Alig pár napja új lemezjátszót üzemeltem be otthon, s két évtized után először vettem ki feketelemezt a tasakjából. Ahogy benyúltam a gondosan megőrzött bakelitjeim közé, legelsőnek egy Melódia-préselésű dallemez akadt a kezembe. Ha valaki most mindezt véletlennek gondolná, súlyosan téved. Sorsszerű volt, mert alig négy nappal később, tegnap este ért utol a hír: több, mint egy hónapja, január 8-án elhunyt a lemez szólistája, Nicolai Gedda.
Pontosan úgy távozott, azzal a kicsit hűvös, de végtelenül nemes és távolságtartó eleganciával, ahogyan egész életét intézte. Mire a zajos nagyvilág tudomást szerezhetett haláláról, már el is temették. Mindig visszavonultan élte életét, sohasem magamagát tolta előtérbe. Nem Ő volt fontos, hanem a mű, a dal, az opera, a kantáta, az oratórium. Nem érdekelték a gigakoncertek, nem énekelt stadionokban, nem kereste a minden korban dívó hígabb érvényesülést. Az Ő világa a klasszikus operaházak finoman stilizált rendezései és barokk koncerttermek intim félhomálya volt.
Végtelen magabiztosan tudta határait, és ami még fontosabb: nem engedte magát belőlük más által sem kimozdítani. Cserébe szép hosszan elnyúló és kiegyensúlyozott pályával örvendeztette meg rajongóit. Nem is akasztotta meg betegség, nem gyötörték rejtélyes bajok, sosem kellett misztikus eredetű kórokozók ellen kezelni. Egyszerűbben szólva: nem kapaszkodott olyan szólamok után, amelyek misztikus eredetű betegségeket okozhattak volna. A titok mindössze ennyi és nem tartalmaz semmi rejtélyt sem: csak azt énekelni, ami nekünk való.
Pedig Gedda óriási repertoárt énekelt be, Bachtól a kortársakig minden szerepelhetett a palettán. Szerepeinek már a száma is az egyik legsokoldalúbb operai előadóvá tette. Gyakorlatilag mindent tudott, amit csak énekléssel ki lehet fejezni.
Az orosz apától és svéd anyától született gyermek, aki Stockholmban látta meg a napvilágot, Lipcsében gyerekeskedett, kamaszkorától újra Svédország volt a hazája, s felnőttként a nagyvilágé lett. Bécstől Moszkváig, New Yorktól Dél-Afrikáig, Sidneytől Budapestig mindenütt szeretettel fogadott és várt zenei világpolgár, aki cseppet sem mellékesen anyanyelvi szinten, számos világnyelven meg tudta értetni magát. Kevés énekes előadó élt meg hasznosabban és szeretettelibben 92 életévet.
Ahogy forog a bakelit az új lemezjátszón, a felvétel megint elért Rimszkij-Korszakov dalához, aki A. Tolsztoj versével köszönti a tavaszt. Azt az évszakot, amelyet zenében talán senki nem közelített meg Nicolai Geddánál hitelesebben:
„az áldozatod kényeztette a hangot – könnyű érintésed, akár virágok szálló pelyhe a májusi langy szellős éjet.” (Jász István nyersfordítása)
18:00 : Budapest Erkel Színház CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban
18:00 : Budapest BMC, Koncertterem Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Bevezetőt mond Farkas Zoltán zenetörténész Das Wohltemperierte Streichquartett VII. – 'E-moll'
BEETHOVEN: e-moll vonósnégyes, op. 59, no. 2 (“Razumovszkij”)
DARGAY MARCELL: Új mű
VERDI: e-moll vonósnégyes
FAURÉ: e-moll vonósnégyes, op. 121
19:00 : Budapest Belvárosi Szent Mihály templom "Organ & Choir"
19:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Szent Efrém Férfikar:
Bubnó Lőrinc, Bubnó Márk, Balázs Edgár, Nagy Bertalan, Oláh Marcell, Papp Viktor, Pechan Kornél, Rácz Ambrus, Tóth Péter
Művészeti vezető: Bubnó Tamás "Wings – Lemezbemutató koncert"
Trishagion – Háromszorszent ének az Athos-hegyről
Archiminia – görög újévköszöntő ének
Aboun d’bashmayo – a Miatyánk arámi nyelven (Bubnó Tamás feldolgozása)
Mizmor Le David Ha’Melech – Ének Dávid királyhoz (Bubnó Tamás feldolgozása)
Dormi pizzinu – szárd altató
Mai mou te loulouda – görög húsvéti paraliturgikus ének (Bubnó Márk feldolgozása)
Malka moma – bolgár karácsonyi kántálás
Simera Christos Anesti – görög feltámadási ének
X. Bölcs Alfonz: Cantigák – Rózsák rózsája, Szeressük Szűz Máriát
Grigory Lvovsky: Gospodi pomiluj (Uram irgalmazz)
Shchedrik – ukrán karácsonyi kántálás (Philipp György és Silló György Béla feldolgozásai)
Stanislav Ludkevich: Nebo i zemlja – Az ég és a föld mostan ünnepelnek (karácsonyi kántálás)
Bubnó Tamás: Abaúji Karácsony (ruszin, cigány, magyar kántálóének-szvit)
Nuku nuku – egy finn altató és az „Enyhe világossága” kezdetű ének összekapcsolása (Bubnó Márk feldolgozása)
Jan Levoslav Bella: Tu es Petrus – Te Péter vagy (nyolcszólamú motetta)
Könyörögjünk Keresztyének – ének a 17. századi Eperjesi Graduálból
Bubnó Tamás: 127. zsoltár – Boldogok mindnyájan, kik az Urat félik
Kodály Zoltán: Esti dal
Sergei Ekimov: 136. zsoltár – Babilon folyóvizei mellett
Sáry László: Zsoltárkánon – Énekeljetek az Úrnak
As I Went Down – észak-amerikai keresztény himnusz (Bubnó Márk feldolgozása)
Mamao chveno – grúz Miatyánk-parafrázis
Raghupathi Raghava Raja Ram – hindu vallásos ének (Bubnó Márk feldolgozása)
Kae le lae – dél-afrikai sotho gospel (Bubnó Márk feldolgozása)19:00 : Gödöllő Gödöllői Királyi Kastély Schnöller Szabina (szoprán), Juniki Spartakus (hegedű)
Nemzeti Énekkar
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor "Adventi Koncert"
POULENC: Gloria
MASSENET: Thais - Meditation
FRANCK: d-moll szimfónia
19:00 : Debrecen Csokonai Színház MOZART: Szöktetés a szerájból
19:30 : Székesfehérvár Ciszterci Templom Horváth Márton Levente (orgona), ifj. Major István (gordonka)
Ars Oratoria Kamarakórus
Vezényel: Pad Zoltán "Ki lesz ma?"
Eszmék és muzsika így egyben.
Aki kérdez: Bősze Ádám
Aki válaszol:
Altorjay András - Romhányi-díjas kardiológus, a Deák Dénes Alapítvány kuratóriumának tagja
Praetorius, Palestrina, Victoria, Fauré, Duruflé, Kodály, Bach, Bárdos, Farkas, ifj. Sapszon Ferenc művei
A mai nap
született: 1863 • Pietro Mascagni, zeneszerző († 1945) 1927 • Helen Watts, énekes († 2009) 1951 • Pitti Katalin, énekes elhunyt: 1562 • Adrian Willaert, zeneszerző (sz. kb. 1490) 1960 • Clara Haskil, zongorista (sz. 1895) 1983 • Molnár Antal, zenetudós, esztéta (sz. 1890)