vissza a cimoldalra
2018-04-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60765)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3970)
Társművészetek (1246)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11264)
A csapos közbeszól (95)

Callas (438)
Opernglas, avagy operai távcső... (20062)
Erkel Színház (9197)
Alexandru Agache, a bariton (122)
musical (176)
Operett, mint színpadi műfaj (3575)
Simándy József - az örök tenor (524)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1381)
Franz Schmidt (3106)
Lehár Ferenc (624)
Natalie Dessay (1803)
Kolonits Klára (1065)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1225)
Robert Schumann (82)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2676)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (751)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Siegfried a Magyar Állami Operaházban
- zéta -, 2017-03-28 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A Siegfried a Magyar Állami Operaházban 2017. március 23.
Magyar Állami Operaház

WAGNER: Siegfried

Siegfried – Kovácsházi István
Mime – Jürgen Sacher
Vándor – Egils Silins
Alberich – Marcus Jupither
Fafner – Rácz István
Erda – Gál Erika
Brünnhilde – Sümegi Eszter
Erdei madár – Szemere Zita

a Magyar Állami Operaház Zenekara
vez. Halász Péter

Azt hiszem, a Ring első három darabja után már nem teljesen felelőtlenség véleményt mondani M. Tóth Géza operarendezői tevékenységéről. Annál is inkább, mert M. Tóth ezen az estén mintha kedvünkbe szeretett volna járni. Az Előjáték, A Rajna kincse meglehetősen szürrealista megközelítése után A walkür a XXI. század konzumvilágát vette célba meglehetősen vegyes, naturalisztikus, de ugyanakkor elvont eszközökkel. Most, a Siegfriedben a rendező feltétlenül továbblépett, rá egyenesen a realizmus rögös útjára.

Mert, ha elvonatkoztatunk a színpadtechnika fejlődésétől, az I. felvonás – Mime barlangjában játszódó – erősen realista megoldásaiban akár Závodszky Zoltán is feltűnhetett volna (aki mellesleg kerek 70 éve énekelte utoljára nálunk Siegfried szólamát). Minden pontosan olyan szép, fegyelmezett rendben követte a korabeli (?) fegyverkészítés metódusát, mintha rendezőnk ezzel gondolta volna megfogni a zenedráma legfőbb sajátosságait. Pedig dehogy, az pont akkor hussant ki lyukas markából.

Amikor a második felvonás utáni tapsrendben, lelkes szárnycsapdosás közepette kijött az Erdei madárt alakító Szemere Zita, az előttem ülő idős hölgy elragadtatottan szólt a szomszédjához: „nahát, hogy mennyire cuki volt!” Gyanítom, rendezőnk nem épp erre a dicséretre a legbüszkébb, az intermezzo annyit mindenesetre jelez, hogy az az elmozdulás, amit A Rajna elvont utalgatásai és meglehetősen szűkös eszközrendszere óta megtett, bizonyos rétegek számára fogyaszthatóbbá tette Richard Wagner Ringjének Második Estéjét.

Számomra viszont M. Tóth pont ezzel, a Ring nyolcadik-kilencedik órájában felbukkanó, mondhatni hiperrealista megoldássorral tette korábbi munkáját átláthatatlanul (és zavaróan) eklektikussá. Szinte minden felvonás új világot, új gondolkodásmódot jelentett. Félreértés ne essék, önmagában nem hiba a naturalizmus az operaszínpadon, csak akkor menjünk vissza a kezdetekhez, a rajnai sellők jelenetéhez és kezdjük újra gombolyítani azt a fonalat, amit majd a nornák fognak jövő nyáron ugyanitt elnyisszantani (persze, csak ha az istenek és a közbeszerzési rendelkezések is így akarják).

