vissza a cimoldalra
2017-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60137)
Momus társalgó (6274)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett, mint színpadi műfaj (3349)
Bartók Béla szellemisége (234)
Brahms, Johannes (155)
Momus-játék (5366)
Kimernya? (2591)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4104)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)
Giacomo Meyerbeer (650)
Simándy József - az örök tenor (487)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2418)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1177)
Franz Schmidt (2955)
Erkel Színház (8510)
Kodály Zoltán (348)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (562)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6439)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Herbert Blomstedt 90 – A Gewandhausorchester Leipzig és Leonidas Kavakos a Műpában
- vape -, 2017-11-08 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

A Gewandhausorchester Leipzig és Leonidas Kavakos a Műpában 2017. november 3.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Brahms D-dúr hegedűverseny
Schubert IX. (C-dúr) szimfónia

Leonidasz Kavakosz - hegedű
Gewandhausorchester Leipzig
vez.: Herbert Blomstedt

Minden együtt volt a nagy sikerhez. Hatvanhárom éve vezénylő nagyhírű karmester, kétszáz-hetvennégy éve működő zenekar, és a zeneirodalom legnépszerűbbjei közé tartozó két mű. És el ne feledjem a hegedűs szólistát, Leonidasz Kavakoszt.

Aki mindenképpen az est igazi nagy egyénisége volt. Ott állt a színpadon - kissé gyűrött kék ingben, semmiképpen sem túlöltözötten - egy nagyon magas férfi. Arcát hosszú, enyhén őszes fekete haj, szakáll, szemüveg rejti. És hegedül, szinte megfoghatatlan, hogyan. Technikája makulátlan, de olyan szempontból nem kelt figyelmet, hogy azt mondanánk: micsoda virtuóz. A legtermészetesebb módon árad hangszeréből (Stradivari) a hang, a szinte hallhatatlan pianók, az erőteljes forték, a gyors futamok, a nagy ugrások: egyik sem tűnik úgy, hogy Kavakosznak gondot okozna.

Miközben persze Kavakosz a végletekig virtuóz: mindenre képes, amit a hegedűn meg lehet, meg kell valósítani egy olyan műben, mint a Brahmsé. De sztárallűrök nincsenek, csak a zene szolgálata. Amikor nem az a lényeg, itt hegedű, vagy zongora, netán fuvola szól, hanem csak a mű maga. Ezt tényleg csak kevesen tudják.

Mostanában szokás lett - vagy legalábbis többször hallható volt - hegedűművészek a kötelezően letudott versenymű után egy Bach szólóhegedű tételt adtak elő. Nem igazán tetszik ez nekem, egyrészt, mintha visszautalna az előzőleg elhangzottakra: most pedig valami más, valami igazi jön, másrészt pedig Bachot is lefokozza ráadásszámok szerzőjévé. (Hogy ilyen kvalitású művészek miért nem szerepelnek – szerepelhetnek?- kamarazenei koncerteken például éppen Bachhal annyiszor, hogy ne érezzék úgy, ráadásszámokban kell bepótolniuk a hiányt, az más kérdés.)

Kavakosz most a d-moll partita Sarabandáját játszotta és azért érdemes erről hosszasabban is értekezni, mert az előadás során ugyanazokat az erényeket mutatta meg, mint a hegedűverseny során. És most nem is a technika a lényeg – ez a tétel nem különösebben nehéz – hanem a zeneiség. A hegedűművész már nem terheli a romantika túlzó eszközeivel sem Brahmsot, sem Bachot, de azt sem mondhatni, arra törekedne, azt mutassa, nézzétek, mi mást, újat, szebbet tudok nektek adni, mint a többiek. Felépíti pianókból, fortékból, hangsúlyos és hangsúlytalan hangokból a motívumokat és egyszer csak ott áll a megkérdőjelezhetetlen, hangokból épült tünékeny, de mégis maradandó valóság.

