vissza a cimoldalra
2018-05-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60797)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4273)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2730)
Momus-játék (5486)
Miller Lajos (60)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (324)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (710)
Erkel Színház (9286)
Pantheon (2217)
Operett, mint színpadi műfaj (3603)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (840)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Kimernya? (2703)
Élő közvetítések (7194)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szerepgondolatok: Santuzza álma és a többiek
Operatikus, 2017-04-21 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

Santuzza álma és a többiek 2017. április 16.
Magyar Állami Operaház

Mascagni: A parasztbecsület

Turiddu - László Boldizsár
Santuzza - Komlósi Ildikó
Lucia - Németh Judit
Alfio - Kelemen Zoltán
Lola - Heiter Melinda

Mascagni: Messa di Gloria

László Boldizsár – tenor
Kelemen Zoltán – bariton

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez. Kesselyák Gergely

A 80-as évek egyik legnagyobb hatású operaelőadása A bolygó Hollandi volt Bayreuth-ban. Harry Kupfer rendezésében az egész történet Senta álmában játszódott. Ennek megfelelően a lányt alakító énekesnő mindvégig a színpadon volt.

Ugyanezen elképzelés jegyében énekelte Santuzzát Komlósi Ildikó az Operaházban, A parasztbecsület ünnepi, Húsvét vasárnapi, majdnem előadásszerű koncertelőadásán. Elsőre magam is meglepődtem a gondolattól, az asszociáció elsőre elkapkodottnak tűnt épp egy pódiumelőadás kapcsán. Azután egyre inkább meggyőzettem arról, hogy a képzettársítás helyes.

A Parasztbecsületben eleve erős a szertartásjelleg és a visszatekintés. Még a primer drámai jeleneteket is megállítja a szerző hosszabb-rövidebb időre, hogy múltat idézzen, s hogy némely hősét – ha csak pillanatokra is – az álmok világába menekítse ki a köznapi események könyörtelen sodrából. Leginkább Santuzza menekül a válóságtól, és Komlósi ezeket a pillanatokat fűzte össze kizárólag vokális eszközökkel álommá. Sok pianóval, finom hajlékonysággal, nagy lélekkel dalolt alig engedett meg magának erős érzelmi affektusokat. Nem fújt borzongató mély hangokat, nem akart lehengerelni a magasakkal, egyáltalán alig használta hangjának szélsőségeit. Még átkát is inkább fájdalmasan, semmint megsemmisítően mondta ki Turiddura. Csak néhány kifejezetten drámai pillanatban, elsősorban a két duettben váltott hagyományosan operás tónusra.

Kesselyák Gergely a verista muzsika hatásait igyekezett maximalizálni. Én jobban szeretem, ha a karmester bűnbánóan vezet végig életének tévútjain, ha mardosó önvádját tárja föl, szívfájdítón emlékeztet nagy szerelmeink ellentmondásos boldogságára, de Kesselyák látványos szenvedélyét, megbízható zenekormányzását értékeltem. Komlósival érdekes közös nevezőjük a lelki fedettség, a reflektáltság lett. Ez a szerencsétlen szicíliai parasztlány voltaképpen titkos hercegnő, aki magas artisztikumba, kifinomult zenei megformálásba menekül szerelmi életének kudarca elől.

Santuzza álma és a többiek Az erőteljes Santuzza-alakítás egyik következménye, hogy a többi főszereplőt is mintha az ő szemével látnánk. Nem, mintha halványak lennének! A koncertszerű előadásban a kórus a színpadon ült, előttük a szólisták, a zenekar a fölemelt árokban. A hangzásarányok kitűnően érvényesültek. A kezdetekben csak egy szék volt üres, Turiddué. Indokoltan, hisz a nyitányba komponált szerenádja a színfalak mögött hangzik föl.

László Boldizsár hangja az árokból, az őt kísérő hárfa mellől szólalt meg. Személyesen csak a Santuzzával énekelt kettősben jelent meg a jobboldali ajtó keresztül. A fölényes szólamtudás, a magabiztos éneklés, az öltönyös Turiddu takarékos, néhol feszengő színjátéka mind erőteljesebben rajzolták ki a fiú portréját. A darab középpontjába komponált nagy duettben először könnyelmű, csélcsap fiatalembernek látszik, ám hamar előtűnnek a férfilét kínos elhallgatásai, a tarthatatlan öntudat, amibe gyötrődéseink sodornak. Még Santuzza szeme is kénytelen meglátni, hogy a szörnyű helyzet nem gonoszságból ered, hanem a másik ember ugyanúgy vágyainak, csalódásainak és elpusztíthatatlan álmainak hálójában vergődik, mint ő. László könnyed formálásában, hangszínében van valami fiús, s ettől Turidduja a bravúros éneklés mellett is kiszolgáltatott marad.

