vissza a cimoldalra
2018-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4006)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60840)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Palcsó Sándor (211)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2763)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Opernglas, avagy operai távcső... (20083)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (886)
Élő közvetítések (7241)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)
Erkel Ferenc (1039)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1422)
Franz Schmidt (3139)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4280)
Momus-játék (5497)
Rost Andrea (2026)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nem elég fekete – A Macbeth Pécsett
Operatikus, 2017-04-04 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A Macbeth Pécsett 2017. március 28.
Pécsi Nemzeti Színház

Macbeth, skót király - Geiger Lajos
Banco, a király hadvezére - Kiss András
Lady Macbeth - Nemes-Horváth Orsolya
Lady Macbeth kamarásnője - Kovács Melinda
Macduff, skót nemes - Tötös Roland
Malcolm, a király fia - Győrfi István
Doktor - Rubind Péter
Szolga - Kállai Gergely
Bérgyilkos - Németh Márton

Pannon Filharmonikusok
Pécsi Nemzeti Színház Énekkara
vez. Oberfrank Péter

Először játsszák Verdi Macbethjét Pécsen. Bátor vállalás ez abban a színházban, ahol évente egy operára futja. Nem a kasszasikerre kacsintanak, bár az ötödik előadáson, kedden estére is megtelik a színház, s a publikum lelkesen ünnepel.

A kritikus néző az elején kevésbé.

Lagymatagon indul. Gulyás Dénes, az operatagozat vezetője, aki rendezőként nagy betűkkel szerepel a színlapon, a nyitójelenetből kispórolja a boszorkányokat. A vészbanyák a színfalak mögül danolnak, s nevükben vetített árnyak táncolnak a színfalon. „Kik vagytok? Erről a világról származtok, vagy máshonnan?” – kérdezi Banquo. – „Nőnek mondanálak benneteket, ha nem lenne piszkos szakállatok.” Emberileg érthető, hogy a rendező igyekszik megúszni az azonosítás kényes problémáját, művészileg viszont érthetetlen hogy valaki miért épp a Macbethet állítja színre, ha nem akarja megfejteni a boszorkányság titkát?

A probléma még inkább kiéleződik a III. felvonásban, amikor a címszereplő másodszor is elmegy a vészbanyákhoz. Ebben a nagyjelenetben nincs se boszi, se jelenések, se Banquo utódai. Meg is sajnáltam szegény Geiger Lajost, aki vagy 15 percig téblábol a színen tök egyedül. Ráadásul mindkét boszorkányjelenet teljes világosságban játszódik. Egyáltalán az egész darabban alig van igazi színpadi sötét. Holott a színház szórólapja épp arról beszél, hogy ez Shakespeare egyik legsötétebb és legvéresebb darabja.

Mondjuk vér, az van bőven! A meggyilkolt Duncan királyt lepedőjében színre hozzák, és nem sajnálták a piros festéket. A király néma szerepét maga Gulyás játssza erőteljesen. Ám jelképes értelmet a vérnek a rendező nemigen ad, nem válik a bűn, a halál, a zsarnoki önkény jelképévé. Galgóczy Judit szegedi rendezésének legemlékezetesebb momentuma volt, amikor az első fináléjában a Lady sorban összekente az összes szereplő kezét, majd a kórus tagjai is továbbadták, s a végére mindenki kezén ott volt a Vörös Jel. „Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van.” Senki sem maradhat kívül, bűntelenül.

A Macbeth Pécsett Amúgy a Macbeth teljesen aktuálpolitikai történet is, arra kényszerít, hogy elgondolkodjunk, mekkora felelősségünk van azért a világért, amely a szemünk előtt, közreműködésünkkel, belenyugvásunkkal, félelmeinkre építve alakult köröttünk.

