vissza a cimoldalra
2018-09-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (917)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1060)
Pantheon (2259)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Operett, mint színpadi műfaj (3699)
Jonas Kaufmann (2273)
Help me! (1091)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1478)
Franz Schmidt (3180)
Balett-, és Táncművészet (5548)
Opernglas, avagy operai távcső... (20136)
Momus-játék (5512)
Kimernya? (2746)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nem elég fekete – A Macbeth Pécsett
Operatikus, 2017-04-04 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A Macbeth Pécsett 2017. március 28.
Pécsi Nemzeti Színház

Macbeth, skót király - Geiger Lajos
Banco, a király hadvezére - Kiss András
Lady Macbeth - Nemes-Horváth Orsolya
Lady Macbeth kamarásnője - Kovács Melinda
Macduff, skót nemes - Tötös Roland
Malcolm, a király fia - Győrfi István
Doktor - Rubind Péter
Szolga - Kállai Gergely
Bérgyilkos - Németh Márton

Pannon Filharmonikusok
Pécsi Nemzeti Színház Énekkara
vez. Oberfrank Péter

Először játsszák Verdi Macbethjét Pécsen. Bátor vállalás ez abban a színházban, ahol évente egy operára futja. Nem a kasszasikerre kacsintanak, bár az ötödik előadáson, kedden estére is megtelik a színház, s a publikum lelkesen ünnepel.

A kritikus néző az elején kevésbé.

Lagymatagon indul. Gulyás Dénes, az operatagozat vezetője, aki rendezőként nagy betűkkel szerepel a színlapon, a nyitójelenetből kispórolja a boszorkányokat. A vészbanyák a színfalak mögül danolnak, s nevükben vetített árnyak táncolnak a színfalon. „Kik vagytok? Erről a világról származtok, vagy máshonnan?” – kérdezi Banquo. – „Nőnek mondanálak benneteket, ha nem lenne piszkos szakállatok.” Emberileg érthető, hogy a rendező igyekszik megúszni az azonosítás kényes problémáját, művészileg viszont érthetetlen hogy valaki miért épp a Macbethet állítja színre, ha nem akarja megfejteni a boszorkányság titkát?

A probléma még inkább kiéleződik a III. felvonásban, amikor a címszereplő másodszor is elmegy a vészbanyákhoz. Ebben a nagyjelenetben nincs se boszi, se jelenések, se Banquo utódai. Meg is sajnáltam szegény Geiger Lajost, aki vagy 15 percig téblábol a színen tök egyedül. Ráadásul mindkét boszorkányjelenet teljes világosságban játszódik. Egyáltalán az egész darabban alig van igazi színpadi sötét. Holott a színház szórólapja épp arról beszél, hogy ez Shakespeare egyik legsötétebb és legvéresebb darabja.

Mondjuk vér, az van bőven! A meggyilkolt Duncan királyt lepedőjében színre hozzák, és nem sajnálták a piros festéket. A király néma szerepét maga Gulyás játssza erőteljesen. Ám jelképes értelmet a vérnek a rendező nemigen ad, nem válik a bűn, a halál, a zsarnoki önkény jelképévé. Galgóczy Judit szegedi rendezésének legemlékezetesebb momentuma volt, amikor az első fináléjában a Lady sorban összekente az összes szereplő kezét, majd a kórus tagjai is továbbadták, s a végére mindenki kezén ott volt a Vörös Jel. „Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van.” Senki sem maradhat kívül, bűntelenül.

A Macbeth Pécsett Amúgy a Macbeth teljesen aktuálpolitikai történet is, arra kényszerít, hogy elgondolkodjunk, mekkora felelősségünk van azért a világért, amely a szemünk előtt, közreműködésünkkel, belenyugvásunkkal, félelmeinkre építve alakult köröttünk.

Gulyás rendezése nem nyugtalanító. Macbeth Banquo-látomását és szépen kivetíti hátra, a boszorkányok vásznára, kísértetek közöttünk nem járkálhatnak. Túri Erzsébet mozgatható, elemes díszletet tervezett sok lépcsővel és néhány átjáróval. A cselekmény tereit gyorsan össze lehet legózni belőlük, bár gurításuk nagy zajjal jár, a kerekek fejlesztést, de legalábbis olajozást igényelnének. Velich Rita díszes ruházatba öltöztette szereplőit, talán fontosabb volt a gyönyörködtetés, mint a karakterizálás. Macbethnek, ha jól számoltam háromféle koronája is van, külön ünnepi alkalmakra és bajvívásra.

Tradicionális, őszintébben szólva unalmasan kockázatkerülő operajátszást látunk.

Amit hallunk, az azonban kezdettől fogva izgalmas. Oberfrank Péter kitűnően ismeri a darabot, pontosan, erőteljesen irányítja a Pannon Filharmonikusokat, sőt, az egész együttest, és mindenki bátran követi biztos kezét.