A zenekar képességeire már a hegedűversenybe is fel kellet figyelni, de ott csökkentett létszámban jelentek meg, és különben is a „nagy” C-dúr az igazi megmérettetés. A több mint hat évtizede, amióta Blomstedt a pályán van, az autentikusok forradalma e mű előadási hagyományait is lerombolta. Nem mondhatni, hogy az agg maestró az új eszmék iránt érzéketlen maradt, de mégis csak egy nagy szimfonikus együttes élén vezényelt. A dagályosságot kerülte, a dallamok frissen és jól megformáltan hangzottak fel, a sok ismétlést azonban már nem igazán tűrték, néha kissé unalmassá váltak. Több rafináltság nem ártott volna.

Kivétel a harmadik tétel volt, itt minden a helyére került: dallamok, karakterek, szólamok a helyükön, az egész megformálása teljesen rendben volt. A zenekar nem mindennapian jó, és bár Schubertnek nem jutott egy olyan kiemelkedő egyéniség, mint Kavakosz, tőle függetlenül is ugyannak a magatartásnak voltunk tanúi: tudunk mindent, de nem azért, hogy elkápráztassuk a nagyérdeműt, hanem azért, mert a tisztesség így kívánja.

Elvégre az ilyen épületek, mint a MűPa ezért épültek, hogy ilyen dolgok elhangozzanak bennük, ilyen zenekarok azért alakultak, hogy ilyen műveket eljátszanak. Így. Az a hagyomány, amelyet a zenekar majd háromszáz éves története és a karmester több mint hatvan éves működése képvisel maradéktalanul szólt ki a minket körülvevő egyre zajosabb háttérből.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MűPa, Zászlótér

Möntör Máté (gitár), ifj. Farkas József (zongora)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Hlavacsek Tihamér (zongora), Wiedemann Bernadett (ének)
Kodály, Lajtha, Dohnányi és Liszt dalai
KURTÁG: Játékok (válogatás)
KODÁLY: Székely keserves
BARTÓK: Kilenc kis zongoradarab (válogatás), 14 bagatell
LISZT: Ave Maria, Legenda no.2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Rachmaninov Trió:
Mikhail Tsinman (hegedű), Natalia Savinova (cselló), Viktor Yampolsky (zongora)
"Budapesti Moszkva Napok"
HAYDN: G-dúr trió, Hob. XV:25
MENDELSSOHN: d-moll trió, Op.49
CSAJKOVSZKIJ: a-moll trió, Op.50

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar szólistái
"Ránki György 110"
RÁNKI GYÖRGY
Ballada és ellenballada az ifjúságról 4:50
Pentaerophonia
Don Quijote és Dulcinea
A hétfejű sárkány szerenádja
Lúdapó meséi

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea (szoprán), Vigh Andrea (hárfa)
GLUCK: „Che farò senz’Euridice?” – Orfeo áriája az Orfeo és Euridice című operából
HÄNDEL: „Ombra mai fu” – Xerxes áriája a Xerxes című operából
HÄNDEL: C-dúr chaconne, HWV 484
JOHN THOMAS: The Minstrel's Adieu to his Native Land
BELLINI: „Oh! quante volte ti chiedo” – Júlia áriája a Rómeó és Júlia című operából
BALLINI: „Casta Diva” – Norma áriája a Norma című operából
DONIZETTI: „Prendi, per me sei libero” – Adina áriája a Szerelmi bájital című operából
DONIZETTI: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lamermoori Lucia című operából
DONIZETTI–ROMAN MOSSHAMMER: Hárfa szóló a Lammermoori Lucia című operából
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
VERDI: „È strano, è strano!” – Violetta áriája a Traviata című operából
PUCCINI: „Vissi d'arte” – Tosca imája a Tosca című operából

20:00 : Budapest
Trafó

"10 éves a Bélaműhely"
Szépen játsszál mer’ elveszem!
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsy, zongoraművész (sz. 1870)