vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2452)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Erkel Színház (8584)
Élő közvetítések (6746)
Operett, mint színpadi műfaj (3407)
Berlioz újratemetése (140)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szerepgondolatok: Santuzza álma és a többiek
Operatikus, 2017-04-21 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

Santuzza álma és a többiek 2017. április 16.
Magyar Állami Operaház

Mascagni: A parasztbecsület

Turiddu - László Boldizsár
Santuzza - Komlósi Ildikó
Lucia - Németh Judit
Alfio - Kelemen Zoltán
Lola - Heiter Melinda

Mascagni: Messa di Gloria

László Boldizsár – tenor
Kelemen Zoltán – bariton

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez. Kesselyák Gergely

A 80-as évek egyik legnagyobb hatású operaelőadása A bolygó Hollandi volt Bayreuth-ban. Harry Kupfer rendezésében az egész történet Senta álmában játszódott. Ennek megfelelően a lányt alakító énekesnő mindvégig a színpadon volt.

Ugyanezen elképzelés jegyében énekelte Santuzzát Komlósi Ildikó az Operaházban, A parasztbecsület ünnepi, Húsvét vasárnapi, majdnem előadásszerű koncertelőadásán. Elsőre magam is meglepődtem a gondolattól, az asszociáció elsőre elkapkodottnak tűnt épp egy pódiumelőadás kapcsán. Azután egyre inkább meggyőzettem arról, hogy a képzettársítás helyes.

A Parasztbecsületben eleve erős a szertartásjelleg és a visszatekintés. Még a primer drámai jeleneteket is megállítja a szerző hosszabb-rövidebb időre, hogy múltat idézzen, s hogy némely hősét – ha csak pillanatokra is – az álmok világába menekítse ki a köznapi események könyörtelen sodrából. Leginkább Santuzza menekül a válóságtól, és Komlósi ezeket a pillanatokat fűzte össze kizárólag vokális eszközökkel álommá. Sok pianóval, finom hajlékonysággal, nagy lélekkel dalolt alig engedett meg magának erős érzelmi affektusokat. Nem fújt borzongató mély hangokat, nem akart lehengerelni a magasakkal, egyáltalán alig használta hangjának szélsőségeit. Még átkát is inkább fájdalmasan, semmint megsemmisítően mondta ki Turiddura. Csak néhány kifejezetten drámai pillanatban, elsősorban a két duettben váltott hagyományosan operás tónusra.

Kesselyák Gergely a verista muzsika hatásait igyekezett maximalizálni. Én jobban szeretem, ha a karmester bűnbánóan vezet végig életének tévútjain, ha mardosó önvádját tárja föl, szívfájdítón emlékeztet nagy szerelmeink ellentmondásos boldogságára, de Kesselyák látványos szenvedélyét, megbízható zenekormányzását értékeltem. Komlósival érdekes közös nevezőjük a lelki fedettség, a reflektáltság lett. Ez a szerencsétlen szicíliai parasztlány voltaképpen titkos hercegnő, aki magas artisztikumba, kifinomult zenei megformálásba menekül szerelmi életének kudarca elől.

Santuzza álma és a többiek Az erőteljes Santuzza-alakítás egyik következménye, hogy a többi főszereplőt is mintha az ő szemével látnánk. Nem, mintha halványak lennének! A koncertszerű előadásban a kórus a színpadon ült, előttük a szólisták, a zenekar a fölemelt árokban. A hangzásarányok kitűnően érvényesültek. A kezdetekben csak egy szék volt üres, Turiddué. Indokoltan, hisz a nyitányba komponált szerenádja a színfalak mögött hangzik föl.

László Boldizsár hangja az árokból, az őt kísérő hárfa mellől szólalt meg. Személyesen csak a Santuzzával énekelt kettősben jelent meg a jobboldali ajtó keresztül. A fölényes szólamtudás, a magabiztos éneklés, az öltönyös Turiddu takarékos, néhol feszengő színjátéka mind erőteljesebben rajzolták ki a fiú portréját. A darab középpontjába komponált nagy duettben először könnyelmű, csélcsap fiatalembernek látszik, ám hamar előtűnnek a férfilét kínos elhallgatásai, a tarthatatlan öntudat, amibe gyötrődéseink sodornak. Még Santuzza szeme is kénytelen meglátni, hogy a szörnyű helyzet nem gonoszságból ered, hanem a másik ember ugyanúgy vágyainak, csalódásainak és elpusztíthatatlan álmainak hálójában vergődik, mint ő. László könnyed formálásában, hangszínében van valami fiús, s ettől Turidduja a bravúros éneklés mellett is kiszolgáltatott marad.

Kelemen Zoltán hősi baritonja azonban hatalmasat szól. A kirobbanó hangadás könnyedsége és artisztikuma lenyűgözött, s a vokális térben nyilvánvalóvá tette, miért is választotta Lola ezt a férfit: mert erőt, elszántságot sugároz. A zeneileg egyébként nem túl izgalmas Santuzza-Alfio kettő hangzuhataga után ezen az estén nem véletlenül csattant föl a taps.

A két kisebb szereplő nem győzött meg. A parasztbecsület három női szólama ugyanabban a hangfekvésben íródott, az operaszínpad szabályai szerint viszont különbséget kellene tenni közöttük. Lucia mamára kifejezetten altot ajánl a szerző. Németh Judit a lényegesen magasabb fekvésű Kundryval egyidőben tolmácsolta a szólamot. Amelyet korrektül leénekelt, ám hangszíne világosabb az ideálisnál. Heiter Melindánál nagyobb a hiány. Sem személyiségében, sem hangadásában nyoma nincs annak az elsöprő női vonzerőnek, ami a tragédiát előidézi.

A koncertszerűnek induló előadás a Santuzza-Turiddu kettős után visszafogott játékkal gazdagodott, amely soha ne lépte túl az estélyis-szmokingos-öltönyös határokat, ám rendkívül kifejező volt. Az Erkel kórusa becsvágyó elszánással énekelt az Operában, csak dicsérni lehet a zenekart is.

A fináléban – hosszabb szünet után – Santuzza-Komlósi megrendülten zengő magas c-vel zárta ezt a nagyszerű operai estét.

Legutóbb épp Kelemen Lunája kapcsán élénk vita bontakozott ki a fórumon a világszínvonal kérdésében. Hadd foglaljak most határozott állást oldalágon: ez a három énekes a világ bármelyik színpadán a Parasztbecsület díszére válna! Elsősorban a hangminőség, az operai karakterek megragadása és az éneklés fölényes biztonsága miatt.

P.s. A koncert második felében Pietro Mascagni ritkán hallható Messa di gloriája csendült föl. Kellemes muzsika, amelyben bőven volt időnk kiélvezni László és Kelemen gyönyörű hangszínét, elegáns technikai megoldásait, s néha boldogan ismertünk rá a Parasztbecsület egy-egy dallamfordulatára. Figyelmünket nem terhelte meg túlságosan.

De hát volt mit emészteni.

Santuzza álma és a többiek
©fotó: Pályi Zsófia

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)