Kelemen Zoltán hősi baritonja azonban hatalmasat szól. A kirobbanó hangadás könnyedsége és artisztikuma lenyűgözött, s a vokális térben nyilvánvalóvá tette, miért is választotta Lola ezt a férfit: mert erőt, elszántságot sugároz. A zeneileg egyébként nem túl izgalmas Santuzza-Alfio kettő hangzuhataga után ezen az estén nem véletlenül csattant föl a taps.

A két kisebb szereplő nem győzött meg. A parasztbecsület három női szólama ugyanabban a hangfekvésben íródott, az operaszínpad szabályai szerint viszont különbséget kellene tenni közöttük. Lucia mamára kifejezetten altot ajánl a szerző. Németh Judit a lényegesen magasabb fekvésű Kundryval egyidőben tolmácsolta a szólamot. Amelyet korrektül leénekelt, ám hangszíne világosabb az ideálisnál. Heiter Melindánál nagyobb a hiány. Sem személyiségében, sem hangadásában nyoma nincs annak az elsöprő női vonzerőnek, ami a tragédiát előidézi.

A koncertszerűnek induló előadás a Santuzza-Turiddu kettős után visszafogott játékkal gazdagodott, amely soha ne lépte túl az estélyis-szmokingos-öltönyös határokat, ám rendkívül kifejező volt. Az Erkel kórusa becsvágyó elszánással énekelt az Operában, csak dicsérni lehet a zenekart is.

A fináléban – hosszabb szünet után – Santuzza-Komlósi megrendülten zengő magas c-vel zárta ezt a nagyszerű operai estét.

Legutóbb épp Kelemen Lunája kapcsán élénk vita bontakozott ki a fórumon a világszínvonal kérdésében. Hadd foglaljak most határozott állást oldalágon: ez a három énekes a világ bármelyik színpadán a Parasztbecsület díszére válna! Elsősorban a hangminőség, az operai karakterek megragadása és az éneklés fölényes biztonsága miatt.

P.s. A koncert második felében Pietro Mascagni ritkán hallható Messa di gloriája csendült föl. Kellemes muzsika, amelyben bőven volt időnk kiélvezni László és Kelemen gyönyörű hangszínét, elegáns technikai megoldásait, s néha boldogan ismertünk rá a Parasztbecsület egy-egy dallamfordulatára. Figyelmünket nem terhelte meg túlságosan.

De hát volt mit emészteni.

Santuzza álma és a többiek
©fotó: Pályi Zsófia

Hírek
• Baráth Emőke szerződése a Warnerrel
Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Mikus Adrienn (hárfa)
Krenedits Katalin (brácsa), Menyhárt Eszter (fuvola)
"Mikus Adrienn hárfa diplomakoncertje"
HÄNDEL–GRANDJANY: c-moll prelúdium és toccata
DEBUSSY: Triószonáta fuvolára, brácsára és hárfára
SMETANA–TRNEČEK: Moldva-fantázia, Op.43

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jilková Gabriela (cimbalom)
Auður Edda Erlendsdóttir (klarinét), Bácsi Tamás (zongora)
"Jílková Gabriela cimbalom diplomakoncertje"
KURTÁG GYÖRGY: Szálkák
WEISS: d-moll szonáta
ZARÁNDY ÁKOS: Los - 1. Locomotora; 2. Otoňo; 3. Sol
JAROMÍR DADÁK: Concertino cimbalomra és kamara zenekarra

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Kovács Zalán László (tuba), Bábel Klára (hárfa), Demeniv Mihály (harmonika), Dragony Tímea (zongora), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Hangulat Extra"
CHARPENTIER: Prelude
Santa Lucia - olasz népdal
VIVALDI: g-moll fuvolaszonáta
DRAGONY TÍMEA: Tubaverseny
SOSZTAKOVICS: Adagio
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Hommage á Bartók
KOZMA: Autumn Leaves
JOPLIN: Entertrainer
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Csalog Gábor tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Fejérvári Zoltán tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
koncertmester: Tfirst Péter
HAYDN: 67. (F-dúr) szimfónia, Hob. I:67
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
MOZART: D-dúr („Haffner”) szerenád, K. 250

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Ino Mirkovic (hegedű), Bodor János (hegedű), Anastasya Terenkova (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dirk Brossé
"John Malkovich - Report on the blind"
A mai nap
született:
1923 • Alicia de Larrocha, zongorista († 2009)
1926 • Bende Zsolt, operaénekes († 1998)
elhunyt:
1926 • Koessler János, zeneszerző, zenepedagógus (sz. 1853)
1991 • Wilhelm Kempff, zongorista (sz. 1895)