A Siegfried a Magyar Állami Operaházban

Tulajdonképpen bosszant, hogy pont most kell M. Tóth rendezéséről leszedni az eklekticizmus keresztvizét, mert az utolsó felvonást éreztem az eddigiek közül a legsikerültebbnek, ott tudott érzésem szerint a rendező legközelebb kerülni Wagner gondolatvilágához. Addigra már szerencsésen lecsengett a korábbi estéken túltengő piktogram-erdő, s a cselekmény semmi új elemet nem hozott, s a rendező végre nyugodtan magára hagyhatta a hősöket (a néha felbukkanó kajla, kar nélküli manócskákra, akik NYILVÁN a lángot voltak hivatottak szimbolizálni a tűzmotívum megszólalásai táján, inkább boruljon a feledés jószándékú homálya), s a dráma – számomra nem meglepő módon – önmagában elvitte a darabot.

Ahogy az előző két részben, úgy most sem éreztem, hogy Wagner zenéje feltétlenül Halász Péter zenei vezetése után kiáltana. A darab nagyjából a konvenciók mentén csörgedezett, de semmi olyan rendkívüli pillanat/pátosz/szenvedély nem teremtődött meg, amitől ez az este kiemelkedne a repertoár-előadások tucatjai közül. (Ami viszont mégis létrejött, arról érezhetően az ifjú dirigens kevéssé tehetett.) Volt viszont hosszú, percekig tartó aszinkron énekes és dirigens között, pont a híres Kovácsdal során, a nagyérdemű csak tétován találgathatta, vajon ki lehet a hunyó ebben a különös/kínos/fura közjátékban.

Kovácsházi István, Siegfried alakítója az iménti jelenet értelmezésétől függetlenül sem győzött meg arról, hogy feltétlenül a legdrámaibb Wagner-hősöket muszáj énekelnie. Puha hangadása szöges ellentétben áll a hős szilaj, fékezhetetlen szenvedélyességével, de ugyanakkor szinte mindvégig (a többnyire markírozott Kovácsdal kivételével) imponáló magabiztossággal uralta a rettentő szólamot. Ez a Siegfried ezért inkább kényelmes, mint vadóc, mindvégig megőrizve gyermeki naivságát kevésbé tud mit kezdeni a rátörő szerelemmel.

Egils Silins a Vándor szerepében már pár éve, a MÜPÁ-s Ringben is lenyűgözött azzal a mély intellektussal, ami ebből a figurából ki tudott csiholni. Most sem volt ez másként. A lett basszista könnyedén bírja erővel a szólam megpróbáltatásait, de alakítása mégsem ettől erőteljes, hanem azzal a gondolatisággal, amivel az álruhában kóborló isten alakját meg tudja tölteni. Ez olyan ritka adottság, ami aligha tanulható, többnyire ellesni sem sikerül. Silins jelenetei ezért az előadás impulzívabb pillanatait képezték kivétel nélkül és az azokban közreműködő kollégákra is pozitívan hatottak.

Alberich megszemélyesítője, Marcus Jupither is régi ismerősünk, már két éve a Rajnában is Ő öltötte magára a Nibelung-törpe jelmezét. Sajnos nem tudott olyan komplex élménnyel hozzájárulni az este sikeréhez, mint Silins, de biztos pontja az előadásnak. Jupither pontosan úgy járt, mint a testvérét, Mimét alakító Jürgen Sacher: a figura hangban rendben volt, de személyiségben kevés, vagy inkább elnagyolt. Ez pedig, pont Silins jeleneteiben mérhetően hiányként mutatkozott meg.

Brünnhilde alakjába ezúttal Sümegi Eszter bújt, Sieglinde és Siegmund kettőse után Kovácsházival már-már összeszokott Wagner-párosként jelenhetnek meg. Sümegit pályájának első felében par excellence olasz énekesnőként könyveltük el, a német fachban már beérkezett művészként próbálta ki magát. A szólamot imponáló zeneiséggel tárja elénk, magabiztosan győzi a kényesen magas fekvésű szólamot. Sümegi érezhetően nagyon tudja, miről énekel Brünnhilde, amint körbejárja és elsiratja elveszett amazonságát, mielőtt végleg odaadja magát az őt felébresztő ifjúnak.