Geiger Lajos utoljára 2010-ben énekelt nagy Verdi-szerepet, Az álarcosbál Renatóját Szegeden. Azóta hangja férfiasodott, teltebb, sötétebb lett. Vokálisan jó Macbeth. A zsarnok lelki gyötrelmeire is vannak hangszínei, IV. felvonásbeli áriáját okos erőbeosztással teszi a szerep csúcspontjává. Színészileg viszont egysíkú. Geiger hórihorgas figura, ezért fizikailag nehezebb dolga van, ám szinte végig statikus, csak hősileg lép föl, a belső viharokat nem mutatja meg.

Mind alkatilag, mind lelkileg kevéssé illik hozzá Nemes-Horváth Orsolya, aki játékos, szenvedélyes, mozgékony, sokszínű Ladyvel örvendeztet meg. Ahogy megsimítja férje arcát, ahogy szeretete gúnyba hajlik, ahogy a nő önző változékonyságát megmutatja, azzal partnere nehezen tud mit kezdeni. Az általam látott előadáson nem volt teljesen egészséges, ezért a darab első felében az alak gátlástalanságát nem tudta zabolátlan hangadással megjeleníteni. Pedig Nemes-Horváth vérbeli drámai szoprán. Mind erőteljes, sötét árnyalatú hangjában, mind lelkében ott tombolnak azok a sötét erők, amelyek elrabolják Macbeth gyönge lelkét. Bátran, de ízléssel alkalmazta néha a prózai szerepfölmondás effektusát is. Második duettjükben aztán szabadjára engedte az Erünniszeket, az Alvajáró-jelenetben pedig lenyűgözően áradt egy meghasadt lélek fájdalmasan gyönyörű hangja, föl, egészen a magas deszig.

Kiss András vaskos, erőteljes Banquóját már a szegedi előadásból ismertük. Áriáját most is megragadóan adta elő, fiát ezúttal egy tízévesforma gyerek alakította, kapcsolatuk bensőséges, amitől az apa megölése még fájdalmasabbá vált. (Verdi nem sokat bíbelődött ezzel a gyilkossági jelenettel, de Banquónak két dolgot azért muszáj volna csinálni: védekezni és a fiát védeni.) Tötös Roland ígéretesen hősi tónusban szólaltatja meg Macdufföt. A kórus jól szól és elég jól vív is.

Verdi kétszer futott neki a Macbethnek, de egyszer sem sikerült igazán jó finálét komponálnia. Pécsett az átdolgozott változat győzelmi kórusa zeng. Ha igazán hatásosan énekel a kar, és játszik a zenekar, a néző szinte el is felejti azt a két embert, akiknek a sorsáról egyébként a darab szól.

Kár érte.

A Macbeth Pécsett
©fotó: "pnsz körtefoto"

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Farkas Judit, Molnár Tímea (ének)
Németh Zoltán, Harazdy Miklós (zongora)
"Hangulatkoncert"
WEBER: A bűvös vadász - Agathe áriája
DONIZETTI: Don Pasquale - Norina áriája
MOZART: Cosí fan tutte - Fiordiligi áriája ('Per pieta...')
PUCCINI: Bohémélet - Musette áriája
LISZT: 7. transzcendens etűd
PUCCINI: Turandot - Liu halála
DEBUSSY: A tékozló fiú - Lia áriája
GOUNOD: Faust - Margit ékszeráriája
CHOPIN: Valse Brillante, op. 34, No. 1
DVOŘÁK: Ruszalka - Holdária
MENOTTI: A médium - Monica keringője

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Yang Sung-Won (cselló), Enrico Pace (zongora)
LISZT: 1. elégia (cselló-zongora átirat)
LISZT: 1. (E-dúr) consolation (cselló-zongora változat)
LISZT: 4. (Desz-dúr) consolation (cselló-zongora változat)
LISZT: Elfelejtett románc (cselló-zongora változat)
LISZT: 6. (E-dúr) consolation
LISZT: Gyászgondola (cselló-zongora változat)
LISZT: 3. (E-dúr) consolation (cselló-zongora változat)
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth (cselló-zongora változat)
LISZT: Cantique d'Amour
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65
CHOPIN: C-dúr polonaise bevezetéssel, op. 3
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Kauten Andrea (zongora)
Savaria Szimfonikus zenekar
Vezényel: Medveczky Ádám


WEBER: A bűvös vadász – nyitány
GOETZ: Zongoraverseny
BRAHMS: I. (d-moll) zongoraverseny, op. 15
A mai nap
történt:
1908 • Mahler VII. szimfóniájának bemutatója (Prága)
született:
1912 • Kurt Sanderling, karmester († 2011)
elhunyt:
1972 • Robert Casadesus, zongorista (sz. 1899)
2010 • Polgár László, énekes (sz. 1947)