Gulyás rendezése nem nyugtalanító. Macbeth Banquo-látomását és szépen kivetíti hátra, a boszorkányok vásznára, kísértetek közöttünk nem járkálhatnak. Túri Erzsébet mozgatható, elemes díszletet tervezett sok lépcsővel és néhány átjáróval. A cselekmény tereit gyorsan össze lehet legózni belőlük, bár gurításuk nagy zajjal jár, a kerekek fejlesztést, de legalábbis olajozást igényelnének. Velich Rita díszes ruházatba öltöztette szereplőit, talán fontosabb volt a gyönyörködtetés, mint a karakterizálás. Macbethnek, ha jól számoltam háromféle koronája is van, külön ünnepi alkalmakra és bajvívásra.

Tradicionális, őszintébben szólva unalmasan kockázatkerülő operajátszást látunk.

Amit hallunk, az azonban kezdettől fogva izgalmas. Oberfrank Péter kitűnően ismeri a darabot, pontosan, erőteljesen irányítja a Pannon Filharmonikusokat, sőt, az egész együttest, és mindenki bátran követi biztos kezét.

Geiger Lajos utoljára 2010-ben énekelt nagy Verdi-szerepet, Az álarcosbál Renatóját Szegeden. Azóta hangja férfiasodott, teltebb, sötétebb lett. Vokálisan jó Macbeth. A zsarnok lelki gyötrelmeire is vannak hangszínei, IV. felvonásbeli áriáját okos erőbeosztással teszi a szerep csúcspontjává. Színészileg viszont egysíkú. Geiger hórihorgas figura, ezért fizikailag nehezebb dolga van, ám szinte végig statikus, csak hősileg lép föl, a belső viharokat nem mutatja meg.

Mind alkatilag, mind lelkileg kevéssé illik hozzá Nemes-Horváth Orsolya, aki játékos, szenvedélyes, mozgékony, sokszínű Ladyvel örvendeztet meg. Ahogy megsimítja férje arcát, ahogy szeretete gúnyba hajlik, ahogy a nő önző változékonyságát megmutatja, azzal partnere nehezen tud mit kezdeni. Az általam látott előadáson nem volt teljesen egészséges, ezért a darab első felében az alak gátlástalanságát nem tudta zabolátlan hangadással megjeleníteni. Pedig Nemes-Horváth vérbeli drámai szoprán. Mind erőteljes, sötét árnyalatú hangjában, mind lelkében ott tombolnak azok a sötét erők, amelyek elrabolják Macbeth gyönge lelkét. Bátran, de ízléssel alkalmazta néha a prózai szerepfölmondás effektusát is. Második duettjükben aztán szabadjára engedte az Erünniszeket, az Alvajáró-jelenetben pedig lenyűgözően áradt egy meghasadt lélek fájdalmasan gyönyörű hangja, föl, egészen a magas deszig.

Kiss András vaskos, erőteljes Banquóját már a szegedi előadásból ismertük. Áriáját most is megragadóan adta elő, fiát ezúttal egy tízévesforma gyerek alakította, kapcsolatuk bensőséges, amitől az apa megölése még fájdalmasabbá vált. (Verdi nem sokat bíbelődött ezzel a gyilkossági jelenettel, de Banquónak két dolgot azért muszáj volna csinálni: védekezni és a fiát védeni.) Tötös Roland ígéretesen hősi tónusban szólaltatja meg Macdufföt. A kórus jól szól és elég jól vív is.

Verdi kétszer futott neki a Macbethnek, de egyszer sem sikerült igazán jó finálét komponálnia. Pécsett az átdolgozott változat győzelmi kórusa zeng. Ha igazán hatásosan énekel a kar, és játszik a zenekar, a néző szinte el is felejti azt a két embert, akiknek a sorsáról egyébként a darab szól.

Kár érte.

A Macbeth Pécsett
©fotó: "pnsz körtefoto"

Hírek
• Különleges előadással zárul a Nemzeti Filharmonikusok évadzáró hangversenye a Dohány utcai Zsinagógában
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

WAGNER: Tannhäuser

18:00 : Budapest
Erkel Színház

"Csillagóra évadzáró gálaest"
Zártkörű előadás
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes