Mint ismeretes, a Lucia név fényt jelent, és Gruberova sugárzó, fénylő hangjával és színpadi kisugárzásával is megfelelt ennek a névnek. Sok Lucia-előadást láttam már vele, színpadon legutóbb 2009-ben Bécsben, azóta egyetlen alkalommal énekelte a szerepet: Pesten, koncertszerűen, 2014-ben. A mostani osakai előadással megint meglepett és ámulatba ejtett. Mindig dolgozik a szerepein, akárhány évtizede is énekli őket (Luciát éppenséggel 42 éve). Most több helyütt is a fülembe berögzülthöz képest legömbölyítettebb, lágyabb, még gyönyörködtetőbb megoldásokat alkalmazott, mint korábban, és ezek nem leegyszerűsítések voltak egyik esetben sem. A jól bevált kunsztjait pedig most is megcsinálta, a számomra legszebb az őrülési jelenet második felében a da capo résznél az "io pregherò per te... al giunger", amikor trillából lágyan átmegy glisszandóba, és ez ugyanolyan tökéletes volt, mint évtizedekkel ezelőtt.

A hang talán picit kevésbé ragyog, mint 20 évvel ezelőtt, de még most is úgy ragyog, mint senki másé. A legmagasabb, opcionális csúcshangok szólnak kicsit keményebben, mint hajdanán. Nemcsak a voce, de az énekesnő mozgása is úgy hatott, mintha fiatal lány lenne, a paróka meg a maszk is jó volt, legfeljebb közelről lehetett látni, hogy a művésznő már nem húszéves.

A zenekar, élén Peter Valentovičcsal, szépen, kifejezően kísért, és a kórus is kitett magáért. Az összes magyar közreműködő a tőle telhető legjobbat nyújtotta. Balczó Pétert jó ideje nem hallottam ennyire jó formában, szép ércesen szólt a hangja. Falzettben csak egyetlen magas hangot énekelt, a zárójelenetben - ez a hang persze nem szólt olyan erővel, mint a többi. Lehet, hogy ezért, de egyvalaki a végén kibúzta szerintem érdemtelenül, és a közönség többsége is tetszéssel fogadta a produkcióját. Kelemen Zoltán hozta a tőle már régóta megszokott profi színvonalat. Kovács István, mint általában, nem dörgő-zengő gigahanggal, hanem stílusos énekléssel vétette észre magát. Megyesi Zoltán és Újvári Gergely is a szokásos jó formáját hozta, Várhelyi Éva pedig a tavalyi Alisához képest határozottan nyeresége a produkciónak.

A tavalyi pesti előadásoktól eltérően most a partitúrának nem az eredeti (magasabb), hanem a hagyományos verziója szólalt meg. Nagy örömömre szerepelt a Lucia-Raimondo duett is, amit korábban Gruberovával színpadon sosem, csak egyszer, egy 2002-es koncerten hallottam élőben.

A japán közönség lelkes volt, a végén sokan állva fejezték ki tetszésüket.

Sajnos az előadás után nem volt autogram-osztás, így az utcán a művészbejárónál rengeteg japán rajongó gyűlt össze, hogy legalább egy pillantást vethessen a dívára. A színház személyzete igyekezett az emberáradatot kulturáltan kordában tartani (rajongótársak elbeszélése szerint az előző, tokiói előadás után sokkal durvább volt a helyzet). Nehéz volt a művésznőhöz közel férni egy köszöntés erejéig is, aztán elvitte az autó, a rajongók integetésétől kísérve.

right
fotó:©Farkas Péter

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Vári-Kovács Emese (ének), Gál Márta (csembaló), Molnár Andrea (blockflöte)
„Férfi szemmel, női szemmel a barokkban”
MONTEVERDI: Scherzi musicali cioe arie et madrigali – Maledetto sia l’aspetto; Eri già tutta mia
FRESCOBALDI: Arie musicali per cantarsi, 1. kötet – Se l’Aura spira
G. CACCINI: Le nuove musiche – Belle rose porporine
F. CACCINI: Primo Libro delle Musiche – Ch’amor sia nudo
STROZZI: Cantate, ariette e duetti, op. 2 – Chiamata à nuovi Amori
MONTEVERDI: Tempro la cetra
FRESCOBALDI: Arie musicali per cantarsi, 1. kötet – Così mi disprezzate
F. CACCINI: Primo Libro delle Musiche – Nube gentil
STROZZI: Cantate, ariette e duetti, op. 2 – L’Eraclito amoroso
MONTEVERDI: Ohimè ch’io cado
STEFFANI: Un core o piante o sassi
STEFFANI: Il pastorello
STEFFANI: Dolce Auretta
STROZZI: Ariette a voce sola op. 6 – Chi brama in Amore
STROZZI: Diporti di Euterpe overo Cantate e ariette a voce sola, op. 7 – Mi fa rider la speranza

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sztanyiszlav Trofimov, Irina Csurilova, Alekszej Markov, Nazsmiddin Mavljanov, Roman Burgyenko, Andrej Zorin [etc.]
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Mariinszkij Zenekar
vez.: Valerij Gergijev
CSAJKOVSZKIJ: Jolánta - koncertszerű előadás

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Szigetvári Dávid, Kovács István, Gabriella, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell
vez.: Csiki Gábor
BACH – MENDELSSOHN: Máté-passió
Oratórium egy részben
18:00 : Martonvásár
Agroverzum

Novák Zita, Tóth Kiss Johanna (hegedű), Sörös Jenő (brácsa), Balog Endre (cselló), Boldoghy Kummert Péter (nagybőgő), Novák András (klarinét)
KODÁLY: Epigrammák 1-5 (Novák András átirata klarinétra és vonósnégyesre)
WEINER: Ballada op. 8 (Novák András átirata klarinétra és vonósötösre)
KEREK GÁBOR: Családi zene op. 207
WEINER: I. Divertimento, op. 20 (I., II. tétel)
WEBER: Kvintett klarinétra és vonósnégyesre, op. 34