Fafner szólamát Rácz István tolmácsolta, üzembiztos mélységekkel, hatásosan. Erda szerepében Gál Erika számomra ezúttal kevésnek tűnt, mert a szólam túlontúl mélynek bizonyult, s az sem segített, hogy a rendező az énekesnőt derékig árokban szerepeltette. Szemere Zita Erdei madara korrekt énekléssel járult hozzá az est sikeréhez.

A Siegfried a Magyar Állami Operaházban
©fotó: Csibi Szilvia.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fülei Balázs (zongora)
Előad: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
A romantika esszenciája
LISZT: h-moll szonáta

11:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

11:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

14:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

16:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter
HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Déri György (gordonka), Eckhardt Gábor (zongora)
Gradus ad Publicum"
Mixtura Musicalis
J.S. BACH: G-dúr gambaszonáta
LISZT: Die Zell in Nonnewerth
BARTÓK: l. Rapszódia
FAURÉ: Elégia
SAINT-SAENS: Allegro Appassionato
WEINER: Románc
DEBUSSY: Szonáta

19:00 : Budapest
Liszt F.Nemzetközi Repülőtér,Terminal 1 utascsarnok

"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
MOZART: A varázsfuvola

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Judith Halász (ének)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
ZOMBOLA PÉTER: 2. szimfónia
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, Op.38 („Tavaszi”)
R. STRAUSS: Négy utolsó ének

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jeroen Berwaerts (trombita)
Ensemble Resonanz
Vezényel: Barbara Bultmann
"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
C.P.E. BACH: b-moll („Hamburg“) szimfónia, Wq 182/5
TOSHIO HOSOKAWA: Voyage VII trombitára, vonósokra és ütőhangszerekre
J.S. BACH: Goldberg-variációk, BWV 988 (Dmitry Sitkovetsky és Andreas Staier vonószenekari átirata)

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Excanto Együttes:
Kállay Gábor (furulya, ének, művészeti vezető), Kállay Katalin (furulya), Szabó Zsolt (viola da gamba), Kállay Ágnes (barokk cselló), Győri István (lant, ütőhangszerek)
M. CAZZATI: Sonata “La Sampiera”
J. BANISTER: A Sett of Ayres in four Parts
Hugh Ashton’s Maske
HANDEL: Passacaille
BOISMORTIER: Concerto G-dur
TELEMANN: Quatour TWV 43:e2
TELEMANN: Violoncello Solo TWV 41:D6
TELEMANN: Don Quixotte TWV 55:G10

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Ludi et modi sacri - Selmeczi György szerzői estje
Responsorium ad S. Ioannem de Deo
Ars Nova Énekegyüttes, Selmeczi Gábor (hegedű)
Vez. Kiss Katalin
Laudate Pueri Dominum
Ars Nova Énekegyüttes, Alba Regia vonósnégyes
Vez. Kiss Katalin
Pünkösdi himnuszok
Kele Brigitta (szoprán), In Medias Brass rézfúvós kvintett
Szent Márton-játék
Octovoice Énekegyüttes, In Medias Brass rézfúvós kvintett,
Halmschlager György (ütőhangszerek), Selmeczi Gábor (hegedű), ifj. Major István, (cselló), György Attila (nagybőgő)
Introitus
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton),
Selmeczi Gábor (hegedű), Kiss Kata (brácsa)
Rorate caeli
Octovoice Énekegyüttes, Sebestyén Márta (ének), Balog József (zongora)
Hajnal
Kele Brigitta, Alba Regia vonósnégyes
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Kálmán László (tenor),
Najbauer Lóránt (bariton) és György Attila (nagybőgő)
15:00 : Szeged
Nemzeti Színház

VERDI: Ernani
A mai nap
született:
1912 • Kathleen Ferrier, énekes († 1953)
1916 • Yehudi Menuhin, hegedűs († 1999)
elhunyt:
1892 • Edouard Lalo, zeneszerző (sz. 1823)
2014 • Komlóssy Erzsébet, énekművész (sz. 1933)