vissza a cimoldalra
2019-04-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1302)
modern eszement rendezesek (283)
Plácido Domingo (707)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4344)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (29)
Élő közvetítések (7830)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1641)
Franz Schmidt (3314)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Opera- és sörtúra a Budapest, Prága, Brünn tengelyen
Heiner Lajos, 2017-02-21 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Ponchielli-Gioconda, Brno Mivel nem akarok sokat off-olni, a cím második feléről nagyon röviden. Prágában néhány hónapja nyílt meg, a Nemzeti Színház közvetlen szomszédságában a Narodni Pivovar. A hely kialakítása, hangulata egyszerűen fantasztikus. A helyben főzött, egységesen négy decis korspohárban kínált sörök csak átlagosak (persze a cseh színvonalhoz mérten). De a konyha! Javaslom a Cesnekovy bokot, leírás szerint szalonna (mustárral, frissen reszelt tormával, zöldségekkel) – na de kérem ez nem öregapám zsírszalonnája, ez nemesebb hús, mint nálunk a legjobb sonka. S a hozzá kínált sült kenyérhez hasonlót csak Madeiran tapasztaltam.

És az U Kunstatu, szintén új nyitás, helyben főzött söreivel, sörkóstolási lehetőséggel. No meg csodálatos-misztikus hangulatú, látogatható pincéjével. Úgy 1180 tájáról.

Mi akkortájt még Batu kán népét vártuk.

Brünnben persze a Pegas, amikor Németországban bejött a négydecis söröskorsó, a Pegas tulajdonosa káromkodott egy cifrát, és közölte, nála a korsó sör immáron hat deciliter.

Az Aida januári Erkel Színházban lezajlott előadásait –ppp- már kivesézte. A 29-i előadás kapcsán csak annyit: az Aida volt az első opera, amit életemben láttam, több mint négy évtized múltán is emlékszem Karikó Terézre a címszerepben, sokáig a szívemnek legkedvesebb operának számított. Csodálhattam szegedi előadásait, a kőszínházban éppúgy, mint a Szabadtérin, de ott voltam bécsi (Várady Júlia!), prágai, metropolitanes, margitszigeti előadásain, s azon az immáron legendás estén az Erkelben, Domingóval. De ha a legegységesebb énekesi gárdát ki kellene választanom, talán erre az estére voksolnék. Aminek azért örülök különösen, mert a huszonéves Csilla társaságában élveztem az előadást, ő először látta ezt a Verdi-darabot, jó, hogy ezekkel a művészekkel. (Off: gyönyörű ajándékot kaptam tőle, Tomáš Mazal Szlalom a Parnasszusra című kötetét. Régen örültem annyira könyvnek, mint ennek – aki csak egy kicsit is szereti Hrabalt, ne menjen el mellette!)

Január 31-én a Denevér Prágában, a Divadlo Karlinban. Először jártam ebben a 921 férőhelyes, 1881-ben átadott neobarokk épületben. Itt eleinte cirkuszi előadásokat rendeztek, az utóbbi évtizedekben operettet, musicalt játszottak. A Statny Opera Praha, azaz (az immáron a Nemzeti Színház kötelékébe tartozó) Prágai Állami Operaház rekonstrukció miatti bezárása óta itt lép fel a társulat (übrigens: a felújításnak, a tervek szerint, lassan vége kellene lennie – még el sem kezdték..)

A színház vegyes benyomást kelt. Az előtér, közös helyiségek bennem a valamikori szegedi Szabadság mozi képzetét keltették. A nézőtér maga viszont elegáns, sőt, talán túlságosan is, jobb lenne a „csicsás” jelzőt használni.

A lényeg persze az akusztika. Kicsit száraz, a zenekar fojtottan szól, az énekesek jól hallhatók.

Martin Otava rendezése, tőle megszokottan, tradicionális-aranyos, könnyen emészthető és felejthető, passzolnak hozzá Ján Zavarský díszletei, Josef Jelínek jelmezei.

Az énekesi gárda összességében jó volt, részletes véleménynyilvánítás nélkül: Pavla Vykopalová – Rosalinda; Jana Sibera – Adél; Tomáš Černý – Alfréd; Jana Sýkorová – Orlofsky, jók voltak a kisebb szerepek alakítói.

A gondot az Eiseinsteint éneklő Aleš Briscein jelentette. Jómagam jobban szeretek ebben a szerepben baritonhangot hallani (Wächter, Prey), vagy, ha már tenor, akkor a súlyosabb fajtából (Kullmann, Patzak). Briscein remek Nemorino, Belmonte, Tamino, Don Ottavio, elmerészkedett a Ruszalka Hercege és Az eladott menyasszony Jenikjének szólamáig – de ez a voce számomra túl világos, túl lájtos Eisensteinhez.

Az, hogy ez az előadás maradandó élmény tudott lenni, a dirigensnek, Richard Heinnek köszönhető. Maestro Hein immáron két évtizede tagja a Prágai Operának. Főzeneigazgatók, karmesterek jöttek-mentek, ő stabilan tag, s nem véletlenül. Kristálytisztán szólt a zenekar, s annyira wienerischen, mintha Bécsben ült volna az ember. Ahogy Pál Tamás esetében is elmaradt a nagy nemzetközi karrier, nála is hiányzik – mindkét művész esetében számomra érthetetlen okokból.

Ponchielli-Gioconda, Brno S az út fénypontja, Ponchielli Giocondájának premierje a Brünnben, a Janáček Színházban. Olyan este, amiről nehéz írni. Nehéz, mert mintegy két hét után visszagondolva erre az előadásra, most is elszorul a torkom.

