vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1445)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Zeneileg nagyszerű – A szegedi Faustról
Heiner Lajos, 2017-06-01 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A szegedi Faustról 2017. május 26.
Szegedi Nemzeti Színház

Faust - László Boldizsár
Mefisztó - Kiss András
Valentin - Kendi Lajos
Margit - Kónya Krisztina
Siebel - Horák Renáta
Wagner - Altorjay Tamás
Márta - Laczák Boglárka

a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara
vez. Pál Tamás

Az én bűnöm.

Sosem tudtam igazán megbarátkozni a francia (nagy)operákkal.

A sok statisztika szerint minden idők legnépszerűbb operájával, a Carmennel sem (noha számos előadását láttam, többek között egy bécsi évadnyitót Baltsával és Domingóval).

Gounod Faustja sem került igazán közel a szívemhez. Dacára pár slágerszámnak, szétesőnek, inkoherensnek tartom a darabot.

Bodolay Géza (a művész előszeretettel tünteti fel magát csak vezetéknevével, csupa nagybetűvel – eddig látott két operarendezése erre nem ad alapot) sem győzött meg e műfaj iránti fogékonyságáról.

Ez a produkció köszönőviszonyban sem volt Gounod operájával, vagy a Faust-témakörrel. Az első benyomás: a színpadon az ötvenes, hatvanas évek rádió- és TV-készülékei. Hatalmas vásznon film pereg, ha jól vettem ki, indiai vonat gördül, teteje teli utasokkal, de oldaláról is csimpaszkodnak.

Goethe és Schiller szobra, fejüket időnként lekapják.

Az volt az érzésem, hogy a forgószínpad többet forgott, mint állt.

Általában, mindenki rohangált, a színen nagyon sokszor a tánckar tagjai.

Egy órányit kellett agyalnom, miért nem tetszik Bodolay munkája. Dacára minden pszeudodinamizmusnak, egyszerűen ötlettelen, művi és unalmas.

S nem jelent meg a színpadon négy Gounod.

Bodolay Álarcosbál és Faust rendezése után a Színház vezetőségének érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy a művészt életfogytiglan tiltsa el: ne nyúljon többé operához.

Szerencsére van az operában egy hosszú balettbetét, ahol Bodolay nem garázdálkodhatott. Juronics Tamás tánckara vette át a terepet, s ha rendelkezésemre állna, mind a tíz táncos nevét NAGYBETŰVEL írnám le. Mozgalmas, látványos, elvarázsoló volt ez a Walpurgis-éj.

A Pál Tamás vezette zenekar, mely az egész előadásban magas színvonalon teljesített, a balett zárórészében csillogott és villogott, bukfencezett, cigánykereket hányt.

A szegedi Faustról Magas színvonalú énekesi teljesítmények. A meglepetés Kendi Lajos Valentinje, korábban sosem ismertem. Szép színű, világosabb bariton, muzikális, remek színpadi játékokkal, ki lehetett találni, ki volt tanára.

A többieket már (sokszor) hallottam. Kónya Krisztina Margitja, mint a művésznő többi szerepében, nem elsősorban a hangszépséggel ejt rabul, hanem frazeálásával, finomságával, nőiességével. Egyedül a zárójelenetben keveselltem a voce súlyát.

Kiss András brillírozott Mefisztóként. Az ő vörös-fekete jelmeze (Bianca Imelda Jeremias) a legsikeredettebb. Kiss hangja, nomen non est omen, hatalmas, nem egy behízelgő, olaszos orgánum, a la Pinza vagy Siepi, de a figurához illik. S ehhez társul a művész mefisztói fenotípusa is.

Horák Renáta remek Siebel, adekvát Laczák Boglárka (Márta) és az ubikviter Altorjay Tamás (Wagner).

S végül a címszereplő, László Boldizsár. Szerencsés volt ez a hetem, a mai tenorínséges időkben hétfőn Pécsett Francesco Demurot láthattam-hallhattam Lord Arthur Talbotként, most meg Lászlót. Az ő legnagyobb erénye, akárcsak szardíniai kollégájánál, az atombiztos magasság (noha a kavatina C-je most nem tartozott élete legjobbjai közé). László hangja olvadékonyabb, csillogóbb, mint az olasz tenoré. S már egy korábbi Tosca kapcsán leírtam, teljesen megszabadult pályakezdésének esztrád-manírjaitól. Ám az a véleményem, hogy Riccardo, Manrico, Cavaradossi szenvedélyes alakjai közelebb állnak egyéniségéhez, mint Gounod hőse.

Mira János díszlete egyszerű, matematikai képletekkel teleírt fal, néhány asztal, szék.

A szegedi operalátogatók már megszokták, hogy az előadásokhoz egy míves, ingyenes leporelló jár. A mostani (sajnos, nem derül ki, kinek a munkája) különösen értékes. A Faust-témakörből szemezget idézeteket, eredeti nyelven, magyar fordítással – Goethe, Leroux, Bulgakov, D’Annunzio, s mások.

Felemásra sikeredett tehát ez a szegedi Faust.

Ha valaki látta a néhai Jozef Bednárik prágai Rómeó és Júlia rendezését, megbizonyosodhatott, Gounod-t színpadra lehet állítani modern és mégis kortalan eszközökkel.

Ez most Szegeden nem sikerült.

A szegedi Faustról
fotó:© Szegedi Színház, Kelemen József

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)