vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1445)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Herbert Blomstedt 90 – A Gewandhausorchester Leipzig és Leonidas Kavakos a Műpában
- vape -, 2017-11-08 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

A Gewandhausorchester Leipzig és Leonidas Kavakos a Műpában 2017. november 3.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Brahms D-dúr hegedűverseny
Schubert IX. (C-dúr) szimfónia

Leonidasz Kavakosz - hegedű
Gewandhausorchester Leipzig
vez.: Herbert Blomstedt

Minden együtt volt a nagy sikerhez. Hatvanhárom éve vezénylő nagyhírű karmester, kétszáz-hetvennégy éve működő zenekar, és a zeneirodalom legnépszerűbbjei közé tartozó két mű. És el ne feledjem a hegedűs szólistát, Leonidasz Kavakoszt.

Aki mindenképpen az est igazi nagy egyénisége volt. Ott állt a színpadon - kissé gyűrött kék ingben, semmiképpen sem túlöltözötten - egy nagyon magas férfi. Arcát hosszú, enyhén őszes fekete haj, szakáll, szemüveg rejti. És hegedül, szinte megfoghatatlan, hogyan. Technikája makulátlan, de olyan szempontból nem kelt figyelmet, hogy azt mondanánk: micsoda virtuóz. A legtermészetesebb módon árad hangszeréből (Stradivari) a hang, a szinte hallhatatlan pianók, az erőteljes forték, a gyors futamok, a nagy ugrások: egyik sem tűnik úgy, hogy Kavakosznak gondot okozna.

Miközben persze Kavakosz a végletekig virtuóz: mindenre képes, amit a hegedűn meg lehet, meg kell valósítani egy olyan műben, mint a Brahmsé. De sztárallűrök nincsenek, csak a zene szolgálata. Amikor nem az a lényeg, itt hegedű, vagy zongora, netán fuvola szól, hanem csak a mű maga. Ezt tényleg csak kevesen tudják.

Mostanában szokás lett - vagy legalábbis többször hallható volt - hegedűművészek a kötelezően letudott versenymű után egy Bach szólóhegedű tételt adtak elő. Nem igazán tetszik ez nekem, egyrészt, mintha visszautalna az előzőleg elhangzottakra: most pedig valami más, valami igazi jön, másrészt pedig Bachot is lefokozza ráadásszámok szerzőjévé. (Hogy ilyen kvalitású művészek miért nem szerepelnek – szerepelhetnek?- kamarazenei koncerteken például éppen Bachhal annyiszor, hogy ne érezzék úgy, ráadásszámokban kell bepótolniuk a hiányt, az más kérdés.)

Kavakosz most a d-moll partita Sarabandáját játszotta és azért érdemes erről hosszasabban is értekezni, mert az előadás során ugyanazokat az erényeket mutatta meg, mint a hegedűverseny során. És most nem is a technika a lényeg – ez a tétel nem különösebben nehéz – hanem a zeneiség. A hegedűművész már nem terheli a romantika túlzó eszközeivel sem Brahmsot, sem Bachot, de azt sem mondhatni, arra törekedne, azt mutassa, nézzétek, mi mást, újat, szebbet tudok nektek adni, mint a többiek. Felépíti pianókból, fortékból, hangsúlyos és hangsúlytalan hangokból a motívumokat és egyszer csak ott áll a megkérdőjelezhetetlen, hangokból épült tünékeny, de mégis maradandó valóság.

A zenekar képességeire már a hegedűversenybe is fel kellet figyelni, de ott csökkentett létszámban jelentek meg, és különben is a „nagy” C-dúr az igazi megmérettetés. A több mint hat évtizede, amióta Blomstedt a pályán van, az autentikusok forradalma e mű előadási hagyományait is lerombolta. Nem mondhatni, hogy az agg maestró az új eszmék iránt érzéketlen maradt, de mégis csak egy nagy szimfonikus együttes élén vezényelt. A dagályosságot kerülte, a dallamok frissen és jól megformáltan hangzottak fel, a sok ismétlést azonban már nem igazán tűrték, néha kissé unalmassá váltak. Több rafináltság nem ártott volna.

Kivétel a harmadik tétel volt, itt minden a helyére került: dallamok, karakterek, szólamok a helyükön, az egész megformálása teljesen rendben volt. A zenekar nem mindennapian jó, és bár Schubertnek nem jutott egy olyan kiemelkedő egyéniség, mint Kavakosz, tőle függetlenül is ugyannak a magatartásnak voltunk tanúi: tudunk mindent, de nem azért, hogy elkápráztassuk a nagyérdeműt, hanem azért, mert a tisztesség így kívánja.

Elvégre az ilyen épületek, mint a MűPa ezért épültek, hogy ilyen dolgok elhangozzanak bennük, ilyen zenekarok azért alakultak, hogy ilyen műveket eljátszanak. Így. Az a hagyomány, amelyet a zenekar majd háromszáz éves története és a karmester több mint hatvan éves működése képvisel maradéktalanul szólt ki a minket körülvevő egyre zajosabb háttérből.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)