Ez az opus amúgy is a nagy kedvenceim közé tartozik. Láttam, anno, a budapesti előadást, s láthattam, szűk húsz esztendeje, a fentebb emlegetett Hein karnagy úr dirigálásával Prágában.

Ám ez az este minden korábbi Gioconda-élményemet elmosta.

Tomáš Pilař rendezésében hagyományos és modern zseniális szimbiózisa jön létre. Hatalmas díszlettömböket (szintén az ő munkája) mozgat, emlékezetes a kórusjelenetek beállítása is, no meg a helyenként meghökkentő, de sosem hökkentően zavaró balettbetétek (Ladislava Košiková nevéhez az angol nyelvű színlap a „movement collaboration” elnevezést ragasztotta).

Gyönyörűségesek Sylvia Zimula Hanáková jelmezei.

Jaroslav Kyzlink vezényelt. Korábban hallottam korrektnek, és kevésbé jónak. Most egyszerűen megtáltosodott, panizzai feszességgel tartotta kézben orkeszterét, nagy zenekarbűvölővé vált.

Az énekesi gárda, leszámítva a baritonális Alviset, elsőrangúnak bizonyult. A három főszereplőről írnék részletesebben. Svatopluk Semről (Barnaba) csak annyit: gondban lennék, ha választanom kellene Agache és közte.

A címszerepben Boross Csilla. Ha az előző heti pesti Aidája ötös, akkor ez a Gioconda nyolcas. A hang igazi, telt, drámai szoprán, a timbre tökéletesen olasz. Azt Boross esetében szinte felesleges hozzátenni, hogy a színpadi játék, a muzikalitás elsőrendű.

És a nagy meglepetés, az Enzo Grimaldot éneklő koreai tenor, Sung Kyu Park. Bevallom, korábban a nevét sem hallottam. „The role of Enzo requires an Otello-like power to cope with the character’s tempestuous outbursts, ’Assassini’ and ’Vituperio’ in Act 1, the imprecations against Gioconda’s supposedly foul behaviour towards Laura’s body in Act 4, but must also have the sensitivity to find the poetic impulse behind ’Cielo mar’, much of the duet with Laura, not to forget the poignancy of the lament at his beloved’s alleged poisoning ’Giá ti veggo’ int he big third-act ensemble.” – így a néhai Alan Blyth (Opera on Record 3, Hutchinson, 1984, p. 193.)

És Park mindezt megcsinálta.

Ha három éven belül nem énekel a Metropolitanben, át kell gondolnom, írjak-e többet emberi hangról.

Zweigi Sternstunde volt ez az este.

Nem javasolhatom, hogy menjenek el, nézzék meg. Nem javasolhatom.

Zarándokoljanak el.

Ponchielli-Gioconda, Brno

Hírek
• A Nemzeti Filharmonikusok sajtótájékoztatón ismertette 2019/2020-as évadát
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Orgován Csenge (hegedű)
Nagy Réka (cselló), Nagy Orsolya Petra, Csipkay Éva (zongora)
Orgován Csenge hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 2. (a-moll) hegedűszonáta, BWV 1003 – 1. Grave, 2. Fúga
BRAHMS: 1. (H-dúr) zongoratrió, op. 8
SOSZTAKOVICS: 1. (a-moll) hegedűverseny, op. 77

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Mali Emese tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Németh Gábor (hegedű)
Kovalszki Mária, Pálóczy Júlia (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Németh Gábor hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
BARTÓK: 1. hegedűverseny, BB 48a
MOZART: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378
CSAJKOVSZKIJ: Valse-scherzo, op. 34

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MASCAGNI, LEONCAVALLO: Parasztbecsület, Bajazzók

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ballai László (vers, próza)
Hámori Szabolcs (basszus), Hegedüs Gönczy Katalin (zongora), Megyeri Noémi (hegedű), Vályi Csilla (gordonka)
Zenés irodalmi est
BALLAI LÁSZLÓ: Bonyolult, szép vers
SCHUBERT: A pásztor panaszdala, A halászlányka, A vándor, Ottlét
BALLAI LÁSZLÓ: Szász János és a napisten
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BALLAI LÁSZLÓ: A nyúl és a fanyúl, A nyúl és a teknős, A patkány és a nagykán
BALLAI LÁSZLÓ: Lacrimosa
MOZART: G-dúr trió, KV 564
BALLAI LÁSZLÓ: Denevér út
BRAHMS: e-moll gordonka szonáta, op. 38

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hotzi Mátyás (cselló)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Ingenium Trio:
Li Ke (hegedű), Hotzi Mátyás (cselló), Moldoványi András (zongora)
Hotzi Mátyás cselló diplomakoncertje
J.S. BACH: 6. (D-dúr) csellószvit, BWV 1012 – Preludium, Sarabande, Gigue
LIGETI: Csellószonáta
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, op. 129
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67


19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Perényi Miklós (cselló)
Concerto Budapest
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
BEETHOVEN: István király - nyitány, op. 117
DVOŘÁK: h-moll csellóverseny, op. 104
BRAHMS: I. (c-moll) szimfónia, op. 68
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Kecskeméti Énekes Kör
Mendelssohn Kamarazenekar
vez.: Erdei Péter
CALDARA: Missa dolorosa
MOZART: Ave Verum Corpus

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Sümegi Eszter, Ulbrich Andrea, Brickner Szabolcs, Cser Krisztián
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
VERDI: Requiem
A mai nap
történt:
1926 • A Turandot bemutatója (Milánó)
született:
1918 • Astrid Varnay, énekes († 2006)
1924 • Szőnyi Erzsébet, zeneszerző